A járványveszély és az ezzel kapcsolatban bevezetett karantén miatt az ukrán vállalkozások zöme leállt. Ezzel együtt szünetel az egyes adók befizetése és az adóhivatali ellenőrzések is. Viszont ez csak a tavasz végéig lesz így.
https://youtu.be/nke1rx5MUrw
Minden terv szerinti ellenőrzést is elnapolnak: mind a megkezdetteket, mind azokat is, amelyek a karantén idejére estek. Az erre vonatkozó tájékoztatást az adószolgálattól minden vállalkozás számára megküldték és a hivatal honlapján is feltüntették.
Március 18.-tól a tavasz végéig nem róható ki büntetés azokra a vállalkozásokra, amelyek későn vagy csak részben fizették be a szociális hozzájárulási illetéket, nem adták le időben adóbevallásukat az illetékes hivatalnak vagy nem regisztrálták az általános forgalmi adóról vagy a jövedéki adóról szóló adószámláikat.
Az Ukrán Állami Adóhivatal értelmezte a szociális hozzájárulási adó (ЄСВ) felszámolásának és kifizetésének szabályait a karantén időszakában. Erről az adóhivatal sajtószolgálata számolt be.
Melyik időszakra mentesülnek az adófizetők a szociális hozzájárulási adó (ЄСВ) felszámolása és kifizetése alól?
2020. március 1. – március 31. valamint április 1. – április 30.
Ki mentesül a befizetés alól?
Ideiglenesen (kizárólag önmagukért) az alábbiak mentesülnek a szociális hozzájárulási adó felszámolása és kifizetése alól:
magánszemélyek – vállalkozók, ideértve az egyszerűsített adórendszert választókat is;
független szakmai tevékenységet folytató személyek, nevezetesen tudományos, irodalmi, művészeti, művészeti, oktatási vagy oktatási, valamint orvosi, jogi gyakorlatok, ideértve az érdekképviseletet, közjegyzői tevékenységeket, vallásos (misszionáriusi) tevékenységet végző személyek , akiknek ebből jövedelmük származik;
farmergazdaságok tagjai, ha nem tartoznak olyan személyekhez, akik egyéb okokból biztosítás tárgyát képezik.
Ennek alapján, az egyszerűsített adórendszert választó személyek saját belátásuk szerint döntenek arról, hogy gyakorolják-e ezt a kedvezményt.
Mi a teendő, ha az adófizető már befizette a márciusi-áprilisi a szociális hozzájárulási adót?
Abban az esetben, ha az adófizető az 533. sz. törvény hatálybalépése előtt már befizette márciusi-áprilisi járulékokat, az adóhatóság ezeket az összegeket (az adófizető nyilatkozata nélkül) jóváírja a jövőbeni kifizetések számlájára (feltéve, hogy az adófizetőnek nincsenek hátralékai, nincsenek ellene folyamatban szankciók), kivéve azokat az eseteket, amikor az adófizető ezt feltüntette az általa leadott deklarációban és a felszámolás alapjaként már a korrigált összeg van feltüntetve.
2020. március 1-31 valamint április 1- 30 közötti időszakban a szabálysértőkkel az alábbi esetekben nem alkalmaznak büntetési szankciókat:
szociális hozzájárulási adó (ЄСВ) késedelmes befizetése illetve átutalása
a törvény által előírt beszámolók nem a határidőnek megfelelő benyújtása az adóhatóságok számára.
szociális hozzájárulási adó nem teljes összegű vagy késedelmes befizetése, ezzel egyidejűleg azok az összegek, melyek előfizetéssel történtek és felszámolandó rá a szociális hozzájárulási adó
a törvény által előírt beszámolók nem a határidőnek megfelelő benyújtása az adóhatóságok számára.
2020. március 1-31 valamint április 1- 30 közötti időszakban szociális hozzájárulási adóra nem számolnak fel kamatot, viszont a már felszámolt kamatot jóváírják.
Lesznek-e ellenőrzések a szociális hozzájárulási adó befizetésével kapcsolatban?
Az hozzájárulási adó felszámolásának és befizetésének helyességét vizsgáló ellenőrzések, amelyek 2020.március 18-ig kezdődtek el, május 18-ig fel vannak függesztve. Ezen belül felhívjuk figyelmüket, hogy az Adóhatóság a nem helyszíni ellenőrzések jogát az említett adót illetően továbbra is fenntartja.
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
A kényszerű karantén egyértelműen veszteséget jelent a vállalkozók számára is. Ahhoz, hogy ezt a minimálisra csökkenjen, az ukrán állam határozott lépéseket tett, aminek köszönhetően kárpátaljai viszonylatban 47 ezer magánvállalkozó mentesült a kötelező szociális hozzájárulási illeték befizetésétől.
https://youtu.be/1siYEcpg6jk
Arról, hogy végül befizetik-e az illetéket vagy sem, maguk a vállalkozók döntenek. Amennyiben a magánvállalkozó mégis dolgozott a karantén ideje alatt, akkor jövedelme is volt, amit feltüntethet az éves adóbevallásában.
