A kormány július 18-án jóváhagyta az állami költségvetést és az Adótörvénykönyvet módosító törvénytervezetet. A kormány a jelenlegi költségvetés kiadásainak 500 milliárd hrivnyával történő növelését javasolja, amelynek nagy részét a honvédség finanszírozására fordítják. Ezeket a forrásokat hazai piaci hitelfelvétellel és adóemeléssel tervezik előteremteni.
Az Ekonomicsna Pravda cikke szerint a 2024-es költségvetés tervezése során 2023 őszén a kormány folyamatos katonai segítséget remélt az Egyesült Államoktól. Az USA Kongresszusa azonban csak 2024. április végén hozott erre vonatkozó határozatot a kérdés túlpolitizáltsága miatt.
Mivel Ukrajna több mint fél évig nem kapott segélyt az Egyesült Államoktól, a kormány 2024 elején kénytelen volt növelni a fegyverek és lőszerek vásárlására fordított kiadásait. Ezt az idei év végére tervezett költségek felhasználásával történt meg. A honvédség további forrásigénye is felmerült a dinamikus harctéri helyzet és a mozgósítási folyamatok megerősítése miatt.
Honnan lesznek források?
A félbillió hrivnyás hiány fedezésére több finanszírozási forrást terveznek.
Az első forrás – a jelenlegi költségvetési bevételi terv 75,8 milliárd hrivnyával való túlteljesítése, amely az import volumenének növekedésével és a dollár árfolyamának növekedésével függ össze. További bevételek származnak a jövedelemadóból (a bankok emelt kulcsának köszönhetően) és az importáruk áfájából is.
A második forrás – a kiadások 65,7 milliárd UAH-val való csökkentése. A kormány javasolja az „Államadósság kezelése” program kiadásainak csökkentését, valamint az olyan adósságkötelezettségek kifizetését, amelyekre az állam kezesként lép fel.
A harmadik forrás – állami hitelfelvétel a hazai piacon. A tervek szerint 2024-re 220 milliárd UAH-val növelik a kizárólag a hazai tőzsdén forgalomba hozott állampapírok kiadását.
A hadiadó emelése
Az Adótörvénykönyv módosításai között szerepel az áfaemelés helyett a katonai illeték adóalapjának bővítése és kulcsának emelése. A javaslat szerint a magánszemélyek hadidóját 1,5%-ról 5%-ra emeljék, a vállalkozók különböző csoportjai számára a jövedelem vagy a minimálbér 1%-ának megfelelő hadiadót vezessenek be.
Az adók módosításai közé tartozik az üzemanyag-értékesítő vállalkozások jövedelemadó-előlegének bevezetése, valamint az adóhivatal tisztviselői jelenléti joga a leltározás során.
A kormány azt is javasolja, hogy a nemzetközi csomagok behozatali áfája adóküszöbét 150 euróról 45 euróra csökkentsék, és az édesített italokra 0,1 eurós jövedéki adót vezessenek be 100 gramm cukor vagy egyéb édesítőszer után literenként.
A törvényjavaslatot még jóvá kell hagynia a Legfelső Tanácsnak, az erre vonatkozó döntéseket valószínűleg augusztus végén vitatják meg. Addig a képviselők szabadságukat töltik. Ezért az ukránok nagy valószínűséggel legkorábban ősszel fogják érezni a megemelt adók okozta kellemetlenségeket.
A szakértők nem örülnek a kormány döntésének
Számos szakértő úgy véli, hogy a korábban tárgyalt áfakulcs-emelés jobb megoldás lenne a jelenlegi kormányzati kezdeményezésekhez képest. Jurij Hajdaj, a Gazdaságstratégiai Központ vezető közgazdásza egy komoly problémára hívja fel a figyelmet a tervezett adóemelésben – az figyelmen kívül hagyja az ország jelentős méretű árnyékgazdaságát, az úgynevezett „elkerülőket”. Alternatív megoldást javasolt a közvetett adók emelése, vagyis a végső fogyasztás megadóztatása formájában.
Oleh Hetman, a Gazdasági Szakértői Platform szakértői csoportjainak koordinátora, a CASE Ukraine társszakértője az iparűzési adót tartja a legkárosabbnak a tervezett változtatások közül. Alternatívaként javasolja az adóigazgatás javítását, a föld- és ingatlanadók emelését, különösen a nagyvállalkozások számára. Támogatja az áfakulcs átmeneti emelését is, megjegyezve, hogy kerülni kell a társasági forgalmi adó és az állampolgárok jövedelmét terhelő hadiadó emelését.
