A kereskedelmi korlátozások nemcsak Washington kezében használhatók fegyverként. A szankciók felkészületlenül érték a legnagyobb amerikai dróngyártót.
A legnagyobb amerikai dróngyártó, az ukrán hadsereg számára is szállító Skydio ellen vezetett be szankciókat Kína, ami válságba is sodorta a vállalkozást, mivel számos kritikus alkatrészt, például az akkumulátorát eddig az ázsiai országból szerezte be.
Az amerikai dróngyártó most igyekszik kitölteni az ellátási láncban keletkezett réseket, és a Biden-kormánytól vár segítséget. Adam Bry, a vállalat vezérigazgatója a múlt héten találkozott Kurt Campbell külügyminiszter-helyettessel, de más vezető kormánytisztviselőkkel is tárgyalt a Financial Times információi szerint.
A legnagyobb amerikai dróngyártót készületlenül érték a kínai szankciók / Fotó: Skydio
Kína is hajlandó fegyverként használni gazdasági erejét
A cég vásárlóinak Bry arról írt, hogy a lépés tiszta vizet öntött a drónipar poharába, hiszen kétségtelenné vált, hogy Peking hajlandó az ellátási láncokat is fegyverként használni. A cégvezető szerint a vezető amerikai dróngyártó megsemmisítését célzó lépéssel Kína tovább akarja erősíteni a világ függését az ország dróngyártásától.
A Skydio válsága rávilágít a Kínára alapozó amerikai cégeket fenyegető veszélyekre, miközben a külföldi vállalatok már így is aggódva figyelik, ahogy Peking biztonsági okokra hivatkozva őrizetbe veszi leányvállalataik munkatársait. Az október 11-én bevezetett szankciók mögött ugyanakkor az áll, hogy Washington engedélyezte a támadódrónok Tajvan számára történő értékesítését.
Az ukránok számára felderítő drónokat szállító Skydio a közelmúltban a tajvani tűzoltóságtól nyert el szerződést.
Az amerikai dróngyártó most lázasan kutat alternatív beszállítók után, ebben amerikai tisztségviselők is segítik, ám a vállalat csak tavaszra várja a helyzet normalizálódását. A cégnek számos kormányzati és vállalati ügyfele van, köztük az amerikai hadsereg, de Ukrajnának is küldött több mint ezer drónt. A Skydio szerint a legújabb modellje, az X10 volt az első olyan amerikai drón, amely átment az ukránok elektronikus hadviselésre vonatkozó tesztjén, Kijev több ezret rendelt az eszközből.
Az energiaválság és az infláció újabb beavatkozásra késztette a Biden-adminisztrációt. Az amerikai kormányzat legutóbb szeptemberben volt kénytelen hasonló döntést hozni.
Joe Biden amerikai elnök újabb 15 millió hordó kőolaj felszabadításáról döntött szerdán az Egyesült Államok stratégiai kőolajtartalékából a belföldi üzemanyagárak csökkentése érdekében.
Április óta már 165 millió hordóval csökkent a betárolt mennyiség, és 40 éve nem látott szintre csökkent.
Az elnöki hivatal kedden kiadott közleménye szerint az energiaügyi minisztérium decemberi szállítással tesz ajánlatot a vásárlók felé az összesen 15 millió hordós mennyiségre. Emellett az elnök szerdai hatállyal arra utasította a minisztériumot, hogy álljon készen újabb készletek felszabadítására a téli hónapokban, ha Oroszország vagy bármely más szereplő lépései akadályoznák a globális piac működését.
A Fehér Ház legutóbb szeptemberben jelentett be 10 millió hordós kínálatnövelést novemberi szállítással, aminek célja szintén az árak mérséklése volt. A közleményben jelzik azt a szándékot, hogy ismét elkezdik feltölteni a stratégiai készletet, amikor a kőolaj ára piaci hordónként 67–72 dolláros sávba csökken. A mostani döntés nem volt váratlan, Biden korábban már utalt rá.
Az elnök emellett felszólította az olajcégeket, hogy haladéktalanul érvényesítsék az alacsonyabb költségeket a fogyasztók felé, arra hivatkozva, hogy a kőolajfinomítók az év ilyenkor szokásos időszakához képest kétszeres profitot könyvelnek el.
