Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő hétfőn megpróbált kompromisszumot találni a halászati vitában, amely még mindig akadályozza a szabadkereskedelmi egyezmény megkötését az EU és Nagy-Britannia között – számolt be a brit sajtó. Január elsejétől már ez az egyezmény szabályozná a kereskedelmet, különben pedig következhet a kaotikus állapot, melyet jelenleg elmélyít a koronavírus új variánsa miatt kitört európai pánik.
Ötéves átmeneti időszakot javasolt a halászati vitában Nagy Britannia – írja a Bloomberg. A brüsszeli Politico szerint is ötéves átmenet lehet a kompromisszum alapja. Raoul Ruparel, a brit miniszterelnök korábbi tanácsadója szerint a britek 3 éves átmenethez ragaszkodtak, míg az EU hetet akart. Az ötéves átmeneti időszak mindkét félnek lehetővé tenné, hogy el tudja adni a kompromisszumot. Londonban egyelőre úgy nyilatkoznak, hogy „az uniós javaslat mérföldekre van a brit állásponttól”, de Londonban is jól tudják, ők veszítenének többet, ha Nagy Britannia megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból.
A halászati vita másik része arra irányul, hogy az uniós államok halászhajói mennyivel csökkentsék a zsákmány mennyiségét a brit vizeken. London 60%-os csökkentést akar, az EU 25%-ot. A kompromisszum valahol 30–35% között lehet – írja a brit kormányfő extanácsadója a Politicóban.
A legnehezebb a döntőbíráskodás kérdése. Ha ugyanis a britek szigorítanak, akkor az uniós államok más területeken visszavághatnak – ezt tenné helyre a bíróság. A brit álláspont az, hogy semmifajta visszavágást nem fogadnának el más szektorokban. Ha tehát lemondanak erről, és elfogadnak egy független döntőbíráskodást, ezzel nagyot léphetne előre a jó ideje patthelyzetbe került egyeztetés.
A halászati vitán kívül a többi kérdésben már van kompromisszum – erről tájékoztatta az Európai Parlament elnökét, David Sassolit Ursula von der Leyen. A bizottság elnöke egyben megerősítette: az utolsó határidő szerdán jár le!
Bár a legvégső határidő december 23., de elképzelhető későbbi megállapodás is – erről tájékoztatta két, magát megnevezni nem kívánó brüsszeli diplomata a Politicót. Eszerint a forgatókönyv szerint január elsejétől a WTO szabályai szerint menne a kereskedés az EU és Nagy-Britannia között mindaddig, amíg minden érintett fél nem ratifikálná az egyezményt. Ez pedig évekbe is beletelhet – jósolja a brüsszeli uniós szakportál.
A brit kormány és az Európai Bizottság vasárnapi közös közleménye szerint folytatódnak a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerének feltételeiről.
„A több mint egy éve tartó tárgyalássorozat okozta kimerültség, az eredmény nélkül lejárt új és még újabb határidők ellenére úgy gondoljuk: jelenleg az a felelősségteljes megoldás, ha megtesszük a még szükséges lépéseket” – fogalmaz a közlemény.
Ennek érdekében Johnson és von der Leyen arra utasította a két tárgyalóküldöttséget, hogy folytassák a tárgyalásokat, és igyekezzenek feltérképezni, hogy még ebben a késői időszakban is elérhető-e a megállapodás.
A Downing Street és az Európai Bizottság közös vasárnapi közleményében nem szerepel újabb határidő.
The EU is providing a first tranche of €500 million to help refugees, and we made sure this week that they get residency rights in the EU for at least a year.
Refugees from Ukraine deserve our solidarity and support, and so do the countries that welcome them. pic.twitter.com/gHuuBQNsJw
Grateful to @vonderleyen ?? for an important decision to give immediately residency rights in the EU to Ukrainians flowing to Europe because of Russian aggression. The first tranche of EUR 500 million provided by EU would help Ukrainians to ensure decent living conditions.
