Hamarosan gyorsvasutak kötik össze Kijevet a szomszédos országok fővárosaival és az ukrán nagyvárosokkal, miáltal három óra alatt lehet majd eljutni Budapestre vagy Varsóba, míg Odesszáig alig másfél órát megy majd a vonat a mostani 7–8 órás zötykölődés helyett – közölte Vladiszlav Kriklij infrastrukturális miniszter tárcája mtu.gov.ua hivatalos honlapján.
A grandiózus szándékot Kriklij annak kapcsán jelentette be, hogy az Ukrzaliznica vasúttársaság együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a vasútfejlesztéssel foglalkozó kínai CRCC vállalattal. Ukrán remények szerint a kínaiak valósággal önteni fogják a pénzt az egyre lerobbantabb állapotba kerülő ukrán vasutak fejlesztésébe, és befektetésekkel halmozzák majd el a sorozatos korrupciós botrányoktól hangos ukrán állami vasúttársaságot.
A miniszter nagyra törő elképzelése szerint a kínaiak nemcsak a milliós ukrán nagyvárosok közötti vasúti infrastruktúra kiépítésébe ölik majd bele a pénzüket, hanem lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy az ország európai integrációs törekvését segítve, az Európai Unióval kötött társulási szerződés keretében – szó szerint – vasúton gördüljön be Ukrajna az EU-ba. Mint Kriklij vizionálta, nemsokára 3–3 óra alatt lehet vonattal eljutni Kijevből Budapestre, Varsóba és Bukarestbe, míg a jelenlegi 7–8 órás zötykölődés helyett az utasok röpke 1,5 óra múlva már Odesszában csodálhatják a Fekete-tenger hullámait.
Kriklij egyébként nem rí ki a valóságtól előszeretettel elrugaszkodó (magyarán – szélhámos. vb) miniszterek sorából. Elődje, az angol állampolgársággal is rendelkező, lembergi illetőségű Volodimir Omeljan 2018 novemberében nagy csinnadrattával jelentette be, hogy az ukránok 5–10 éven belül az Elon Musk, amerikai mérnök-üzletember által tervezett hyperloopon, azaz csővasúton száguldhatnak majd keresztül-kasul az országban, 600 kilométeres sebességgel. Omeljan agyömléséhez az apropót akkor az szolgáltatta, hogy az Ukrán Infrastrukturális Minisztérium együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Hyperloop Transportation Technologies (HTT) vállalattal. Azóta se cső, se vasút, ráadásul Omeljan is szabadlábon van. De nem adja alább fantázia tekintetében Volodimir Zelenszkij elnök sem, aki közvetlenül megválasztása után kijelentette, az ő vezetése alatt korszakalkotó előnnyé lesz kovácsolva, hogy Ukrajnában nincsenek utak, csak irányok, mert drónok fogják szállítani az utasokat és rakományokat, az egész ukrán állam pedig elfér majd egy okostelefonban.
1. Az ukrán Nemzeti Bank megszüntette a magánvállalkozók számára megállapított átutalási normát az adók és illetékek befizetését követően.
A múlt héten a Nemzeti bank megörvendeztette a kisvállalkozókat a nagy visszhangot kiváltott norma eltörlésével, amely csak az adó és illeték befizetése után engedélyezte a pénzeszközök személyes igényre történő felhasználását, tájékoztat az UNIAN.
Az újévtől bevezetett rendelkezés nagy értetlenséget váltott ki a üzleti világban, ezért a Nemzeti Bank figyelembe vette a vállalkozók, valamint a bankok véleményét. A Nemzeti Bank valamint az adóhatóság nem adott egyértelmű magyarázatot az ukrán vállalkozók és bankok számára arról, hogy miként használhatják számláikat és hogyan működhetnek új feltételek mellett. Ennek ellenére a Nemzeti Bank nem zárkózik el másfajta, a pénzügyi tranzakciók hamisítására vonatkozó egyéb korlátozások bevezetésének gondolatától.
2. Az üzleti élet serkentésére vonatkozó jogszabályok.
Az átutalási norma eltörlése a Nemzeti Bank részéről nem az egyetlen olyan hír volt a múlt héten, amely az ukrán vállalkozások érdekeire vonatkozott. Január 14-én, a téli vakációt követően számos fontos döntést hozott az üzleti környezet javítása érdekében.
