Mára mérhetetlen veszteségekhez vezetett, hogy két éve lejtőre került az orosz szén- és ásványexport, amelyet uniós szankciók is sújtanak. Pedig az orosz szén ára jóval alacsonyabb a világpiacinál.
Az orosz szénipar és ásványexport 2022-ben kezdődött nehézségei mára a helyi vállalatok mérhetetlen pénzügyi veszteségeihez vezettek. Az év első kilenc hónapjában a fő vásárlók jelentősen csökkentették vásárlásaikat. A nyereséges szénipari cégek száma esett, a veszteségeseké érezhetően nagyobb volt.
Oroszország szénexportja a vizsgált időszakban csaknem 10 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában, és 147 millió tonnát tett ki. A fő vevők eladásai a következő módon alakultak:
Törökország: 35 százalékkal, 15 millió tonnára,
India: 23 százalékkal, 20 millió tonnára,
Kína: 9,5 százalékkal, 53,7 millió tonnára esett.
A szén helyett a lakosság vonatozik
Az orosz Energiaügyi Minisztérium szerint kevesebbet vásároltak a kisebb vevők is, például Japán, Vietnám és Fehéroroszország, bár lehet, hogy az utóbbi csak közvetítő volt. Két fontos tényező vezetett az orosz szénipar rossz helyzetéhez Alekszandr Titov, az Energiaügyi és Pénzügyi Intézet vezető szakértője szerint: megdrágult az orosz vasúti szállítás, és jelentős árkedvezményeket kellett adni a világpiaci árakhoz képest. Ráadásul a világpiaci árak meglehetősen alacsonyak. Mint mondta, bár a szén korábban is volt olyan olcsó, mint most, de akkor nem volt ennyire inflációs a környezet, nem volt ilyen drága a szállítás, és nem voltak ilyen magasak a további költségek. Hatalmas az említett kedvezmény is. Amíg az orosz szén tonnája 85 dollár körüli áron adható el Nyugatra, addig a dél-afrikai 110 dollárért. A nyugati szankciók miatt sokak számára „mérgezővé” válik az orosz szén, így nehézségekbe ütközik
a hajókeresés,
a kölcsönös elszámolások megszervezése,
a szállítási tőkeáttétel pedig megnőtt.
Emlékezetes, hogy az orosz szénexport volt az ukrajnai háború miatt Oroszország elleni egyik első, és kivételeket nem ismerő uniós szankciók áldozata. Előzőleg Magyaroszágra is érkezett jó minőségű orosz barnaszén, amelyet szívesen vásárolt a lakosság, szerepe volt a lakossági kedvezményes szénprogramban, és az energiaipari felhasználók is rendszeresen rendeltek belőle. A behozatal azonban az uniós tilalom miatt leállt, az importőr tönkrement.
„Míg a kvóták lehetővé teszik, hogy az Orosz Vasutak elfogadható mennyiségben szállítsanak kelet felé szenet, de az észak-kaukázusi vonalon és a Balti-tenger felé minden bonyolult. Annak is érződik a hatása, hogy az Oroszországi Föderáció déli részén elrendelt repülési tilalom miatt megnőtt a vasút utasforgalma, ami megnehezít a szenet szállító vonatok közlekedését.”
A bányavállalatok panaszkodnak, hogy hiába tudnák küldeni a szenet, az Orosz Vasutak elutasítja a kérelmüket.
„Nincs elég vonat, nincs elég vasúti dolgozó” — magyarázta az intézet vezető szakértője. Szerinte a termikus (fűtési célú) szén exportvámjának ez év végére történő eltörlésével az orosz vállalatok tonnánként 5 dollárt spórolhatnak. A kitermelési illeték (bányajáradék) és az illeték pótlékát azzal a feltétellel törölték el, hogy ha nő a piaci ár, visszatér az illeték is. Mindez azonban nem oldja meg a cégek helyzetét, csak enyhít a bajukon.
