Ukrajna a költségvetés kiadási és bevételi részének növelését tervezi, az év végéig az ország szükségletei legalább 300 milliárd hrivnyába kerülnek – közölte csütörtökön Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev jelezte, hogy a hadsereg egyik további finanszírozási forrása az adóemelés lesz. „Igen, a költségvetés kiadási és bevételi részét is növelnünk kell a hadsereg finanszírozásához, amit belső forrásainkból biztosítunk. Ezeket a pénzeket nem vehetjük fel a partnerektől” – tette hozzá.
A szakbizottsági elnök szerint ma a kormány minden igényt kalkulál, ami igen nagy. Idén év végéig legalább 300 milliárd hrivnyáról beszélünk – jegyezte meg. „Hogyan gyűjthetünk be ennyi pénzt? Várjuk a kormány javaslatait. De igen, ezeket a főbb adók megkerülésével nem lehet biztosítani. Ezért a változások a költségvetést alkotó közvetlen és közvetett adókra vonatkoznak majd , beleértve az áfát a jövedéki adókat” – mutatott rá Danilo Hetmancev.
A hat hónapja elfogadott Nemzeti Bevételi Stratégia az első szakaszban nem irányozott elő adóemelést, de a háborús kiadások miatti őrült nyomás azt jelzi, hogy megváltoztak a realitások – jelentette ki csütörtökön Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Hromadske rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko elmondta, hogy egyelőre el akarja kerülni az adóemelési kérdés megválaszolását, „mert ahhoz, hogy valamit javasolhassak, azt helyesen kell kiszámítani, majd készen kell állni a megvédésére”. Emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Bevételi Stratégia az első szakaszban nem irányozta elő az adózás mértékének emelését. Ehelyett a kiemelt adóügyi adminisztrátorok szerepének erősítését, a vállalkozások és a kormányzat közötti bizalmi kérdések megteremtését tervezték az adófizetés, az adóigazgatás ügyében – tette hozzá.
„A valóság azonban megváltozott, és ami hat hónapja nyilvánvaló volt, az ma már nem nyilvánvaló. És az az őrült többletnyomás, amelyet abból a szempontból érzünk, hogy a katonai kiadásokat pontosan a belső erőforrások terhére kell biztosítani, sajnos létezik, és meg kell adni a válaszokat” – mutatott rá a pénzügyminiszter.
Marcsenko szerint komplex megoldásnak kell lennie. „Ez nem lehet egyetlen varázsütés, ami azt mondja: emeljük a katonai illetéket. Mindenki erről beszél, mert ezt katonainak hívják, ezért kell emelni, de meg kell érteni a következményeket” – magyarázta.
A tárcavezető azt is kijelentette, hogy a Pénzügyminisztérium hitelfelvételének növekedése is következményekkel jár, tekintettel az adósságszolgálat magas költségeire. „Utoljára az volt, hogy elkészítettük az üzemanyagadó-kulcsok indexálásáról szóló változtatási csomagot” – mondta Szerhij Marcsenko.
Ukrajna olyan tervet dolgoz ki, amely segít hozzájutni a szükséges forrásokhoz és fedezni a költségvetési hiányt arra az esetre, ha az Egyesült Államok pénzügyi támogatása blokkolva lenne – számolt be a Bloomberg hírügynökség forrásaira hivatkozva.
Ez a terv három kulcselemet tartalmaz: a belföldi kötvények eladásának bővítését, az adók emelését és a kiadások csökkentését.
Az ügynökség adatai szerint az ukrán tisztviselők az eheti háromnapos kijevi látogatás során javasolják ezt a tervet az IMF-nek.
„Bár Ukrajna teljesíti kötelezettségeit, a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank úgy véli, fennáll a veszélye annak, hogy az IMF Igazgatósága fiskális terv nélkül nem hagyja jóvá a következő hitel kifizetését, ha az amerikai források továbbra is zárolva vannak. Az IMF programja szerint Kijevnek idén 5,3 milliárd dollárt kell kapnia” – írja a Bloomberg.
