A Legfelső Tanács jóváhagyta az adóemelésekről szóló törvénytervezetet. 247 képviselő szavazott igennel, számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő.
Az egyik módosítás: a honvédek számára a katonai illetéket 1,5%-ban határozta meg (5%-ot javasoltak). A törvénytervezet a szakbizottság utáni változatban:
a katonai illetéket 1,5%-ról 5%-ra emeli
katonai illetéket kiterjeszti a vállalkozókra is
előírja, hogy a bankok az idei nyereség 50%-át fizessék be növeli a földekre vonatkozó minimális adókötelezettséget
előírja, hogy a pénzügyi intézmények a nyereség 25%-át fizessék be
bevezeti a havi adatszolgáltatást a személyi jövedelemadóról (2025 januárjától) – korábban azt mondták, hogy ez szükséges a „gazdasági alapon való felmentéshez a katonai szolgálat alól”
növeli a zúzottkő kibányászásának bérleti díját
mentesíti a cash back-et, a pénzvisszatérítést az adózás alól.
A „Nép szolgái” közül 192 képviselő szavazott igennel, a „Platformok az életért és a békéért” – 18-an , egy voks a „Holosz” frakcióból, 13-an az „Ukrajna helyreállítása”, négyen a „Jövőért” és 15 szavazat a „Dovira”képviselőitől.
Jaroszlav Goncsarenko népképviselő felvetette, hogy a törvényt újra meg lehetne szavazni, mert az egyik „elvert” módosítás körülbelül tíz oldalnyi szöveg.
Jaroszlav Honcsarenko parlamenti képviselő felvetette, hogy a törvényt újraszavazhatják, mert az egyik „elutasított” módosítás körülbelül tíz oldalnyi szöveg.
A Nova Posta jelentősen késleltetheti a csomagok kézbesítését. Ennek oka az a szándék, hogy Ukrajnában új adókat vezetnek be a nemzetközi szállítmányokra.
Az esetleges problémákról Volodimir Poperesnyuk, a vállalat társtulajdonosa számolt be. „Jelenleg csak a csomagok 2 százalékát vámoljuk, bár minden csomag vámeljáráson megy keresztül, így az időveszteség közel egy nap is lehet. Nem kell látnoknak lenni ahhoz, hogy lássuk a logisztikai összeomlást és a kézbesítési késéseket, ha minden csomag vámadó alá esik” – hangsúlyozta Poperesnyuk a Facebookon.
Volodimir Popersnyuk károsnak és értelmetlennek nevezte a szállítmányok megadóztatásának gondolatát.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Október 1-től valószínűleg új adókat vezetnek be Ukrajnában. Az ezekre a változtatásokra vonatkozó törvénytervezetet a tervek szerint október közepén fogadják el, ami azt jelenti, hogy az újítások „visszamenőleg” is hatályba léphetnek – írta Ruszlan Kiszljak az RBC-Ukrajina kiadványban.
Kik és milyen adót lesznek kénytelenek befizetni az új feltételek mellett, és ez hogyan érinti az ukránok anyagi helyzetét.
A fegyveres erők finanszírozását szolgáló jelentős forráshiány miatt az állami hatóságok októbertől bizonyos adók emelését tervezik. A parlament szeptember 17-én első olvasatban elfogadta a 11416-д számú törvénytervezetet. A dokumentumot várhatóan október közepén vitatják meg második olvasatban, jóváhagyása esetén pedig október 1-jétől léphetnek életbe az új adószabályok.
Ezzel a lépéssel 2024-ben további 58 milliárd hrivnya, 2025-ben pedig további 137 milliárd hrivnya beszedése a cél. A fő bevételi forrás az állampolgárok jövedelmére kivetett katonai illeték 1,5%-ról 5%-ra történő emelése lesz. A Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint ez 2024-ben 27,3 milliárd hrivnyát, 2025-ben pedig 107,7 milliárd hrivnyát hoz a kasszába.
Milyen költségeket kell viselniük az ukránoknak?