Az amerikai kormány az ukrajnai katonai konfliktus kitörése után, áprilisban 180 millió hordó kőolaj fokozatos értékesítését jelentette be az ország stratégiai készleteiből október végéig, ami a most bejelentett 15 millió hordós mennyiséggel teljesül. Ezzel az Egyesült Államok olajkészletei 390,1 millió hordóra, mintegy 40 éves mélypontra csökkennek, ami kevesebb, mint 57 százaléka az összes tárolókapacitásnak.
A stratégiai készlet teljes – 714 millió hordós – feltöltöttség esetén képes pótolni az Egyesült Államok kétévi teljes kőolajimport-igényét, a 2021-es behozatali számokat alapul véve.
Az Egyesült Államokban – az Olajár-információs Szolgálat adataira alapozott számok szerint – kedden országos átlagban 3,89 dollárt kértek egy gallon normál üzemanyagért a kutaknál, ami mintegy 20 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti árat, és 60 százalékkal több, mint a 2020 januári.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az Egyesült Államok szankciókat szabott ki több, főleg kínai cégre, amiért az egyik legnagyobb iráni kőolajkereskedő rajtuk keresztül több millió dollár értékben értékesített kőolajat és -származékait a kelet-ázsiai térségben – derült ki az amerikai pénzügyminisztérium hétfői közleményéből.
A büntetőintézkedés értelmében a négy hongkongi, egy szingapúri és egy egyesült arab emírségekbeli vállalat minden vagyonát befagyasztják az Egyesült Államokban. Emellett tilalmat vezetnek be a cégek termékeinek megvételére és felhasználására, azok ugyanis Washington szerint hozzájárultak a Perzsa-öbölbeli Petrolkémiai Ipari és Kereskedelmi Vállalat nevű iráni brókercég kőolaj-értékesítéséhez.
Joe Biden amerikai elnök 2021-es hivatalba lépése óta tartózkodott attól, hogy szankciókat szabjon ki azon kínai vállalatokra, amelyek részt vesznek az iráni olajkereskedelemben az iráni nukleáris megállapodás újraélesztésének reményében.
A 2015-ben létrejött megállapodás újraélesztése, amely után az Egyesült Államok is feloldaná az Iránra kivetett büntetőintézkedéseket, amennyiben Teherán visszafogja atomprogramját, mindeddig nem volt sikeres, ezért Washington erőfeszítéseket tett arra, hogy minél inkább csökkentsék Irán olajból származó jelentős bevételét
„Az Egyesült Államok továbbra is diplomáciai úton halad a közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) teljes körű, kétoldalú végrehajtása felé” – jelentette ki Brian Nelson, a pénzügyminisztérium terrorelhárításért és pénzügyi hírszerzésért felelős államtitkára. Hozzátette: „amíg Irán nem felel meg a kötelezettségeinek, további szankciókat fogunk kiszabni az iráni petróleum és kőolaj jogellenes kereskedelmére”.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az amerikai kereskedelmi miniszter komolyan megfenyegette a kínai cégeket, nehogy megpróbálják kijátszani az amerikai szankciókat. Gyakorlatilag a teljes kínai csipgyártás megbénítását is kilátásba helyezte.
Gina Ramimondo, amerikai kereskedelmi miniszter komolyan figyelmeztette az Oroszország elleni szankciók kijátszására készülő kínai cégeket. Mint mondta, az Egyesült Államok egyszerűen elvághatja őket a termeléshez szükséges felszerelésektől és szoftverektől. A miniszter a New York Times-nak kifejtette, hogy az amerikai kormány például a legnagyobb kínai csipgyártó céget, az SMIC-t gyakorlatilag teljesen leállíthatja, de bármelyik másik kínai céget is, ha azok a szankciókat megsértve csipeket és egyéb fejlett technológiai eszközöket szállítanának Oroszországnak.