Mihajlo Nepran, a Kereskedelmi és Iparkamara első alelnöke osztja ezeket a nézeteket, és úgy véli, hogy a jelenlegi ukrajnai helyzetben jobb 1-1,5%-kal emelni az áfát. Hangsúlyozza, hogy ez az adó érthető és már kipróbált a gyakorlatban.
Az Ukrán iparosok és vállalkozók szervezete arra figyelmeztet, hogy a vállalkozókat terhelő adóemelés a jogi személyeket fogja leginkább sújtani, és megnehezíti tevékenységüket. Az állampolgárok számára az adó- és jövedékiadó-emelés az áruk és szolgáltatások árának növekedését, a vásárlóerő csökkenését jelenti, és arra ösztönözheti az embereket, hogy adóelkerülést vagy hamisított termékeket vásároljanak. Az üzemanyagok jövedéki adójának emelése a közlekedési szolgáltatások költségének emelkedését vonja maga után, ami tovább érinti a gazdaságot, írta az RBC-Ukrajina.
Emellett nőnek a lakás- és új autók beszerzési költségei, ami hozzájárul a használt autók behozatalának növekedéséhez. Általánosságban elmondható, hogy minden adóemelés negatívan hat az üzleti életre, és az állam csak extrém esetekben teszi meg ezt a lépést. Ukrajna most szembesült azzal, hogy ilyen döntéseket kell hoznia.
Soha nem látott vásárlási lázat váltott ki az autópiacon a kormány kezdeményezése, hogy az új autó vásárlása után 15%-os hadiadót vet ki – jelentette ki hétfőn Oleh Nazarenko, az Ukrán Autóimportőrök és -kereskedők Szövetségének vezérigazgatója, számolt be az Ukrajinszka Pravda az AUTO-Consulting szakkiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Nazarenko elmondta, hogy pénteken és szombat délelőtt az ukránok megrohamozták az autókereskedéseket, és az összes autót megvették, az autószalonok teljesen ki vannak söpörve. „A vevők igyekeznek gyorsan megvásárolni a rendelkezésre álló autókat, hogy elkerüljék az új 15%-os adó befizetését. De ez a hatás nem tart sokáig, mert akkor leáll az értékesítés, és a költségvetés feltöltése helyett a kormány csökkenést fog kapni” – tette hozzá.
A vezérigazgató arra is emlékeztetett, hogy a nyugdíjjárulék-levonások 5%-a is kérdéses lesz, amit jelenleg a vásárlók fizetnek. A 20%-os adó autóvásárláskor már nagy összeg, amit a vásárlók nagyon sokáig nem fognak megszokni – mutatott rá Oleh Nazarenko.
A kormány a hadiadó mértékének emeléséről szóló törvénytervezet elfogadására készül. A javasolt változtatások között szerepel 15%-os hadiadó kivetése az új autók vásárlása után (kivéve a fogyatékkal élők ellátását).
A kormány jóváhagyta a költségvetés módosításait a védelmi kiadások csaknem 500 milliárd UAH-val történő növelése érdekében, valamint az adóemelésről szóló törvényjavaslatot.
A Minisztertanács július 18-án jóváhagyta a 2024. évi állami költségvetés módosításáról, a kiadások 500 milliárd UAH-val való növeléséről, valamint az adótörvény 140 milliárd hrivnyával való módosításáról szóló törvényjavaslatokat – számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő, írta az LB.ua.
A Minisztertanács 140 milliárd UAH-val tervezi növelni a költségvetési bevételeket a katonai illeték mértékének emelésével.
Rokszolana Pidlasz, a parlament költségvetési bizottságának vezetője közölte, a képviselő testület hamarosan megvitatja Ukrajna 2024-es költségvetésének felülvizsgálatáról szóló kormánytörvény-tervezetet. Az állami költségvetés általános alapjának kiadásai 500,3 milliárd hrivnyával nőnek. Ugyanakkor javasolják 495,3 milliárd hrivnya védelmi igényekre való elkülönítését. Az összeget a hadsereg támogatására, valamint katonai és speciális felszerelések vásárlására fordítják.
