Az Ukrán Állami Adóhivatal értelmezte a szociális hozzájárulási adó (ЄСВ) felszámolásának és kifizetésének szabályait a karantén időszakában. Erről az adóhivatal sajtószolgálata számolt be.
Melyik időszakra mentesülnek az adófizetők a szociális hozzájárulási adó (ЄСВ) felszámolása és kifizetése alól?
2020. március 1. – március 31. valamint április 1. – április 30.
Ki mentesül a befizetés alól?
Ideiglenesen (kizárólag önmagukért) az alábbiak mentesülnek a szociális hozzájárulási adó felszámolása és kifizetése alól:
magánszemélyek – vállalkozók, ideértve az egyszerűsített adórendszert választókat is;
független szakmai tevékenységet folytató személyek, nevezetesen tudományos, irodalmi, művészeti, művészeti, oktatási vagy oktatási, valamint orvosi, jogi gyakorlatok, ideértve az érdekképviseletet, közjegyzői tevékenységeket, vallásos (misszionáriusi) tevékenységet végző személyek , akiknek ebből jövedelmük származik;
farmergazdaságok tagjai, ha nem tartoznak olyan személyekhez, akik egyéb okokból biztosítás tárgyát képezik.
Ennek alapján, az egyszerűsített adórendszert választó személyek saját belátásuk szerint döntenek arról, hogy gyakorolják-e ezt a kedvezményt.
Mi a teendő, ha az adófizető már befizette a márciusi-áprilisi a szociális hozzájárulási adót?
Abban az esetben, ha az adófizető az 533. sz. törvény hatálybalépése előtt már befizette márciusi-áprilisi járulékokat, az adóhatóság ezeket az összegeket (az adófizető nyilatkozata nélkül) jóváírja a jövőbeni kifizetések számlájára (feltéve, hogy az adófizetőnek nincsenek hátralékai, nincsenek ellene folyamatban szankciók), kivéve azokat az eseteket, amikor az adófizető ezt feltüntette az általa leadott deklarációban és a felszámolás alapjaként már a korrigált összeg van feltüntetve.
2020. március 1-31 valamint április 1- 30 közötti időszakban a szabálysértőkkel az alábbi esetekben nem alkalmaznak büntetési szankciókat:
szociális hozzájárulási adó (ЄСВ) késedelmes befizetése illetve átutalása
a törvény által előírt beszámolók nem a határidőnek megfelelő benyújtása az adóhatóságok számára.
szociális hozzájárulási adó nem teljes összegű vagy késedelmes befizetése, ezzel egyidejűleg azok az összegek, melyek előfizetéssel történtek és felszámolandó rá a szociális hozzájárulási adó
a törvény által előírt beszámolók nem a határidőnek megfelelő benyújtása az adóhatóságok számára.
2020. március 1-31 valamint április 1- 30 közötti időszakban szociális hozzájárulási adóra nem számolnak fel kamatot, viszont a már felszámolt kamatot jóváírják.
Lesznek-e ellenőrzések a szociális hozzájárulási adó befizetésével kapcsolatban?
Az hozzájárulási adó felszámolásának és befizetésének helyességét vizsgáló ellenőrzések, amelyek 2020.március 18-ig kezdődtek el, május 18-ig fel vannak függesztve. Ezen belül felhívjuk figyelmüket, hogy az Adóhatóság a nem helyszíni ellenőrzések jogát az említett adót illetően továbbra is fenntartja.
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
A kényszerű karantén egyértelműen veszteséget jelent a vállalkozók számára is. Ahhoz, hogy ezt a minimálisra csökkenjen, az ukrán állam határozott lépéseket tett, aminek köszönhetően kárpátaljai viszonylatban 47 ezer magánvállalkozó mentesült a kötelező szociális hozzájárulási illeték befizetésétől.
https://youtu.be/1siYEcpg6jk
Arról, hogy végül befizetik-e az illetéket vagy sem, maguk a vállalkozók döntenek. Amennyiben a magánvállalkozó mégis dolgozott a karantén ideje alatt, akkor jövedelme is volt, amit feltüntethet az éves adóbevallásában.
Növekvő adókedvezményekkel, szélesedő adómentességi körrel „kedveskednek” az adózóknak 2020-tól a közép-európai országok egy részében – írja a Világgazdaság.
Lengyelországban, Szlovákiában és Horvátországban is jelentős, ilyen irányú változások tapasztalhatók. Csehországban és Romániában jelentős új szabályokat nem vezetett be a jogalkotó, a módosuló törvények kizárólag a fizetendő kötelezettségek mértékét érintették – olvasható a Deloitte Zrt. közleményében.
