Az Európai Unió 26 milliárd euró értékben vezetett be vámokat az Egyesült Államokból származó importtermékekre. A döntés válaszként született Washington kereskedelmi politikájára.
A Európai Bizottság közleménye szerint az EU válaszolni fog arra a 25%-os vámra, amelyet Donald Trump adminisztrációja vezetett be az acél- és alumíniumimportra. Az új európai korlátozások március 12-én léptek életbe – számolt be a Reuters.
A Bizottság sajnálatát fejezte ki az Egyesült Államok döntésével kapcsolatban, miszerint vámokat vezetett be, mivel szerintük azok indokolatlanok, aláássák az atlantikai kereskedelmet és kárt okoznak a vállalkozásoknak, fogyasztóknak.
A Bizottság közleménye szerint:
Az EU válasza a következő amerikai termékekre vonatkozik: alkoholos italok, köztük whisky; motorkerékpárok, hajók; ipari és mezőgazdasági termékek: acél, alumínium, textil, műanyag, háztartási gépek, hús (marha és szárnyas), tojás, tejtermékek, cukor és zöldségek.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió 26 milliárd euró értékben vezetett be vámokat az Egyesült Államokból származó importtermékekre. A döntés válaszként született Washington kereskedelmi politikájára.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741880760
[modified] => 1741879212
)
[title] => A kereskedelmi háború fokozódik: az EU vámokat vezetett be az amerikai termékekre
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=58109&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 58109
[uk] => 58072
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 58073
[image] => Array
(
[id] => 58073
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39.jpg
[original_lng] => 106868
[original_w] => 1080
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39-300x300.jpg
[width] => 300
[height] => 300
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39-768x768.jpg
[width] => 768
[height] => 768
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39-1024x1024.jpg
[width] => 1024
[height] => 1024
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39.jpg
[width] => 1080
[height] => 1080
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39.jpg
[width] => 1080
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39.jpg
[width] => 1080
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1741872012:5
[_thumbnail_id] => 58073
[_edit_last] => 5
[views_count] => 965
[_oembed_66bf40e364ecbfde8d9b496869ac18bd] =>
Now is the time to choose products made right here in Canada.
Check the labels. Let’s do our part. Wherever we can, choose Canada.
A tagállamok zokon vették az acél- és alumíniumipar elleni támadást. Az EU most azt tervezi, hogy április 1-jétől több népszerű amerikai termékre, köztük a whiskyre és a motorkerékpárokra is magas vámokat vet ki.
Az Európai Unió azt tervezi, hogy áprilistól 50 százalékos vámot vet ki a Kentucky whiskyre és a Harley-Davidson motorkerékpárokra, így az Egyesült Államok néhány legismertebb terméke is bekerül az eszkalálódó globális kereskedelmi háború középpontjába.
A blokk szerdán jelentett be megtorló vámokat egy sor amerikai árura, válaszul az egyik napról a másikra hatályba lépett amerikai acél- és alumíniumvámokra.
A termékek listájának célja, hogy maximalizálja a vámok politikai és gazdasági költségeit az Egyesült Államok számára, miközben minimalizálja az európai vállalkozásoknak és fogyasztóknak okozott károkat – közölte egy az ügyet ismerő tisztviselő a The Wall Street Journallal.
A vámhullám április 1-jén indul el,
az első körben az EU 50 százalékos vámot vetne ki az az amerikai whisky, motorkerékpárok és motorcsónakok behozatalára, de a listán olyan termékek is szerepelnek, mint az áfonya, a kerti esernyők, az asztalterítők és a zsebkendők;
április közepétől pedig az amerikai rágógumitól kezdve a baromfihúson, a fehér csokoládén és a szójababon át egészen a szőnyegekig és a görögdinnyéig magas kereskedelmi adókat vezetnének be.
Az uniós tisztviselők szerint az uniós ellenintézkedések együttesen mintegy 24,5 milliárd dollár értékű amerikai exportot érinthetnek.
