Ukrajna és az Európai Unió egyetértési megállapodást írt alá 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásáról a 2023-as évre – számolt be Denisz Smihal miniszterelnök.
A kormányfő elmondása szerint Ukrajna már ezen a héten várja az első, 3 milliárd euró összegű részletet.
„Ez segít nekünk a jövőben a makrogazdasági stabilitás fenntartásában és minden kritikus fontosságú kiadás finanszírozásában az ország elleni orosz barbár háború körülményei között” – szögezte le Smihal.
Az Európai Unió a tervek szerint ma utalja át az első 3 milliárd eurót a 2023-ra megállapított 18 milliárdos makroszintű Ukrajnának nyújtott támogatás első részleteként.
A hírt Ursula von der Leyen közölte a Twitteren.
„Fontos és sürgős segíteni Ukrajnát az orosz agresszió elleni finanszírozási szükségleteinek kielégítésében. Az Európai Bizottság maximális gyorsasággal és határozottan cselekszik” – írta.
Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen és Svédország miniszterelnöke, Ulf Kristersson közös sajtótájékoztatót tartott, amelyet követően több bejelentést is tettek – írja a Reuters.
„Folytatnunk kell az Oroszországra nehezedő nyomást, és természetesen továbbra is megingathatatlanul támogatjuk Ukrajnát” – mondta az Európai Bizottság vezetője sajtótájékoztatón.
Von der Leyen arról számolt be, hogy a 2023-as 18 milliárd értékű uniós pénzügyi támogatás első része már januárban érkezik Ukrajnába.
A Kárpátaljai Megyei Tanácsban kibővített ülést tartottak a Zero Waste: Nulla hulladék: elmélet mindenkinek, gyakorlat mindenkinek a határon túli régióban című projekt megvalósításáról. Az értekezleten részt vettek Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke, Andrij Seketa első helyettes, a Tisza ETT, Beregszász és a Beregszászi járás, valamint a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció illetékes struktúráinak képviselői.
A megyei tanács elnöke tájékoztatta a jelenlévőket, hogy 2022. december 21-én aláírták az 5 555 555,56 eurós összegű uniós támogatási szerződést, 2022. december 28-án pedig külön szerződést írtak alá Magyarország energetikai minisztériuma és a Tisza ETT között 916 100 034 millió forint értékben.
„Ez az ukrajnai háború ellenére is lehetségessé vált, kitartásunknak és határozott fellépésünknek köszönhetően. Így most kevesebb mint egy évünk van a hulladékfeldolgozó üzem megépítésére. Számos, elsősorban jogi kérdés van, amelyeket a lehető leghamarabb meg kell oldanunk. A mai értekezletünk azt a célt szolgálja, hogy megvitassuk és meghozzuk a megfelelő döntéseket” – fogalmazott Volodimir Csubirko.
Egyben közölte, hogy január 19-én érkezik Ungvárra a magyarországi delegáció, többek között Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma (HUSKROUA Program irányító szerve), a Program Közös Technikai Titkársága és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bizottság képviselői. A hulladékfeldolgozó üzem építésének helyszínén, Jánosiban is megbeszélést tartanak a Kárpátaljai Megyei Tanács, a megyei katonai adminisztráció, a Beregszászi városi és járási önkormányzatok, a kivitelezők és a műszaki személyzet képviselőinek részvételével.
A jelenlévők a fontosabb kérdések között megvitatták a hulladékfeldolgozóhoz vezető bekötőút építését. A Kárpátaljai Megyei Tanács és a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció keresni fogja a lehetőségeket az építkezés támogatására.
Megvitatták egyben a telekre vonatkozó megállapodás megkötésének eljárását.
A következő kérdésa hulladékfeldolgozó üzem építési engedélyének módosítása. A pályázatot lebonyolították és meghatározták a kivitelező céget (magyar–ukrán konzorcium).
A következő lépés a projekt bejegyzése az ukrán Miniszteri Kabinetben. Azt követően a TISZA ETT nem rezidens akkreditációja a miniszterelnökség igazgatóságán.
Fontos, hogy a projekt megvalósításának részeként az üzem fenntartására közösségi (kommunális) társaságot/egyesületet hoznak létre. Az üzem és az egyesület működési szabályzatát a TISZA ETT dolgozza ki.
A projekt megvalósítása során egy webportál létrehozását is tervezik, amely a Beregszászi járás hulladékgazdálkodási folyamatait ismerteti. A webportál folyamatosan frissíti tartalmát, a projekt befejezését követően a kommunális egyesület felügyeli a honlapot.
A megyei tanács elnöke az értekezletet értékelve elmondta, reményei szerint az üzem 2024-ben kezdi meg működését, és nem ez lesz az egyetlen Kárpátalján – számolt be a Kárpátaljai Megyei Tanács sajtószolgálata.
A japán kormány 95 millió dolláros segélyt nyújtott Ukrajnának – ezt a pénzt a kritikus infrastruktúra helyreállítására és a civil társadalom támogatására fordítják.
Erről Ukrajna Közösségfejlesztési, Területi és Infrastrukturális Minisztériumának sajtószolgálata számolt be.
„Köszönjük a japán partnereinknek és az ENSZ-nek a támogatást. Arra számítunk, hogy csak mélyíteni fogjuk a kapcsolatot, különösen a kritikus infrastruktúra helyreállításának kérdésében” – közölte Olekszandr Kubrakov, Ukrajna újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettes.
Megyénkben a 2022. év folyamán 203 vállalkozó kapott támogatást a menekültek alkalmazásáért.
