Szeptemberhez képest Ukrajna államadóssága 5 milliárd dollárral, 103,1 milliárd dollárra nőtt októberben – az adatot Daniil Hetmancev a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának a vezetője ismertette a Telegram csatornáján.
Az illetékes arról számolt be, hogy idén október végén Ukrajna hrivnyában kifejezett államadóssága 3771 milliárd hrivnya, devizában számítva pedig 103,1 milliárd dollár volt. Októberben a hrivnyában kifejezett államadósság 183,5 milliárd hrivnyával, devizában pedig 5 milliárd dollárral emelkedett.
A parlamenti szakbizottság vezetője szerint az államadósság októberi növekedésének fő oka a költségvetési hiány fedezésére felvett külső hitelek voltak. A képviselő adatai szerint októberben Ukrajna egyebek között 2 milliárd eurós segélyt kapott az EU-tól, 550 millió eurót az Európai Beruházási Banktól (EIB), 1,3 milliárd dollárt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), 0,5 milliárd dollárt pedig a Világbanktól.
A szakértő rámutatott arra, hogy a költségvetés finanszírozását szolgáló külső támogatás 55 százaléka hosszú lejáratú, kedvezményes hitel. Elmondta még, hogy október végén az államadósság a GDP 79,7 százaléka volt, az idei év végén várhatóan a GDP 90 százaléka, jövőre pedig már 100 százaléka lesz.
Negatívra rontotta az osztrák államadósság kilátásait a Fitch Ratings. A hitelminősítő ügynökség a kockázatok közé sorolta az orosz földgázszállítások esetleges leállását.
A Fitch Ratings hangsúlyozta, hogy Ausztria függése az orosz földgáztól még európai összehasonlításban is magas, azzal együtt is, hogy az orosz import részaránya a teljes ellátáson belül 50 százalék alá csökkent az ukrajnai háború előtti 80 százalékról.
A Fitch közölte: felülvizsgált várakozása szerint az osztrák GDP jövőre 0,2 százalékkal csökken, holott korábban még 2,4 százalékos növekedést valószínűsítettek. A londoni székhelyű ügynökség elsősorban az osztrák feldolgozószektorban vár recessziót, a kivételesen magas energiaárak, a monetáris szigorítás gyorsuló üteme és a fő kereskedelmi partnereket sújtó negatív hatások átgyűrűzése miatt.
A cég az idei évre a korábban várt 3,3 százalékos GDP-növekedésnél számottevően jobb, 4,5 százalékos növekedésre számít az osztrák gazdaságban az év első felében tapasztalt kivételesen erőteljes teljesítmény miatt.
A Fitch Ratings azzal számol, hogy az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya az idén eléri a 3,2 százalékot, és jövőre 3,4 százalékra bővül tovább, 2024-ben viszont 2,2 százalékra csökken.
A hitelminősítő ugyanakkor arra a számít, hogy a nominális GDP-növekedés és a továbbra is kismértékű deficitek környezetében a GDP-arányos államadósság 2024 végéig 76,1 százalékra csökken a 2020-ban mért 82,9 százalékos legutóbbi csúcsról.
Az államadósság azonban így is számottevően meghaladja a koronavírus-járvány előtti 70,6 százalékot, valamint a Fitch által az AA sávban nyilvántartott szuverén adósok adósságrátájának előrejelzett 47 százalékos GDP-arányos mediánszintjét – áll a Fitch Ratings elemzésében.
Das Taschengeld für das Kind. Die eiserne Reserve zu Hause. Das Geld im Börserl für alle Fälle. Allein in Österreich werden jedes Jahr 47 Milliarden Euro an Bankomaten behoben und im Schnitt trägt jeder Österreicher 102 Euro Bargeld bei sich. Bargeld spielt in unserem Alltag eine… pic.twitter.com/8zplGJANND
Ukrajna, amely az S&P és a Fitch nemzetközi hitelminősítők szerint szelektív csődben van, ám a nyáron 6 milliárd dollárt spórolt adósságai kétéves átütemezésével, most unortodox módon próbál 30 milliárd dollárnyi forráshoz jutni. A Wall Street Journal az ukrán hadsereg oroszokat meglepő taktikájához hasonlítja Jurij Butsa pénzügyminiszter unortodox erőfeszítéseit, hogy pénzhez juttassa Ukrajnát.
Komoly sikerként könyvelték el Ukrajnában, hogy a nyáron pár hónap alatt sikerült megállapodásra jutni a hitelezőkkel az átütemezésről. Most az ukrán tárcavezető arról beszél, hogy az állami szektor támogatását felhasználva próbálják rábírni a magánszektort, hogy hitelezze a háborús újjáépítést.