Meghosszabbították az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló tárgyalások most folyó londoni fordulóját, amely az eredeti tervek szerint vasárnap be kellett volna fejezni. A Downing Street szóvivője részletek nélkül azt közölte vasárnapi tájékoztatóján, hogy Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalásvezetője szerdáig marad a brit fővárosban.
Barnier és stábja csütörtökön érkezett Londonba. A brit küldöttséget David Frost, a kormány főtárgyalója vezeti. A két fél előzetesen arról állapodott meg, hogy a mostani szakaszban minden nap lesznek tárgyalások, beleértve a hétvégéket is, hacsak a küldöttségek menet közben máshogy nem döntenek. Brandon Lewis, a konzervatív párti brit kormány észak-írországi ügyekért felelős minisztere a BBC televíziónak vasárnap kijelentette: „nagyon jó jel”, hogy Michel Barnier hajlandó a londoni tárgyalások folytatására a tervezett időponton túl. Hozzátette: jó esély van arra, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió a következő hetekben megállapodásra jut a jövőbeni kétoldalú kapcsolatok feltételrendszeréről.
A tárgyalások jövője az október közepi EU-csúcsértekezlet után bizonytalanná vált. Az ülésen ugyanis a tagországok vezetői olyan állásfoglalást fogadtak el, hogy Londonnak kell megtennie a megállapodáshoz szükséges további lépéseket. A Downing Street erre reagálva a múlt hétvégén közölte, hogy a brit kormány értelmezése szerint ezzel az állásfoglalással az EU gyakorlatilag véget vetett a tárgyalásoknak, és nincs is értelme a megbeszélések folytatásnak, ha az unió nem változtat azon az álláspontján, hogy csak a brit kormánynak kell a megállapodás érdekében további lépéseket tennie.
Michel Barnier azonban az Európai Parlament szerdai ülésén felszólalva kijelentette: a megállapodás a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről karnyújtásnyira van, ha „mindkét fél” készen áll a konstruktív munkára a kompromisszumkészség jegyében. A Downing Street szinte rögtön ezután bejelentette, hogy a tárgyalások mégis folytatódnak, miután immár mindkét tárgyalófél egyértelműen kinyilvánította, hogy „egy megállapodás eléréséhez ketten kellenek”.
Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. London folyamatosan hangsúlyozza, hogy továbbra sem biztos a megállapodás elérése, és ha ez végül lehetetlennek bizonyul, az Egyesült Királyság januártól „ausztráliai típusú” feltételrendszerben folytatja kereskedelmét az EU-val.
A brit kormány által a lehetőségek között rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban. A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) a héten arra figyelmeztette a brit kormányt, hogy a WTO-szabályrendszer alapján 10 százalékos vám terhelné az EU-val folytatott kétoldalú autókereskedelmet, és ez 4,5 milliárd fonttal (1815 milliárd forinttal) emelné a kereskedelmi költségeket. A SMMT számításai szerint a WTO-szabályozás az EU-ból importált, belső égésű motorral működő autók nagy-britanniai kiskereskedelmi árát átlagosan 1900 fonttal (770 ezer forinttal), az elektromos autókét 2800 fonttal (több mint 1,1 millió forinttal) növelné.
Az Európai Unió szeptember végéig adott időt a briteknek arra, hogy távolítsák el a belső piacot szabályozó törvénytervezetből azokat a részeket, amelyek sértik az unióval kötött kilépési megállapodást. Ez nem történt meg, így az EU elindította a jogi folyamatot, amely egy évekig tartó pereskedéshez vezethet.
„Arra kértük brit barátainkat, hogy vegyék ki a problémás részeket a belső piaci törvénytervezetből (Internal Market Bill) szeptember végéig. A határidő tegnap lejárt” – közölte az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen még csütörtökön.