A Legfelsőbb Tanács a Vállalkozásfejlesztési Alap létrehozása mellett szavazott, amelynek fő feladata a kis- és középvállalkozások számára kedvezményes hitelnyújtás lesz. Olekszij Honcsaruk miniszterelnök szerint a törvény elfogadása sok ukrán számára lehetővé teszi üzleti projektek megvalósítását szülőföldjükön, a tervek szerint mintegy 90 ezer új munkahely létrehozását fogja eredményezni. Ezenkívül a Parlament elfogadta az Adótörvény módosításait, amelyek szerint felülvizsgálták az egyes kisvállalkozói csoportok jövedelmi korlátjait. Így a képviselők a kisvállalkozók úgynevezett első csoportjának megemelték a jövedelmi szintjét 1 millió hrivnyára, a másodiknak – 5 millió, a harmadiknak – 7 millió hrivnyára emelték. Korábban ezek a korlátok 300 ezer, 1,5 és 3 millió, illetve 5 millió voltak. A Parlament új formátumot vezetett be az Állami Vám- és Adószolgálat működésével kapcsolatban. Mostantól ezen struktúrák területi szervei nem jogi személyekként, hanem megfelelő jogkörrel ellátott különálló egységekként fognak működni.
3. A Deutsche Bahn együttműködésre kész az Ukrán Állami Vasúttal.
A német Deutsche Bahn koncern képviselői tárgyalásokat terveznek Kijevben az ukrán kormány és az Ukrán Állami Vasút képviselőivel. A legnagyobb ukrán vasúti fuvarozóval készek a stratégiai partnerség kérdéseit megvitatni, írja a Deny.
A Kelet-Európai Beruházási Központ igazgatóhelyettese és Dmitrij Stratjevszkij, a Bundestag volt képviselője szerint az konzerv képviselői a közeljövőben Kijevbe látogatnak. „A Deutsche Bahn-val való együttműködés Ukrajna számára érdekes, mindenekelőtt a technológia és az infrastrukturális fejlesztésekbe történő beruházások szempontjából. Kétségtelen, hogy a német piac vezetőinek van mit megosztania ukrán kollégáival. A tervekhez csatlakozni kíván a Deutsche Bank és az E.ON. ” – mondta az egykori képviselő.
2019 őszén Volodimir Zelenszkij elnök utasította a Minisztertanácsot és az Ukrán Állami Vasút vezetőségét a átalakítási terv kidolgozására, amely a társaságot három részre osztja fel: infrastruktúra, teher- és személyszállítás, valamint termelési egység.
Az ország vasúti teherfuvarozási ágazatának liberalizációját tervezi az ukrán kormány. Kísérleti megoldás veszi kezdetét: 2021. december 4-ig a saját tulajdonú mozdonyt üzemeltető magánvállalkozások is vontatási, vonattovábbítási feladatokat végezhetnek az Ukrán Vasutak hálózatán.
Eddig számos ipari és logisztikai tevékenységet végző vállalat jelezte, részt venne a projektben, de az illetékes ukrán szakhatóság még nem állította össze a „kiválasztottak” listáját. A résztvevőkre vonatkozó követelmények kidolgozásával sem végeztek, de a tanúsítványok és engedélyek megszerzése sem lesz egyszerű folyamat.
A vasúti teherszállítási piac megnyitása kétségtelenül mérföldkő az Ukrán Vasutak (UZ) történetében. Az országban a mai napig nincs magánvasúti teherfuvarozó, ellenben számos ipari és logisztikai cégnek van saját tulajdonú mozdonya és teherkocsija. Ezekkel azonban csak a kezelésükben lévő iparvágányokon, üzemi területeken szállíthatnak, az UZ infrastruktúráját azonban önállóan nem használhatják – minden más útvonalon a szolgáltatást az UZ-tól kell megrendelniük. Ez azonban az utóbbi időben az Ukrán Vasutak elavult mozdonyparkja miatt nem megy zökkenőmentesen.
A kísérleti liberalizáció bevallott célja éppen az, hogy a 2021 végéig érvényben levő megoldás javítson a vasúti áruszállítás helyzetén – ezzel párhuzamosan az ország parlamentje elé kerül az új ukrán vasúti törvény is. A kormány még az ősszel jelentette be, hogy az állami tulajdonú vasúttársaságot átszervezi, és három önálló társaságot hoz létre: a személy-, a teherszállító, valamint a pályaüzemeltető vasutat. A szándékok sokrétűségét és kialakulatlanságát azonban jelzi, hogy szó van ugyanakkor az UZ privatizációjáról is, Kijev 1,6–2,7 milliárd eurót vár a vasúttársaság eladásától.