Elharapódzik a vámháború
Az amerikai fémvámok miatt az EU heteken át próbálta meggyőzni Washingtont, hogy tárgyalásokat folytasson a kereskedelmi konfliktus elkerülése érdekében, de ezek az erőfeszítések eddig sikertelenek voltak. Maros Sefcovic, az EU kereskedelmi biztosa, aki a múlt hónapban Washingtonban járt, a hét elején azt mondta, hogy az USA „nem tűnik elkötelezettnek arra, hogy alkut kössön”.
Az amerikai vámok nehéz választás elé állítják kereskedelmi partnereit a megtorlással kapcsolatban. Az amerikai termékekre kivetett vámokkal való visszavágás elrettentőleg hathat a további amerikai kivetésekkel szemben, vagy tárgyalóasztalhoz ültetheti a Trump-kormányt. De azt is kockáztatják, hogy további károkat okoznak a kereskedelmi partnerek saját gazdaságának.
A most kiadott lista ráadásul súlyos politikai következményekkel járhat, mivel Brüsszel kifejezetten úgy válogatta ki a termékeket, hogy azok megadóztatásával republikánusokra szavazó államoknak ártsanak – ezzel egyenesen Trump szavazóbázisára támadva.
Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy kormánya általánosan 25 százalékos vámot készül kivetni az európai árukra, és a döntést hamarosan hivatalosan is bejelentik. Az Európai Bizottság gyors és határozott válaszlépést ígért.
Trump azt mondta, a vám az „autókra és minden más dologra” vonatkozik majd. Az amerikai elnök azt kifogásolta, hogy Európa nem importál amerikai autókat és mezőgazdasági termékeket.
Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság alelnöke az X-en azt írta, hogy „Európa válaszolni fog, azonnal és határozottan” Séjourné szerint a szabad kereskedelem útjába emelt akadályok indokolatlanok, különösen kereskedelmi partnerek között.
Trump a kormányülésen azt is mondta, hogy az Európai Unió azért jött létre, hogy keresztbe tegyen az Egyesült Államoknak, és ezen a téren jó munkát is végzett.
Az Európai Bizottság szerint ugyanakkor az EU „a világ legnagyobb piaca, és létezése áldás az Egyesült Államoknak”.
Hivatalos adatok szerint az Egyesült Államoknak 235,6 milliárd dollár kereskedelmi deficitje volt az Európai Unióval szemben tavaly – számolt be a hirado.hu az MTI-re hivatkozva.
Az Európai Unió saját megállapodást ajánlott fel Ukrajnának a ritkaföldfémek felhasználásáról, amelynek jövedelmezőbbnek kell lennie, mint az amerikai ajánlatnak – jelentette ki Stefan Sejourne ipari stratégiáért felelős európai biztos, számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Sejourne elmondta:
„A 30 kritikus fontosságú elem közül, amelyekre Európának szüksége van, huszonegyet biztosíthat Ukrajna egy kölcsönösen előnyös partnerség keretében.”
Az európai biztos ugyanakkor megjegyezte:
„Az Európa által kínált hozzáadott érték az, hogy soha nem fogunk követelni egy kölcsönösen előnyös megállapodást.”
A kereskedelmi háborús környezetben szép csendben az Európai Unió és India egyre közelebb kerülhet egymáshoz. Főként az elektromos járművek és a félvezetők terén állnak közel egy megállapodáshoz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vezeti az új bizottsági tagokat első indiai látogatásukra, miközben Brüsszel és Új-Delhi megerősíti kapcsolatait, hogy ellensúlyozza az Egyesült Államok vámfenyegetéseit és Kína agresszív kereskedelmi gyakorlatát.
A találkozó során az EU és India a Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) keretében fogja megvitatni a kétoldalú kapcsolatok mélyítését, melynek célja a globális stabilitás és gazdasági biztonság előmozdítása – írja a Politico.
India erősebb elköteleződést szeretne látni az EU részéről a piaci hozzáférés terén, míg az EU inkább a szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásaira koncentrálna.
India keményen tárgyal a megállapodásokról, különösen a Kereskedelmi Világszervezetben, ahol védi élelmiszerbiztonsági stratégiáját. Az EU és India együttműködése lehetőséget nyújthat Európa autógyártóinak, akik új exportpiacokat keresnek, különösen az elektromos járművek esetében, ahol Kína jelentős versenytárs, az Egyesült Államok pedig vámok kivetésével fenyegetőzik.