Növekvő
adókedvezményekkel, szélesedő adómentességi körrel „kedveskednek” az adózóknak
2020-tól a közép-európai országok egy részében – írja a Világgazdaság.
Lengyelországban, Szlovákiában és Horvátországban is
jelentős, ilyen irányú változások tapasztalhatók. Csehországban és Romániában
jelentős új szabályokat nem vezetett be a jogalkotó, a módosuló törvények
kizárólag a fizetendő kötelezettségek mértékét érintették – olvasható a
Deloitte Zrt. közleményében.
Más államokban csak finomhangolás történt az adószabályok
vonatkozásában. A Deloitte közép-európai irodáinak közreműködésével
összegyűjtötte a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás területén
2020-tól hatályba lépett főbb módosításokat.
Csehország
Csehországban a legfontosabb változás a
társadalombiztosítási járulékalap emelkedése. Az éves bruttó jövedelem, amely
után társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség keletkezik, 1 569
552 cseh koronáról 1 672 080 cseh koronára emelkedett. (Munkáltató által
fizetett járulékok: a bruttó jövedelem 24,8 százaléka; munkavállaló által
fizetett járulékok: a bruttó jövedelem 6,5 százaléka.) A módosítás hatással van
az ún. szolidaritási adóra is, amelyet a fent említett bruttó jövedelmet
meghaladó jövedelemrészen szükséges megfizetni 7 százalékos adókulccsal.
Románia
2020 januárjától eltörölték a minimum adóalapot (pl. minimum
bruttó bérjövedelem), amelyet eddig a teljes vagy részmunkaidőben
foglalkoztatott munkavállalók esetében a járulékfizetési kötelezettség
megállapításához volt szükséges figyelembe venni.
Lengyelország
A személyi jövedelemadó adókulcsa 18 százalékról 17
százalékra csökkent 2019 októberétől. Valamennyi adókötelezettséget az
adófizetőnek az adóhatóságnál vezetett egyedi adófolyószámlájára („ITA”)
szükséges utalni a 2020-as adóévtől. Az eddigi, személyi jövedelemadó,
általános forgalmi adó és társasági adó céljára nyilvántartott külön adófolyószámlákat
megszüntetették.
A társadalombiztosítási járulékkötelezettség megfizetésének
felső korlátja a korábbi 156 810 zlotyról 142 950 zlotyra csökkent.
A 26 év alatti magánszemélyek személyes munkavégzéséért
fizetett, munkaviszonyból vagy polgári jogi szerződésből származó jövedelme 35
636,67 zloty helyett 85 528 zlotyig számít adómentesnek.
Ausztria
Eddig, ha egy munkavállaló tevékenysége nem keletkeztetett
telephelyet („permanent establishment”) Ausztriában a külföldi munkáltató
számára, és a munkáltató önkéntes alapon nem vont le bérjövedelmet terhelő
adókat a munkavállaló bérjövedelméből, akkor elegendő volt, ha a munkavállaló a
bérjövedelmét – jövedelemadó-igazolás csatolása mellett – egy éves osztrák
adóbevallás benyújtásával vallotta be.
Az osztrák adókódex 2020-tól hatályos kiegészítése szerint
azonban a külföldi munkáltató adólevonási kötelezettsége már nem függ a
telephely keletkezésétől.
A munkáltató adólevonási kötelezettsége minden esetben
fennáll, ha a munkavállaló osztrák adóügyi illetőségűként korlátlan adófizetési
kötelezettséggel rendelkezik Ausztriában, függetlenül attól a ténytől, hogy a
munkáltató rendelkezik-e telephellyel.
A részleteket megvizsgálva bizonytalanságokat fedezhetünk
fel a szabályok gyakorlati alkalmazása terén. Bizonyos helyzetekben nehéz lehet
eldönteni, hogy az adott munkavállaló osztrák adóügyi illetőségűnek minősül-e.
A szabályok nem egyértelműek arra vonatkozóan, hogy
keletkezik-e kötelezettség a munkáltató számára meg nem fizetett jövedelemadó
tekintetében abban az esetben, ha a munkavállaló helytelen vagy nem teljes
információkat ad meg az ausztriai adóügyi helyzetével kapcsolatban.
Horvátország
A Horvátországban bevezetett változások nagyrészt növekedő
kedvezményeket és új típusú adómentes jövedelemelemeket eredményeztek. Az
adófizetők javára történt módosítások mellett azonban bizonyos rendelkezések
célja a jogszabályok be nem tartására alkalmazandó szigorúbb intézkedések
bevezetése volt.
A 26. életévüket be nem töltött magánszemélyek esetében a
munkaviszonyból származó jövedelmen felmerülő éves adókötelezettség 100
százalékkal, míg a 26 és 30 év közötti magánszemélyek esetében 50 százalékkal
csökkenthető.