Nincs gyors megoldás
Az orosz bányavállalatok továbbra sem tudnak megszabadulni az általuk adott kényszerű árengedménytől, legfeljebb az abból fakadó kárt csökkenthetik. Már 2022 őszén is 50-50 százalékos diszkontra kényszerültek, de ez elsősorban a nyugati expotjukra vonatkozott. Ám átlagosan, az összes szénfajta figyelembevételével is elérte a kedvezmény a 35 százalékot. Az orosz kormány 2023 őszén a rubel árfolyamától függően 4–7 százalékos rugalmas exportvámot vezetett be a szénre.
A Roszstat jelentései szerint 2024 nyolc hónapjában a széntársaságok együttes adózás előtti eredménye 34 milliárd rubel veszteség, az adózás utáni pedig 4,9 milliárd rubel veszteség volt. Az előző években még nyereséget mutattak fel.
Több mint 20 év után először szenvedett el veszteséget a Gazprom: tavaly 6,8 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el a vállalat. A Kreml számára ez súlyos válságot jelez előre, mivel az állami gázcég bevételei jelentős részét fedezték eddig a háborús kiadásoknak.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi miniszterelnöke 2022-ben azt jósolta, hogy az európaiaknak rosszul fog esni Oroszország azon döntése, hogy visszafogja az Európai Unióba irányuló földgázkivitelét. Jóslata azonban messze nem volt pontos. 2023-ban az európai gázárak átlagosan csak egy tizedét tették ki Medvegyev jóslatának, és a Gazprom, az orosz állami tulajdonú energetikai vállalat hatalmas, 6,8 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el tavaly, amire 1999 óta nem volt példa – kezdi elemzését Agathe Demarais, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának geoökonómiai főmunkatársa a Foreign Policyben megjelent cikkében.
A Gazprom veszteségei a Kreml azon döntésének következményei, hogy 2022-ben elzárja a gázcsapot Európa felé, visszafelé sült el. Az EU orosz gázimportja az 1970-es évek eleje óta a legalacsonyabb szinten van, a behozatal mindössze 8%-át teszi már csak ki, szemben a 2021-es 40%-kal.
Ez a Gazprom számára sokkoló veszteségeket eredményezett, a cég külföldi értékesítésből származó bevételei 2023-ban kétharmadával zuhantak.
A Gazprom veszteségei valószínűleg jelentős hatással lesznek Oroszország azon képességére, hogy finanszírozni tudja ukrajnai háborúját. A vállalatnak az orosz államkasszába a vámok és jövedéki adók révén befizetett hozzájárulása 2023-ban négyötödével csökkent, és az orosz államkasszából adó-visszatérítés jár neki – írja a szakértő.
A Kreml elrendelte, hogy a Gazprom 2025-ig havi 500 millió dolláros illetéket fizessen az államnak, hogy segítsen betömni a növekvő katonai kiadások okozta űrt. Nem világos azonban, hogy a Gazprom most, hogy veszteségeket könyvel el, hogyan fogja tudni kifizetni ezt az átutalást 2024-ben. A vállalat nehézségei arra is késztethetik, hogy csökkentse a gázmezőkbe és gázvezetékekbe tervezett beruházásait, ami viszont az orosz GDP növekedését sújtaná a számítások szerint. Mindez pedig komoly nehézséget jelenthet majd az orosz gazdaságnak, hogy finanszírozza az ukrajnai háborút.
[type] => post
[excerpt] => Több mint 20 év után először szenvedett el veszteséget a Gazprom: tavaly 6,8 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el a vállalat. A Kreml számára ez súlyos válságot jelez előre, mivel az állami gázcég bevételei jelentős részét fedezték eddig a há...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716212640
[modified] => 1716203810
)
[title] => Nagy gondban a Gazprom és vele az orosz gazdaság
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48744&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48744
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 48745
[image] => Array
(
[id] => 48745
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kreml-664699.jpg
[original_lng] => 462066
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kreml-664699-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kreml-664699-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kreml-664699-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kreml-664699-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kreml-664699-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kreml-664699.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kreml-664699.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1716193011:12
[_thumbnail_id] => 48745
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1152
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 213
[1] => 183
[2] => 5757
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Gazprom
[1] => Oroszország
[2] => veszteség
)
)
[2] => Array
(
[id] => 48518
[content] =>
A brit védelmi minisztérium vasárnap is közzétette hírszerzési jelentését: ezúttal Oroszország legnagyobb energetikai vállalatáról, a Gazpromról írt.
