A Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusi jelentésében jelentősen rontja a világgazdaság idei várható teljesítményével kapcsolatos előrejelzését – mondta Ceila Pazarbasioglu, az IMF stratégiai, politikai és elemzési osztályának igazgatója a G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybanki vezetőinek az indonéz Bali szigetén rendezett találkozóján vasárnap.
Az emelkedő élelmiszer- és energiaárak, a feltörekvő piacokra irányuló tőkebeáramlás lassulása, a koronavírus világjárvány és a gyengülő kínai gazdasági növekedés az eddig vártnál „sokkal nagyobb kihívást jelent” a döntéshozók számára – mondta Pazarbasioglu. „Azt látjuk, hogy válság követ válságot, ami valóban sújtja a világgazdaságot” – idézte a Bloomberg Pazarbasioglu szavait.
Az IMF áprilisban az Ukrajna elleni orosz háború miatt 4,4 százalékról 3,6 százalékra csökkentette a 2022-re vonatkozó világgazdasági növekedési előrejelzését. Pazarbasioglu vasárnap azt mondta, hogy a júliusban megjelenő új becslésében az IMF „jelentősen rontja előrejelzését”.
Az IMF július 26-án teszi közzé a világgazdaság idei teljesítményére vonatkozó új várakozását.
A Nemzetközi Valutaalap vezetője szerint a világgazdasági kilátások „jelentősen visszaestek” a háború miatt − írta meg a Guardian.
Kristalina Georgieva utalt arra, hogy az IMF ebben a hónapban csökkenteni fogja a világgazdasági növekedésre vonatkozó várakozásait, mondván, hogy a kilátások továbbra is „rendkívül bizonytalanok” az ukrajnai háború, a vártnál magasabb infláció és a koronavírus-járvány miatt.
Globálisan éves összevetésben 8,9 százalékkal, 314,1 millióra esett az okostelefonok kiszállítása a világon az idei első negyedévben – a mutató ezzel már harmadik negyedéve csökken.
Az amerikai International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató vállalat honlapjára felkerült előzetes adatok alapján Nabilah Popal, az IDC kutatási igazgatója azt mondta, hogy a fogyasztói hangulat minden régióban, és különösen Kínában negatív az infláció és a gazdasági instabilitás miatti erős aggodalmak miatt, amelyek nyomást gyakorolnak a fogyasztói kiadásokra. Ezeket a gondokat tovább súlyosbítja az alkatrészek és a szállítás költségeinek emelkedése, a közelmúltbeli sanghaji bezárások és az Ukrajna elleni orosz háború.
Közép- és Kelet-Európában közel 20 százalékkal estek vissza az okostelefonok eladásai az elmúlt negyedévben, és a régió számos piacán továbbra is bizonytalanok a kilátások. A globális mobiltelefon-kiszállításoknak nem túl nagy hányada, 6-7 százaléka esik erre a térségre.
A globális kiszállítások közel a felét kitevő Kínában és az ázsiai és csendes-óceáni térség más országaiban 12,3 százalékos csökkenést jegyeztek fel az első negyedévben.
A dél-koreai Samsung Electronics 1,2 százalékkal csökkentette kiszállításait a március végével záródott három hónapban. A vállalat azonban továbbra is az első helyen állt a globális listán, miközben a második helyen álló amerikai Apple Inc. 2,2 százalékkal növelte kiszállításait.
A harmadik helyen álló Xiaomi 17,8 százalékkal, a negyedik OPPO 26,8 százalékkal, az ötödik vivo pedig 27,7 százalékkal csökkentette kiszállításait a tavalyi első negyedévvel összevetve.
Az 1970-es évtized egyetlen évében sem élt át világ az ideihez hasonló mértékű energiaársokkot – mondta hétfőn a Bank of England kormányzója.