A katonai illeték emelése azt jelenti, hogy 3,5 százalékponttal emelkednek az alkalmazottak hivatalos fizetéséből származó adólevonások. A személyi jövedelemadó továbbra is 18% marad. Nem tervezik az egyszeri társadalombiztosítási járulék emelését, ami ma 22%. Így a fizetés minden ezer hrivnyájából az adó 23%, vagyis 230 hrivnyát kell befizetni. A megemelt katonai illeték a betétek kamatjövedelmére is vonatkozik, ami 19,5%-ról 23%-ra emeli az adókulcsot.
Októbertől 1%-os katonai illetéket vezettek be azon vállalkozók számára, akik a harmadik csoportba tartoznak és egységes adót fizetnek. Ez azt jelenti, hogy ezek a vállalkozók bevételük további 1%-át befizetik. A jövőben az egységes adó 5%-át befizetve minden ezer hrivnyából 50 helyett 60 hrivnyát fizetnek be.
Ezenkívül a minimálbér 10%-ának megfelelő katonai illetéket vezetnek be az első, második és negyedik csoport tartozó vállalkozók számára, ami havi 800 hrivnya lesz.
Ezekkel a változtatásokkal a tervek szerint 2024-ben további 1,7 milliárd hrivnya, 2025-ben pedig 7,8 milliárd hrivnya kerül a költségvetésbe.
2024-ben 50%-os nyereségadót állapítanak meg a bankok számára. A határozat célja, hogy 27 milliárd hrivnya összegű többletbevételt biztosítson az állami költségvetésnek. Még mindig nem tudni, hogy ez hogyan érinti majd az átlagpolgárokat. Ez mindenekelőtt a bankok a bevételeit érinti, amelyek 25% helyett 50% jövedelemadót kötelesek befizetni, ami a bankok tarifáinak és kamatpolitikájának változásához vezethet, beleértve a betétek után járó jutalékot, a betéti kamatot, hiteleket. Ez viszont már közvetlenül érinti a lakosság adókötelezettségeit és jövedelmeit.
Újítás lesz az üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások havi jövedelemadó-előleg befizetése. Ezzel 2024-ben 1 milliárd hrivnya, 2025-ben 4,3 milliárd hrivnya állhat a költségvetés rendelkezésére. Ez az adózási mód lehetővé teszi a költségvetési bevételek ellenőrzését, bár a lakosság jövedelmét nem érinti. Egyes benzinkutak ugyanakkor emelhetik az üzemanyagárakat, ami a fogyasztói árak növekedéséhez vezethet, bár pontos előrejelzést jelenleg nehéz megnevezni.
A jövedelemelszámolás havi időszakára való átállás is várható, ami a gazdasági felmentés megvalósításához szükséges. Ez nem lesz közvetlen hatással az ukránok adókötelezettségére vagy jövedelmére, de bonyolítja az adók adminisztrálásának folyamatát, mivel a könyvelőknek havonta kell majd jelentéseket benyújtaniuk az Adószolgálatnak.
Jelentősen emelkedik 2025-ben a cigaretták jövedéki adója Ukrajnában, ráadásul az árakat nem hrivnyában, hanem euróban rögzítik – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a 2025-ös 12000 számú költségvetési törvénytervezet indokolására hivatkozva.
A jelentés szerint 2025-ben a füstszűrős és füstszűrő anélküli cigaretták fajlagos jövedéki adója 23,4 %-kal 47-ről 58 euróra emelkedik 1000 darabonként. Ezenkívül 23,9 %-kal 63,45 euróról 78 euróra emelkedik a jövedéki adó fizetési kötelezettségének minimuma 1000 egységenként. Ráadásul 2024. október 1-től nem hrivnyában, hanem euróban történik a számítás.
Az alkohol és a sör jövedéki adója változatlan marad. Amint a dokumentumban szerepel, az ukrán adótörvénykönyvnek a dohánytermékekre kivetett jövedéki adókulcsok felülvizsgálatára vonatkozó módosításai 27,1 milliárd hrivnya többletbevételt irányoznak elő (a dohánytermékek jövedékiadó-kulcsának emelése – 22,6 milliárd hrivnya; hozzáadottérték-adó az adóalap emeléséből (jövedéki kulcs) – 4,5 milliárd hrivnya).
Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint 2024 augusztusában: a vodka ára 3,8 %-kal 118,3 hrivnyára csökkent 0,5 literes palackonként, az ukrán márkájú asztali borok 0,8 %-kal drágultak 121,0 hrivnyára 0,7 literes palackonként, a sör ára 0,3 %-kal 31,5 hrivnyára csökkent 0,5 literes palackonként, a prémium cigaretták 1,5 %-kal 108,3 hrivnyára drágultak csomagonként.
Ukrán tisztviselők arra számítanak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ezen a héten arra kényszeríti az országot, hogy gyorsabban értékelje le a nemzeti valutáját, csökkentse a kamatlábakat, és fokozza az adóbehajtási erőfeszítéseket az ország költségvetési hiányának fedezésére – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint névtelenséget kérő ukrán tisztviselők az amerikai hírszolgálattal azt közölték, hogy az IMF-misszió tagjai várhatóan nyomást fognak gyakorolni Ukrajnára, hogy folytassa ezeket a lépéseket, hogy továbbra is pénzügyi támogatásban részesülhessen.
A ma kezdődő kijevi misszió 1,1 milliárd dollár Ukrajna számára történő kiutalását eredményezheti, ha az alap munkatársai megállapítják, hogy Ukrajna teljesíti a program céljait, és elegendő forrással és képességekkel rendelkezik pénzügyi szükségleteinek kielégítésére.
A Bloomberg azonban megjegyezte: az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) nem akarja, hogy a hrivnya még jobban gyengüljön. A valuta már több mint 10 %-ot veszített az értékéből tavaly október óta, amikor az orosz teljes körű invázió után bevezetett rögzített árfolyamot eltörölték. A lépés megkérdőjelezi a jegybank árstabilitás fenntartására való képességét – mondták a források. Az emelkedő dollár az adóemelésekkel együtt politikailag is megviseli az embereket, mivel a lakosság az Oroszországgal vívott háború következményeivel küzd.
Az ukrán kormány pénzügyeit mintegy 122 milliárd eurós nemzetközi támogatás segítette ki az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól és más szövetségesektől, valamint az IMF-től. De Denisz Smihal miniszterelnök legfrissebb becslései szerint az országnak jövőre 15 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal kell szembenéznie, amelyet még nem fedeztek az adományozók pénzügyi kötelezettségvállalásai.
A lyuk betömésének elősegítése érdekében az IMF azt tervezi, hogy felszólítja az ukrán jegybankot a hrivnya gyorsabb leértékelésére és a monetáris politika enyhítésére a mérsékelt infláció közepette. Ezeknek a lépéseknek az a célja, hogy Ukrajna költségvetési bevételeit növeljék nemzeti valutában, és olcsóbbá tegyék a pénzügyminisztérium hitelfelvételét.
A héten a misszió előtti megbeszéléseken az IMF is bírálta az ukrán kormány azon tervét, hogy egy sor adót túlságosan enyhén emeljen, és felszólította Volodimir Zelenszkij kormányát, hogy fontolja meg az adók szélesebb körének emelését. Az egyik lehetséges javaslat az ÁFA emelése a jelenlegi 20 %-ról – közölték a források.
Kedden az ukrán parlament nem fogadta el azt a törvényt, amely 1,5 %-ról 5 %-ra emelte volna a magánszemélyek jövedelmére kivetett katonai illetéket, és kiterjesztette volna azt az egyéni vállalkozókra is, ami tükrözi az ilyen intézkedések népszerűtlenségét az állampolgárok körében, akik háborús mozgósítást élnek át, és aggódnak a kormányon belüli korrupció, a légicsapások miatti rendszeres áramszünetek és a magas áramárak miatt.
Az ukrán kormány által javasolt adóemelés befolyásolhatja a nyugati országok Kijevnek nyújtott támogatási hajlandóságát, a valóság diktálja az ilyen intézkedések szükségességét – jelentette ki szerdán Gavin Gray, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ukrajnai misszióvezetője a Gazdasági Stratégiai Központ konferenciáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Gray megjegyezte: az adományozók arra számítanak, hogy Ukrajna egyre függetlenebbé válik. „A kormányzati kiadások középtávon továbbra is jelentősek maradnak, ezért az adócsomag elfogadásának előrehaladása hatással lesz az adományozók hajlandóságára Ukrajna támogatását illetően” – tette hozzá.
