Kína azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „súlyosan megsértette” a két ország közötti kereskedelmi fegyverszünetet, és határozott intézkedéseket ígért érdekei védelmében, mivel a fontos ásványi kincsek szállítása körüli feszültségek ismét fokozódtak – írta a Financial Times.
Kína és az Egyesült Államok a május elején Genfben folytatott tárgyalások során megállapodott egy olyan megállapodásban, amely ideiglenesen csökkenti a 145%-ra emelkedett vámtarifáikat, és amely Washington véleménye szerint helyreállítja a kritikus fontosságú ritkaföldfémek és a hozzájuk kapcsolódó mágnesek beáramlását az Egyesült Államokba.
Donald Trump elnök pénteken kijelentette, hogy Peking „teljes mértékben megsértette” a megállapodást, miközben az amerikai tisztviselők egyre csalódottabbak a ritkaföldfémek kínai exportjának lassú üteme miatt, amióta május 12-én aláírták a megállapodást.
Hétfőn azonban a kínai kereskedelmi minisztérium kijelentette, hogy támogatja a megállapodást, és azzal vádolta Washingtont, hogy az elmúlt hetekben „diszkriminatív és korlátozó intézkedések sorozatát” vezette be, amelyek aláássák a genfi konszenzust és károsítják „Kína jogos jogait és érdekeit”.
„Ha az Egyesült Államok ragaszkodik a saját útjához, és továbbra is károsítja Kína érdekeit, Kína továbbra is határozott és erős intézkedéseket fog tenni jogos jogainak védelme érdekében” – közölte a minisztérium.
A közleményben említett amerikai intézkedések között szerepelt a Huawei chipek világszerte történő használatára vonatkozó figyelmeztetés, a chipfejlesztő szoftverek kínai vállalatoknak történő értékesítésének leállítása, valamint a kínai diákok vízumainak visszavonása. Az amerikai tisztviselők viszont úgy vélték, hogy a május 12-i megállapodás feloldja a ritkaföldfémekre vonatkozó exportkorlátozásokat, amelyeket Peking április elején jelentett be, és egyre csalódottabbak a jóváhagyás lassú üteme miatt.
Az ügyben tájékozott személyek közölték, az Egyesült Államok a genfi megállapodás óta többször is magánbeszélgetésekben felvetette a kérdést kínai tisztviselőkkel, és figyelmeztette Pekinget a washingtoni aggodalmakra, Trump pedig szorosan figyelemmel kíséri az eseményeket.
Ez arra késztette Kínát, hogy felgyorsítsa az Egyesült Államokba tartó egyes ritkaföldfém-szállítmányok engedélyezését – állítja egy, a kínai kormány gondolkodásmódját ismerő forrás, aki bürokratikus okokra hivatkozott a késedelmek hátterében. A forrás szerint ez megakadályozta a kereskedelmi fegyverszünet teljes felbomlását.
Miközben Kína közel egy tucat ritkaföldfém-szállítmányt hagyott jóvá az Egyesült Államokba, további tucatnyi kérelem továbbra is kérdéses – állítja egy, az Egyesült Államokhoz közel álló személy.
„Az a tény, hogy elrejtenek néhány olyan terméket, amelyek kiadásában megállapodtak az egyezmény értelmében, talán egy hiba a kínai rendszerben, talán szándékos, majd meglátjuk, miután az elnök beszélt a pártelnökkel” – mondta Scott Bessant pénzügyminiszter a CBS-nek adott vasárnapi interjújában.
„Kína olyan termékeket rejteget, amelyek fontosak India és Európa ipari ellátási láncai számára, és ez nem az, amit egy megbízható partner tesz” – tette hozzá.
Bessent ugyanakkor kijelentette, bízik benne, hogy Trump és Hszi egy jövőbeli telefonbeszélgetés során rendezni tudják a ritkaföldfémekkel kapcsolatos nézeteltéréseiket, amelyre egyes Fehér Ház-tisztviselők szerint már ezen a héten sor kerülhet.
Egy amerikai szövetségi bíróság szerdán megakadályozta Donald Trump „felszabadításnapi” vámjainak életbelépését, mivel az elnök túllépte hatáskörét azzal, hogy átfogó vámokat vetett ki az olyan nemzetek importjára, amelyek többet adnak el az Egyesült Államoknak, mint amennyit vásárolnak. Trump vámháborúja ezzel újabb szakaszba lépett.