A Legfelső Tanács pénzügyi bizottsága a közeljövőben javaslatokat vár a kormánytól a költségvetés feltöltése érdekében az egyes adók mértékére vonatkozóan – jelentette ki Danilo Hetmancev az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az Urajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev elmondta: „Többször is hallottunk a pénzügyminisztertől és a védelmi minisztertől a költségvetés katonai kiadásainak jelentős alulfinanszírozottságáról, ami több százmilliárd hrivnyában mérhető. Ez akkora összeg, hogy nem lehet csak úgy felhalmozni pontszerű döntésekkel és a gazdaság kifehérítésével.”
A parlamenti bizottsági elnök szerint a gazdaság kifehérítéséből származó forrás felhasználása már folyik, ami hozzájárult a tervezett költségvetési mutatók túlteljesítéséhez. „A költségvetés azonban nem áll arányban a fennálló igényekkel. Ezért a közeljövőben a kormánytól várunk javaslatokat a védelmi kiadások fedezésére. Nem tudom, milyen adókulcsokat javasol a kabinet. De a helyzet súlyosságát figyelembe véve arra számítok, hogy a javaslatok meglehetősen radikálisak lesznek” – mutatott rá Danilo Hetmancev.
249 parlamenti képviselő támogatta az erre vonatkozó törvénytervezetet első olvasatban. Az elektromos készülékekhez szükséges dohánytermékek jövedéki adójáról jelenleg is folyik a vita, ezt a kérdést a második olvasatban vitatják meg.
A parlament elfogadta az „Ukrajna adótörvénykönyvének a dohánytermékekre kivetett jövedéki adókulcsok felülvizsgálatával kapcsolatos módosításairól” szóló törvénytervezetet. A 10190. számú törvénytervezetet első olvasatban 249 parlamenti képviselő támogatta, jelentette be június 4-én Jaroszlav Zseleznyak, a Legfelső Tanács adó- és vámpolitikai bizottságának első elnökhelyettese.
A törvénytervezet a dohánytermékek jövedéki adókulcsának a 2011/64/EK irányelvben meghatározott minimális szintre történő emelését írja elő 2028-ig.
Ennek érdekében 2025-ben 23%-kal, 2026–2028-ban pedig évente további 5%-kal tervezik a jövedéki adók emelését.
A tervek szerint nem a hrivnyához, hanem az euróhoz „kötik” a dohánytermékek jövedéki kulcsát, ami miatt a hrivnya leértékelődése miatt tovább emelkedhetnek a jövedéki adók.
Az előrejelzések szerint a jövedéki adó emelésének köszönhetően 2025-ben további 612 millió hrivnya, 2026-ban 5 milliárd hrivnya, 2027-ben 9,3 milliárd, 2028-ban pedig 13,8 milliárd hrivnya kerül az állami költségvetésbe.
Zseleznyak hozzátette, hogy a szakbizottság tárgyalja az elektromos készülékekhez szükséges dohánytermékek jövedéki adóját, és ezt a kérdést a törvénytervezet második olvasatra való előkészítése során fogják megvitatni.
Az orosz pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy vezessenek be extra progresszív jövedelemadót az évi több mint 2,4 millió rubel (27 100 dollár) jövedelműekre és emeljék a műtrágyagyártók és vasérctermelők bányaadóját.
A minisztérium tervei szerint a módosítás 2025-től lépne életbe és abban az évben 2600 milliárd rubel többletbevételt hozna a költségvetésnek. Vlagyimir Putyin államfő röviddel márciusi újraválasztása előtt adóemelést javasolt a vállalatok és a gazdag magánszemélyek rovására, hogy ebből is finanszírozzák az Ukrajna elleni háborút.
Az oroszok döntő többsége jelenleg 13 százalékos jövedelemadót fizet, a kiemelkedően magas jövedelműek pedig 15 százalékot.
A pénzügyminisztériumi javaslat szerint az évi 2,4-5 millió rubel közötti keresetűek jövedelemadója 15 százalék lenne 2025-től. A jövedelemadó az 5-20 millió rubeles jövedelem után 18 százalék, 20-50 millió rubel között 20 százalék, 50 millió rubel fölött éves jövedelemnél pedig 22 százalék lenne.