Az Egyesült Államok, az Európai Unió és más országok komoly szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben az Ukrajnával szembeni katonai agresszió miatt. A szankciók egyik elemeként megtiltották a fejlett technológiai termékek exportját Oroszországba és Belorussziába, ideértve a fejlett félvezetőket is. Az amerikai exportkontroll nem csak amerikai cégekre vonatkozik, hanem az összes olyan cégre világszerte, amelyek amerikai szoftvert vagy technológiát használnak termékeik előállításához, ez többek között számos kínai cégre is igaz.
Kína és Oroszország szorosabbra fűzte kereskedelmi kapcsolatait az elmúlt években, és a kínai kormány kifejezte bizonyos mértékű szolidaritását az oroszok irányában, azonban az ázsiai ország még mindig nem képes előállítani a legfejlettebb csipeket. Az említett SMIC (Semiconductor Manufacturing International Corporation) bár a legnagyobb kínai csipgyártó cég, azonban mégsem képes a félvezetők legújabb generációinak előállítására. Ennek oka, hogy a kínai hadsereggel való kapcsolatai miatt felkerült arra az amerikai tiltólistára, amely meggátolja a fejlett amerikai technológia használatát a társaságnak.
Kína és a kínai cégek eddig számos jelét adták annak, hogy bár nagyon sajnálatosnak tartják az Ukrajna elleni orosz inváziót, azonban emiatt nem kívánnak korlátozó intézkedéseket életbe léptetni az agresszorral szemben. Sőt, a jelek inkább arra utalnak, hogy opportunista módon viselkedve igyekeznek minél több hasznot hozni a kialakult helyzetből. Erre utal, hogy Peking állítólag már utasította a nagyobb állami tulajdonú energetikai és bányászati cégek vezetőit, vizsgálják, meg, milyen befektetési lehetőségek adódnak Oroszországban. Persze szigorúan a kínai ellátásbiztonság növelése céljából.
Az SMIC ennek ellenére tavaly szép profitot volt képes produkálni, ami annak köszönhető, hogy a koronavírus járvány következtében feszítő csiphiány uralkodott el az egész világon. Az autógyártó cégeknek nagyon sok járműnél elegendőek voltak az egyszerűbb architektúrájú, elavultabb csipek, s az SMIC ebből tudott nagy mennyiséget szállítani.
Raimondo szerint Oroszország biztosan megpróbál most körbehízelegni egy sor országot, hogy valamilyen formában kerüljék meg a szankciókat. Azonban ezen az országok és cégeik jól felfogott érdeke, hogy tartsák magukat az amerikai előírásokhoz. Ha ugyanis megszegnék azokat, akkor például a kínai cégek esetében az amerikaiak teljesen el tudnák szerinte lehetetleníteni a gyártást és ez pusztító következményekkel járna a kínai gazdaság egészére nézve.
Az Egyesült Államok 2020-ban és 2019-ben hasonló intézkedésekkel sújtotta például a Huawei-t, többek között azzal vádolva a társaságot, hogy az amerikai szankciókat megkerülve fejlett technológiát játszott át Iránnak. Az amerikai intézkedések gyakorlatilag teljesen megbénították a cég mobil és hálózati üzletágát.
Amerikában a használt autók árai olyan magasra és olyan gyorsan ugrottak meg, hogy a vásárlókat egyre inkább elriasztja. Az APnews egy hölgy példáján mutatja be a drágulást, akinek szűkös volt a költségvetése, de a munkába járáshoz kell a kocsi. A 7 500 dollárjáért kínáltak neki egy 2013-as Toyota Sciont, amelyen bő 160 000 mérföld volt. Ahogy a kereskedő mondta, hogy csak haszon nélkül, szívességből tudja ennyiért kínálni.
A portál beszámol arról, hogy várhatóan az egész ország autókereskedéseiben hasonló jelenetekre lehet számítani. Az Edmunds.com szerint, egy használt jármű átlagos ára novemberben az Egyesült Államokban 29 011 dollár volt – ami 39%-kal több mint 12 hónappal korábban.
Az AP szerint az amerikai háztartások több mint felének kevesebb a bevétele, mint amennyi szükséges egy átlagos áru használt jármű megvásárlásához. Lényegében elmúltak azok az idők, amikor szinte bárki, aki rendelkezett valamiféle állandó jövedelemmel, betévedt egy autótelepre, és néhány ezer dollárért megvehette gyermeke első járművét, egy megbízható, régebbi modellt.