Mivel London nem visszakozott, az Európai Bizottság elindította az úgynevezett szabálysértési eljárást, az EU jogi eszközét arra az esetre, amikor egyes tagországok megszegik az unió szabályait. Londonnak most egy hónapja van arra, hogy válaszoljon az Európai Bizottság által küldött hivatalos levélre, és még ennél is több ideje van arra, hogy változtasson álláspontján még azelőtt, hogy az ügy az Európai Bíróság elé kerülne.
A per ugyan várhatóan éveket venne igénybe, de súlyos bírságokhoz vezethet. Az EU ráadásul hajthatatlannak tűnik abban a tekintetben, hogy nem hajlandó elfogadni semmilyen új megállapodást addig, amíg London aláássa a kilépési megállapodásban foglaltakat.
The EU is providing a first tranche of €500 million to help refugees, and we made sure this week that they get residency rights in the EU for at least a year.
Refugees from Ukraine deserve our solidarity and support, and so do the countries that welcome them. pic.twitter.com/gHuuBQNsJw
Grateful to @vonderleyen ?? for an important decision to give immediately residency rights in the EU to Ukrainians flowing to Europe because of Russian aggression. The first tranche of EUR 500 million provided by EU would help Ukrainians to ensure decent living conditions.
A brit bankok ez év december 31-e után már nem tudják kiszolgálni az EU-ban élő és dolgozó brit állampolgárokat.
Az Egyesült Királyság legnagyobb pénzintézetei több ezer üzenetet küldtek honfitársaiknak arról, hogy a következő hetekben elveszítik számlájukat.
Mint ismeretes, a Brexit átmeneti időszaka december 31-én zárul le, és ezt követően az Egyesült Királyság bankjai automatikusan elveszítik a pénzügyi szolgáltatásokról szóló európai engedélyét a kontinensen. Ezt a tényt a Holland Nemzeti Bank már megerősítette.
A Daily Mail szerint a Lloyds, a Barclays és a Coutts értesítette a külföldi ügyfeleit, hogy ez év december 31-én 23 órakor (Greenwichi idő szerint) lezárulnak számláik. A bankárok „bürokratikus rémálomnak” tartják az EU-val kötött megállapodás lejártát.
Például az egyik leghíresebb brit bank, a Lloyds Bank megerősítette, hogy nem lesz módjában szolgáltatásokat nyújtani Hollandiában, Szlovákiában, Németországban, Írországban, Olaszországban és Portugáliában.
Eközben Nagy-Britannia és az Európai Unió közötti új kapcsolat formátumát még nem határozták meg. Ha a helyzet nem változik, a brit bankoknak külön-külön kell tárgyalniuk egyes EU-országokkal. Ugyanakkor London, az EU-val ellentétben, már elfogadott határozatot, amelynek értelmében az európai bankok továbbra is szabadon működhetnek a királyságban.
Érdekes módon a múlt héten a Goldman Sachs közgazdászai azt mondták, hogy Nagy-Britannia veszteségei az EU-val kötött Brexit-megállapodás megsértése esetén valószínűleg kétszer-háromszor nagyobbak, mint a háború utáni legsúlyosabb járványának kimenetele.
Az idegenforgalmi, élelmiszeripari és nagykereskedelmi vállalkozások veszteségei hozzáadódnak majd azokhoz az ágazatokhoz, amelyek valószínűleg „büntetésben” lesznek az Egyesült Királyság az Európai Unióból való kilépése kapcsán. Ide tartoznak a vegyi- és a textilipar vállalkozásai, valamint az elektromos berendezések gyártása. „Attól tartunk, hogy a jövő év még rosszabb lesz a koronavírus okozta kombináció miatt, amely még mindig nagyon ellenőrizhetetlen, és lecsap szinte mindenre, ami kiesik a Brexit-tárgyalásokból” – figyelmeztetnek a Goldman Sachs bankárai.