Az információk szerint a cégek összesen 504 menekültet foglalkoztatnak. Legtöbben (42%) a feldolgozóipar területén tevékenykednek, 12%-uk nagy- és kiskereskedelmi vállalatoknál, 9,5%-uk pedig az egészségügyben dolgozik.
Fontos megjegyezni, hogy a napokban a menekültek alkalmazása után járó támogatást 6700 hrivnyára emelték. Bővebben a programról itt olvashatnak.
Megérkeztek Ukrajnába az első kamionok a Norvég Állami Közútkezelő humanitárius segélyével.
Az ukrán Infrastrukturális Minisztérium sajtószolgálata szerint 2022 decemberében Norvégia 10 hidat adott át 30 millió norvég korona (3 millió dollár) értékben.
„A norvég hidakat Ukrajna felszabadított területeire telepítjük. Ezek nehéz járművek – humanitárius segélyszállító teherautók, mentők, tűzoltóautók stb. – közlekedéséhez alkalmas ideiglenes acrow/baley szerkezetek” – mondták el.
Norvégia lett a harmadik ország, amely humanitárius segélyt adott át Ukrajnának a közúti infrastruktúra helyreállítására. Csehországból és Franciaországból már érkeztek ideiglenes hidak.
A Miniszteri Kabinet 2023-ban a megrongálódott és megsemmisült ingatlanok nagyszabású újjáépítését tervezi költségvetési források, nemzetközi partnerek és adományozók pénzeszközei, valamint Oroszország elkobzott vagyona terhére – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a január 10-i kormányülésen, számolt be az Ukrinform.
„2023 nem csak az ukrán győzelem éve lesz, hanem az az év, amikor megkezdődik a lerombolt és elpusztított objektumok nagyméretű újjáépítése. Ezen a pusztítások mértéke óriási. Több száz milliárd dolláros veszteségről beszélünk. Ennek megfelelően Ukrajna helyreállítási programja a második világháború óta a legnagyobb újjáépítési projekt lesz. Már meghatároztuk a finanszírozás 4 kulcsfontosságú forrását” – mondta Smihal.
Elmondása szerint elsősorban az elkobzott orosz pénzeszközöket használják fel. A kormány már 17 milliárd hrivnyát irányított az orosz bankoktól elkobzott pénzeszközökből a fegyveres agresszió következményei felszámolására létrehozott Alapba.
A második finanszírozási forrás az állami költségvetés pénzeszközei. Idén 35,5 milliárd hrivnya kerül a fegyveres agresszió következményei felszámolási Alapjába. A jegybank is odairányítja nyereségének egy részét.
A harmadik forrás a nemzetközi partnerektől származó források. Ez irányba már megtették az első lépéseket. Az USA úgy döntött, hogy 1,4 milliárd dollárt, azaz több mint 56 milliárd hrivnyát különít el Ukrajna újjáépítésére; a pénznek a közeljövőben meg kell érkeznie.
A negyedik forrás a United24 platformon gyűjtött adományok a világ minden tájáról származó adományozóktól. A platform létrehozását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezte.
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a meglévő adatok szerint a rendelkezésre álló összeg jelenleg mintegy 110 milliárd hrivnya.
Tízezer tonna gabona Afrikába szállítását finanszírozza Magyarország mintegy 3,5 millió dollár értékben Ukrajnából a globális élelmezési válság megoldását célzó erőfeszítések keretében – jelentette be Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, miután kongói kollégáját fogadta Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Christophe Lutundula Apala Pen’Apalával közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy bár a két ország között jelentős a földrajzi távolság, a globális biztonsági fenyegetések mindkét felet érintik, mint például az ukrajnai háború negatív hatásai, így az élelmezési krízis is, amely leginkább Afrikát sújtja. Hozzátette: „hazánk a globális felelősségvállalás keretében tízezer tonna gabona Afrikába szállítását finanszírozza Ukrajnából, mintegy 3,5 millió dollár értékben.”
„Mind a két ország abban érdekelt, hogy minél előbb béke legyen, és hogy a világot rabul ejtő fegyveres konfliktusok minél előbb befejeződjenek, ezért sürgetjük az ehhez szükséges párbeszéd, tűzszünet és béketárgyalások létrejöttét” – szögezte le Szijjártó Péter.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Az Európai Unió kész vezető szerepet játszani Ukrajna infrastruktúrájának helyreállításában – jelentette ki hétfőn Ana Pisonero, az Európai Bizottság hivatalos képviselője sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pisonero azt mondta: „az Európai Unió teljes mértékben készen áll arra, hogy vezető szerepet játsszon Ukrajna helyreállítására, és erre szólít fel.” Hozzátette, hogy a G7-es csoport országai megegyeztek az Ukrajna helyreállítását célzó tevékenységek összehangolásában.
„Az Európai Bizottság felajánlotta, hogy átveszi ennek a struktúrának a titkárságát. A fellendülés hosszú távú szükségletei óriásiak lesznek. Össze kell hangolni az összes résztvevő erőfeszítéseit: az Európai Unió, a tagállamok, az európai pénzintézetek, a nemzetközi szervezetek és a magánszektor is meg lesznek hívva” – emelte ki az Európai Bizottság képviselője. „Az Európai Uniónak még ma el kell kezdenie a tervezési munkát. Az Európai Unió figyelme arra irányul, hogy segítse Ukrajnát az ország alapvető szükségleteinek és a legsürgősebb pénzügyi szükségletek kielégítésében. Ehhez makroszintű pénzügyi támogatást nyújtunk” – hangsúlyozta Ana Pisonero.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