Az amerikai statisztika szerint novemberben a fogyasztói infláció 6,8%-kal növekedett, ami az elmúlt 40 év legélesebb ugrása. Az áremelkedésekhez az energia mellett a használt járművek is jelentős mértékben járultak hozzá. Bár a növekedés üteme lassul, a legtöbb szakértő szerint a felduzzadt járműárak a belátható időn belül megmaradnak. Az okok közvetlenül a járvány tavaly márciusi kitöréséig vezethetőek vissza. Az autógyárak felfüggesztették a termelést, hogy lassítsák a vírus terjedését. Csökkent az új járművek eladása, és ezzel párhuzamosan egyre kevesebben kereskedtek használt személy- és teherautóval.
Ugyanakkor, az otthon ragadt embereknél nőtt a laptopok és monitorok iránti kereslet, ami arra késztette a félvezetőgyártókat, hogy az autóiparnak szánt chipek gyártását a fogyasztói elektronikai cikkek felé tereljék. A vártnál gyorsabb gazdasági fellendülés fellendítette a járművek iránti keresletet és az autógyárak megpróbálták visszaállítani a teljes termelést. A chipgyártók azonban nem tudtak elég gyorsan reagálni. Az autókölcsönző cégek és más flottavásárlók pedig, akik nem tudtak új járműveket beszerezni, leállították a régebbiek eladását, és ezzel fokozták a használt járművek hiányát.
A számítógépes chipek hiánya az új járművek árait is magasabbra vonta. Az Edmunds.com szerint az átlagos új jármű 46 000 dollár felé halad. Annak ellenére, hogy emelkedtek az újak árai, a használt autók ára közelebb kerül az újakéhoz. A járvány kezdete óta a használt járművek ára 42%-kal ugrott meg, amely emelkedés több mint kétszerese az újakénak. Így az USA-ban, novemberben a használt járművek átlagos ára az új járművek átlagos árának a 63 százaléka volt. A járvány előtt ez csak 54 százalékát tette ki.
A portál példákat is felsorol különböző autókereskedőktől: „Ami korábban 5000 dolláros autó volt, az most 8000 dollár. Ami korábban 8000 dollár volt, az most 11 000 vagy 12 000 dollár.” Edmunds számításai szerint adókkal, díjakkal, 10%-os előleggel és 7,5% körüli kamattal együtt az átlagos használt jármű havi 520 dollárba kerül, még akkor is, ha közel hat évre számolják szét a finanszírozást. Egy átlagos használt jármű havi részlete két éve 413 dollár olt, öt éve 382 dollár, egy évtizede pedig 365 dollár volt. A novemberi átlagos 500 dolláros részletfizetés egy használt járműért körülbelül annyit tesz ki, mint amennyit öt évvel ezelőtt fizettek egy vadonatúj jármű esetében. Bár egyes autógyártók arról számoltak be, hogy a számítógépes chipek kínálata fokozatosan javul, a használtautók piacán gyors változások nem várhatóak. Az újjármű-kereskedők mintegy 1 millió járművel rendelkeznek országosan, ami alig egyharmada a szokásos kínálatnak, és a nagy többséget már el is adták. Tekintettel a fogyasztói keresletre, az új járművek árai várhatóan historikusan magasak maradnak mindaddig, amíg a kínálat nem tér vissza körülbelül 2 millióra vagy 2,5 millióra, ami akár 2023-ig is eltarthat.
Amint az új járművek ára enyhül, a használt járművek árai is követni fogják. Ám ezt követően is szűkös lesz a használt járművek kínálata. Az elmúlt évtizedben a két- és hároméves lízingből visszatérő autók voltak az új használt járművek elsődleges forrásai. Ekkor azonban az Egyesült Államokban értékesített új gépjárművek több mint egyharmada lízingelt volt, ez az arány mára 22 százalékra esett vissza. Mivel kevés az új autó, a lejáró lízingszerződéssel rendelkezők gyakran megvásárolják ezeket az autókat. A kölcsönző cégek, amelyek a használt autók régebbi modelljeinek kulcsfontosságú forrása volt, most nem tudnak újat vásárolni, és ők is megtartják a meglévő autókat. Egyes kölcsönző cégek még használt járműveket is vásárolnak. Mindezeket a tényezőket figyelembe véve arra számítanak, hogy a használt autók hiánya 2024-ig eltarthat.
