A 100 milliárd dollárt (35,45 ezermilliárd forint) is meghaladják a törökországi földrengés okozta károk, az ENSZ a jövő héten donorkonferenciát rendez az összeg előteremtésére – jelentette be kedden a világszervezet Fejlesztési Programjának (UNDP) törökországi irodavezetője.
A jelenleg Törökországban tartózkodó Luisa Vinton videókonferencián apokaliptikusnak minősítette a földrengés által leginkább sújtott dél-törökországi Hatay tartományban uralkodó állapotokat, aláhúzva, hogy házak százezrei semmisültek meg a katasztrófában.
„Sok a szükség és nagyon kevés a rendelkezésre álló eszköz” – jelentette ki Vinton, aki elmondta azt is, hogy bár ez az összeg is csak előzetes becslés, egyelőre ennyiről rendeznek adományozó konferenciát március 16-án Brüsszelben.
A február 6-i, Törökország és Szíria határvidékét sújtó földrengésben több mint 52 ezren vesztették életüket, rengeteg embert álmában ért a halál.
A Világbank korábban 34,2 milliárd dollárra (12 ezermilliárd forint) becsülte a törökországi károkat.
A becslések nem térnek ki Szíria északi részére, ahová egyelőre a humanitárius segélyek bejuttatása is sokkal nehezebb az országban 2011 óta dúló polgárháború miatt.
A legtöbb élelmiszertípus indexei csökkenése mellett a cukor árának emelkedése volt a legszembetűnőbb.
Az élelmiszerek világpiaci árai 11 hónapja folyamatosan csökkennek. Februárban 129,8 pont volt az árindex, ami 0,6%-kal alacsonyabb a januárinál és 18,7%-kal a 2022-es márciusi csúcsnál – számolt be az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) március 3-án.
A FAO gabonaárindexe gyakorlatilag nem változott januárhoz képest. A búza világpiaci ára enyhén emelkedett a hónap során, mivel az Egyesült Államokban lévő aszállyal kapcsolatos aggodalmak és az Ausztráliából származó szállítmányok iránti erős keresletet nagyrészt ellensúlyozta az exportőrök közötti erős verseny.
A FAO növényi olajárindexe 3,2%-ot esett januárhoz képest, a pálma-, szója-, napraforgó- és repceolaj világpiaci ára csökkent.
A FAO tejárindexe 2,7%-kal esett a hónap során, a legnagyobb csökkenést a vaj és a sovány tejpor esetében jegyezték.
A FAO húsárindexe gyakorlatilag nem változott januárhoz képest. A baromfihús világpiaci ára az erős exportkínálat miatt tovább csökkent, míg a sertéshús világpiaci ára emelkedett, főként az európai exportkínálat korlátozottsága miatt.
A FAO cukorárindexe azonban januártól 6,9%-kal emelkedett az elmúlt hat év legmagasabb szintjére, nagyrészt India 2022/23-as termelési előrejelzésének lefelé történő módosítása miatt.
A FAO a 2023-as búzatermelésére vonatkozó előzetes előrejelzését is közzétette, amely 784 millió tonnás globális mennyiséget jósol, ami a rekord második legmagasabb értéke, bár alacsonyabb az előző évinél. Észak-Amerikában várhatóan nagy lesz a termés, mivel a gazdálkodók a magasabb gabonaárakra válaszul növelik a vetésterületüket.
A déli féltekén a takarmánygabona-termelés kilátásai 2023-ban általában kedvezőek, és Brazíliában az összes kukoricavetés az előrejelzések szerint rekordszintet fog elérni.
A FAO emellett 2774 millió tonnára emelte a 2023-as globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami még mindig 1,3%-kal marad el 2021-től.
A világ gabonafogyasztása 2022/23-ban 2780 millió tonnára becsülhető, ami 0,6%-os csökkenést jelent az előző szezonhoz képest, főként a takarmánygabona-felhasználás várható csökkenése miatt.
Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) és az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) 5,6 milliárd dollár kiutalását kérte az orosz agresszió által érintett több millió ember megsegítésére, számolt be a Korrespondent.net.
A több mint 650 partnert, főként ukrán szervezeteket tömörítő Humanitárius Reagálási Terv Ukrajna számára adatai szerint 11,1 millió ember élelmezési, egészségügyi, pénzügyi és egyéb létfontosságú támogatásához 3,9 milliárd dollárra van szükség.