Andrew Bailey a brit jegybank Londonban kiadott ismertetése szerint a brüsszeli Bruegel gazdaságkutató és elemzőműhely rendezvényén felszólalva elmondta: az egyetlen különbség az, hogy a hetvenes években több olyan év is volt, amikor energiaársokk érte a világgazdaságot – és ez annak idején a második világháború óta nem tapasztalt súlyosságú inflációs hullámot zúdított a brit gazdaságra -, és a Bank of England nagyon reméli, hogy ezúttal nem ez történik. Ettől függetlenül Nagy-Britanniában és máshol is a világban az idén történelmi léptékű sokk éri a reáljövedelmeket és a kiadásokat, és ennek okát, vagyis az ellátási oldalon kialakult sokkot az Ukrajna elleni orosz invázió még tovább erősítette – fogalmazott a brit jegybank vezetője. Andrew Bailey szerint a Bank of Englandnek nincsenek olyan monetáris eszközei, amelyekkel ez a jelenség megszüntethető, mivel az energia- és az élelmiszerárak révén jelentős részben importált inflációról van szó. A brit statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi brit fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 6,2 százalékkal emelkedett a januári 5,5 százalék után. Az előrejelzési konszenzus 6 százalékos éves inflációt valószínűsített februárra. A februári tizenkét havi inflációs ütem a legmagasabb volt azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. Hétfői előadásában a Bank of England kormányzója kijelentette: azzal számol, hogy az üzleti tevékenység költségeiben megjelennek az árupiaci kockázatokban és volatilitásban végbement hatalmas változások, és mindez a gazdasági növekedés és a kereslet gyengülésével jár. Hozzátette, hogy az erre utaló jelek már láthatók a fogyasztói és az üzleti felmérésekben. A brit jegybank vezetője szerint ugyanakkor ellenirányú erővel hat a monetáris politikára az inflációs sokk, és a helyzetet rendkívül bizonytalanná teszi az a tény, hogy a koronavírus-járvány mellett európai területen kitört egy háború is. Arra a kérdésre, hogy ha Kína esetleg nyíltan kiáll Oroszország mellett az ukrajnai háború ügyében, az nem okozhatja-e a globalizált világgazdaság újbóli széttöredezését, Andrew Bailey azt mondta: a világgazdasági környezetet most még több kihívás terheli, mint a 2007-2009-es globális pénzügyi válság idején, és ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy a szakpolitikai döntéshozók és a kormányok egyértelművé tegyék: nem adják fel elkötelezettségüket a nyitott világgazdaság fenntartása mellett.
Forrás: mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Az 1970-es évtized egyetlen évében sem élt át világ az ideihez hasonló mértékű energiaársokkot - mondta hétfőn a Bank of England kormányzója.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1648546260
[modified] => 1648513989
)
[title] => Bank of England-kormányzó: a hetvenes években sem volt a mostanihoz mérhető energiaársokk
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=21443&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 21443
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 21444
[image] => Array
(
[id] => 21444
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554.jpg
[original_lng] => 139459
[original_w] => 1665
[original_h] => 937
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554.jpg
[width] => 1665
[height] => 937
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/79da666d-e79d-4254-aa66-0c6520a49554.jpg
[width] => 1665
[height] => 937
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1648503190:4
[_thumbnail_id] => 21444
[_edit_last] => 4
[views_count] => 3512
[_oembed_f07951907afd14aef565f32f0a9ca78b] =>
[_oembed_time_f07951907afd14aef565f32f0a9ca78b] => 1648735970
[_oembed_3179dc4656e3957a3f66df30c3751565] =>
Today’s top stories from Poland’s leading news sites:
➡️President Duda said Germany would do everything to avoid paying reparations
➡️Over 70% of Poles believe the central bank and Monetary Policy Council are not fighting inflation efficiently
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az Oxfam jótékonysági szervezet jelentése szerint a részvény- és ingatlanárak megugrása miatt a 10 leggazdagabb együttes vagyona 1500 milliárd dollárra nőtt, ez tovább növelte a szegények és a gazdagok közti szakadékot. A Világbank adatai alapján a világjárvány kezdete óta 163 millióval több ember szorult a szegénységi küszöb alá, míg a szupergazdagok profitáltak a kormányok élénkítésre adott támogatásaiból, mellyekkel a pandémia hatásait akarták ellensúlyozni.
Az Oxfam jelentésében azt írta, hogy 2020 márciusa és 2021 októbere között a világ népessége 99 százalékának csökkent a jövedelme, míg Elon Musk, a Tesla alapítója, valamint a többi kilenc szupergazdag naponta együttesen 1,3 milliárd dollárral lettek gazdagabbak. A listavezető Musk jelenlegi vagyona a Forbes magazin gazdaglistája szerint 294,2 milliárd dollár, a járvány kezdete óta megtízszereződött. Az Amazon-alapító Jeff Bezos, a lista második helyezettje 67 százalékkal, 202,6 milliárdra növelte gazdagságát. Mark Zuckerberg Facebook-alapító vagyona megkétszereződött, vagyis 118 milliárdra ugrott, a microsoftos Bill Gatesé 31 százalékkal gyarapodott, most mintegy 137 milliárdra rúg.