A Gazprom a közelmúltban az elmúlt 25 év legnagyobb éves veszteségét jelentette. A gázóriás bevételei mintegy 30 százalékkal csökkentek 2023-ban, így az éves nettó vesztesége mintegy 629 milliárd rubel.
Az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán a nyugat felé tartó orosz gázszállítások jelentős visszaesést szenvedtek el, ami érdemben korlátozta a Gazprom működését.
Mivel a cégnek eddig nem sikerült az európai piacoktól való függőségtől megszabadulni és új irányokat találni, profitszerző képessége legalább 2030-ig korlátozott lesz.
Az infrastrukturális korlátok miatt az alternatív piacokon az Európában történő eladások 2023-as veszteségének csak 5-10 százalékát tudta visszaszerezni.
A jövőbeli értékesítések nagy valószínűséggel az olyan új infrastrukturális beruházások következtében nőhetnek, mint a tervezett Szibéria Ereje 2 gázvezeték, amely Oroszországból Kínába szállít majd földgázt.
Az, hogy az állami vállalatot 2022-ben és 2023-ban is jelentősen megadóztatták, szinte biztosan csökkentette a képességet és az ösztönzést arra, hogy befektessen az alternatív piacokra történő terjeszkedésbe.
A Gazprom tavaly 25 ezer milliárd rubel adót fizetett be az orosz költségvetésbe, ami az orosz kormányzati bevételek 9 százaléka.
Az orosz kormány 2024-ben növelni akarja a Gazprom adóterheit, ami hozzájárulhatott a gázóriás azon döntéséhez, miszerint 2024-ben 15 százalékkal csökkenti a befektetéseit – írja a brit védelmi minisztérium.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
A Gazprom orosz gázipari óriás 2023-ban 629 milliárd rubel (6,9 milliárd dollár) nettó veszteséget könyvelt el, ez több mint két évtizede az első mínuszos éve. A CNN beszámolója szerint ez főként az ukrajnai konfliktus következtében visszaesett európai eladásokkal áll összefüggésben.
Elemzők korábban 447 milliárd rubel (4,9 milliárd dollár) nettó nyereséget vártak 2023-ra, az Interfax hírügynökség információi szerint. Ezzel szemben a vállalat 2022-ben még 1200 milliárd rubel (13,1 milliárd dollár) nettó nyereséget könyvelt el, ami az év folyamán kezdődött orosz-ukrán konfliktus előtti időszakra esett.
A Reuters elemzése szerint ez a veszteség a Gazprom számára az első éves negatív eredmény volt az 1990-es évek vége vagy a 2000-es évek eleje óta. Ez időszak nagyjából akkor kezdődött, amikor Vlagyimir Putyin elnök szövetségese, Alekszej Miller vette át a vállalat vezetését 2001-ben. A gázipari társaság Oroszország egyik legfontosabb vállalatának tekinthető – emlékeztet a CNN.
Oroszországnak Európából való gázexportja jelentős mértékben csökkent az ukrajnai konfliktus politikai következményei miatt. A Gazprom monopolhelyzetben van a külföldre irányuló gázszállítás terén és rendelkezik olajipari egységgel is. Emiatt a cég lett a nyugati szankciók egyik fő célpontja.
A Reuters által végzett számítások szerint a cég földgázszállításai Európába tavaly 55,6%-kal estek, 28,3 milliárd köbméterre csökkentek. A Gazprom nem közölte saját exportstatisztikáit 2023 eleje óta.