„Az ukrajnai menekülteket támogató reagálási tervhez 1,7 milliárd dollárra van szükség. Idén 10, ukrán menekülteket befogadó ország – Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Moldova, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Magyarország és Csehország – és mintegy 250, többnyire nemzeti partner szerepel a tervben. Ezeknek a forrásoknak köszönhetően 4,2 millió ukrán menekültnek és a befogadó országok közösségeinek nyújtanak segítséget” – áll a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy Ukrajnában a humanitárius helyzet jelentősen romlott 2022-ben az orosz invázió következtében. A rendkívüli pusztítások és rombolások következtében Ukrajna lakosságának mintegy 40%-a humanitárius támogatásra és védelemre szorul. Ráadásul a háború miatt sokan kényszerültek elhagyni Ukrajnát, ami „Európában évtizedek óta nem látott mértékű humanitárius válságot idézett elő”.
„A háború továbbra is elképesztő mértékű halált, pusztítást és menekültek áradatát okozza nap mint nap” – jelentette ki Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese és a vészhelyzeti támogatások koordinátora.
Megjegyezte: az ENSZ folytatja a támogatást, és továbbra is „elsőbbséget élveznek azok az emberek, akiknek a legnagyobb szükségük van rá, és támogatni fogja a helyi hatóságokat és civil szervezeteket, amelyek önzetlen munkája állandó inspirációt jelent”.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa kijelentette, hogy az ukrán menekülteket befogadó országok hihetetlen mértékben támogatták az ukrajnai rendkívüli helyzetet az állami szervek erőteljes vezető szerepével, a befogadó közösségek példátlan szolidaritásával, a civil társadalom hihetetlen erőfeszítései révén.
„Európa bebizonyította, hogy képes határozott közös fellépésre a menekültek megsegítésére. A menekülteket nemcsak befogadták, hanem azok átmeneti védelmet kaptak munkavállalási joggal, és részesei lehetnek a nemzeti támogatási rendszernek. De mi nem vehetjük természetesnek venni ezt a reagálást, a befogadó közösségek vendégszeretetét. A nemzetközi támogatásnak és szolidaritásnak mindaddig folytatódnia kell, amíg a menekültek biztonságban és méltósággal nem térhetnek haza” – hangsúlyozta Grandi.
A teljes körű háború kezdete óta Ukrajna humanitárius szervezetei mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ország minden régiójában növeljék a támogatásokat. Ukrajnában 2022-ben csaknem 16 millió ember kapott szociális és jogi támogatást, többek között a kormány ellenőrzésén kívül eső területeken.
A humanitárius szervezetek 6 millió embernek nyújtottak anyagi segítséget, ami szintén hozzájárult a helyi gazdaság fellendítéséhez.
A fekete-tengeri gabonakezdeményezés kezdete óta kukoricát, búzát, olajat, lisztet és egyéb rakományokat exportálnak Ukrajna kikötőiből.
Eddig 21 043 307 tonna mezőgazdasági terméket exportáltak Ukrajna kikötőiből – a hírt az ENSZ sajtószolgálata közölte.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a szállítmányok a következőképp oszlanak meg: kukorica 47%, a búza 29%, napraforgóolaj és a liszt egyenként 5%, a rakomány többi része pedig 14%.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
A 2022-es év eredményei szerint Ukrajna gazdasági mutatói több mint 35%-kal csökkentek a teljes körű orosz invázió miatt. Az állami költségvetés havi deficitjét 5 milliárd dollárra becsülik – áll az ENSZ Világgazdasági helyzet és kilátások – 2023 című jelentésében, amelyet Li Junhua, ENSZ főtitkárhelyettes ismertetett, számolt be az RBK-Ukrajna.
„Ukrajna gazdasága 2022-ben több mint 35%-kal csökkent az infrastruktúra, többek között a vasúti és egyéb, a szomszédos országokkal összekötő összeköttetés, az úthálózat és a hidak tömeges lerombolása miatt. A termelési és kereskedelmi tevékenységek megszakadtak, a migráció vagy a hadkötelezettség miatt nagy a munkaerő-veszteség” – áll az ENSZ jelentésében.
Szakértők elmondása szerint a gazdaságot jelentősen érintik az energetikai infrastruktúra létesítményeit ért orosz támadások, a kikötők blokkolása és a kohászati üzemek lerombolása.