Leporolták a 80-as évek mexikói programját, amit Nicholas Brady amerikai pénzügyminiszter nyomán, csak Brady-tervként emlegetnek, s egy évtizede még Görögországban is szóba került.
A megoldás lényege, hogy a nem teljesítő kereskedelmi banki hiteleket kereskedhető kötvényekké alakítják.
A nyolcvanas-kilencvenes években, Argentína, Brazília, Panama, Oroszország és Venezuela is több száz milliárd dollárnyi úgynevezett Brady-kötvényt bocsátott ki, amelyeknek speciális amerikai kincstárjegyek biztosították a fedezetét.
A Wall Streeten kezdetben nem hittek a termékben, ám idővel a leggyorsabban növekvő eszközosztállyá váltak a Brady-bondok, s 2016-ban már a globális kötvénypiac 20 százalékát képviselték.
Elsőként a JP Morgan csinált piacot ezeknek a kötvényeknek, s az úttörő befektetők közé tartozott a GMO, a Fidelity Investments és a T. Rowe Price Group.
Ukrajna újjáépítése a 349 milliárd dollárba kerül a Világbank becslése szerint. Az ukrán kormány jövőre 36 milliárd dollár költségvetésen túli forrással tervez.
Bár az Egyesült Államok, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és multilaterális bankok milliárdokat ajánlottak fel Ukrajna megsegítésére, de hónapokba telhet, amíg a pénz megérkezik. Így jobb híján a jegybanki „pénznyomda” stoppolgatja a költségvetési lyukakat, tovább gerjesztve az inflációt.
Kijev még mindig nem kapta meg az idei évre ígért 30 milliárd dollár közel egyharmadát, s ugyan rendelkezik 25 milliárd dollárnyi külföldi tartalékkal, de ez töredéke a háborús helyreállítás költségeinek.
Elemzők szerint az ukrán kötvénykibocsátások támogatása olcsóbb lehet a külföldi országok számára, mint az újabb pénzügyi segélyek, de az ilyen finanszírozások összetettek, s komoly koordinációt igényelnek a nyugati kormányok és a pénzügyi piacok között.
Hiába kérte a magánalapok kezelőit Zelenszkij elnök, hogy fektessenek be Ukrajnában, a kötvényárak azt jelzik, kevesen kötelezték el magukat. Az ukrán államkötvények a héten 20 cent alatt forogtak, szemben a háború előtti 86 centtel – írja az Advantage Data.
Most a nyári adósságátütemezésnél is nagyobb kihívással néz szembe a kijevi pénzügyminiszter, arra kell rávennie a magánbefektetési alapokat, hogy a folytatódó háború és az ország korrupciós múltja ellenére friss tőkét kössenek le Ukrajnának. A piaci bizalom megerősítésének egyik módja az lehet, ha Ukrajna a nyugati intézmények által kibocsátott eszközök vagy garanciák felhasználásával venne fel hitelt, hasonlóan ahhoz, ahogyan az alacsony hitelpontszámú magánszemélyek kezeseket fogadnak. Az ukrán ötlet a régi amerikai Brady-tervből származik.
Ukrajna most az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió „kezességére” számít.
De szüksége lesz egy multilaterális bank, például az IMF bevonására, valamint olyan horgony befektetőkre, mint például a BlackRock alapkezelő.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
Ukrajna államadóssága augusztusban 98,03 milliárd dollárra nőtt – közölte a Korrespondent csütörtökön a pénzügyminisztérium adataira hivatkozva. Ugyancsak csütörtökön az ukrán államfő arra kérte a parlamentet, hogy szavazza meg a jegybank élére Andrij Pisnyit, aki korábban egy állami bank vezetője volt.
Az ukrán pénzügyminisztérium adatai szerint Ukrajna államadóssága 1,24 milliárd dollárral nőtt augusztusban. A külső adósság 52,21 milliárd dollárról 53,44 milliárd dollárra nőtt a hónap során, a belföldi adósság 34,49 milliárd dollárra, a garantált államadósság pedig 10,10 milliárd dollárra emelkedett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön felszólította a kijevi parlamentet, hogy szavazza meg a jegybank élére Andrij Pisnyit, aki a kormány tanácsadójaként segédkezett az Oroszország és Fehéroroszország elleni szankciók bevezetésében. Az államfő által a jegybank élére javasolt 48 éves Pisnyi korábban az állami takarékbankot vezette.
Az ukrán központi bank eddigi elnöke megromlott egészségi állapotára hivatkozva nyújtotta be lemondását, amit a parlament már jóvá is hagyott – írta az MTI.
A kormány határozatot fogadott el a külső államadósság visszafizetésének két évre történő elhalasztásáról, de az átütemezésről csak a hitelezők jóváhagyása esetén lehet szó – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a 2022. július 19-i 805. sz. kormánydöntésre hivatkozva.