Más államokban csak finomhangolás történt az adószabályok vonatkozásában. A Deloitte közép-európai irodáinak közreműködésével összegyűjtötte a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás területén 2020-tól hatályba lépett főbb módosításokat.
Csehország
Csehországban a legfontosabb változás a társadalombiztosítási járulékalap emelkedése. Az éves bruttó jövedelem, amely után társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség keletkezik, 1 569 552 cseh koronáról 1 672 080 cseh koronára emelkedett. (Munkáltató által fizetett járulékok: a bruttó jövedelem 24,8 százaléka; munkavállaló által fizetett járulékok: a bruttó jövedelem 6,5 százaléka.) A módosítás hatással van az ún. szolidaritási adóra is, amelyet a fent említett bruttó jövedelmet meghaladó jövedelemrészen szükséges megfizetni 7 százalékos adókulccsal.
Románia
2020 januárjától eltörölték a minimum adóalapot (pl. minimum bruttó bérjövedelem), amelyet eddig a teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében a járulékfizetési kötelezettség megállapításához volt szükséges figyelembe venni.
Lengyelország
A személyi jövedelemadó adókulcsa 18 százalékról 17 százalékra csökkent 2019 októberétől. Valamennyi adókötelezettséget az adófizetőnek az adóhatóságnál vezetett egyedi adófolyószámlájára („ITA”) szükséges utalni a 2020-as adóévtől. Az eddigi, személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó és társasági adó céljára nyilvántartott külön adófolyószámlákat megszüntetették.
A társadalombiztosítási járulékkötelezettség megfizetésének felső korlátja a korábbi 156 810 zlotyról 142 950 zlotyra csökkent.
A 26 év alatti magánszemélyek személyes munkavégzéséért fizetett, munkaviszonyból vagy polgári jogi szerződésből származó jövedelme 35 636,67 zloty helyett 85 528 zlotyig számít adómentesnek.
Ausztria
Eddig, ha egy munkavállaló tevékenysége nem keletkeztetett telephelyet („permanent establishment”) Ausztriában a külföldi munkáltató számára, és a munkáltató önkéntes alapon nem vont le bérjövedelmet terhelő adókat a munkavállaló bérjövedelméből, akkor elegendő volt, ha a munkavállaló a bérjövedelmét – jövedelemadó-igazolás csatolása mellett – egy éves osztrák adóbevallás benyújtásával vallotta be.
Az osztrák adókódex 2020-tól hatályos kiegészítése szerint azonban a külföldi munkáltató adólevonási kötelezettsége már nem függ a telephely keletkezésétől.
A munkáltató adólevonási kötelezettsége minden esetben fennáll, ha a munkavállaló osztrák adóügyi illetőségűként korlátlan adófizetési kötelezettséggel rendelkezik Ausztriában, függetlenül attól a ténytől, hogy a munkáltató rendelkezik-e telephellyel.
A részleteket megvizsgálva bizonytalanságokat fedezhetünk fel a szabályok gyakorlati alkalmazása terén. Bizonyos helyzetekben nehéz lehet eldönteni, hogy az adott munkavállaló osztrák adóügyi illetőségűnek minősül-e.
A szabályok nem egyértelműek arra vonatkozóan, hogy keletkezik-e kötelezettség a munkáltató számára meg nem fizetett jövedelemadó tekintetében abban az esetben, ha a munkavállaló helytelen vagy nem teljes információkat ad meg az ausztriai adóügyi helyzetével kapcsolatban.
Horvátország
A Horvátországban bevezetett változások nagyrészt növekedő kedvezményeket és új típusú adómentes jövedelemelemeket eredményeztek. Az adófizetők javára történt módosítások mellett azonban bizonyos rendelkezések célja a jogszabályok be nem tartására alkalmazandó szigorúbb intézkedések bevezetése volt.
A 26. életévüket be nem töltött magánszemélyek esetében a munkaviszonyból származó jövedelmen felmerülő éves adókötelezettség 100 százalékkal, míg a 26 és 30 év közötti magánszemélyek esetében 50 százalékkal csökkenthető.
A csökkentés adó-visszaigénylés formájában, éves alapon érvényesíthető a 24 százalékos adókulcs alkalmazásával, az adóhatósági adómegállapítási eljárást követően.
Az igénybe vehető személyi kedvezmény mértéke 3 800 horvát kunáról 4 000 horvát kunára emelkedett. A hátrányos helyzetű csoportok javára szervezett humanitárius és közfinanszírozott eseményeken juttatott adomány már nem számít bevételnek.