A csökkentés adó-visszaigénylés formájában, éves alapon
érvényesíthető a 24 százalékos adókulcs alkalmazásával, az adóhatósági
adómegállapítási eljárást követően.
Az igénybe vehető személyi kedvezmény mértéke 3 800 horvát
kunáról 4 000 horvát kunára emelkedett. A hátrányos helyzetű csoportok javára
szervezett humanitárius és közfinanszírozott eseményeken juttatott adomány már
nem számít bevételnek.
Az adómentesen nyújtható éves kifizetések, pl. a karácsonyi
és a húsvéti bónusz, vagy a nyaralási hozzájárulás mértéke magánszemélyenként 2
500 kunáról 3 000 kunára emelkedett.
A magánszemélyenként 2 500 kunáig nyújtott kiegészítő
egészségbiztosítási prémium adómentesnek minősülhet, amennyiben megfelelő
dokumentáció támasztja alá, és a jövedelem nem készpénzként kerül kifizetésre.
A Magyarországon alkalmazott rendeltetésszerű joggyakorlás
elvéhez (joggal való visszaélés tilalmához) hasonló elv is megfogalmazásra
került az új szabályozásban. Amennyiben a kedvező adószabályok alkalmazása nem
a szabályozás céljával összhangban történik, akkor az ebből származó bevétel
adózási szempontból munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő.
Ebben az esetben a munkaviszony meglétét az alábbi
kritériumok teljesülése alapján kell meghatározni:
Magatartási kontroll
– azon tények vizsgálata, hogy rendelkezik-e a munkáltató irányítási és
ellenőrzési joggal a munkavállaló munkavégzésének módját tekintve
Pénzügyi kontroll
– azon tények vizsgálata, hogy rendelkezik-e a munkáltató irányítási és
ellenőrzési joggal a munkavállaló munkavégzésének pénzügyi és üzleti
aspektusait tekintve
Felek közötti
kapcsolatok – azon tények vizsgálata, amelyek megmutatják a felek közötti
kapcsolat jellegét
Külön rendelkezések térnek ki a szabályozás céljával
ellentétes alkalmazás eseteire, különösképpen a következő esetekre vonatkozóan:
Munkavégzés munkaviszony helyett egyéb munkaviszonyra
irányuló jogviszonyban vagy egyéb szervezeti formában, amelyekre alacsonyabb
adókulcs alkalmazható – Ebben az esetben az adókötelezettség az
adózót/munkavállalót terheli, míg a munkáltató kezesként felel, amennyiben a
joggal való visszaélés megállapítást nyer.
Szervezeti formák közötti gyakori váltás, amely alacsonyabb
adókötelezettséget vagy bizonyos kötelezettségek elkerülését eredményezi.
Illetve kapcsolt vállalkozások igénybevétele alacsonyabb adókulcs elérése
érdekében. Mindkét esetben az adókötelezettség a kapcsolt vállalkozásokat irányító
magánszemélyt terheli, míg a kapcsolt vállalkozások kezesként felelnek,
amennyiben a joggal való visszaélés megállapítást nyer.
Szlovákia
Szlovákiában is az adómentes jövedelmek és az
adókedvezmények állnak az adóváltozások középpontjában. 2020. január 1-től
többek között a következő nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
minősülnek adómentes juttatásnak:
Munkavállalók részére nyújtott képzések – A munkáltató által
a munkavállaló részére természetbeni juttatás formájában nyújtott képzés adómentesnek
minősülhet, amennyiben a képzés a munkáltató üzleti tevékenysége végzésének
előfeltétele.
A munkavállaló képzettségi szintjének megemeléséhez (pl. „bachelor”
szintű diploma után „master” szintű diploma megszerzéséhez) nyújtott képzés
esetén feltétel az adott képzésre vonatkozó tanév kezdetén a munkáltatóval
fennálló legalább 24 hónapnyi munkaviszony.
Lakhatási támogatás – a fő tevékenységként több műszakos
rendben termelést végző munkáltatók az alkalmazottak részére havonta 60 euró
helyett már 100 euróig nyújthatnak lakhatási támogatást adómentesen.
Hozzájárulás a gyermekek sporttevékenységéhez – a munkavállaló
hozzájárulása a munkavállalók gyermekeinek sporttevékenységéhez adómentes
juttatás.
A Munka Törvénykönyve alapján azon munkavállalók részére
nyújtható ilyen támogatás, amelyek a munkáltatóval legalább 24 hónapig
munkaviszonyban álltak. A hozzájárulás összege gyermekenként a figyelembe
vehető költségek maximum 55 százaléka lehet 275 euró felső korláttal egy adott
naptári évben.
A fentiek mellett 2020 januárjától az adóalap, amelyre
adóalanyonként adókedvezmény alkalmazható, a létminimum százszorosáról a
létminimum 92,8-szorosára fog csökkenni.
Az igénybe vehető kedvezmény összege pedig a megélhetési
minimum 19,2-szorosáról a megélhetési minimum 21-szeresére emelkedik.