A jelentés szerint a kormány döntése csak akkor lép hatályba, ha a kötvénytulajdonosok megállapodnak a dokumentumban foglalt változtatásokról. A kötvénytulajdonosok ellenvetése esetén az államadósság kezelése és törlesztése a kötvénykibocsátás feltételei szerint történik.
A kormányhatározat szerint a kötvények végső lejárati dátuma a kötvények mindenkori végső lejáratától számított 24 hónapos időszakra tolódna ki. A türelmi idő alatt a kötvények utáni kamatbevétel továbbra is az adott kötvénykibocsátás feltételeiben meghatározott ütemben halmozódik fel. Ezen túlmenően az elkülönített alapkamat-jövedelem összegére további kamatbevétel kerül felszámításra az adott kötvénykibocsátás feltételeiben meghatározott kamatláb mellett (többlet kamatbevétel).
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Oleh Usztenko elnöki gazdasági tanácsadó nemrég kijelentette, hogy Ukrajnának szüneteltetnie kell a külső adósságok visszafizetését, két év türelmi idővel.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
A Legfelső Tanács törvénytervezetet nyújtott be, amelyben felszólítja az elnököt és a kormányt, hogy tárgyaljanak a külföldi adósság leírásáról – írta a Korrespondent.
A tervezetet jegyző képviselők azt sürgetik, hogy a kormány haladéktalanul tárgyaljon minden külföldi hitelező partnerével, hogy írják le és vizsgálják felül Ukrajna állami és államilag garantált külföldi adósságát.
A portál hangsúlyozza, hogy az ukrán pénzügyminisztérium által közzétett adatok szerint az állam és az állam által garantált külső adósság 1662,69 milliárd hrivnya. Ukrajnának áprilistól ez év végéig 102 milliárd hrivnya külső adósságot kellene kifizetnie.
Szerdán járt le a Srí Lanka 78 millió dolláros adósságkamatának a visszafizetésére biztosított 30 napos türelmi idő, ám az ország a meghosszabbított határidőre is képtelenek volt törleszteni. A fizetésképtelenség miatt pedig nehezebb lesz az ország számára a nemzetközi piacokon hitelt felvenni, ami tovább rontja az egyébként is súlyos gazdasági helyzetet.
„Világossá tettük, hogy amíg nem kerül sor az adósságok átütemezésére, addig nem tudunk fizetni” – idézte a kérdéssel kapcsolatban a BBC P Nandalal Weerasinghét, a jegybank kormányzóját. Az ország több mint ötvenmilliárd dolláros adósságállományának átütemezését próbálja elérni, miután a gazdaságát keményen sújtotta a koronavírus-járvány, az emelkedő energiaárak és a kormányzat által erre reagálva bevezetett adócsökkentések is. A külföldi deviza krónikus hiánya és a gyorsan pörgő infláció következtében jelentős hiány alakult ki gyógyszerből, üzemanyagból és sok alapvető fogyasztási cikkből, a súlyosbodó válság következtében pedig gyakran erőszakos tüntetések robbantak ki az utóbbi hetekben.
A jegybank kormányzója ráadásul figyelmeztetett, hogy a jelenleg harminc százalékos infláció a következő hónapokban elérheti a negyven százalékot is. Csak az élelmiszerek 46,6 százalékkal drágultak egy év alatt.
Weerasinghe csütörtökön a jegybank kamatdöntő ülése után beszélt, amelyen nem határoztak további emelésről. Bejelentette azt is, hogy a korábbi ígérete ellenére nem mond le, mert stabilizálódni látszik a belpolitikai helyzet, van új kormányfő és kabinet. Elmondta azt is, hogy még a héten benyújtja a kormánynak az adósságátütemezésre még kidolgozás alatt lévő javaslatot.
A világ legnagyobb hitelminősítői közül kettő, a Fitch és S&P Global Ratings már a múlt hónapban jelezte, hogy elkerülhetetlen Srí Lanka fizetésképtelensége. Az ország már tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a kormány korábbi közlése szerint az idén legalább négymilliárd dollárra van szükségük.
Tavaly év végére átlagosan 4,7 százalékra csökkent a GDP arányos államháztartási hiány és államadósság az egy évvel korábbi 6,8 százalékról az Európai Unióban. Csak Dániában és Luxemburgban volt többlet a tagországok közül, a legnagyobb mértékű hiány pedig Máltán alakult ki.
Az Európai Unióban 4,7 százalékra mérséklődött az államháztartás GDP-arányos hiánya az egy évvel korábbi 6,8 százalékról – derül ki az EU statisztikai hivatalának pénteki előzetes adatából, az MTI közlése szerint. A kimutatásban az is szerepel, hogy Magyarország GDP-arányos államadóssága 2021 év végén az egy évvel korábbi 79,6 százalékról 76,8 százalékra csökkent.