Közös projekt megvalósításáról állapodott meg az Egyesült Államok és Ukrajna Állami Határőrszolgálata, amelynek keretében az USA 24,5 millió dollárt ad az ukrán-orosz és ukrán-fehérorosz határ védelmének megerősítésére – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál kedden a határőrség honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint az Állami Határőrszolgálat és az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége néhány héttel ezelőtt közös cselekvési tervről írt alá megállapodást, amelynek keretében az ukránhatárőrség több mint 20 millió dolláros nemzetközi műszaki támogatást kap Amerikától. A projektet most regisztrálták az ukrán kormány által jóváhagyott követelményeknek megfelelően.
A projekt értelmében Ukrajna korszerű videorögzítő rendszereket és pilóta nélküli eszközöket kap. A határőröknek egyéni védelmi, valamint a tábori körülmények közötti elhelyezésüket megkönnyítő eszközöket, járműveket és kommunikációs kellékeket juttatnak.
A projekt januárban indul, és 2022 folyamán valósul meg. Ez segít kielégíteni a határ menti egységek kiemelt szükségleteit. A projekt kedvezményezettjei az Oroszországgal és Belarusszal közös határon szolgálatot teljesítő határőregységek.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Közös projekt megvalósításáról állapodott meg az Egyesült Államok és Ukrajna Állami Határőrszolgálata, amelynek keretében az USA 24,5 millió dollárt ad az ukrán-orosz és ukrán-fehérorosz határ védelmének megerősítésére – adta hírül az Ukrajinszka ...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1640707020
[modified] => 1640705516
)
[title] => Több tízmillió dollárt ad az USA Ukrajnának a határvédelem megerősítésére Oroszország és Belarusz felől
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=18222&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 18222
[uk] => 18216
)
[crid] => bey5821
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 18223
[image] => Array
(
[id] => 18223
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/belerus-hatar.jpg
[original_lng] => 72452
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/belerus-hatar-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/belerus-hatar-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/belerus-hatar.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/belerus-hatar.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/belerus-hatar.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/belerus-hatar.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/belerus-hatar.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1640698329:10
[_thumbnail_id] => 18223
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2967
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_617bbacdbf3020376e609b6a98d0cfe5] =>
[_oembed_time_617bbacdbf3020376e609b6a98d0cfe5] => 1640701866
[_oembed_86e98d7db2180325d8864444fb6841f8] =>
Today, the House will proudly pass our government funding legislation, which includes $13.6 billion in assistance for Ukraine.
We will also pass our strong, bipartisan bill to ban Russian oil and energy products and taking further actions to diminish Russia’s economy.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Londoni pénzügyi elemzők szerint Kína a korábban vártnál lassabban, az amerikai gazdaság viszont gyorsabban lábal ki a koronavírus-világjárvány sokkjából, ezért Kína az eddig számítottnál két évvel később, csak a jövő évtized kezdetén veheti át az első helyet az Egyesült Államoktól a világ legnagyobb gazdaságainak ranglistáján.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről a dollárban, folyó áron számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján.
Vasárnap ismertetett új elemzésükben (CEBR World Economic League Table, WELT 2022) a ház szakértői közölték: várakozásuk szerint erőteljes ütemű globális kilábalás kezdődik a koronavírus-járványból, és számításaik alapján a világgazdasági szintű hazai össztermék éves értéke 2022-ben – a cég által tavaly jósolt időpontnál két évvel előbb – lépi át első ízben a százezer milliárd dollárt.
A cég elemzői felidézik: a tavalyi WELT-prognózis a kínai gazdaságban is olyan mértékű kilábalást jósolt, amelynek alapján a CEBR az addigi előrejelzésben szereplő időpontnál öt évvel korábbra, már 2028-ra valószínűsítette, hogy Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, a második helyre szorítva vissza az Egyesült Államokat.