Az IMF-misszióvezető elmondta, hogy Ukrajnában igen élénk vita alakult ki az adócsomaggal kapcsolatban. „Üdvözlöm, hogy érdeklődés és egészséges vita folyik a gazdaságpolitikai intézkedésekről, és láttuk az üzleti szféra és a civil társadalom képviselőinek észrevételeit, elsősorban az adófizetési kötelezettséggel, az adóelkerüléssel kapcsolatban” – mutatott rá.
„Az adóbevételek némi növelésére van szükség. Sajnos a helyzet diktálja ezt, így van logika a kormány által előterjesztett javaslatban” – hangsúlyozta Gavin Gray.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán kormány által javasolt adóemelés befolyásolhatja a nyugati országok Kijevnek nyújtott támogatási hajlandóságát, a valóság diktálja az ilyen intézkedések szükségességét – jelentette ki szerdán Gavin Gray.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1724273400
[modified] => 1724271897
)
[title] => Az IMF szerint a valóság diktálja, hogy Ukrajna emelje az adókat, de ez a Nyugatnak is tetszeni fog
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=52364&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52364
[uk] => 52367
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 52365
[image] => Array
(
[id] => 52365
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/grey-uma-ramakrishnan-mvf-facebook-com-nationalbankofukraine-9042519e813e40b5ab0ac6ae6794441b-650x410-1.jpg
[original_lng] => 47748
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/grey-uma-ramakrishnan-mvf-facebook-com-nationalbankofukraine-9042519e813e40b5ab0ac6ae6794441b-650x410-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/grey-uma-ramakrishnan-mvf-facebook-com-nationalbankofukraine-9042519e813e40b5ab0ac6ae6794441b-650x410-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/grey-uma-ramakrishnan-mvf-facebook-com-nationalbankofukraine-9042519e813e40b5ab0ac6ae6794441b-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/grey-uma-ramakrishnan-mvf-facebook-com-nationalbankofukraine-9042519e813e40b5ab0ac6ae6794441b-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/grey-uma-ramakrishnan-mvf-facebook-com-nationalbankofukraine-9042519e813e40b5ab0ac6ae6794441b-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/grey-uma-ramakrishnan-mvf-facebook-com-nationalbankofukraine-9042519e813e40b5ab0ac6ae6794441b-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/grey-uma-ramakrishnan-mvf-facebook-com-nationalbankofukraine-9042519e813e40b5ab0ac6ae6794441b-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1724499761:4
[_thumbnail_id] => 52365
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3643
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508090540000
[_oembed_591bce97724e9893103d4235eacb39ab] =>
Добре дошла, България!
EU economy and finance ministers have approved #Bulgaria's entry into the euro area.
From 1 January 2026, 🇧🇬 will start using the euro and enjoy the benefits of joining the single currency.
Az adóemelésekkel kapcsolatos döntéseknek csak tisztességeseknek és az ukrán üzleti életet segítőknek kell lenniük – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kropivnickijben tartott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta: „Ma itt Kropivnickijben, valamint tegnap Dnyipróban beszéltem vállalkozókkal. Nagyon fontos a működő vállalkozások megőrzése, a munkahelyek megőrzése Ukrajnában.”
Az államfő köszönetét fejezte ki az áttelepült vállalkozások támogatásáért. „Amikor a vállalkozások működnek, könnyebb a közösségeknek, és gyorsabban oldódnak meg a szociális kérdések. A kormánynak pedig emlékeznie kell erre, amikor adójavaslatokat tesz. Csak olyan megoldásokra van szükség, amelyek segítenek és valóban igazságosak” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
A kormány 2024-ben mintegy 500 milliárd hrivnya összegű állami költségvetési hiányt jelentett be a védelmi igények finanszírozására, amit adóemelésekkel kíván fedezni.
Az általános forgalmi adó emelése helyett inkább a hadiadót emelné Ukrajna Pénzügyminisztériuma, elmondásuk alapján ez jobb bevételi forrás. Emellett az ÁFA növelése veszélyeztetné a sérülékeny csoportokat, mint a nyugdíjasok, ugyanis olyan termékek árának emelkedését okozná, mint a gyógyszerek vagy az élelmiszerek.