Ezen túlmenően az EU és az Egyesült Királyság bejelentette, hogy szoros kapcsolatban állnak egymással, és azt tervezik, hogy még ebben a hónapban újabb kereskedelmi tárgyalásokat tartanak. Brüsszel azonban egyértelművé tette, hogy nem fog tudni új kereskedelmi megállapodásokat aláírni, ha London megszegi korábbi kötelezettségvállalásait.
Észak-Írország státusza még mindig vita tárgya az EU és Nagy-Britannia között. Korábban a felek megállapodtak abban, hogy Észak-Írország, mint a brit vámterület alanya, hozzáférést kap az EU belső piacához. London és Brüsszel aláírta az erre vonatkozó jegyzőkönyvet.
Szeptember 9-én azonban London elfogadta a belső piacokról szóló törvénytervezetet, amely szerint szabályozni kell az Egyesült Királyság közigazgatási területei közötti kapcsolatokat a Brexit átmeneti időszakának vége után, 2020 végén. A dokumentum kimondja: annak ellenére, hogy pontjai ellentmondanak vagy összeegyeztethetetlenek a nemzetközi joggal, a törvénytervezet jogerős lesz.
Yesterday the UK guaranteed $450m of a $1.5bn to Ukraine through a @worldbank loan, to support vital public services. The British Ambassador to Ukraine @MelSimmonsFCDO signed the guarantee from Kyiv ????
A brit vállalatoknak nem egészen a negyede tartja magát teljesen felkészültnek arra, hogy a jövő évtől megváltoznak Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelmének szabályozói – mondta szerdán a brit kormány munkáját összehangoló kabinetiroda miniszteri rangú vezetője. Hozzátette: a kormány elméleti forgatókönyvei alapján emiatt akár súlyos fennakadás is kialakulhat a kontinensre vezető legforgalmasabb átkelő útvonalakon.
Michael Gove – akinek felelősségi körébe tartozik a felkészülés irányítása a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás elmaradásának esetére is – a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatójában leszögezte: mivel Nagy-Britannia kilép az EU egységes belső piacáról és vámuniójából, a kereskedelmi szabályok mindenképpen megváltoznak az év végéig tartó átmeneti időszak száz nap múlva esedékes lejárta után. Gove közölte: a kormányzati felmérések azt mutatják, hogy a brit vállalatok 78 százaléka tett már lépéseket a felkészülés érdekében, de alig 24 százalékuk tartja magát teljesen felkészültnek a változásokra. Ráadásul a felmérésekbe bevont üzleti vállalkozások 43 százaléka még mindig hisz abban, hogy az átmeneti időszakot meghosszabbítják, jóllehet ennek határideje régen lejárt – mondta a miniszter.
Nagy-Britannia január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek végéig a brit kormány átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val. Az erről folyó tárgyalássorozat eddigi nyolc hivatalos fordulóján azonban nem sikerült érdemi előrelépést elérni, és Boris Johnson brit miniszterelnök a minap kijelentette: ha október 15-ig sem születik megállapodás, akkor ő nem lát esélyt arra, hogy lesz szabadkereskedelmi egyezmény Nagy-Britannia és az EU között.
Michael Gove az alsóházban tartott szerdai beszámolójában elmondta: ha az üzleti szektor nem készül fel az átmeneti időszak lejárta utáni változásokra, azt nemcsak az adott cégek szenvedik majd meg elszalasztott lehetőségek formájában, de a felkészültség hiánya potenciálisan sokkal szélesebb körű felfordulást is okozhat. A miniszter kijelentette: erre az eshetőségre készülve a kormány összeállított egy tervezetet az észszerűen elképzelhető legrosszabb forgatókönyvekről, amelyek azt vázolják, hogy elméletileg mit okozhat a felkészülés hiánya. Gove hangsúlyozta: ez nem előrejelzés vagy jóslat, csak a lehetséges fejlemények gondos felmérése.