Az ügynökség közölte, hogy az amerikai forrásokat a hazai állami hitelfelvétel bővülése helyettesítheti. Az ukrán bankok likviditása magas, és a kormány azt várja tőlük, hogy továbbra is magas hozamú államkötvényekbe fektessenek be.
Idén legalább 5 milliárd dollár bevételre tehet szert. A kormány szükség szerint emelheti az adókat vagy csökkentheti a kiadásokat.
Ukrajna felajánlotta, hogy megvitatja az „akciótervet” az IMF-fel arra az esetre, ha a külföldi segélyek megszakadnának – áll a jegybank a Bloombergnek adott kommentárjában. A Nemzeti Bank továbbra is arra számít, hogy a támogatások „a következő hónapokban” újraindulnak, és az IMF osztja ezt az álláspontot”, – áll a közleményben.
„A B-tervben foglalt intézkedésekről jelenleg folyik a megbeszélés, és azok potenciálisan magukban foglalják a hazai hitelpiac aktiválását, a fiskális optimalizálást és a konszolidációt” – közölte az ukrán Nemzeti Bank, hozzátéve, hogy az IMF-program jövőbeli felülvizsgálatának sikerére számítanak.
Ukrajna adóemeléssel oldaná meg a költségvetési hiányt arra az esetre, ha az Egyesült Államok nem nyújt további pénzügyi támogatást a katonai műveletekre – írta az Epravda a Bloomberg értesüléseire hivatkozva.
„Bár Ukrajna teljesíti kötelezettségeit, a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank úgy véli, fennáll a veszélye annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatósága nem hagyja jóvá a következő hitelkihelyezést, ha az amerikai források továbbra is zárolva vannak” – írja a Bloomberg.
Az ukrán kormány ezért az amerikai segély hiányában emelheti az adókat, vagy csökkentheti a kiadásokat.
Az autógáz jövedéki adója megháromszorozódik, de ez több hónapon át történik majd – jelentette be kedden Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke az ukrán olajpiac fejlesztésével foglalkozó Petroleum & LPG Ukraine 2023 konferencián mondott beszédében, amelyet Kijevben tartanak, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev elmondta, hogy az új árfolyamnak 160-170 eurós szinten kell lennie 1000 literenként. „Az egyetlen érv, amiért korábban alacsony volt az autógáz jövedéki adója, az az, hogy valamikor erősebb lobbisták voltak a gázpiacon, mint a benzinpiacon. Az összefüggésnek az energiaintenzitásban kell lennie. Ha ezt a logikát alkalmazzuk a 213 eurós benzinárra 1000 literenként az autógáz árfolyamának 160-170 eurónak kell leennie. Ez az európai gyakorlat” – mutatott rá.
A honatya arról is tájékoztatott, hogy a jövedéki adókból és az áfából idén mintegy 60 milliárd hrivnya érkezett a költségvetésbe.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy július 1-jétől az üzemanyagadók Ukrajnában visszatértek arra a szintre, amely Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója előtt volt. Vagyis az áfa 20%-ot tesz ki, a benzin jövedéki adója – 213 euróig, a gázolajé – 139 euróig 1000 literenként. Az autógáz jövedéki adója 52 euró 1000 literenként.
November folyamán az autógáz kiskereskedelmi átlagára 30%-kal emelkedett. Hetmancev már korábban is kifejtette a véleményét, hogy emelni kellene az autógáz jövedéki adóját. Elmondása szerint az autógáz jövedéki adója emelésének gondolatát a kormány tárgyalja.
Ukrajnában 2024. január 1-jétől azt tervezik, hogy megadóztatják a szolgáltatást nyújtó személyeket. Az újítás érinteni fogja a futárokat, fodrászokat, taxisokat, fotósokat, szerelőket, állatgondozókat, dadusokat, nevelőnőket, takarítókat, varrónőket, kozmetikusokat, rendezvényszervezőket, beteggondozókat és másokat.