A manhattani székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság szerint az amerikai alkotmány az amerikai kongresszusnak ad kizárólagos hatáskört a más országokkal folytatott kereskedelem szabályozására, amelyen nem kerekedik felül az elnöknek az amerikai gazdaság védelmét szolgáló vészhelyzeti hatásköre – tudta meg a Reuters és a CNN.
A háromtagú bírói testület egyhangú döntést hozott, miszerint az elnököt nem jogosítja fel a vámok bevezetésére az International Emergency Economic Powers Act (IEEPA). Trump a törvény alapján nemzetgazdasági vészhelyzetre hivatkozva vezette be a vámokat.
Az ítélet megállítja a Kínára, Mexikóra és Kanadára kivetett vámokat is, amelyeket az amerikai kormány a fentanilkereskedelem elleni harc részeként vezetett be.
A vámok leállítása a Kínára kivetett 30 százalékos, a Mexikóból és Kanadából érkező árukra kivetett 25 százalékos, valamint az általános 10 százalékos vámokat érinti – kivéve az acélra, alumíniumra és autóipari termékekre vonatkozó 25 százalékos tarifákat, mivel ezeket egy másik törvény alapján vezették be.
Az ítélet után a Trump-kormányzat azonnal fellebbezett, így a vámok jövője továbbra is bizonytalan marad.
A Fehér Ház szóvivője szerint azonban a bíróságnak nincs joga nemzetbiztonsági ügyekben dönteni, míg Stephen Miller, Trump volt tanácsadója egyenesen „bírói puccsnak” nevezte az ítéletet.
A bíróság 10 napos határidőt szabott meg az adminisztratív intézkedések végrehajtására, ami azt jelenti, hogy a legtöbb tarifát felfüggeszthetik, ha a fellebbviteli bíróság és esetleg a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyja a döntést.
Ez volt az első jelentős jogi kihívás Trump vámjaival szemben.
További eljárások is folynak Donald Trump vámháborúja miatt
A pert a független Liberty Justice Center indította öt olyan amerikai kisvállalkozás nevében, amelyek a vámok által megcélzott országokból importálnak árukat. A kereset mögött álló vállalatok között van egy New York-i bor- és szeszesital-importőr és egy virginiai oktatási felszereléseket és hangszereket gyártó cég is. Szerintük a vámok ártanak az üzleti tevékenységüknek.
Az említett cégeken kívül más amerikai kisvállalkozások is pert indítottak Trump vámpolitikájával szemben.
Gazdasági elemzők szerint ez a döntés váratlan és jelentős fordulat, mivel a múltban hasonló perekben rendre a kormányzat győzött, ha az elnök nemzetbiztonságra vagy vészhelyzetre hivatkozott. Most azonban a bíróság azt is kimondta, hogy az IEEPA nem ad ilyen széles körű felhatalmazást.
A hétvégi kemény hangnem után mindkét fél nyitott az újabb tárgyalásokra. Donald Trump egy hónap haladékot adott az EU-nak, hogy tárgyalások útján megoldásra jussanak a vámháborúban.
Az Amerikai Egyesült Államok július 9-ig elhalasztja az Európai Unióra kivetett vámokat – jelentette be vasárnap Donald Trump amerikai elnök, haladékot adva ezzel a 27 országot tömörítő blokknak a június elsején életbe lépő 50 százalékos vámokra való felkészüléshez, és az esetleges megállapodáshoz a vámháborúban.
A Wall Street Journal szerint Donald Trump azt követően tette közzé az erről szóló bejegyzését a közösségi oldalán, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felhívta őt, és haladékot kért.
„Megtiszteltetés volt számomra. Azt ígérte, hogy gyorsan tárgyalóasztalhoz ülünk, és meglátjuk, hogy ki tudunk-e találni valamit” – mondta sajtótájékoztatóján Trump.
Mint ismert, az amerikai elnök péntek reggel váratlanul 50 százalékos vámokkal fenyegette meg az EU-t. A lépés meglepte az európai tisztviselőket, akik azt hitték, hogy haladást értek el a tárgyalásokon, hogy elhárítsák a 20 százalékos kölcsönös vámokat, amelyeket Donald Trump még áprilisban jelentett be, majd függesztett fel 90 napra.