Az EBITDA jelentős mértékben csökkent: tavaly mindössze 618,38 milliárd rubelre (6,7 milliárd dollár) rúgott a korábbi évben elért 2,79 milliárd rubellel (30,4 milliárd dollár) szemben. Ez volt az elmúlt 22 év legrosszabb EBITDA-eredménye.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
A schengeni csatlakozás elmaradása hatalmas hátrányokat okozott a Románia határait átlépő helyi kamionosokat. Mintegy 2,55 milliárd euró veszteség érte a román fuvarosokat.
A romániai teherfuvarozókat 2023-ban 2,55 milliárd euró kár érte a schengeni csatlakozás elmaradása miatt – közölte a közúti fuvarozók országos érdekvédelmi szervezete (UNTRR) hétfőn. A szakmai szervezet becslései szerint 2023-ban nőttek a fuvarozók veszteségei, egy évvel korábban még 2,41 milliárd lejt tettek ki.
Radu Dinescut, az UNTRR főtitkára szerint a román–bolgár határon 36 óra az átlagos várakozási idő, a román–moldáv határon 3-9 nap, a román–ukrán határon pedig 10-15 nap.
A fuvarozók 8–16 órát várnak a határátlépésre Magyarország felé, a történelmi csúcs pedig 5 nap volt, néhány évvel ezelőtt – mondta Dinescut. „2011 márciusában lett volna lehetőségünk első alkalommal csatlakozni a schengeni övezethez. A 2012 óta felhalmozott veszteségeink 19,1 milliárd eurót tesznek ki, ami egyenértékű a 2023-as romániai közúti teherfuvarozási piac teljes éves forgalmával” – mondta a főtitkár.
Tavaly Ausztria ellenállása miatt hiúsult meg Románia schengeni integrációja.
A román hadsereg az év első három hónapjában lebonyolított toborzás során a meghirdetett 5093 legénységi állásnak alig több mint a felét tudta betölteni, a legtöbb jelentkezőt fizikai alkalmatlansága miatt kellett elutasítania. A meghirdetett hivatásos közkatonai állásoknál csaknem 27 százalékos túljelentkezés volt, a pályázók 60 százaléka azonban alkalmatlannak bizonyult.
Rengeteg szó esik arról, hogyan nehezíti meg a teljes körű orosz invázió az Ukrajnában élők mindennapjait. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy az ukrán milliárdosok vagyonát mennyire negatívan érinti a háború. Az ukrán Forbes a napokban közölte a leggazdagabb ukránok listáját. A lap kiemelte, hogy a világ leggazdagabb embereit tartalmazó listán ezúttal öt ukrán szerepel, ugyanakkor vagyonuk tavalyhoz képest is jelentős mértékben csökkent. Ha összehasonlítjuk az idei adatokat a korábbi évekével, akkor még rosszabb képet kapunk.
A Forbes nemrég ismét frissítette a világ leggazdagabb embereinek rangsorát. A legfrissebb lista minden értelemben rekordot döntött, ugyanis nemcsak rekordszámú, 2781 ultragazdag embert számoltak idén össze, de ezek összvagyona is jelentős mértékben nőtt.
Miközben 2024-ben szerte a világon 141 szupergazdag ember csatlakozott a milliárdosok klubjához, teljes vagyonuk összesen 14,2 billió dollárra növekedett.
Az idei listán öt ukrán állampolgár szerepel:
Rinat Ahmetov: 4 milliárd dollár (785. hely)
Viktor Pincsuk: 2 milliárd dollár (1623. hely)
Vadim Novinszkij: 1,2 milliárd dollár (2410. hely)
Konsztyantin Zsevaho: 1,2 milliárd dollár (2410. hely)
Hennagyij Boholjubov: 1 milliárd dollár (2692. hely)
Érdemes megemlíteni, hogy amennyiben eltekintünk az állampolgárságtól, a listán további ukránok fedezhetők fel. A milliárdos ukránok csoportját gazdagítja Olekszij Sevcsenko és Makszim Litvin is, a Grammarly startup társalapítói, ugyanakkor ők kanadai állampolgárként szerepelnek a Forbes ranglistáján. Vagyonukat külön-külön 1,9 milliárd dollárra becsülték.