Mindössze két országban volt államháztartási többlet: Dániában 2,3 százalékos, és Luxemburgban 0,9 százalékos.
A legnagyobb mértékű hiány Máltán alakult ki 8 százalékkal, Görögországban 7,4 százalékkal, Lettországban 7,3 százalékkal, Olaszországban 7,2 százalékkal, Romániában 7,1 százalékkal, Spanyolországban 6,9 százalékkal, Magyarországon 6,8 százalékkal, Franciaországban 6,5 százalékkal és Szlovákiában 6,2 százalékkal.
A GDP-arányos államadósság az Európai Unió tagországaiban 90 százalékról 88,1 százalékra esett vissza 2021 végére 2020 év végétől számítva.
Bár a számítások nem véglegesek, az eurózóna 95,6 százaléka nem teljesíti a maastrichti adósságkritériumot, ami normál körülmények között nem haladhatja meg a 60 százalékot.
A legalacsonyabb GDP-arányos államadósságot a múlt év végén Észtországban (18,1 százalék), Luxemburgban (24,4 százalék) és Bulgáriában (25,1 százalék) regisztrálták, míg a legmagasabb értékeket Görögországban (193,3 százalék), Olaszországban (150,8 százalék), Portugáliában (127,4 százalék), Spanyolországban (118,4 százalék), Franciaországban (112,9 százalék), Belgiumban (108,2 százalék) és Cipruson (103,6 százalék) regisztrálták.
Az amerikai pénzügyminisztérium keddi közlése szerint az amerikai államadósság először lépte át a 30 ezer milliárd dolláros határt. Jelentősen emelte a világ legnagyobb gazdaságának adósságát a koronavírus-járvány időszakában tett hitelfelvétele.
Először lépte át kedden az amerikai államadósság a 30 ezer milliárd dolláros határt – közölte az amerikai Pénzügyminisztérium.
Az USA két legnagyobb külföldi hitelezője Japán és Kína, 1300, illetve 1080 milliárd dollárral. A teljes amerikai adósságállományból közel 8 ezer milliárd dollár van külföldi kézben, olyan országoknál (Japán és Kína mellett), mint az Egyesült Királyság, Luxemburg, Írország, Brazília, Kanada, Franciaország, India, Belgium, valamint Tajvan és Hongkong – írja az RT.com.
Emellett az amerikai szövetségi kormány kezében is van 6500 milliárd dollárnyi adósság, főleg társadalombiztosítási alapokon és katonai nyugdíjalapokon keresztül. Továbbá a koronavírus-járvány időszakában az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve is megduplázta a mérlegét, vagyis a jegybanknál immár 8900 milliárd dollárnyi amerikai államadósság van.
Az elemzőket meglepte a 30 ezer milliárdos határt ilyen gyors átlépése, ugyanis a szakemberek évekkel későbbre várták ezt a szintet. A járvány idején folyósított különböző támogatások kifizetéséhez azonban az állam hiteleket vett fel, ami hirtelen jelentősen felgyorsította a teljes államadósság növekedését.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
A Román Nemzeti Bank vezetősége arra hívta fel a figyelmet egy jelentésben, hogy a bruttó hazai termékhez (GDP) mért 55 százaléknál nagyobb államadósság nem fenntartható Románia számára az államháztartás kiadási szerkezete miatt.
A román média pénteken idézte a központi bank jelentését, amely megállapította, hogy tavaly 12 százalékponttal nőtt az államadósság, amely az idén további 2,6 százalékponttal emelkedett, így április végén elérte a GDP 49,9 százalékát. Emlékeztettek, hogy az elmúlt kilenc évben ez volt a leggyorsabb államadósság-növekedés. Hozzátették: az államadósság fenntarthatóvá tételéhez olyan kiadásokat kellene növelni, amelyek gazdasági szerkezeti átalakítást eredményeznek, és lehetővé teszik a jövőben az adósság visszafizetését.
A jegybank szerint azonban jelenleg az államháztartás kiadási szerkezete azt mutatja, hogy a bérek és a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadások aránya magas a bevételekhez képest. A román államadósság értéke abszolút értékben elérte az 526,7 milliárd lejt (1 lej 72,88 forint), ebből 16,79 milliárd lej volt a rövid lejáratú adósság, a többi közép- és hosszú távú tartozás.
Az államadósság legnagyobb része, 446,504 milliárd lej értékben, államkötvényekben testesült meg.
A hitelek jelentős részét a kormányzat vette fel, míg az önkormányzatok tartozása 15,774 milliárd lejre rúgott. A külföldi román államadósság a GDP 25,4 százalékát tette ki, és elérte a 267,22 milliárd lejt.