A speciális adózási rendet összesen 20 tevékenységtípusra alkalmazzák. Jogi felület jön létre az olyan online platformok tevékenységének szabályozására, mint a Glovo, Bolt, Uber, Kabancsik és mások. A törvényjavaslat szerzői elmondása szerint több mint félmillió embert legalizálnak így, és meghatározzák az online platformok tevékenységének jogi kereteit. A megfelelő 10 166-os számú törvényjavaslatot Danyilo Hetymancev és Jaroszlav Zseleznyak javasolta megvitatásra a parlamentnek, számolt be a Jevropejszla Pravda.
Nincs szükség beszámoló benyújtására vagy vállalkozás regisztrálására
Előnynek nevezik az alacsony, 6%-os adót, a könyvelés egyszerűsítését és automatizálását, mivel a speciális rendszerrel nem kell céget bejegyeztetni vagy beszámolót benyújtani.
A törvény elfogadása esetében az ilyen személyek által kapott összes bevétel 6%-os adókulccsal jár, ha a jövedelem nem haladja meg a minimálbér 153-szorosát. Azaz átlagosan a havi bevételnek kevesebbnek kell lennie ±96 000 hrivnyánál, és nem haladhatja meg az évi 1 155 150 hrivnyát. Ennek az összegnek a túllépése esetén a többletre 18%-os adókulcsot fognak alkalmazni.
A szolgáltatást nyújtók számára külön platformot hoznak létre, ahol az állampolgárok beszámolnak a speciális adózási rendszer alkalmazásáról. A különleges rendszerben lévő személyek csak egy bankban nyithatnak speciális számlát, amelyet önállóan választanak ki.
Az adót maga az adóhivatal számítja ki és vonja le a számláról
Az ellenőrző hatóság kiszámítja az adókötelezettséget, és a magánszemélynek gondoskodnia kell arról, hogy a számlán elegendő fedezet legyen a megállapodás szerinti adókötelezettség összegének befizetéséhez. Ellenkező esetben egy személynek adóssága keletkezik a költségvetéssel szemben, amelyet kötelező behajtásnak kell alávetni. Az ilyen személynek az elszámoláshoz pénztárgépet kell használnia, ha a szolgáltatásokat digitális platformok használata nélkül nyújtják.
A speciális rendszerre való áttérés kizárólag önkéntes lesz
Ily módon igyekeznek megoldani a készpénz jövedelem nyilvántartásának problémáját, és a gazdaság kifehérítését, számolt be az RBK-Ukrajin Jaroszlav Zseleznyakra hivatkozva.
Julija Malics, a Public Policy Manager Bolt Ukrajna az Ekonomicsna Pravdában megjelent cikkében azt írta, hogy a speciális rendszer bevezetésének köszönhetően éves szinten akár 10 milliárdos bevétel is várható az állami költségvetésbe. Másrészt emberek százezrei kapnak hivatalos státuszt, és ez arra ösztönzi az online platformokon keresztül dolgozó állampolgárokat, hogy a vállalkozókkal ellentétben a nem rendszeres jövedelmük után is adót fizessenek.
A polgárok jövedelmére vonatkozó információk az platformon keresztül kerülnek az adóhivatalhoz
A törvény meghatározza a „digitális platform üzemeltetője” fogalmát, amely köteles lesz a felügyeleti szervnek minden információt megadni a személyek bevételeiről. A digitális platformok üzemeltetői ellen az ilyen információk benyújtására vonatkozó határidők megsértése esetén büntetőeljárás indul.
A törvény célja, hogy Ukrajna adójogszabályait harmonizálja a közigazgatási együttműködésről szóló irányelv követelményeivel a digitális platformok üzemeltetőinek automatikus információcseréjére vonatkozóan.
Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatások fokozatosan csökkenni fognak, ezért Kijevnek arra kell összpontosítania, hogy fokozza mind az adók, mind a vámbevételek behajtására irányuló erőfeszítéseit – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Gavin Gray IMF-misszióvezető NV Business című ukrán kiadványnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) misszióvezetője jelezte, hogy az ukrán hatóságok az idei év végére tervezik az úgynevezett Nemzeti Jövedelem Stratégia elindítását. „Mindenki tudja: idővel és fokozatosan csökkenni fog Ukrajna nemzetközi támogatása, ezért Ukrajnának saját belső forrásokat kell létrehoznia az önfinanszírozáshoz” – figyelmeztetett. Szerinte ezt figyelembe kell venni, mert a háború befejeztével megnő a szociális kiadások finanszírozásának igénye. „Ezért kell az ukrán hatóságoknak a bevételek behajtására irányuló képességek erősítésére összpontosítaniuk mind az adó-, mind a vámbevételek tekintetében” – tette hozzá.
A misszióvezető ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az IMF kiterjesztett finanszírozási programot dolgozott ki Ukrajna számára, figyelembe véve a fő forgatókönyvet, amely a háború 2024 közepére történő befejezését feltételezi. „De negatívabb forgatókönyvet prognosztizálunk egy hosszabb háború és ennek megfelelően nagyobb összegű külső finanszírozás mellett. Negatív forgatókönyv esetén a nemzetközi pénzügyi támogatásnak növekednie kell. Az alapforgatókönyv megvalósulása esetén 115 milliárd dollárról, a negatívról 140 milliárd dollárról beszéltünk” – emlékeztetett Gavin Gray.
A kormány 2024-ben a cigaretta jövedéki adójának jelentős emelését tervezi, de az alkohol, a sör és az üzemanyag jövedéki adója változatlan marad – tájékoztatott pénteken Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának tagja, aki a Telegram-csatornáján tette közzé a költségvetéstervezetet, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a költségvetési tervezet azt javasolja, hogy 2024-ben 20%-kal – 1 567,64 hrivnyáról 1 881,17 hrivnyára – emeljék a füstszűrős és anélküli cigaretták jövedéki adójának mértékét 1000 szálanként. Emellett a jövedéki adó megfizetésének minimális adókötelezettsége is 20%-kal– 2 097,12 hrivnyáról 2 516,54 hrivnyára – emelkedik 1000 szálanként.
A kormány ugyanakkor azt is tervezi, hogy a szeszes italok és vodka jövedéki adóját 1 liter 100%-os alkoholra 133,31 hrivnya, a sör esetében pedig l liter 100%-os alkoholra vetítve 59,82 hrivnya szinten hagyja. Emellett a kormány a benzin 1000 literenkénti 213,5 eurós, a gázolajé 139,5 eurós, a cseppfolyós gáz esetében pedig 52 eurós szinten tartja a jövedéki adót.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában a cigaretta évről évre drágul. 2023 eleje óta a cigaretta ára 11,1%-kal, csomagonként 91,8 hrivnyára emelkedtek, 2,5%-os általános infláció mellett.
Július 1-jén lépett hatályba Ukrajnában az üzemanyagok áfakulcsának 7%-ról 20 százalékra történő emeléséről szóló törvény. Ezenkívül július 1-jétől a benzin jövedéki adója 100 euróról 213,5 euróra nőtt 1000 literenként, a gázolajé pedig 100 euróról 139,5 euróra. A cseppfolyósított gáz jövedéki adója 1000 literenként 52 euró szinten marad. Ez az árak gyors emelkedéséhez vezetett.
Ukrajnában július 1-jétől eltörlik a vállalkozók számára bevezetett 2%-os egyszerűsített adózási rendszert. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a parlamenti képviselők első olvasatban jóváhagyták.