Az elnök pénteken azonban arról írt közösségi oldalán, hogy szerinte az EU-val folytatott tárgyalások nem vezetnek sehová. Hozzátette, hogy a feleknek még nem sikerült megállapodniuk arról sem, hogyan hangolják össze a Kínával kapcsolatos kereskedelempolitikájukat, bár az EU négyszemközt jelezte, hogy hajlandó együttműködni az Egyesült Államokkal a kulcsfontosságú iparágaknak, például az acélnak nyújtott pekingi támogatások ellen.
Trump a múltban többször is kritizálta már az Európai Uniót, amely szerinte azért jött létre, hogy kihasználja az Egyesült Államokat, és elítélte az USA tartós kereskedelmi deficitjét a kontinenssel szemben. Az EU ugyanakkor kijelentette, hogy vannak olyan követelései Trumpnak, melyekről nem hajlanadó tárgyalni, például a hozzáadottérték-adóról. Egyes európai miniszterek pedig világossá tették, hogy nem fogadnának el olyan megállapodást sem, amely fenntartja Trump 10 százalékos alapvámját, Az Egyesült Királyság a május elején az Egyesült Államokkal megkötött kétoldalú megállapodásában ezt tette.
Az EU meghátrált a vámháborúban
Az, hogy Urusla von der Leyen felhívta Trumpot és haladékot kért, jelentős változás az elmúlt napok retorikájához képest. Donald Trump váratlan vámtámadása után ugyanis Brüsszel a hétvégén még hajthatatlannak tűnt, és kemény hangnemben reagált a kereskedelmi háború legújabb fejleményére.
A hétvégi nyilatkozatok alapján a politikusok és tisztségviselők elég erősnek érzik az Európai Uniót, hogy egyenlő félként tárgyaljon az Amerikai Egyesült Államokkal.
Donald Trump mostani bejelentése lényegében visszaállította a tárgyalásokat a pénteki üzenete előtti állapotba, mivel majdnem egy hónapot adott a feleknek arra, hogy mégis megállapodásra jussanak.
Washington elárulta, mi okozhatja az elhúzódó tárgyalásokat
Az Egyesült Államok az Európai Unió szerkezetében látja a kereskedelmi tárgyalások során felmerült kihívások egy részét – jelentette ki az amerikai pénzügyminiszter-helyettes vasárnap. Michael Faulkender a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban kifejtette, hogy
a vámokról az Európai Unió szintjén kell tárgyalni,
miközben az úgynevezett nem-vámjellegű, kereskedelmet akadályozó előírások jó részéről az egyes tagállamokkal.
Az amerikai kormánytag hangsúlyozta, hogy ezért emleget Scott Bessent pénzügyminiszter tárgyalási problémát, amikor az Európai Unióval való közös munkáról van szó.
„Némely elemet a központi EU-szinten kell intézni, miközben más tényezőket, amelyek arra vonatkoznak, hogy egyes termékekre milyen előírások vonatkoznak, milyen sztenderdeknek kell megfelelniük, az országok szintjén” – fogalmazott Michael Faulkender, hozzátéve, hogy egy szimultán kihívás, hogy a különböző országok , valamint az EU is ott üljön az asztalnál, amikor ezeket a tárgyalásokat lefolytatják.
Donald Trump pénteken újságírók előtt megerősítette szándékát, amit azzal egészített ki, hogy, amennyiben valaki az Egyesült Államokban tervez gyártóüzemet létrehozni, arra vonatkozóan átmeneti engedmény elképzelhető a behozatali vámot illetően.
Donald Trump amerikai elnök pénteken kilátásba helyezte, hogy 25 százalékos vámot vet ki az Apple termékeire, ha a vállalat nem kezdi meg az iPhone-ok gyártását az Egyesült Államokban. A bejelentés hatására az Apple részvényei háromszázalékos esést szenvedtek el a tőzsdén – írja a Liner.hu.
Trump a Truth Social platformon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy „már régen tájékoztatta Tim Cook Apple-vezérigazgatót arról, hogy elvárja, hogy az Egyesült Államokban értékesített iPhone-ok az Egyesült Államokban készüljenek, ne Indiában vagy máshol”. Az elnök hozzátette, hogy „ha ez nem így történik, akkor az Apple-nek legalább 25 százalékos vámot kell fizetnie az Egyesült Államoknak”.
A vámfenyegetés különös aktualitást kap annak fényében, hogy az Apple részvényei idén már körülbelül 20 százalékot veszítettek értékükből, miközben a befektetők aggódnak amiatt, hogy a vállalat lemaradhat a mesterséges intelligencia versenyben. Trump pénteken a sajtó előtt pontosította, hogy az Apple-re kivetendő vám minden olyan vállalatot érintene, amely hasonló eszközöket importál, beleértve a Samsungot is.