A vasárnap bemutatott WELT 2022 szerint azonban a tavaly vártnál lassabb kínai növekedés és a korábbi prognózist meghaladó ütemű amerikai GDP-bővülés miatt a CEBR ezt a helycserét jelenleg 2030-ra jósolja.
A cég várakozása az, hogy a kínai gazdaság a váltás után a mostani WELT-rangsor 2036-ig szóló előrejelzési távlatának végéig a világ legnagyobb gazdasága marad.
A CEBR két éve összeállított éves WELT-előrejelzésében még az szerepelt, hogy az Egyesült Államok és Kína 2033-ban cserél helyet a legnagyobb gazdaságok globális mezőnyének első két helyén, így az idei korrekció utáni előrejelzés még mindig kedvezőbb Kína szempontjából, mint a koronavírus-járvány előtti utolsó WELT-rangsor.
Az új WELT-prognózis szerint Kína 2024-ben válik magas jövedelmű gazdasággá, egy évvel később az eddig vártnál, de így is egy évvel előbb a hivatalos kínai tervben szereplő időpontnál.
Idei tanulmányában a CEBR hangsúlyozza, hogy a ranglista három leggyorsabban emelkedő gazdasága a feltörekvő ázsiai térségben van: a WELT 2022 szerint Vietnam az idei 41. helyéről 2036-ra a világ 20. legnagyobb gazdaságává lép elő, Banglades a 42. helyről a 24-ikre, a Fülöp-szigetek a 37-ikről a 25-ikre kerül a következő másfél évtized végéig.
A CEBR vasárnap ismertetett előrejelzése szerint a német gazdaság 2033-ban megelőzi Japánt, a japán gazdaság 2036-ra a jelenlegi harmadik helyről az ötödikre csúszik vissza a világ legnagyobb gazdaságainak rangsorában.
A világ harmadik legnagyobb gazdasága 2031-től India lesz a WELT 2022 szerint.
A CEBR londoni elemzői derűlátó prognózist adtak az orosz gazdaság kilátásaira. A WELT 2022 szerint ha sikerül rendezni az Oroszország és Németország között kiépített Északi Áramlat 2 földgázvezeték üzembe helyezése körüli szabályozási problémákat, és ha sikerül elkerülni az Oroszország elleni további szankciókat, az orosz gazdaság – amely jelenleg a 12. helyen áll – 2036-ra a világ tizedik legnagyobb gazdaságává válhat.
A CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság a 193 gazdaságot számláló listán az idén az 56. helyen lesz a dollárban mért hazai össztermék alapján, és ez a pozíció a másfél évtizedes előrejelzési időszak végéig nem változik: a cég 2036-ra is az 56. helyet valószínűsíti Magyarország számára a WELT-rangsorban.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Londoni pénzügyi elemzők szerint Kína a korábban vártnál lassabban, az amerikai gazdaság viszont gyorsabban lábal ki a koronavírus-világjárvány sokkjából, ezért Kína az eddig számítottnál két évvel később, csak a jövő évtized kezdetén veheti át az...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1640540880
[modified] => 1640518021
)
[title] => Londoni elemzők: Kína valószínűleg az eddig vártnál kissé később előzi meg az amerikai gazdaságot
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=18170&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 18170
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 18171
[image] => Array
(
[id] => 18171
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/usa-china.jpg
[original_lng] => 273804
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/usa-china-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/usa-china-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/usa-china-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/usa-china-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/usa-china.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/usa-china.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/usa-china.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1640510821:10
[_thumbnail_id] => 18171
[_edit_last] => 10
[views_count] => 90344
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 549
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Amerika
)
)
[7] => Array
(
[id] => 16356
[content] =>
Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági fenyegetésekre hivatkozva kitiltotta a kínai telekommunikációs vállalat egyik alvállalatát az amerikai piacról.
A Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) keddi rendeletében hatvan napot adott a China Telecom Americas nevű vállalatnak arra, hogy felfüggessze szolgáltatásait az Egyesült Államokban.
A bizottság indoklásában közölte: fennáll a veszélye annak, hogy a céget felhasználva Peking lehallgatja vagy megakasztja az Egyesült Államokban zajló kommunikációt, valamint kémkedik, és más káros tevékenységet folytat.