A két fél együttműködik az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának szabványosításában és a használt akkumulátorok újrahasznosításában, melyre már egy 60 millió eurós költségvetés áll rendelkezésre az EU Horizon Europe programjából és indiai hozzájárulásokból.
Emellett tervezik a mesterséges intelligencia, félvezetők és telekommunikációs területeken való együttműködést, valamint a „biztonságos és megbízható” hálózatok kialakítását, ami a kínai hálózatok nélküli infrastruktúrát jelenti.
A találkozó során megvitatják a közös kutatás-fejlesztési projekteket a chiptervezésben, tehetségcseréket, egy új 6G-ről szóló megállapodást, valamint erősebb kapcsolatokat az EU AI Office és az indiai AI Mission között, mivel India készül a következő nemzetközi AI csúcstalálkozó megrendezésére.
Ukrajna javaslatot tett az EU-nak a ritkaföldfémek közös bányászatára, amelyek lelőhelyei a területén vannak, urán-, lítium- és titánlelőhelyekről van szó – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Politico című brüsszeli–amerikai internetes kiadványnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő hangsúlyozta: ha az EU-tagországok beleegyeznek Ukrajna csatlakozásába, nemcsak kiterjesztett határokat kapnak, hanem megbízható pajzsot is – az ukrán hadsereget. Hangsúlyozta a pénzügyi összetevőt is. Emlékeztetett arra, hogy az EU számára kritikus 30 ásványból 22 Ukrajna tulajdonában van. Ukrajna az első helyen áll Európában az uránkészletek tekintetében – tette hozzá. „Nemcsak saját energiaszükségletünket tudjuk fedezni, hanem uránt exportálni is, elsősorban az atomenergia iránti növekvő uniós kereslet mellett” – mutatott rá.
Smihal kiemelte: ráadásul Ukrajna rendelkezik Európa legnagyobb lítiumkészleteivel. Mint megjegyezte, 2021-ben 460 ezer tonna lítium-karbonátot használtak fel a világon, 2030-ra pedig 6 millió tonnára nő a kereslet. Ukrajna kész olyan vegyes vállalatok létrehozására, amelyek stratégiai előnyt biztosítanak az EU-nak.
„Ukrajna a világ élvonalába tartozik a titánkészletek tekintetében. A feltárt készleteknek mindössze 10%-át aknázzák ki, így teljes mértékben pótolni tudjuk az orosz titánimportot az európai ipar számára, beleértve a védelmi szektort is” – mondta a miniszterelnök. „Ukrajna újjáépítése egyben esély arra is, hogy Európa együtt növekedjen Ukrajnával. Több száz milliárd eurós beruházás új termelést és munkahelyeket teremt Ukrajnában és az uniós országokban egyaránt” – szögezte le Denisz Smihal.
Ukrajna közös vám- és határellenőrzés beindítására készül az Európai Unióval közös határain – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta, hogy az ukrán-lengyel határon a kísérleti projektet 2025-ben tervezik elindítani. „A munkánk harmadik területe a közös vám- és határellenőrzés beindítása az EU határain. Arra számítunk, hogy az ukrán-lengyel határon még ebben az évben kísérleti projektként elindul” – tette hozzá.
A miniszterelnök tisztázta, hogy jelenleg folynak a tárgyalások a vonatkozó megállapodásról az Európai Bizottsággal. „A közös határellenőrzés jelentős időt takarít meg az emberek és a vállalkozások számára, és még közelebb hozza Ukrajnát az Európai Unióhoz” – mutatott rá Denisz Smihal.
Az Európai Unió Donald Trump új amerikai kormányát követve felülvizsgálja saját nemzetközi segélyrendszerét, hogy a finanszírozást külpolitikai érdekeihez igazítsa, csökkentse a felesleges költekezést és leszámoljon a korrupcióval.
A Bloomberg által látott dokumentumtervezet szerint a bizottság a felülvizsgálatot követően teljesen át is alakítaná a rendszert, amely az utóbbi években óriási összegeket szórt szét világszerte, látszólag kevés eredménnyel az EU számára. Brüsszel célja, hogy a segélyrendszer alkalmazkodjon a blokk stratégiai érdekeihez, elsősorban a nemzetközi szövetségek megerősítésével, amelyen keresztül biztosítani lehet a kontinens nyersanyagellátást és a tömeges migráció megfékezését.