A minisztérium javaslata alapján a nemesfémek és ingatlanok 5 százalékos adót kapnának, az először regisztrált autókra 15 százalékos adót vetnének ki, az ékszereket pedig 30 százalékkal terhelnék. Emellett 1 százalékos adót kapnának a vállalkozások bevételei, a munkabérek adója pedig 1,5-ről 5 százalékra nőne.
Egy másik javaslat alapján az ÁFA emelése mellett a gazdaság fehérítése is szerepelt, azonban a Pénzügyminisztérium nagyjából 96 milliárd hrivnya bevételre számít csak a vállalkozásokra és munkabérekre kivetett adókból. 2025-re 341,9 milliárd hrivnyát várnak az emelésektől.
2024 óta a késő fegyverszállítások miatt körülbelül 6 milliárd dollárral nőttek Ukrajna védelmi kiadásai, azonban 500 milliárd hrivnya így is hiányzik.
A javasolt megoldás a legkisebb terhet jelenti az összes lehetséges közül: majdnem háromnegyed része nem az adók felülvizsgálatából származna, és csak egy része folyna be az adóemelésekből és egyéb intézkedésekből – írja az ukrán Pénzügyminisztérium.
A kormány július 18-án jóváhagyta az állami költségvetést és az Adótörvénykönyvet módosító törvénytervezetet. A kormány a jelenlegi költségvetés kiadásainak 500 milliárd hrivnyával történő növelését javasolja, amelynek nagy részét a honvédség finanszírozására fordítják. Ezeket a forrásokat hazai piaci hitelfelvétellel és adóemeléssel tervezik előteremteni.
Az Ekonomicsna Pravda cikke szerint a 2024-es költségvetés tervezése során 2023 őszén a kormány folyamatos katonai segítséget remélt az Egyesült Államoktól. Az USA Kongresszusa azonban csak 2024. április végén hozott erre vonatkozó határozatot a kérdés túlpolitizáltsága miatt.
Mivel Ukrajna több mint fél évig nem kapott segélyt az Egyesült Államoktól, a kormány 2024 elején kénytelen volt növelni a fegyverek és lőszerek vásárlására fordított kiadásait. Ezt az idei év végére tervezett költségek felhasználásával történt meg. A honvédség további forrásigénye is felmerült a dinamikus harctéri helyzet és a mozgósítási folyamatok megerősítése miatt.
Honnan lesznek források?
A félbillió hrivnyás hiány fedezésére több finanszírozási forrást terveznek.
Az első forrás – a jelenlegi költségvetési bevételi terv 75,8 milliárd hrivnyával való túlteljesítése, amely az import volumenének növekedésével és a dollár árfolyamának növekedésével függ össze. További bevételek származnak a jövedelemadóból (a bankok emelt kulcsának köszönhetően) és az importáruk áfájából is.
A második forrás – a kiadások 65,7 milliárd UAH-val való csökkentése. A kormány javasolja az „Államadósság kezelése” program kiadásainak csökkentését, valamint az olyan adósságkötelezettségek kifizetését, amelyekre az állam kezesként lép fel.
A harmadik forrás – állami hitelfelvétel a hazai piacon. A tervek szerint 2024-re 220 milliárd UAH-val növelik a kizárólag a hazai tőzsdén forgalomba hozott állampapírok kiadását.
A hadiadó emelése
Az Adótörvénykönyv módosításai között szerepel az áfaemelés helyett a katonai illeték adóalapjának bővítése és kulcsának emelése. A javaslat szerint a magánszemélyek hadidóját 1,5%-ról 5%-ra emeljék, a vállalkozók különböző csoportjai számára a jövedelem vagy a minimálbér 1%-ának megfelelő hadiadót vezessenek be.
Az adók módosításai közé tartozik az üzemanyag-értékesítő vállalkozások jövedelemadó-előlegének bevezetése, valamint az adóhivatal tisztviselői jelenléti joga a leltározás során.
A kormány azt is javasolja, hogy a nemzetközi csomagok behozatali áfája adóküszöbét 150 euróról 45 euróra csökkentsék, és az édesített italokra 0,1 eurós jövedéki adót vezessenek be 100 gramm cukor vagy egyéb édesítőszer után literenként.
A törvényjavaslatot még jóvá kell hagynia a Legfelső Tanácsnak, az erre vonatkozó döntéseket valószínűleg augusztus végén vitatják meg. Addig a képviselők szabadságukat töltik. Ezért az ukránok nagy valószínűséggel legkorábban ősszel fogják érezni a megemelt adók okozta kellemetlenségeket.