A Nemzeti Bank közvetlen monetáris finanszírozása az állami szükségletek és kiadások mintegy harmadát fedezte. Ez a devizatartalékok kimerülését okozta, ami Ukrajnában a nemzeti valuta leértékeléséhez vezetett.
Az ENSZ közgazdászai véleménye szerint bár az Európai Unió 2023-ban 18 milliárd eurót tervez Ukrajna gazdasági támogatására, ez nem biztos, hogy elég lesz.
„Az ukrán gazdaság kilátásai 2023-ban és 2024-ben nagyon bizonytalanok, számos tényezőtől függ, többek között a harci cselekmények megszűnésétől és az újjáépítési munkálatok megkezdésétől” – hangsúlyozzák a nemzetközi közgazdászok.
A japán kormány 95 millió dolláros segélyt nyújtott Ukrajnának – ezt a pénzt a kritikus infrastruktúra helyreállítására és a civil társadalom támogatására fordítják.
Erről Ukrajna Közösségfejlesztési, Területi és Infrastrukturális Minisztériumának sajtószolgálata számolt be.
„Köszönjük a japán partnereinknek és az ENSZ-nek a támogatást. Arra számítunk, hogy csak mélyíteni fogjuk a kapcsolatot, különösen a kritikus infrastruktúra helyreállításának kérdésében” – közölte Olekszandr Kubrakov, Ukrajna újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettes.
Az ENSZ 2022-ben több mint 4,5 milliárd dollár humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának. Kijev ugyanakkor az összeg növelésére számít az új évben – mondta csütörtökön Denisz Smihal miniszterelnök.
„Idén az ENSZ több mint 4,5 milliárd dollárnyi humanitárius segélyt nyújtott az ukránoknak. Nagyra értékeljük ezt a támogatást, és reméljük, ez az összeg jövőre csak növekszik” – írta Smihal a Telegram-csatornáján, miután Kijevben találkozott Martin Griffiths humanitárius ügyekért felelős főtitkárral.
A felek megvitatták a további együttműködést a gazdaság, a helyreállítás és az ukrán menekültek megsegítése terén, és új aknamentesítési programok létrehozásáról is tárgyaltak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán telefonon beszélt António Guterres ENSZ-főtitkárral, és azt kérte, hogy mielőbb küldjék a világszervezet szakértőit az ukrán energetikai létesítményekbe.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Fehéroroszország kész engedélyezni az ukrán gabona tranzitját a területén keresztül, hogy azt a litván kikötőkből exportálják majd.
Ez áll Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivőjének jelentésében.
Az ENSZ-főtitkár és a fehérorosz külügyminiszter-helyettes, Jurij Ambrazevics arról tárgyaltak, hogy Fehéroroszország kész beleegyezni abba, hogy az ukrán gabonát előzetes feltételek nélkül szállítsák a litván kikötőkbe az országon keresztül.
Ambrazevics azt is hozzátette, hogy kormánya kérelmezte, hogy saját műtrágyatermékeiket exportálhassák, melyek jelenleg szankciók alatt állnak.
Megállapodás született az ukrán gabona fekete-tengeri exportjáról szóló megállapodás meghosszabbításáról – jelentette be csütörtökön kiadott közleményében António Guterres ENSZ-főtitkár.
Guterres közleménye szerint a hosszabbítást minden érintett fél elfogadta.
Az eredeti megállapodás júliusban született meg az ukrajnai háború miatt kialakult globális élelmiszerválság enyhítése érdekében, és lehetővé tette, hogy újra meginduljon a gabonakivitel három ukrán kikötőből a Fekete-tengeren egy védett tranzitfolyosón keresztül.
Az Oroszország és Ukrajna között Törökország és az ENSZ közvetítésével létrejött megállapodás hatálya a hét végén járt volna le.
Az ENSZ közölte, hogy kapcsolatban áll az orosz hatóságokkal a fekete-tengeri gabonaexportról szóló megállapodás Moszkva által bejelentett felfüggesztése miatt, írja az Independent.
„Létfontosságú, hogy minden fél tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely veszélyeztetné az élelmiszerhez való hozzáférést több millió ember számára” – mondta Stéphane Dujarric szóvivő.
Az ENSZ közvetítésével létrejött megállapodás keretében több mint 9 millió tonna gabonát exportáltak, ami enyhítette az élelmiszerhiányt, és csökkentette a globális árakat.