A dokumentumtervezet, amely a bemutatás előtt még módosításra szorul, már most is megjegyzi, hogy az EU közös kasszája, amely hagyományosan a tömb GDP-jének mintegy 1 százaléka, túlterhelt, tekintettel az igények széles skálájára, a zöld átállástól a védelemig.
A bizottság az elkövetkező hetekben ismerteti a következő, 2028-tól 2034-ig tartó hétéves költségvetés javítására vonatkozó elképzeléseit.
A bizottság tervére akkor került sor, amikor Trump elrendelte az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) átvilágítását és felszámolását, amely évente több tízmilliárd dollár értékű nemzetközi segélyt oszt szét.
Tekintettel arra, hogy az EU és tagállamai együttesen a világ legnagyobb nemzetközi segélyezője – csak 2023-ban közel 96 milliárd eurót biztosítanak, szemben az USA közel 72 milliárd dolláros külföldi támogatásra –, a blokk saját rendszerét sürgősen át kell vizsgálni, hasonló visszaélések felkutatása és a pénzszórás leállítása érdekében.
Az Európai Unió 250 millió eurós támogatást nyújt Moldovának, amelyből 100 millió eurót már április közepéig elérhetővé tesz – közölte az Európai Bizottság honlapján. A stratégiai megállapodás célja az energiaválság hatásainak enyhítése, a háztartások és szociális intézmények energiaköltségeinek csökkentése, valamint a vállalkozások finanszírozásának támogatása. Emellett az EU feltételekhez kötötten 60 millió eurós segítséget biztosít a Dnyeszteren túli régió energiaellátására. A döntés hátterében Moldova és a Gazprom közötti elszámolási vita, valamint Ukrajna gáztranzit-leállítása áll – írja cikkében a Portfolio.
A brüsszeli kétéves átfogó stratégia három lépésben fog kibontakozni az azonnali szükségletek és a hosszú távú kihívások kezelése mentén.
Az első lépés keretében a Bizottság 30 millió euró támogatásról döntött január 27-én, amiből 10 milliót EU-s villamosenergia vásárlása, míg a maradék mennyiséget a Dnyeszteren túli régió ellátásához szükséges földgáz beszerzésére fordíthatják a moldovaiak. A második lépéssel április közepéig további 100 millió eurós pénzügyi támogatást nyújtanak Moldovának – többek között az alábbiakra:
Lehetővé teszi, hogy december 31-ig minden háztartás villamosenergia-költségének többlete 110 kilowattóráig (kWh) kompenzálható legyen.
Egy alapot is tartalmaz a legkiszolgáltatottabb háztartások energiaszámláinak enyhítésére, és lehetővé teszi a teljes villamosenergia-fogyasztás növekedésének kompenzálását a szociális intézmények, köztük az óvodák, iskolák és kórházak esetében.
15 millió eurós finanszírozást biztosít az élelmiszeripari-, és a feldolgozóipari vállalkozásoknak.
A nemzetközi pénzintézetek ezen felül 50 millió eurós összeget biztosítanak a moldovai hatóságok, a háztartások és a kis- és közepes vállalkozások (kkv) energiahatékonyságot célzó beruházásaihoz.
Az utolsó lépésben a Bizottság és a nemzetközi partnerek a moldovai energiaellátás rugalmasságát és függetlenségét célzó intézkedéseket és beruházásokat, valamint a moldovaiak energiaköltségeinek csökkentését célzó támogatásokat finanszíroznak majd. Ezt a moldovai növekedési terv reformprogramjába foglalják majd bele és 2026 végéig hajtják végre – ami többek között az EU-s és moldovai villamosenergia-hálózat integrációját jelenti.
Az EU ugyanezen stratégia részeként 60 millió eurós finanszírozást tesz elérhetővé a Dnyeszteren túli régiójában élők energiaellátásának szavatolására, de feltételekhez kötötten. A támogatás az alapvető szabadságjogok és emberi jogok betartásával kapcsolatos előrelépésektől függ.