A világjárvány immár második éve alakítja át a világot. Nem változtatott meg mindent, de sok mindent felgyorsított, a népességfogyástól a digitális forradalomig. 2022-t ezek a trendek szintén meghatározhatják.
Baba csőd:
A pároknak bőven lett volna lehetőségük, de láthatóan hiányzott belőlük a vágy, hogy a gyerekeket elhozzák ebbe a bezárt világba. A születésszám csökkenése visszafogja a világgazdasági növekedést. A születésszám a világjárvány idején gyorsabb ütemben esett, beleértve a kínai drámai visszaesést is.
Hosszú távon a babacsőd tovább szűkíti a világ munkaerő állományát. Már 51 országban csökken a munkaképes korú lakosság, a 2000-es 17-tel szemben.
Kínai csúcs:
A babacsőd, a növekvő adósság és a kormányzati beavatkozások miatt lelassult Kína. 2021-ben a világ GDP-növekedésének csak az egynegyedét adta, a világjárvány előtti egyharmadához képest. Kína egyre élesebb fordulata a külkereskedelemtől az „önellátásra”, lazította kapcsolatait más országok gazdaságával. A közel tökéletes volt az öt évvel ezelőtti korreláció Kína és más feltörekvő országok GDP-növekedése között, ma már alig érzékelhető.
Kína, mint a növekedés motorja, már elérhette a csúcspontját.
Adósságcsapda:
Négy évtizede halmozódik a globális adósság, de a világjárvány alatt az állami hitelezések még felgyorsították. Huszonöt országnak, köztük az Egyesült Államoknak és Kínának az összesített adóssága meghaladja a GDP 300 százalékát, míg az 1990-es évek közepén még egy sem volt ilyen.
A központi bankok által nyomtatott pénz továbbra is felfújja a pénzügyi piacokat és mélyíti el az adósságcsapdát. Nyilvánvaló, hogy az adósságfüggő társadalmak nehezen korlátozzák vissza magukat, mert félnek a csődtől és a fertőzéstől.
Nem az 1970-es évek:
A kevesebb dolgozó, a több állami kiadás és a növekvő államadósság mind magasabb inflációt jelez – de valószínűleg nem éri el az 1970-es évek kétszámjegyű szintjét, amitől egyes szakértők tartanak. A kormányzati kiadások 2022-ben várhatóan mérséklődni fognak, és a technológiai változások továbbra is korlátozzák az áremelkedést. A nagyobb kockázatot az eszközárak jelentik.
A pénzügyi piacok a világgazdaság méretének négyszeresére nőttek, és a defláció gyakran felüti a fejét ott, ahol a piacok csődöt mondanak.
Greenflation:
Köztudott, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem növeli a zöld fémek, mint a réz és az alumínium iránti keresletet. Kevésbé ismert, hogy a zöld politika mindenféle nyersanyag kínálatát szűkíti. A bányákba és olajmezőkbe történő beruházások is meredeken visszaestek az elmúlt öt évben. Az eredmény a nyersanyagárak „zöld inflációja”, amely a legnagyobb éves növekedést érte el 1973 óta.
Termelékenységi paradoxon:
Elszállt a remény, hogy a világjárvány idején tapasztalt gyors átvétele a digitális szolgáltatásoknak véget vetne a globális termelékenységnövekedés hosszú távú hanyatlásának. A 2020-as növekedés csak az Egyesült Államokat érintette, és az tavaly év végére eltűnt.
Eddig úgy tűnik, hogy az otthonról dolgozó alkalmazottak hosszabb ideig dolgoznak alacsonyabb teljesítmény mellett. Továbbra is fennáll az a paradoxon, hogy a gyorsuló technológiai változások ellenére kitart a gyenge termelékenység.