A két- vagy többgyermekes szülők, ahol a családban az egy főre jutó átlagos jövedelem nem haladja meg a havi létminimum másfélszeresét (egy négytagú család esetében ez együttesen évi 1,3 millió rubelt jelent), a pénzügyminisztérium 7 százalékos személyi jövedelemadó-visszatérítés bevezetését javasolja, így a személyi jövedelemadó kulcsa számukra valójában 6 százalék lenne.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter közleménye szerint a tárca által javasolt adóváltoztatás a munkaerő alig 3,2 százalékát érintené, vagyis a 64 milliós foglalkoztatottból 2 millió embert, akiknek az éves jövedelme nagyobb 2,4 millió rubelnél.
A 13 százalékos egykulcsos adókulcsot 2001-ben vezették be Oroszországban, Vlagyimir Putyin első ciklusának kezdetén. 2021-től vezették be a 15 százalékos kulcsot az évi 5 millió rubelt meghaladó jövedelemmel rendelkező oroszok számára.
A minisztérium javasolja továbbá, hogy 20 százalékról 25 százalékra emeljék a társasági adót, ugyancsak 2025-től.
A növelést azzal indokolja a minisztérium, hogy nő a nyereséges cégek aránya a gazdaságban. A társaságiadó-kulcs emelése a tervezett bevezetés évében, 2025-ben 1600 milliárd rubellel, 2030-ra több mint 11 ezer rubellel gyarapítaná a költségvetést.
Az orosz pénzügyminisztérium által javasolt adómódosítások között szerepel a műtrágya- és vasérc-termelők bányaadójának emelése is. A vasérctermelők illetéke 1,15-szeresére, a kálisó termelőké 2,3-szorosára, a foszforműtrágya-gyártóké pedig duplájára emelkedne.
A változások a költségvetést formáló közvetlen és közvetett adókra vonatkoznak, beleértve az áfát, a hadi illetéket és a jövedéki adót.
A Minisztertanács bizonyos adók emelését tervezi a költségvetés feltöltésének érdekében – jelentette be Danilo Hetymancev, a parlament adóbizottságának elnöke Telegramon május 23-án, csütörtökön.
„Növelnünk kell a költségvetés kiadási és bevételi részét is a hadsereg finanszírozásához, amelyet belső forrásainkból finanszírozunk. Ezeket a forrásokat partnereinktől nem tudjuk kölcsön kérni” – mondta a parlamenti képviselő.
Elmondása szerint a kormány jelenleg az igényeket méri fel, és azok igen nagyok – év végéig legalább 300 milliárd hrivnya.
„Hogy lehet ennyi pénzt összegyűjteni? Megvárjuk a kabinet javaslatait. De az alapadók megkerülésével nem biztosítható az összeg. Ezért a változások a költségvetést formáló közvetlen és közvetett adókra vonatkoznak majd, így pl. ÁFA, hadi illeték és jövedéki adók. Jót tesz a gazdaságnak? Nem. Rossz lesz. A háború nagyon rossz. De vannak más lehetőségek is az asztalon?” – mondta Hetymancev.
Korábban ismertté vált, hogy a Minisztertanács a hadi illeték és az általános forgalmi adó (áfa) kulcsának emeléséről tárgyal. A tömegtájékoztatás szerint a katonai illetéket 1,5%-ról 5%-ra tervezik emelni. Hasonló 5%-os adókulcsot vezethetnek be a vállalkozók számára is.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Ukrajna a költségvetés kiadási és bevételi részének növelését tervezi, az év végéig az ország szükségletei legalább 300 milliárd hrivnyába kerülnek – közölte csütörtökön Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev jelezte, hogy a hadsereg egyik további finanszírozási forrása az adóemelés lesz. „Igen, a költségvetés kiadási és bevételi részét is növelnünk kell a hadsereg finanszírozásához, amit belső forrásainkból biztosítunk. Ezeket a pénzeket nem vehetjük fel a partnerektől” – tette hozzá.
A szakbizottsági elnök szerint ma a kormány minden igényt kalkulál, ami igen nagy. Idén év végéig legalább 300 milliárd hrivnyáról beszélünk – jegyezte meg. „Hogyan gyűjthetünk be ennyi pénzt? Várjuk a kormány javaslatait. De igen, ezeket a főbb adók megkerülésével nem lehet biztosítani. Ezért a változások a költségvetést alkotó közvetlen és közvetett adókra vonatkoznak majd , beleértve az áfát a jövedéki adókat” – mutatott rá Danilo Hetmancev.