„Máskülönben nem lenne fair” – fogalmazott Trump, hozzátéve, hogy az intézkedést június végéig be lehetne vezetni. Az elnök szerint ha a vállalatok Amerikában építenek gyárat, akkor nem kell vámot fizetniük, ugyanakkor úgy véli, hogy Cook-kal való megállapodása ellenére az Apple továbbra is külföldön tartja termelését.
Az Apple szóvivője nem kívánt nyilatkozni a CNBC megkeresésére, ami azért válik érdekessé, mert kevesebb mint 24 órával korábban a Financial Times arról számolt be, hogy az Apple 1,5 milliárd dolláros iPhone-alkatrész gyártóközpont létrehozását tervezi Indiában.
Trump emellett 50 százalékos általános vámot helyezett kilátásba az Európai Unióval szemben is, mondván a kereskedelmi tárgyalások a régióval „sehová sem vezetnek”.
Az USA és Kína ideiglenesen csökkenti a kölcsönösen bevezetett vámokat, hogy csökkentse a kereskedelmi feszültségeket és időt adjon a nézeteltérések rendezésére, olvasható a Fehér Ház honlapján közzétett közös nyilatkozatban.
A két ország megállapodott abban, hogy május 14-től 90 napra csökkentik a kölcsönös vámokat. Az Egyesült Államok a legtöbb kínai importra kivetett vámot 145%-ról 30%-ra csökkenti. Kína pedig 125%-ról 10%-ra csökkenti az amerikai árukra kivetett vámokat.
A közlemény kimondja, hogy a felek mechanizmust hoznak létre a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szóló megbeszélések folytatására He Lifeng kínai alelnök, Scott Bessant amerikai pénzügyminiszter és Jamison Greer amerikai kereskedelmi képviselő vezetésével.
„Ezek a megbeszélések felváltva Kínában és az Egyesült Államokban, vagy a felek beleegyezésével egy harmadik országban is lefolytathatóak. Szükség esetén mindkét fél munkacsoportos konzultációkat tarthat az erre vonatkozó gazdasági és kereskedelmi kérdésekben” – áll a közleményben.
Az amerikai és a kínai kormány úgy döntött, hogy véget vet a vámháborúnak a két ország közt. A Genfben zajló tárgyalások eredményt hoztak, ideiglenes megállapodásra jutottak a felek.
Az Egyesült Államok és Kína megállapodtak abban, hogy csökkentik a vámokat, mivel véget akarnak vetni a kereskedelmi háborúnak. A két ország képviselői Genfben állapodtak meg, Scott Bessent sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 115 százalékkal csökkentik a vámokat az Egyesült Államok és Kína között.
A megállapodás értelmében az amerikai vámok 145 százalékról 30 százalékra, a kínaiak által kivetett vámérték pedig 125 százalékról 10 százalékra csökken május 14-től. A felek emellett állandó egyeztetési mechanizmust is létrehoznak a gazdasági kapcsolatok rendezésére.
A világ két legnagyobb gazdasága három hónapnyi időt biztosított a nézeteltérések rendezésére.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a most bejelentett csökkentések nem érintik azokat az ágazati vámokat, amelyeket az Egyesült Államok minden kereskedelmi partnerére kivetett, továbbá érvényben maradnak a Trump-adminisztráció idején Kínával szemben bevezetett vámok is.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a genfi vámtárgyalások első napját követően kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatokat „teljesen újraindítják”.
A megbeszélések célja az volt, hogy enyhítsék a Trump által bevezetett vámok miatt kialakult, kétoldalú kereskedelmi háborút.
Trump a Truth Social platformon közölte: „Azt szeretnénk látni, hogy Kína az Egyesült Államok érdekében is megnyílik az amerikai üzleti élet előtt.” Hozzátette:
„NAGYSZERŰ ELŐREHALADÁS TÖRTÉNT!!!”
Az elnök „barátságos, de konstruktív módon tárgyalt teljes újraindításnak” nevezte a megbeszéléseket, bár konkrétumokat nem árult el az elért eredményekről. A tárgyalásokat a svájci ENSZ-nagykövet rezidenciáján tartották, és a szombati nap végén zárultak, este 8 óra körül.