Az adatok lokalizálása:
A vírus elérte a világot, amely önmagába fordult. A kereskedelem, a pénz és az emberek áramlása gyengült, de az adatokat ez nem érintette. Az adatátvitel 2022-ben valószínűleg meghaladja a 2016-ig tartó összes adatátvitelt, de van egy bökkenő. Nem teljesültek be azok a remények, hogy az internet úgy fejlődik majd, hogy a kormányok azt ne tudják ellenőrizni. A hatóságok akadályozni tudják a határokon átnyúló adatáramlást. A legszigorúbb szabályozás a fejlődő országokban érvényes, amelyek közül a vezetők Kína, Szaúd-Arábia és India.
A „buborékok” deflációja:
Állítólag a buborékok korszakát éljük, és egyes eszközök a buborékok klasszikus jeleit mutatják, legyen szó az árak 12 hónap alatti megduplázódásról vagy a mániákus kereskedésről. Ezek a „buborékok” elérték a kriptovalutákat, a tiszta energiát, a bevétel nélküli technológiai vállalatokat és a Spacs-okat. Az elmúlt egy évben ezek mindegyike 35 százalékkal vagy még többet esett a csúcshoz képest. Ez az a határ, amelyen túl a buborékok már ritkán térnek vissza.
De van egy pozitív dolog is, az ilyen technológiai buborékok gyakran potenciális óriásokat hagynak maguk után.
A kisbefektetők lehűlése:
A lakossági befektetők belerohantak a globális bikapiac 13. évébe, viszont a fellelkesült késői érkezők nagy száma gyakran a buli végét jelzik. Az Egyesült Államoktól Európáig, emberek milliói nyitottak először kereskedési számlát, és sokan vettek fel kölcsönt, hogy őrült tempóban vásároljanak részvényeket. Az ilyen mániák ritkán maradnak fenn.
Ez arra utal, hogy még ha a részvénypiac egésze nincs is veszélyben, valószínűleg a lakossági befektetők legnépszerűbbjei igen.
Fizikai dolgok:
A metaverzum körüli humbug, akár a fizikai gazdaság hanyatlását is hirdethetné, de az árak mást mondanak. Még a digitális bennszülötteknek is szükségük van igazi menedékre. A millenniumi és a Z generáció kereslete is segített felfújni az ingatlanpiacokat 2021-ben. A jövő technológiája nem teszi elavulttá a fizikai erőforrásokat. Az elektromos autók sokkal több rezet használnak fel, mint a benzinesek.
Minden avatár mögött áll egy ember, és a munkaerőhiány még az automatizálás által leginkább veszélyeztetett munkakörökben is emeli a béreket, mint például a teherautó-vezetés. Korai még rekviemet mondatni a kézzelfogható dolgokért.
Az közismert Bloomberg ügynökség elemzői szerint a jövő évben negatívan befolyásolhatja a világgazdaság helyzetét az új Omicron törzs, Oroszország és Ukrajna közötti kapcsolatokban lévő feszültségek, a magas infláció, a kínai gazdasági visszaesés és még mások.
Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb gazdasági elemző a világgazdaság folyamatos fellendülésére számít 2022-ben, számos tényező azonban hátráltathatja a gazdasági fejlődést, közölte a Bloomberg.
Mi történhet? Lényegében sok minden. Például, ha az Omicron-törzs fertőzőbbnek és halálosabbnak bizonyul, az elkerülhetetlenül negatív hatással lesz a világgazdaságra.
A Bloomberg szerint még a legszigorúbb 3 hónapra bevezetett korlátozások a gazdasági növekedés 4,2 százalékos lassulását eredményezheti 2022-ben. Ilyen forgatókönyv esetén gyengébb lesz a kereslet, gondok lesznek az ellátással és a logisztikával. A Bloomberg az infláció meredek emelkedésének veszélyéről is ír. Tehát ha 2021 elején azt jósolták, hogy az Egyesült Államok 2%-os inflációval zárja majd az évet, akkor ez a szám már közel 7%.
Az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség a földgáz árának emelkedéséhez is vezethet, és ez jelentős hatással lesz a gazdasági folyamatokra nem csak Európában, évagy például a Közel-Keleten. Az infláció további emelkedését befolyásoló tényezők között a Bloomberg a klímaváltozást is megnevezi, amely pusztító időjárási jelenségekhez vezet, amelyek befolyásolhatják az élelmiszerárakat.