A hat hónapja elfogadott Nemzeti Bevételi Stratégia az első szakaszban nem irányozott elő adóemelést, de a háborús kiadások miatti őrült nyomás azt jelzi, hogy megváltoztak a realitások – jelentette ki csütörtökön Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Hromadske rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko elmondta, hogy egyelőre el akarja kerülni az adóemelési kérdés megválaszolását, „mert ahhoz, hogy valamit javasolhassak, azt helyesen kell kiszámítani, majd készen kell állni a megvédésére”. Emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Bevételi Stratégia az első szakaszban nem irányozta elő az adózás mértékének emelését. Ehelyett a kiemelt adóügyi adminisztrátorok szerepének erősítését, a vállalkozások és a kormányzat közötti bizalmi kérdések megteremtését tervezték az adófizetés, az adóigazgatás ügyében – tette hozzá.
„A valóság azonban megváltozott, és ami hat hónapja nyilvánvaló volt, az ma már nem nyilvánvaló. És az az őrült többletnyomás, amelyet abból a szempontból érzünk, hogy a katonai kiadásokat pontosan a belső erőforrások terhére kell biztosítani, sajnos létezik, és meg kell adni a válaszokat” – mutatott rá a pénzügyminiszter.
Marcsenko szerint komplex megoldásnak kell lennie. „Ez nem lehet egyetlen varázsütés, ami azt mondja: emeljük a katonai illetéket. Mindenki erről beszél, mert ezt katonainak hívják, ezért kell emelni, de meg kell érteni a következményeket” – magyarázta.
A tárcavezető azt is kijelentette, hogy a Pénzügyminisztérium hitelfelvételének növekedése is következményekkel jár, tekintettel az adósságszolgálat magas költségeire. „Utoljára az volt, hogy elkészítettük az üzemanyagadó-kulcsok indexálásáról szóló változtatási csomagot” – mondta Szerhij Marcsenko.
Ukrajna olyan tervet dolgoz ki, amely segít hozzájutni a szükséges forrásokhoz és fedezni a költségvetési hiányt arra az esetre, ha az Egyesült Államok pénzügyi támogatása blokkolva lenne – számolt be a Bloomberg hírügynökség forrásaira hivatkozva.
Ez a terv három kulcselemet tartalmaz: a belföldi kötvények eladásának bővítését, az adók emelését és a kiadások csökkentését.
Az ügynökség adatai szerint az ukrán tisztviselők az eheti háromnapos kijevi látogatás során javasolják ezt a tervet az IMF-nek.
„Bár Ukrajna teljesíti kötelezettségeit, a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank úgy véli, fennáll a veszélye annak, hogy az IMF Igazgatósága fiskális terv nélkül nem hagyja jóvá a következő hitel kifizetését, ha az amerikai források továbbra is zárolva vannak. Az IMF programja szerint Kijevnek idén 5,3 milliárd dollárt kell kapnia” – írja a Bloomberg.
Az ügynökség közölte, hogy az amerikai forrásokat a hazai állami hitelfelvétel bővülése helyettesítheti. Az ukrán bankok likviditása magas, és a kormány azt várja tőlük, hogy továbbra is magas hozamú államkötvényekbe fektessenek be.
Idén legalább 5 milliárd dollár bevételre tehet szert. A kormány szükség szerint emelheti az adókat vagy csökkentheti a kiadásokat.
Ukrajna felajánlotta, hogy megvitatja az „akciótervet” az IMF-fel arra az esetre, ha a külföldi segélyek megszakadnának – áll a jegybank a Bloombergnek adott kommentárjában. A Nemzeti Bank továbbra is arra számít, hogy a támogatások „a következő hónapokban” újraindulnak, és az IMF osztja ezt az álláspontot”, – áll a közleményben.
„A B-tervben foglalt intézkedésekről jelenleg folyik a megbeszélés, és azok potenciálisan magukban foglalják a hazai hitelpiac aktiválását, a fiskális optimalizálást és a konszolidációt” – közölte az ukrán Nemzeti Bank, hozzátéve, hogy az IMF-program jövőbeli felülvizsgálatának sikerére számítanak.