A kabinetiroda vezetőjének ismertetése szerint a legrosszabb forgatókönyv-változat egy olyan becslésre épül, amelynek alapján a brit nagyvállatok 50-70 százaléka, a kis és a közepes üzleti vállalkozások 20-40 százaléka készül fel időben az új EU-követelmények szigorú alkalmazására. E körülmények közepette a forgatókönyvmodell alapján a kamionok 30-60 százaléka érkezik meg a határra a szállított áru megfelelően kitöltött dokumentációjával; a többit a francia határőrizeti hatóságok visszafordítják, „eltömve” így a két fő kikötő, Dover és Calais közötti átkelő útvonalakat.
A brit kormány legrosszabb helyzeti forgatókönyve szerint ebben az esetben az átkelő forgalom e két kritikus jelentőségű kikötő között a normális szinthez képest 60-80 százalékkal visszaesik, és ilyen körülmények között akár hétezer kamion is feltorlódhat a Csatornához vezető délkelet-angliai utakon. Hasonló forgatókönyveket független londoni elemzőműhelyek is kidolgoztak.
A University College London (UCL) egyetem hatásvizsgálati jelentése például arra a következtetésre jutott, hogy járművenként mindössze 70 másodpercnyi átlagos vámvizsgálati idő esetén 1200-2724 közé lenne tehető a délkelet-angliai kikötőkbe vezető utakon feltorlódó kamionok száma a hét legforgalmasabb napjain, és ez azt jelentené, hogy egy-egy kamionnak átlagosan hat napot kellene várakoznia az átkelésre ezen az útvonalon. A UCL tanulmánya szerint az a kamionos, aki ebbe a sorba hétfőn beáll, szombat délután jutna át a kontinensre.
Egy másik patinás londoni egyetem, az Imperial College London vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy ha a francia oldalon minden egyes teherjárművet négypercnyi vámvizsgálatnak vetnek alá, az a brit oldalon, a Dover kikötőjébe vezető autópályán csúcsidőben 47 kilométeres torlódást okozna.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A brit vállalatoknak nem egészen a negyede tartja magát teljesen felkészültnek arra, hogy a jövő évtől megváltoznak Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelmének szabályozói - mondta szerdán a brit kormány munkáját összehangoló kabinetiroda mi...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1600936020
[modified] => 1600889061
)
[title] => Brexit: a brit vállalatok negyede sem készült fel teljesen az új kereskedelmi rendszerre
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=7099&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 7099
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 7101
[image] => Array
(
[id] => 7101
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/brexit169.jpg
[original_lng] => 58442
[original_w] => 860
[original_h] => 484
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/brexit169-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/brexit169-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/brexit169-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/brexit169.jpg
[width] => 860
[height] => 484
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/brexit169.jpg
[width] => 860
[height] => 484
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/brexit169.jpg
[width] => 860
[height] => 484
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/brexit169.jpg
[width] => 860
[height] => 484
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1600878261:10
[_thumbnail_id] => 7101
[_edit_last] => 10
[views_count] => 4361
[_algolia_sync] => 831457856002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 729
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Brexit
)
)
[6] => Array
(
[id] => 5114
[content] =>
Sok termék ára emelkedne, ha nem jönne létre megállapodás az Európai Unió és Nagy-Britannia új kapcsolatrendszeréről szóló tárgyalásokon – mondta Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.
A szakértő emlékeztetett: június 23-án volt a negyedik évfordulója annak, hogy a britek népszavazáson döntöttek arról, el szeretnék hagyni az Európai Uniót. Szabó Barnabás azt mondta: ha nem születik megállapodás az Európai Unió és Nagy-Britannia új kapcsolatrendszeréről szóló tárgyalásokon, januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályai szerint folytatódna a kereskedelem az EU és a britek között. Ennek következtében – tette hozzá – nagyon sok termék ára nőne.