Az amerikai jegybank alapkamat emelése is negatív hatással lehet a fejlődő piacokra. A magas kamatlábak erősítik az amerikai dollárt, tőkekiáramlást és devizaválságot okoznak az országokban. A Bloomberg Argentínát, a Dél-Afrikai Köztársaságot, Törökországot, Brazíliát és Egyiptomot nevezi meg azon országok között, amelyeket 2022-ben ez a kockázat fenyeget.
A közzétett anyagban megjegyzik, Kínában 2021 harmadik negyedévében „leállt a gazdaság”. Peking problémái az energiaforrások hiányát illetően kevésbé lesznek kritikusak, de más problémák továbbra is fennállnak. Ugyanakkor az elemzők a kínai gazdaság 5,7% növekedését jósolják 2022-re.
Az anyag szerzői szerint a geopolitika hatással lehet a világgazdaságra is. Például egy újabb eszkaláció Kína részéről Tajvan kapcsán az Egyesült Államok ellenreakcióját válthatja ki, és „szuperhatalmak háborújához” vezethet, amelyet az ügynökség a „legrosszabb verziónak” nevez, más forgatókönyvekben szerepelnek szankciók is, amelyek befagyasztják a világ két legnagyobb gazdasága közötti kapcsolatokat, valamint a tajvani félvezetőipar összeomlását okozhatja, amely kiemelkedően fontos szerepet játszik a globális gyártásban, az okos telefonoktól a gépkocsikig.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője e hónap elején közölte, a világgazdasági növekedése csökkenhet „a koronavírus Omicron törzsének terjedése miatt”. Az IMF korábbi előrejelzése szerint a világgazdaság 2021-ben 5,9%-kal, 2022-ben pedig 4,9%-kal bővül. A szakértők ugyanakkor rámutattak arra, hogy nagyon sok minden függ attól, hogy alakul a Covid-19 világjárvány.
Emelkedett az olaj ára szombaton, a hetet több mint nyolc százalékos, augusztus óta a legnagyobb drágulással fejezte be, azzal együtt is, hogy az emelkedés mértékét pénteken két százalékos csökkenést okozó profitkivétel is visszafogta.
A mostani heti áremelkedés csaknem két hónapja az első volt, az előző hat hétben csökkent az energiahordozó ára.
A heti drágulás mögött elsősorban az állt, hogy enyhültek az aggodalmak az új vírusvariáns gazdasági növekedést lassító, az olajkeresletet visszafogó hatásával szemben.
Szombat délelőtt a Brent nyersolaj ára 1,25 százalékkal állt magasabban a nemzetközi kereskedelemben hordónként 75,35 dolláron, a WTI ára pedig 1,42 százalékkal ment fel 71,94 dollárra. A Brent ára 51 százalékkal, a WTI ára 72 százalékkal áll az év eleji felett.
Az Audi nem lesz képes növelni a termelést a közeljövőben, mert a világ más autógyártóihoz hasonlóan nehezen jut hozzá a járművek elektronikájának működéséhez szükséges számítógépes chipekhez. Markus Duesmann, az Audi igazgatótanácsának elnökének nyilatkozata szerint közel százezer autó gyártását nem tudják befejezni a chiphiányból fakadóan.
A szakember azt is elmondta, hogy sok gépjármű gyártását nem is fogják tudni befejezni. Duesmann szerint a félvezetők hiánya a következő évben is problémát fog okozni.
„Reméljük, hogy 2022 első félévének végére stabilizálódik mind a termelés, mind a chipszállítás”- tette hozzá Duesmann.
Duesmann nyilatkozatában azt is közölte, hogy az Audi teljes szállítási láncát át fogják vizsgálni annak érdekében, hogy az évente szükséges több milliárd chipet biztosítani tudják az autógyártás érdekében. A vállalat igazgatótanácsának elnöke egy német lapnak adott interjúban arról is beszélt mindenképp szeretnének teljes körűen átállni az elektromos autók gyártására.
A belső égésű motorokkal kapcsolatban közölte: „Le kell róluk mondanunk, és át kell állnunk az elektromos motorokra és a megújuló energiaforrásokra. A következő 30-40 évben sok mindennek kell történnie ahhoz, hogy a világ élhető maradjon.”