A megbeszélések során Ho Lifeng kínai alelnök nyolc órán át tárgyalt Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel és Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselővel. Ez volt az első személyes találkozójuk azóta, hogy a világ két legnagyobb gazdasága kiemelkedően magas vámokat vetett ki egymás áruira – közölte a The Guardian.
Jelenleg az Egyesült Államok 145 százalékos vámot alkalmaz a kínai termékekre, míg Kína 125 százalékos megtorló vámot vetett ki sz amerikai termékekre.
Trump pénteken jelezte, hogy fontolgatja a kínai importra kivetett vámok 80 százalékra csökkentését: „Az elnök szeretné megoldani a helyzetet Kínával. Szeretné deeszkalálni a helyzetet” – mondta Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a Fox Newsnak.
A Hszinhua, Kína hivatalos hírügynöksége szombati kommentárjában így fogalmazott: „Az Egyesült Államok felelőtlen vámpolitikája destabilizálta a globális gazdasági rendet, de a tárgyalások pozitív és szükséges lépést jelentenek a nézeteltérések rendezése és a további eszkaláció elkerülése érdekében”.
Guy Parmelin svájci gazdasági miniszter is részt vett a folyamatban. Azt nyilatkozta: „Ha sikerül kidolgozni egy útitervet, és úgy döntenek, hogy folytatják a tárgyalásokat, az csökkenteni fogja a feszültséget”.
A kereskedelmi háború miatt tavaly a kétoldalú kereskedelem 600 milliárd dolláros volumene drasztikusan visszaesett, és a globális ellátási láncok is megbillentek.
A tárgyalások sorsa és a vámok sorsa tehát továbbra is nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy Trump most újra diplomáciai megoldást keres.
Az amerikai pénzügyminiszter és az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója Svájcban kezdett tárgyalásokat magas rangú kínai tisztviselőkkel, hogy enyhítsék a világ két legnagyobb gazdasága közötti vitát. Scott Bessent pénzügyminiszter és Jamieson amerikai kereskedelmi képviselő Genfben kezdett megbeszéléseket a He Lifeng miniszterelnök-helyettes vezette kínai delegációval – jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség.
A város megnevezésén túl a találkozó pontos helyszínét nem hozták nyilvánosságra. Mindkét fél diplomatái megerősítették a tárgyalások kezdetét, de névtelenségük megőrzése mellett nyilatkoztak.
Kevés az esély arra, hogy a megbeszélések a kereskedelmi háború enyhítése felé mozduljanak el.** Van azonban remény arra, hogy a két ország csökkenti az egymás termékeire alkalmazott hatalmas vámokat, ami megnyugtatná a világ pénzügyi piacait és a Csendes-óceán mindkét partján működő, az USA és Kína közötti kereskedelemtől függő vállalatokat.
A múlt hónapban Donald Trump amerikai elnök összesen 145 százalékra emelte a Kínára kivetett amerikai vámokat, Kína pedig 125 százalékos vámmal torolta meg az amerikai importot. Az ilyen magas vámok lényegében egymás termékeinek bojkottját jelentik, megzavarva a tavaly összesen több mint 660 milliárd dolláros kereskedelmet.
Trump még a tárgyalások megkezdése előtt, pénteken felvetette, hogy az USA csökkentheti a Kínára kivetett vámokat, legalábbis erre következtethetünk a Truth Social közösségi oldalán közzétett bejegyzésében, hogy „a 80 százalékos vám jól hangzik!″.
Sun Yun, a Stimson Központ Kína-programjának igazgatója megjegyezte, hogy ez lesz az első alkalom, hogy He és Bessent tárgyalnak, és kétli, hogy a genfi találkozó érdemi eredményeket fog hozni.
„A legjobb forgatókönyv az, hogy a két fél egyszerre állapodik meg a vámok csökkentéséről” – mondta, hozzátéve, hogy még egy kis mértékű csökkentés is pozitív jelzést küldene.
Mióta januárban visszatért a Fehér Házba, Trump agresszívan alkalmazza a vámokat, mint kedvenc gazdasági fegyverét. Például 10 százalékos adót vetett ki a világ szinte minden országából származó importra.
De a Kínával folytatott harc volt a legintenzívebb. A Kínára kivetett vámjai között szerepel egy 20 százalékos illeték, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon Pekingre, hogy tegyen többet például azért, hogy megfékezze a fentanil nevű drog Egyesült Államokba áramlását. A fennmaradó 125 százalék egy olyan vitához kapcsolódik, amely Trump első hivatali idejére nyúlik vissza, és átfedésben van az akkor Kínára kivetett vámokkal, ami azt jelenti, hogy az egyes kínai termékekre kivetett vámok összege meghaladhatja a 145 százalékot.