Összesen több milliárd dollárt veszítettek a háború óta
Bár az imént említett számok hatalmas vagyonról tanúskodnak, az elmúlt évek adatait figyelembe véve az figyelhető meg, hogy a háború kitörése óta brutális mértékben csökken a leggazdagabb ukránok vagyona.
A leggazdagabb ukrán, Rinat Ahmetov csak egyetlen év alatt 1,7 milliárd dollárral lett szegényebb. Azonban ha megnézzük a számos cégben érdekelt ukrán üzletember 2021-es adatait, akkor elmondható, hogy vagyona mintegy 4 milliárd dollárral csökkent. A Metinvest acél- és bányászati vállalat társtulajdonosának vagyonát 2021-ben még 7,6 milliárd amerikai dollárra becsülték.
A lista második helyezettje, Viktor Pincsuk ugyancsak minden évben szegényebb lett 2021 óta. Leonyid Kucsma egykori ukrán elnök veje, a StarLightMedia tulajdonosa ugyan csak 100 millió dollárt bukott egy év alatt, a háború előtt még 2,5 milliárd dolláros vagyonnal büszkélkedhetett.
Szerencsésebb helyzetben van Vadim Novinszkij, a Smart Holding tulajdonosa, akinek vagyona 200 millió dollárral redukálódott 2021 óta, de Konsztyantin Zsevaho már kevésbé lehet boldog, ugyanis vagyonának felét bukta el.
A vasérctermelésben érdekelt Ferrexpo tulajdonosa vagyonát 2021-ben 2,4 milliárd dollárra taksálták. Hennagyij Boholjubov, az idei ranglista ötödik helyezettje sem mondhatja el magáról, hogy különösebb sikereket ért volna el anyagilag. A legnagyobb ukrán kereskedelmi bankot is birtokló, több profillal rendelkező Privat Group társtulajdonosa 2021-ben még 1,7 milliárd dollárral rendelkezett, így három év alatt ő is közel vagyona felét veszítette el.
A többi vagyonos ember sincs jobb helyzetben a hadban álló kelet-európai országban. Miközben 2021-ben még Petro Porosenko volt ukrán elnök és Ihor Kolomojszkij médiamágnás is büszkélkedhetett a Forbes listájával, idén már egyikük sem szerepel a leggazdagabb emberek között. 2021-ben egyébként 1,6 milliárd, illetve 1,8 milliárd dollárral rendelkeztek.
Új milliárdos a világranglista élén
A Forbes világranglistájának élén hosszú idő után először állt be változás. 2024-ben a világ leggazdagabb embere Barnard Arnault, a Louis Vuitton luxusmárkát is birtokló LVMH-cégbirodalom vezetője lett. Vagyonát 233 milliárd dollárra becsülték. A korábbi első helyezett, Elon Musk a 195 milliárd dolláros vagyonával a második helyre csúszott. A teljes top 10-es lista a következő:
Barnard Arnault: 233 milliárd dollár,
Elon Musk: 195 milliárd dollár,
Jeff Bezos: 194 milliárd dollár,
Mark Zuckerberg: 177 milliárd dollár,
Larry Ellison: 141 milliárd dollár,
Warren Buffett: 133 milliárd dollár,
Bill Gates: 128 milliárd dollár,
Steve Ballmer: 121 milliárd dollár,
Mukesh Ambani: 116 milliárd dollár,
Larry Page: 114 milliárd dollár.
Magyarország szintén öt milliárdossal büszkélkedhet
A Forbes mintegy 3 ezer nevet tartalmazó listáján öt magyar nevet lehet felfedezni. A leggazdagabb magyar az elmúlt évekhez hasonlóan Mészáros Lőrinc. A teljes lista:
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
A British American Tobacco (BAT) gyenge értékesítési növekedést és 16 milliárd eurós nettó veszteséget prognosztizál, mivel egyre kevesebb amerikai dohányzik.