Az adómentesen nyújtható éves kifizetések, pl. a karácsonyi és a húsvéti bónusz, vagy a nyaralási hozzájárulás mértéke magánszemélyenként 2 500 kunáról 3 000 kunára emelkedett.
A magánszemélyenként 2 500 kunáig nyújtott kiegészítő egészségbiztosítási prémium adómentesnek minősülhet, amennyiben megfelelő dokumentáció támasztja alá, és a jövedelem nem készpénzként kerül kifizetésre.
A Magyarországon alkalmazott rendeltetésszerű joggyakorlás elvéhez (joggal való visszaélés tilalmához) hasonló elv is megfogalmazásra került az új szabályozásban. Amennyiben a kedvező adószabályok alkalmazása nem a szabályozás céljával összhangban történik, akkor az ebből származó bevétel adózási szempontból munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő.
Ebben az esetben a munkaviszony meglétét az alábbi kritériumok teljesülése alapján kell meghatározni:
Magatartási kontroll – azon tények vizsgálata, hogy rendelkezik-e a munkáltató irányítási és ellenőrzési joggal a munkavállaló munkavégzésének módját tekintve
Pénzügyi kontroll – azon tények vizsgálata, hogy rendelkezik-e a munkáltató irányítási és ellenőrzési joggal a munkavállaló munkavégzésének pénzügyi és üzleti aspektusait tekintve
Felek közötti kapcsolatok – azon tények vizsgálata, amelyek megmutatják a felek közötti kapcsolat jellegét
Külön rendelkezések térnek ki a szabályozás céljával ellentétes alkalmazás eseteire, különösképpen a következő esetekre vonatkozóan:
Munkavégzés munkaviszony helyett egyéb munkaviszonyra irányuló jogviszonyban vagy egyéb szervezeti formában, amelyekre alacsonyabb adókulcs alkalmazható – Ebben az esetben az adókötelezettség az adózót/munkavállalót terheli, míg a munkáltató kezesként felel, amennyiben a joggal való visszaélés megállapítást nyer.
Szervezeti formák közötti gyakori váltás, amely alacsonyabb adókötelezettséget vagy bizonyos kötelezettségek elkerülését eredményezi. Illetve kapcsolt vállalkozások igénybevétele alacsonyabb adókulcs elérése érdekében. Mindkét esetben az adókötelezettség a kapcsolt vállalkozásokat irányító magánszemélyt terheli, míg a kapcsolt vállalkozások kezesként felelnek, amennyiben a joggal való visszaélés megállapítást nyer.
Szlovákia
Szlovákiában is az adómentes jövedelmek és az adókedvezmények állnak az adóváltozások középpontjában. 2020. január 1-től többek között a következő nem önálló tevékenységből származó jövedelmek minősülnek adómentes juttatásnak:
Munkavállalók részére nyújtott képzések – A munkáltató által a munkavállaló részére természetbeni juttatás formájában nyújtott képzés adómentesnek minősülhet, amennyiben a képzés a munkáltató üzleti tevékenysége végzésének előfeltétele.
A munkavállaló képzettségi szintjének megemeléséhez (pl. „bachelor” szintű diploma után „master” szintű diploma megszerzéséhez) nyújtott képzés esetén feltétel az adott képzésre vonatkozó tanév kezdetén a munkáltatóval fennálló legalább 24 hónapnyi munkaviszony.
Lakhatási támogatás – a fő tevékenységként több műszakos rendben termelést végző munkáltatók az alkalmazottak részére havonta 60 euró helyett már 100 euróig nyújthatnak lakhatási támogatást adómentesen.
Hozzájárulás a gyermekek sporttevékenységéhez – a munkavállaló hozzájárulása a munkavállalók gyermekeinek sporttevékenységéhez adómentes juttatás.
A Munka Törvénykönyve alapján azon munkavállalók részére nyújtható ilyen támogatás, amelyek a munkáltatóval legalább 24 hónapig munkaviszonyban álltak. A hozzájárulás összege gyermekenként a figyelembe vehető költségek maximum 55 százaléka lehet 275 euró felső korláttal egy adott naptári évben.
A fentiek mellett 2020 januárjától az adóalap, amelyre adóalanyonként adókedvezmény alkalmazható, a létminimum százszorosáról a létminimum 92,8-szorosára fog csökkenni.
Az igénybe vehető kedvezmény összege pedig a megélhetési minimum 19,2-szorosáról a megélhetési minimum 21-szeresére emelkedik.