Trump első hivatali ideje alatt az USA azt állította, hogy Kína tisztességtelen taktikát alkalmaz, hogy előnyökhöz jusson az olyan fejlett technológiák terén, mint a kvantumtechnika és az önvezető autók. Peking egyik taktikája az volt, hogy tudásuk átadására kényszerített nyugati cégeket, cserébe bejuthattak a kínai piacra.
A kínai technológiapolitikáért folytatott harc most folytatódik.
Az amerikai elnök vasárnap bejelentette, hogy már akár e héten megkötheti az első vámmegállapodásokat. Trump közölte azt is, hogy egyelőre nem tervez beszélni Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Trump elnök közölte, hogy kormánya akár már ezen a héten kereskedelmi megállapodásokat köthet néhány országgal, ami enyhülést hozhat azoknak a kereskedelmi partnereknek, akik szeretnék elkerülni az Egyesült Államok magasabb importvámjait.
Nagyon is lehetséges – mondta Trump vasárnap újságíróknak arra a kérdésre válaszolva, hogy várható-e ezen a héten bármilyen kereskedelmi megállapodás. Konkrét országokat azonban nem nevezett meg. „Sok országgal tárgyalunk, de a végén én magam fogom megkötni a megállapodásokat” – mondta Trump az Air Force One fedélzetén. „Folyton ugyanazt kérdezik: »Mikor lesz megegyezés?« Ez rajtam múlik, nem rajtuk” – idézi a Bloomberg az amerikai elnököt.
Trump nem tervezi, hogy beszélne a kínai elnökkel
Trump azt is jelezte, hogy munkatársai tárgyalásokat folytatnak kínai kollégáikkal. Az amerikai elnök vámkampányának középpontjában Kína áll, Peking válaszul megtorló vámokat vetett ki amerikai termékekre – ezek mostanra akár a 145 százalékot is elérhetik. Az utóbbi napokban Kína enyhülésre utaló jeleket adott, Trump pedig az NBC Newsnak vasárnap adott interjúban azt mondta, hogy hajlandó lenne később csökkenteni az amerikai vámokat.
Egy Air Force One-on feltett kérdésre válaszolva ugyanakkor Trump azt mondta, nem tervezi, hogy beszéljen Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Louis Vuitton megemelte táskái árát az USA-ban a Trump által kivetett vámok miatt.
A Louis Vuitton táskák drágábbak lettek az Egyesült Államokban, miután Donald Trump elnök kormánya megemelte a vámokat. A szakértők szerint kismértékű átlagár-emelkedés lesz, hogy megpróbálják enyhíteni a fogyasztókra nehezedő terheket, számolt be a WWD.
A Bernstein és a Barclays luxusáruk piacának elemzői a gyártó hivatalos weboldalára hivatkozva arról számoltak be, hogy a francia luxusmárka körülbelül 4%-kal emelte az árakat.
Ez az áremelés valószínűleg az Egyesült Államok által nemrégiben bevezetett 10 százalékos importvámra adott válasz volt. Az áremelkedések egyes táskák, például a NeoNoe esetében 7%-ig terjedtek, valamint 1%-ék a Twist vagy a Keepall esetében, mondta Carol Maggio, a Barclays elemzője. Elmondta, hogy csapata Japánban 3%-os, Franciaországban pedig 2%-os áremelkedést is tapasztalt.
Luca Solca, a Bernstein elemzője megjegyezte, hogy a CarryAll, Biker, All In és Graceful kézitáskák árai változatlanok maradtak. Azt javasolta, hogy ezeket a termékeket az Egyesült Államokban is gyártsák, ahol a Vuitton három bőráru-gyárat üzemeltet Texasban és Kaliforniában.
Véleménye szerint a Vuitton átlagárának 3,6%-os növekedése „több mint elegendőnek tűnik ahhoz, hogy fedezze még a legrosszabb forgatókönyvet is, amely az Egyesült Államokba irányuló uniós exportra kivetett 20%-os vámot jelentené”.
Továbbá, mivel a vámok az „ipari első költség” elvére is vonatkoznak, Bernstein arra számít, hogy „a luxuscikkek áremelkedése alacsonyabb lesz, mint az iparág egészére előrejelzett 10%, és az elmúlt 50 évben az iparágban tapasztalt 5-7%-os infláción belül”.