Értékelése szerint a megállapodás hiánya inkább az Egyesült Királyságnak lenne hátrányos. A britek exportjának körülbelül ötven százaléka ugyanis az Európai Unióba irányul, fordítva azonban jóval kisebb ez az arány.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Nem lehet egyszerre megenni és megtartani a tortát – mondják mosolyogva Brüsszelben a brexit kapcsán.
Hétfő délután Boris Johnson videokonferencián tárgyal Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, Charles Michel-lel, az EU Tanács elnökével és Dávid Sassolival, az Európai Parlament elnökével.
Mindkét fél meg akar egyezni, mert ezt kívánja a gazdasági érdekük – hangsúlyozza a BBC szakértője. Csakhogy ilyen rövid idő alatt nehéz lesz: Boris Johnson újra megerősítette, hogy az év végén Nagy-Britannia akkor is távozik az EU-ból, ha nincs megállapodás. Meg lehet-e állapodni fél év alatt? Június 29 után mindenesetre több szakértői forduló következik. Az első négy forduló ugyanakkor semmilyen érdemleges eredményt sem hozott – közölte nem is oly rég sajtóértekezletén Michel Barnier uniós főtárgyaló.
A brexit már nem prioritás
A koronavírus-válság következményeinek elhárítása a legfőbb probléma jelenleg mind Nagy-Britanniában, mind pedig az EU-ban. Áprilisban több mint 20 százalékkal csökkent a brit gazdaság eredménye – márpedig 300 éve nem mértek ilyen rossz teljesítményt a szigetországban.
Az OECD szerint a gazdasági nagyhatalmak közül Nagy-Britannia fázik rá a legjobban a vírusválságra: idén 11,5 százalék lehet a visszaesés. Sőt, 14 százalékot is elérheti a brit GDP-csökkenés, ha lesz második vírushullám.
A WTO vezér, Roberto Azevedo eközben arra hívta fel Boris Johnson miniszterelnök figyelmét, hogy jobban teszi, ha megállapodik az Európai Unióval. Ellenkező esetben ugyanis a Kereskedelmi Világszervezet szabályai lépnek érvénybe, és ez hátrányos lenne a brit gazdaság számára is.
Jól tudja ezt a londoni gazdasági elit, amely megállapodásra ösztönzi a miniszterelnököt. Boris Johnson keze ugyanakkor meg van kötve, hiszen népszerűségét alapvetően a brexitnek köszönheti, ezért nem hajlandó hosszabbításra az uniós tárgyalásokon. Vagy mégis? A BBC szakértője szerint egyáltalán nem kizárt, hogy találnak valamilyen formulát Brüsszelben és Londonban, ha csakugyan meg akarnak állapodni. Mégpedig úgy, hogy Boris Johnson megőrizhetné a tekintélyét, és tető alá hoznának egy szabadkereskedelmi egyezményt Nagy-Britannia és az EU között, hiszen ez mindkettőnek érdeke.
Forrás: hvg
[type] => post
[excerpt] => Hétfő délután Boris Johnson videokonferencián tárgyal Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, Charles Michel-lel, az EU Tanács elnökével és Dávid Sassolival, az Európai Parlament elnökével.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1592257500
[modified] => 1592245848
)
[title] => Hiába a koronavírus, a britek és az EU még mindig a brexit miatt vitatkozik
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=4787&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 4787
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 4788
[image] => Array
(
[id] => 4788
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/boris2.jpg
[original_lng] => 49186
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/boris2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/boris2-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/boris2-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/boris2.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/boris2.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/boris2.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/boris2.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1592235103:4
[_thumbnail_id] => 4788
[_edit_last] => 4
[views_count] => 3983
[_oembed_eb510544554d9a06ea78b25d6e3adf49] =>
[_oembed_time_eb510544554d9a06ea78b25d6e3adf49] => 1658416381
[_oembed_f5853349a7714bdaf408dab0374f7b06] =>
I promised to work with Ukraine on renewable energy sources, important for its energy security.