A vállalat magatartása és az amerikai kormányzati ügynökségekkel folytatott kommunikációja „az őszinteség, a megbízhatóság és a szavahihetőség hiányáról tesz tanúbizonyságot” – írta a szervezet részletek említése nélkül.
Joe Biden amerikai elnök folytatja elődje, Donald Trump Kína-politikáját. Trump alatt Washington biztonsági kockázatok miatt elkezdte korlátozni a kínai állami vállalatok hozzáférését az amerikai technológiához és piacokhoz. A China Telecomot korábban az amerikai tőzsdéről is kitiltották.
A Szövetségi Kommunikációs Bizottság 2019-ben jelezte: azt tervezi, hogy megvonja a két évtizeddel korábban kiadott engedélyt a China Telecomtól és egy másik állami szolgáltatótól, a China Unicomtól. A bizottság egyúttal megtagadta az engedélyt egy harmadik kínai állami szolgáltatótól, a China Mobile-tól.
A kínai kormány elmondta: lépéseket tesz vállalatai megvédése érdekében, de egyelőre még nem jelentett be semmiféle megtorló intézkedést.
A szóban forgó telekommunikációs vállalatok szerepelnek az amerikai kormány feketelistáján, amely a Pentagon szerint katonai célú fejlesztésekben részt vevő entitásokat összesíti. A listázottak között van egyebek között állami kézben lévő olajcég, mikrochip-ellátó, valamint építőipari, hajóépítési és űrkutatási vállalat.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) arra számít, hogy az idén emelkedni fog az infláció az Egyesült Államokban – mondta keddi kongresszusi meghallgatásán Jerome H. Powell, a Fed elnöke.
„A legjobb kilátások szerint az inflációra gyakorolt hatás nem lesz sem különösen nagy, sem tartós” – mondta Powell azzal kapcsolatban, hogy a Fed a vírussal szembeni küzdelemben történt előrelépések és a gazdaság élénkítését célzó programok nyomán számít az emelkedésére. „Amennyiben az infláció aggasztó módon növekedni kezd, akkor a Fed a kamatokon keresztül kontrollálhatja azt.” – tette hozzá.
Powell arról is beszélt, hogy „nem fogják szem elől téveszteni a bajba került amerikaiak millióit, beleértve a szolgáltatási szektor alacsonyabb bérű munkavállalóit, az afroamerikaiakat, a spanyolajkúakat és más, különösen súlyosan érintett kisebbségi csoportokat”. A Fed elnöke kiemelte, hogy továbbra is határozottan elkötelezettek a két politikai célkitűzésük, azaz a maximális foglalkoztatás és a stabil árak elérése mellett.
Powell a meghallgatáson szintén részt vevő Janet Yellen amerikai pénzügyminiszterrel egyetértésben felhívta a kongresszus figyelmét, hogy többet kell tenni a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítése érdekében. Mint mondták: bár biztató jelek mutatkoznak a fellendülésre, fontos, hogy az állami támogatást továbbra is fenntartsák, annak érdekében, hogy az állásukat elvesztett emberek milliói visszatérhessenek a munkaerőpiacra.
Yellen beszámolt arról is, hogy az Egyesült Államok 9,5 millió munkahelyet veszített el, és a munkanélküliek aránya jelenleg meghaladja a 9 százalékot. „Hatalmas gondot okoz a munkanélküliség” – fogalmazott. Yellen a kormány több mint 3000 milliárd dolláros tervezett pénzügyi csomagjának finanszírozásával kapcsolatban azt mondta: az adminisztráció fontolóra veszi a társasági adó mértékének 21 százalékról 28 százalékra emelését. A társasági adó mértékét a 2017-es adótörvény részeként a Donald Trump volt amerikai elnök vezette adminisztráció csökkentette 35 százalékról a jelenlegi szintre. „Egy globális versenyt futottunk, hogy elérjük a társasági adózás mélypontját, de reméljük, hogy ennek véget vethetünk.” – fogalmazott a pénzügyminiszter.