Az Oroszországi Föderáció teljes körű inváziójának kezdetét követően számos kedvezményt vezettek be az ukrán üzleti élet támogatására. Az adókulcs 5%-ról 2%-ra csökkent az egységes adó harmadik csoportjába tartozó vállalkozók esetében. Ezenkívül az adócsökkentés azon vállalkozásokra is vonatkozott, amelyek bevétele nem haladta túl a 10 milliárd UAH-t. Akkoriban a törvényhozók azzal indokolták a csökkentést, hogy a gazdaságot ki kell vezetni a sokkos állapotból, és támogatni kell a vállalkozásokat.
Ugyanakkor az adócsökkentések negatív hatással voltak a költségvetés bevételeire. Jaroszlav Zseleznyak, a parlament adóbizottságának alelnöke elmondása szerint az állami költségvetésben havonta 500–700 millió hrivnya hiány keletkezik az adócsökkentést követően.
Mintegy 313 ezer vállalkozó, köztük 40 ezer jogi személy tért át a 2%-os adókulcsra Ukrajnában, számolt be a Pénzügyminisztérium.
Visszatérnek az ellenőrzések és a bírságok
Ezenkívül a 8401. számú törvénytervezet előírja az adóellenőrzésekre és az ukrán Adótörvénykönyv megsértése miatti bírságokra vonatkozó moratórium eltörlését, beleértve az egységes adó speciális csoportjait, valamint az egységes szociális hozzájárulás és az egységes adó befizetésének lehetőségét.
Ez zöld utat jelent az adóhatóságok számára a vállalkozások ellenőrzésére és a bírságok visszatérítésére.
Adóemelésre van szükség
A törvényjavaslat Ukrajna és az IMF együttműködésének eredménye, és egyike az ukrajnai 4 éves EEF-finanszírozási program 19 strukturális irányadójának. A kibővített finanszírozás összege eléri a 15,6 milliárd dollárt, és az IMF igazgatótanácsa március 31-én hagyta jóvá. Az első utalást követően, a program tervezett ütemtervének megfelelően, további három részletet folyósítanak Ukrajnának 893 millió dollár értékben, amelyek június közepén, októberben és jövő év február végén érkezik Ukrajnába. Minden egyes folyósítást követően értékelik Ukrajna kötelezettségei teljesítésének eredményeit, számolt be az Interfax-Ukrajina.
Az IMF folyósításai attól függnek, hogyan teljesítik az ukrán hatóságok az IMF követelményeit.
A törvénytervezet nem rendelkezik újabb adók bevezetéséről vagy a meglévők emeléséről, kizárólag a háború előtti ukrán adórendszer visszatérését írja elő. A kormány arra számít, hogy a változásoknak köszönhetően év végéig további 8 milliárd hrivnya folyik be a költségvetésbe.
Követhetetlenné vált a vita Romániában a költségvetésen keletkezett űr betömését, illetve az államháztartási deficit növekedésének visszaszorítását célzó tervezett megszorításokkal, adóemelésekkel kapcsolatosan.
A bukaresti hatóságok azután kényszerültek a költségcsökkentő vészforgatókönyvek kidolgozására, hogy kiderült, az első negyedévben az állami bevételek nagyságrendileg egymilliárd euróval kisebbek voltak a tervezettnél, ami az egész évre kivetítve négymilliárd euróval növelné az amúgy is magas (a GDP 4,4 százalékára tervezett) államháztartási hiányt.
A lavinát az európai alapokért felelős Marcel Bolos miniszter indította el azáltal, hogy előrebocsátotta: a büdzsé bevételeinek megcsappanása a közalkalmazottak létszámának, vagy a bérük lefaragásához vezethet, csak így kivitelezhető az állami kiadások 20 milliárd lejjel (1 lej 8,95 hrivnya) történő csökkentése, ahogyan azt a pénzügyminisztérium előirányozta.
A javaslatra azonnal felkapták a fejüket a szakszervezetek, és általános sztrájkot helyeztek kilátásba számos ágazatban.