Now we deliver: a first batch of 5 700 solar panels will be sent to Ukraine soon.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Lényegében semmiben nem értett egyet az EU és Nagy-Britannia a brexit utáni kapcsolatot rendező tárgyalások első fordulójában.
Noha Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója csütörtökön hangsúlyozta, ez még csak az első alkalom, és sok idő van hátra, a héten zajló egyeztetésekről adott beszámolójából egyértelmű: a partnerek szögesen ellentétes véleményen vannak minden fontos kérdésben. Vagy ahogy Barnier fogalmazott, „nagyon komoly ellentétek” vannak köztük.
Azzal ugyanis, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az EU-ból, a brexit politikai része lezajlott. De a neheze még csak most jön: a feleknek meg kell egyezniük a gazdasági és egyéb kapcsolatokról az év végéig tartó átmeneti időszakban. A tárgyalások első felvonását a héten tartották Brüsszelben.
„A brit tárgyalófelek rengeteg időt töltöttek azzal, hogy a saját függetlenségüket bizonygassák. Senki nem vonja kétségbe ezt, de nekik is tiszteletben kell tartani a mi függetlenségünket. Az EU saját feltételeket szabhat„– magyarázta Barnier. „Nagy-Britannia ne is számítson arra, hogy szabad hozzáférést kap a közös piachoz, ha nem vállal garanciákat a környezetvédelmi, termékbiztonsági és szociális jogokra vonatkozó uniós szabályok betartására.„
Bár Barnier igyekezett a beszédében nagyon diplomatikus lenni, és a nehézségek ellenére hangsúlyozta, hogy „remélik, sikerül megállapodniuk”, azért egy ponton azt is megemlítette, hogy a britek alábecsülik annak a jelentőségét, ha nem sikerül december 31-ig egyezségre jutniuk az EU-val.
Az EU most már hivatalosan is megkezdheti a kereskedelmi tárgyalásokat Nagy-Britanniával, miután az uniós miniszterek kedden felhatalmazást adtak erre az Európai Bizottságnak, és az unió tárgyalási pozíciójáról is megállapodtak.
Az Európai Unió Tanácsa apróbb változtatásokkal azt a tervezet fogadta el, amelyet Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója ismertetett február elején melynek egyik kulcsszava az „azonos versenyfeltételek”.
Ez arra utal, hogy az EU hajlandó mindenféle kereskedelmi korlátozás – vám vagy kvóta – nélkül termékeket importálni Nagy-Britanniából, de azoknak teljes mértékben meg kell felelniük az uniós jogszabályoknak annak érdekében, hogy az alacsonyabb sztenderdek nehogy versenyhátrányt okozzanak az európai termékek számára.
„De nem akarunk mindenáron alkut kötni” – figyelmeztetett Barnier a tanácsülést követő sajtótájékoztatón. A főtárgyaló ezzel arra utalt, hogy nem fognak engedni a brit kormánynak, ha az továbbra is makacsul ragaszkodik az álláspontjához, miszerint nem kér az uniós szabályozásokból.
Az EU a halászatról is szeretne megállapodni az Egyesült Királysággal: a reményeik szerint kölcsönös hozzáférést biztosítanának egymás tengereihez és piacához, és kvótákkal küzdenek a túlhalászás ellen.
A tárgyalási mandátumnak van a kereskedelmen kívül egy kül- és biztonságpolitikára és egy kölcsönös vitarendezési mechanizmusra vonatkozó fejezete is.
Azzal, hogy Egyesült Királyság január 31-én kilépett az EU-ból, a brexit politikai része lezajlott, de a neheze még csak most jön: a feleknek meg kell egyezniük a gazdasági és egyéb kapcsolatokról az év végéig tartó átmeneti időszakban. Addig meg – bár hivatalosan Nagy-Britannia már nem tagja az EU-nak – a kereskedelem és az együttműködés minden egyéb vetülete a tagság alatt megszokott mederben folyik.