Több száz olajtárolásra használt óriási tankerhajó vesztegel jelenleg a világtengereken kedvezőbb piaci helyzetre várva: világszerte kezdenek megtelni a szárazföldi tárolók, és az alternatív helyek keresése kiterjedt a vizekre is. A tankerhajók tárolási célú használata azonban a sokszorosára emelte a költségeket, ami tovább nehezítette az olajárzuhanás miatt amúgy is válságban lévő ágazat helyzetét. A legnagyobb bajban a kisebb, független cégek és az olyan olajtermelő országok vannak, mint az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia vagy Oroszország.
Április végére az Egyesült Államok partjainál egy korábban soha nem látott flotta torlódott fel: több mint hetven nagy olajszállító tankerhajó várt a kikötőknél, vagy egyszerűen hetek óta a tengeren vesztegelt. Mindez az elmúlt két hónap eseményeinek az eredménye – a világszerte kirobbant Covid–19-járvány megakasztotta a termelést és a fogyasztást is, ami rányomta a bélyegét az olajpiac egészére. Ebben az évszázadban nem voltak még ennyire alacsonyak az olajárak, mint most, a kereslet visszaesése pedig a 2008–2009-es pénzügyi válság idején mért szintet is alulmúlta.
A világ legnagyobb olajtermelői azonban nem hagytak fel a termeléssel, sőt épp ellenkezőleg: egy márciusban a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és Oroszország között meghiúsult egyezség miatt Szaúd-Arábia tovább növelte az olajkitermelést. Így kőolajból egyszerűen túl sok lett, a világ tárolói pedig szép lassan kezdtek megtelni. A Goldman Sachs pénzügyi csoport 4,4 milliárd hordóra becsüli világszinten a tárolókapacitásokat – amíg április első napjaira a cég szerint ezek már 65 százalékban voltak feltöltve, április végére a kőolaj szintje a tárolókban már a 90 százalékot is elérte. Így egyes elemzők szerint három-négy héten belül egyszerűen nem lesz hová tenni az olajat, és az olajpiac még az eddiginél is komolyabb válságba kerül. Ezen valamelyest javított az olajtermelő országok áprilisi megegyezése, amelynek alapján május 1-jétől napi 9,7 millió hordóval csökkentették a termelést, de valójában ez sem oldotta meg a túltermelés problémáját.
A lehetőségek beszűkülésével az olajtermelők új tárolási alternatívák után néztek: barlangok, nem használt olajvezetékek vagy vasúti tartálykocsik is látókörükbe kerültek. Újabban egyre inkább terjed a nagy olajszállító hajók használata. Az úgynevezett szupertankerek a világ legnagyobb, ember alkotta szállítószerkezetei. Egy ilyen hajó akár közel fél kilométeres hosszúságot is elérhet, és kétmillió hordó olaj szállítására képes. Világszerte mintegy nyolcszáz ilyen hajó készült, és a Bloomberg szerint ebből jelenleg legalább százat tárolásra használnak, de május végére ez a szám megduplázódhat.
A világ kőolajpiacának több mint 40 százalékán három ország osztozik: Egyesült Államok (18 százalék), Szaúd-Arábia (12 százalék) és Oroszország (11 százalék). Mindhárman erősen meggyengülve kerülhetnek ki a jelenlegi helyzetből. Az Egyesült Államokban az elmúlt hetekben számos kitermelő cég felfüggesztette a működését vagy a csőd szélére került. A Bloomberg szerint az országban az év elején még mintegy 650 olajfúró torony működött, de április végére már csak 378 maradt üzemben.
Az egyik legnagyobb olajtermelő vállalat, az ExxonMobil részvényárfolyama például 38 százalékkal zuhant, és egy szintre került a digitális filmplatform, a Netflix értékével. Szaúd-Arábia Washingtonhoz hasonlóan szintén erősen érintett: GDP-je mintegy negyven százaléka az olajszektorból származik, ráadásul erősen rá van szorulva a tengeri szállításra. Oroszország kiépített olajvezeték-rendszerrel is rendelkezik, így a szállítási költségek megnövekedése kevésbé érinti, de az alacsony olajár annál inkább: a 2020-as orosz költségvetés 35 dolláros minimális hordónkénti árral számolt, azonban az elmúlt egy hónapban az olaj világpiaci ára április 13-án járt utoljára 30 dollár felett.