A pénzügyminiszter kedden – egy nappal azután, hogy a szenátus republikánus tagjai megakadályozták a törvényjavaslat mérlegelését – levélben szólította fel a kongresszust, hogy emelje meg a kormány hitelfelvételi korlátját. Yellen arra figyelmeztette a törvényhozókat, hogy amennyiben október 18-ig nem emelik fel az adósságkorlát szintjét, „az Egyesült Államok (.) valószínűleg pénzügyi válsággal és gazdasági recesszióval szembesül.” Mindez „komoly károkat okozhat az üzleti és fogyasztói bizalomban, (.) és negatívan befolyásolhatja az Egyesült Államok hitelminősítését az következő években.” – tette hozzá a tárcavezető.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Megnövekedett hétfőn a kőolaj világpiaci ára, miután a Sally nevű trópusi vihar egyre erősebb a Mexikói-öbölben. Ezzel pedig néhány héten belül már a második komolyabb vihar fenyegeti az amerikai olajkitermelést.
Az amerikai WTI és a nemzetközi Brent típusú olaj is drágulással indította a hetet, miután az elmúlt két hét során mindkét jegyzés csökkenéssel zárt. A mostani emelkedés hátterében az áll, hogy vasárnap tovább erősödött a Mexikói-öbölben a Sally nevű trópusi vihar, amely hamarosan 2-es fokozatú hurrikánná nőheti ki magát.
Ráadásul néhány héten belül Sally már a második vihar, amely fenyegeti a térség olajkitermelését, miután a Laura nevű hurrikán végigsöpört a térségben – írja a Reuters.
Az olajár azonban egyelőre inkább csak figyelmeztető jelzést adott, ugyanis közép-európai idő szerint hétfő kora délután már némi csökkenést mutattak az árfolyamok.
Az olyan nagyvállalatok, mint a BP és az Equinor vasárnap evakuálták a dolgozóikat a térségből, miután szombaton ugyanígy tet a Chevron és a Murphy Oil is.
A vihar és az olajár úgy függ össze, hogy a nyersanyag ára tipikusan emelkedik, amikor veszélybe kerül a kitermelés, vagyis a kínálati oldal.
Most azonban igen különleges helyzetben van a piac, mert a koronavírus-járvány miatt jelentősen megcsappant a globális olajkereslet, vagyis egyelőre nem világos, mennyire lehet tartós az olajár emelkedése.
Az Egyesült Államok egyébként napjainkban a legnagyobb olajkitermelő és -fogyasztó egyszerre.
Mindeközben nemrég derült ki, hogy Líbiában feloldják az olajüzemek hónapok óta tartó blokádját, ami elvileg felpörgetheti a kínálatot. Az elemzők azonban hangsúlyozzák, egyelőre nem világos, hogy ez a gyakorlatban is a kitermelés újraindítását jelenti-e a közeljövőben.
Tovább bonyolítja viszont a helyzetet, hogy a líbiai olajkitermelés esetleges megugrása fejfájást okozhat az OPEC tagországoknak, és külsős szövetségeseiknek. Az OPEC+ szeptember 17-én tanácskozik legközelebb, hogy megtárgyalják a kitermelés-csökkentést, noha a piaci szakértők nem számítanak további vágásra.
A WTI típusú olaj hordónkénti árfolyamának alakulása (Forrás: Investing.com)
Mindazonáltal egyes tagok korábban sem tudták teljesíteni a kitermelés-csökkentési kvótát, és tekintve az elmúlt időszakban tapasztalt olajpiaci eladási hullámot, ezeken az államokon feltehetőleg erősödni fog a nyomás.
Az olajpiaci helyzet tehát igen összetett, mert a kínálati és a keresleti oldalon is egyaránt nehézségek vannak. Amíg ugyanis a közlekedési szektor olajkereslete nem áll talpra, addig a keresleti oldal gyengélkedni fog. A jelenlegi elemzői vélemények szerint csak a jövő év negyedik negyedévében érheti el a szektor kereslete a tavaszi járvány előtti szintet. Mindeközben pedig a kínálati oldal is igen komoly kilengéseket mutat, vagyis az OPEC-nek nem lesz könnyű dolga, ha meg akarja jósolni a piac jövőjét.