Nicolae Ciuca liberális miniszterelnök az elmúlt napokban többször is azzal igyekezett lehűteni a kedélyeket, hogy kiadásai „megfontoltabbá tétele”, a költségvetési hiánycél betartása érdekében kormánya különböző fiskális intézkedések foganatosítására készül, amelyek nem hatnak ki sem a közalkalmazottak bérkeretére, sem a beruházásokra, sőt arra is ígéretet tett, hogy új adókat és illetékeket sem vetnek ki.
A lavinát azonban már nem lehetett megállítani, és a kormányfő váltig hangoztatta, hogy nem lesznek megszorítások, a tanügyi és a közigazgatási szakszervezetek tüntetésbe fogtak, az oktatásban dolgozók pedig azzal fenyegetőznek, hogy sztrájkba lépnek, és befagyasztják a tanévet. A közalkalmazottak nem csupán az esetleges bércsökkentéssel vagy elbocsátásokkal nem értenek egyet, hanem a béreknek a 2022-es szinten történő befagyasztását és a létszámstopot célzó kormányzati elképzeléssel sem. Marius Nistor szakszervezeti vezető szerint mindez a 15 százalékos infláció mellett működésképtelenné tenné az amúgy is a szakképzett munkaerő hiányával küzdő oktatási rendszert, ahonnan valósággal „menekülnek” a pedagógusok az anyagi megbecsülés hiánya miatt.
Kiderült, nem állja meg a helyét, hogy a román kormány nem tervez új közterhet kivetni. Marcel Ciolacu, a balliberális nagykoalíció szociáldemokrata alakulatának vezetője progresszív többletadó kivetését javasolja ama közalkalmazottak esetében, akik egy időben részesülnek fizetésben és nyugdíjban, továbbá akiknek a bére meghaladja az államelnök bruttó 25 ezer lejes (1,8 millió forint) havi jövedelmét. A bukaresti képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus – aki a koalíciós megállapodás értelmében még a nyáron átveszi a miniszterelnöki teendőket – leszögezte: ez az intézkedés csak a közalkalmazottakra vonatkozna, és „egyelőre” nem érintené a versenyszféra dolgozóit.
A Ciuca kormányfő vezette liberálisok (PNL) ugyanakkor határozottan ellenzik, hogy a többletadót a versenyszférára is kiterjesszék. A miniszterelnök ugyanakkor elismerte: 16 százalékos adót terveznek kivetni minden olyan közalkalmazott jövedelmére, aki többet keres az államelnöknél, legyen szó havi bérről, vagy bér és nyugdíj halmozásáról; az ügyben a pénzügyminisztérium elemzést folytat. Romániában 2018-ban 16-ról 10 százalékra csökkent az egységes jövedelem-adókulcs, amely 2004-ben váltotta a korábbi progresszív adórendszert, amelynek visszavezetését most erőteljesen támogatják a szociáldemokraták.
Megszólalt a témában Klaus Iohannis államfő is, aki szerint a romániai adórendszer hiányosságait nem lehet egyetlen intézkedéssel kiküszöbölni, szerinte az adórendszer egészét új alapokra kell helyezni és fenntarthatóvá tenni.
Közben viszont a bukaresti gazdasági sajtó kiszámolta: még abban az esetben is csak „aprópénz” folyna be az államkasszába, ha a többletadót a versenyszféra jól kereső adófizetőire is kiterjesztenék.
A Profit.ro gazdasági portál a pénzügyminisztérium adataira hovatkozva közölte, mintegy 81 ezer, a köz- és a versenyszférában dolgozó romániai munkavállalónak haladja meg a havi jövedelme az államelnök bruttó 25 ezer lejes keresetét; szerintük az ő halmozott megadóztatásuk nem tömné be a költségvetésen keletkezett lyukakat.
Az Economedia szakportál ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a 16 százalékos többletadóból befolyó összeg meg se közelítené a költségvetésen az idei év első negyedévében keletkezett, 4 milliárd lejt meghaladó hiányt, és legtöbb két kilométernyi hosszúságú autópálya megépítésére volna elegendő.