A British American Tobacco (BAT) gyenge árbevétel-növekedést és nyereségcsökkenést jósol, mivel egyre több amerikai hagy fel a dohányzással. Számos márka, köztük a Newport, a Camel, a Natural American Spirit és a Pall Mall 32 milliárd eurós leírásra került, ami 16 milliárd eurós nettó veszteséget eredményezett. A hírt az RTL Television közölte.
Tadeu Marrocco vezérigazgató elmondta, hogy továbbra is befektet a cigaretta-alternatív üzletágának bővítésébe az Egyesült Államokban.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Ukrajna, mint a világ egyik legnagyobb gabonatermelő és exportáló országa az orosz agresszió miatt lényeges exportbevételektől esett el. Az Ukrán Gabonatanács értékelése szerint az ország gabonaszektorának vesztesége ebben az évben meghaladhatja a 3,2 milliárd dollárt.
Ennek oka az exporttilalmak mellett elsősorban maga az orosz invázió, amely feldúlja a gabonatermő területek egy részét, akadályozza azok művelését, tovább jelentős területeken műtrágya- és növényvédőszer-hiányt idéz elő, elvonja a képzett munkaerőt a termelésből, valamint elpusztítja a gépek és üzemanyagok egy részét.
Emellett a fekete-tengeri kikötők forgalmának megbénításával csaknem ellehetetleníti a gabona kiszállítását, ami nagyon fog hiányozni az importfüggő országok ellátásából, az ára pedig az ukránok árbevételeiből.
A fekete-tengeri gabonafolyosó korlátozott működése és a nemzetközi szállítások egyéb akadályai miatt, ebben az évben a tavalyinál sokkal kevesebb ukrán gabona exportjára nyílik lehetőség.
Az ukránok számára kedvezőtlenül alakult a termelési költségek és az árak aránya is, mivel az elmúlt évben egy tonna termék átlagos előállítási költsége az országban valamivel alacsonyabb volt, és azt az ideinél 102 dolláros áron lehetett értékesíteni, az idén a költségek enyhén emelkedtek, az elérhető értékesítési átlagár pedig lejjebb süllyedt.
Az idei második negyedévben nettó 18,6 milliárd rubel (197 millió dollár) veszteséget termelt az orosz Gazprom a tavalyi hasonló időszaki 1030 milliárd rubelnyi nettó nyereség után, miután összeomlott a nagy orosz gázexportőr cég európai piaci értékesítése, és a gázárak is a mélybe szakadtak.
Tavaly egész évben 62 milliárd köbméternyi vezetékes gázt adott el a Gazprom az EU-ban, idén az első hat hónapban ez mindössze 15 milliárd köbméter volt a két fő útvonalon: az ukrajnai és szlovákiai tranziton, illetve Törökországon és Bulgárián, Szerbián át a Török Áramlaton keresztül.
A gyorsjelentés kapcsán Famil Sadygov, a Gazprom vezérigazgató-helyettese a Telegramon azt hangsúlyozta: „Az Európába irányuló export csökkenését részben ellensúlyozták a Kínába irányuló szállítások, amelyek a szerződéses kötelezettségek részeként tovább nőnek, valamint az olajüzletág hatékony működése” – mondta, illetve megjegyezte, hogy a rubel esése a dollárral szemben valamelyest javított az eredményen.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
A Nova Kahovka-i gát felrobbantása a legnagyobb környezeti katasztrófát okozta Csernobil óta. A kahovkai tárolóból a tragédia napján másodpercenként 40 ezer köbméter víz folyt el. Ez a szörnyű cselekedet megváltoztatja a környező élővilágot – közölte a gátrobbanás után Ruszlan Sztrelec ukrán környezetvédelmi miniszter. Mint ismert, Ukrajna déli részén egész falvak kerültek víz alá, emberek tízezrei és sok állat érintett az árvízben. A katasztrófa emberéleteket is követelt.