A szakértők nem örülnek a kormány döntésének
Számos szakértő úgy véli, hogy a korábban tárgyalt áfakulcs-emelés jobb megoldás lenne a jelenlegi kormányzati kezdeményezésekhez képest. Jurij Hajdaj, a Gazdaságstratégiai Központ vezető közgazdásza egy komoly problémára hívja fel a figyelmet a tervezett adóemelésben – az figyelmen kívül hagyja az ország jelentős méretű árnyékgazdaságát, az úgynevezett „elkerülőket”. Alternatív megoldást javasolt a közvetett adók emelése, vagyis a végső fogyasztás megadóztatása formájában.
Oleh Hetman, a Gazdasági Szakértői Platform szakértői csoportjainak koordinátora, a CASE Ukraine társszakértője az iparűzési adót tartja a legkárosabbnak a tervezett változtatások közül. Alternatívaként javasolja az adóigazgatás javítását, a föld- és ingatlanadók emelését, különösen a nagyvállalkozások számára. Támogatja az áfakulcs átmeneti emelését is, megjegyezve, hogy kerülni kell a társasági forgalmi adó és az állampolgárok jövedelmét terhelő hadiadó emelését.
Mihajlo Nepran, a Kereskedelmi és Iparkamara első alelnöke osztja ezeket a nézeteket, és úgy véli, hogy a jelenlegi ukrajnai helyzetben jobb 1-1,5%-kal emelni az áfát. Hangsúlyozza, hogy ez az adó érthető és már kipróbált a gyakorlatban.
Az Ukrán iparosok és vállalkozók szervezete arra figyelmeztet, hogy a vállalkozókat terhelő adóemelés a jogi személyeket fogja leginkább sújtani, és megnehezíti tevékenységüket. Az állampolgárok számára az adó- és jövedékiadó-emelés az áruk és szolgáltatások árának növekedését, a vásárlóerő csökkenését jelenti, és arra ösztönözheti az embereket, hogy adóelkerülést vagy hamisított termékeket vásároljanak. Az üzemanyagok jövedéki adójának emelése a közlekedési szolgáltatások költségének emelkedését vonja maga után, ami tovább érinti a gazdaságot, írta az RBC-Ukrajina.
Emellett nőnek a lakás- és új autók beszerzési költségei, ami hozzájárul a használt autók behozatalának növekedéséhez. Általánosságban elmondható, hogy minden adóemelés negatívan hat az üzleti életre, és az állam csak extrém esetekben teszi meg ezt a lépést. Ukrajna most szembesült azzal, hogy ilyen döntéseket kell hoznia.
Soha nem látott vásárlási lázat váltott ki az autópiacon a kormány kezdeményezése, hogy az új autó vásárlása után 15%-os hadiadót vet ki – jelentette ki hétfőn Oleh Nazarenko, az Ukrán Autóimportőrök és -kereskedők Szövetségének vezérigazgatója, számolt be az Ukrajinszka Pravda az AUTO-Consulting szakkiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Nazarenko elmondta, hogy pénteken és szombat délelőtt az ukránok megrohamozták az autókereskedéseket, és az összes autót megvették, az autószalonok teljesen ki vannak söpörve. „A vevők igyekeznek gyorsan megvásárolni a rendelkezésre álló autókat, hogy elkerüljék az új 15%-os adó befizetését. De ez a hatás nem tart sokáig, mert akkor leáll az értékesítés, és a költségvetés feltöltése helyett a kormány csökkenést fog kapni” – tette hozzá.
A vezérigazgató arra is emlékeztetett, hogy a nyugdíjjárulék-levonások 5%-a is kérdéses lesz, amit jelenleg a vásárlók fizetnek. A 20%-os adó autóvásárláskor már nagy összeg, amit a vásárlók nagyon sokáig nem fognak megszokni – mutatott rá Oleh Nazarenko.
A kormány a hadiadó mértékének emeléséről szóló törvénytervezet elfogadására készül. A javasolt változtatások között szerepel 15%-os hadiadó kivetése az új autók vásárlása után (kivéve a fogyatékkal élők ellátását).