Moldova energiabiztonságának biztosítása kulcsfontosságú Európa hosszú távú ellenálló képessége és az orosz ellátástól való függetlenség szempontjából. Ez az átfogó csomag mutatja, hogy eltökélten támogatjuk a legkiszolgáltatottabb moldovaiakat – mondta Dan Jørgensen energiaügyi biztos a döntés kapcsán.
Előzmények
A Moldovába irányuló gázszállítások január eleje óta szünetelnek, miután Ukrajna leállította a tranzitot, a moldovai kormány pedig nem tudta rendezni a Gazprommal az elfogyasztott földgázért fennálló tartozását. Emiatt a régióban – főleg a Dnyeszteren túli területeken – tízezrek maradtak fűtés nélkül a téli időszakban.
Az Európai Unió kijelentette, hogy „határozottan reagál”, ha az Egyesült Államok vámokat vet ki a közösségre – reagálva arra, hogy Donad Trump szombaton aláírta a Mexikóra, Kanadára és Kínára vonatkozó új vámokról szóló rendeletét.
Trump pénteken kijelentette, hogy „feltétlenül” vámokat fog kivetni az EU-ra. Az Európai Bizottság és a tagállamok a keddi varsói kereskedelmi miniszteri ülésen tárgyalnak a lehetőségről.
Az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy a 27 tagú közösség ebben a szakaszban nem tud arról, hogy további vámokat vetnének ki az uniós termékekre, és kiemelte, hogy az Egyesült Államokkal a kereskedelmi és befektetési kapcsolat a világon a legnagyobb. A vámok alkalmazása „minden oldalról bántó” – mondta a szóvivő, és az EU sajnálatát fejezte ki Trump azon döntése miatt, hogy Kanadára, Mexikóra és Kínára kivetette azokat.
Az EU határozottan válaszol minden olyan kereskedelmi lépésre, amely tisztességtelenül vagy önkényesen szab ki vámot az uniós árukra – mondta a szóvivő a Bloomberg beszámolója szerint. Hozzátette: „Sok minden forog kockán.”
Trump 25 százalékos vámja a Kanadából és Mexikóból származó árukra, valamint a Kínából származó termékekre kivetett 10 százalékos adója kedden lép hatályba, és a tequilától az autókig terjedő termékeket érinti. Kanada és Mexikó is azt mondta, hogy válaszolnak a támadásra, Justin Trudeau miniszterelnök pedig azt közölte, hogy Ottawa 25 százalékos vámot vet ki a 155 milliárd kanadai dollár értékű (106 milliárd dollár) amerikai importárura. Peking is ígéretet tett a megfelelő ellenintézkedésekre.
Az EU és az új Trump-kormányzat közötti feszültség már most is megnőtt, miután az elnök Grönland megvásárlására tett javaslatot, amely Dánia szerint nem eladó. Mette Frederiksen, az ország miniszterelnöke az EU szövetségesei támogatását kérte, hogy fellépjen Trump ellen.
Donald Trump kijelentette, hogy Kanada elkerülheti a vámokat, ha csatlakozik az USA-hoz 51. államként.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió kijelentette, hogy „határozottan reagál”, ha az Egyesült Államok vámokat vet ki a közösségre – reagálva arra, hogy Donad Trump szombaton aláírta a Mexikóra, Kanadára és Kínára vonatkozó új vámokról szóló rendeletét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1738596720
[modified] => 1738550820
)
[title] => Az EU figyelmezteti Trumpot, hogy megtorolja, ha vámot vet ki az árukra
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=56954&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 56954
[uk] => 57013
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 56955
[image] => Array
(
[id] => 56955
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kereskedelem-teherhajo-szallitas-1.jpg
[original_lng] => 180234
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kereskedelem-teherhajo-szallitas-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kereskedelem-teherhajo-szallitas-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kereskedelem-teherhajo-szallitas-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kereskedelem-teherhajo-szallitas-1-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kereskedelem-teherhajo-szallitas-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kereskedelem-teherhajo-szallitas-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/kereskedelem-teherhajo-szallitas-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1738652387:3
[_thumbnail_id] => 56955
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 958
[translation_required_done] => 1
[_oembed_90ecf3820f5eb7d00404edd1dd5e15e1] =>
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