Az ellenőrizhetetlen vízszivárgás fájdalmas csapást mért az ukrán gazdaságra, különösen a mezőgazdaságra. Szakértők becslése szerint a terrorcselekmény következtében Herszon térségében 600 négyzetkilométert öntött el a víz, a vízmagasság néhol elérte az 5,6 métert. Az elöntött területek egyharmada a Dnyeper jobb partján, a többi pedig az oroszok által ideiglenesen megszállt bal parton fekszik. A következmények évek múltán is érzékelhetők lesznek.
A Nova Kahovka-i gát megsemmisítése oda vezet, hogy jövőre sivataggá válhatnak a dél-ukrajnai szántók – hangsúlyozták az ukrán agrárpolitikai és élelmezésügyi minisztériumban.
A termékeny déli régió általában a friss zöldség fő beszállítója volt Ukrajna-szerte, illetve a térségben nagy mennyiségű gabonát is termesztettek.
„Ez az ember okozta katasztrófa óriási csapást mér az agrárgazdaság jövőjére. Herszon megye bal oldali részét, illetve Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megye mezőgazdasági területeinek egyharmadát a kahovkai gát vizéből öntözték” – ismertette Denisz Marcsuk, az Összukrán Agrártanács elnökhelyettese. Elmondása szerint 2021-ben megközelítőleg 4 millió tonna gabona termett az ideiglenesen elfoglalt délvidéki területeken. Ebből több mint 1,5 milliárd dollár devizabevétele származott az országnak, Ukrajna teljes exportpotenciáljának 14 százalékát tette ki.
A délvidéki öntözőrendszerek helyreállítása több milliárd hrivnyába fog kerülni az ukrán államnak.
Szakértők szerint az új gát megépítése után legalább három évbe telik a kahovkai tározó újratöltése.
Sokakat foglalkoztat, hogy a tragédia után lesz-e zöldség az ukrán piacon, és ha igen, milyen összegek szerepelnek majd az árcédulákon.
https://youtu.be/IYkLhW7l0OE
A tározóból származó víznek köszönhetően a száraz déli sztyeppéken jelentős mennyiségben termesztettek kukoricát, szójababot, repcét, búzát, padlizsánt, hagymát, paprikát, uborkát, illetve más zöldséget és gyümölcsöt.
Például Herszon megye részesedése az Ukrajnában folyó dinnyetermesztésből 34 százalék volt. Az összes ukrajnai paradicsom 28 százaléka és a paprika 25 százaléka is ezen a földön termett.
Denisz Marcsuk szerint a felszabadított déli területeken nemcsak az ember okozta katasztrófa, hanem az aknaveszély miatt sem tudnak rövid időn belül visszatérni a munkához. Tudniillik, a jobb parti 460 ezer hektárból mintegy 50 ezer hektárt aknamentesítettek.
Az elmúlt hónapokban a gazdák a hiány elkerülésén dolgoztak, így Ukrajna más régióiban is zöldségtermesztésbe kezdtek.
„A betakarítás során azokból a régiókból várunk nagyobb mennyiségeket, amelyek „átvették” a termelés egy részét, ezek Kárpátalja, Lemberg, Kijev és Cserkaszi megye. Általában véve nem számítunk hiányra, ám az áremelkedés garantált” – magyarázta a szakember.
Beláthatatlan következmények
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó hangsúlyozta, hogy ez a „globális ökológiai katasztrófa” hatással lehet a világ élelmiszer-ellátására, hiszen Ukrajna nagy gabona- és olajszállító hírében állt. A pusztítás következményeinek teljes körű felmérésére és a károk kiszámítására azonban csak azután lesz lehetőség, amint a víz visszahúzódik, és a déli part is ukrán ellenőrzés alá kerül. Ukrajnának tehát évtizedekig tarthat leküzdeni a kahovkai katasztrófa következményeit.
