Annalena Baerbock, Németország külügyminisztere, aki idén a G7 elnöke, november 3-án bejelentette a formátum résztvevőinek összehangolt fellépését Ukrajna megsegítésében a téli időszakban.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte a Spiegelre hivatkozva.
„Az általunk bevezetett közös szankciókat mostantól a G7-partnerek közös téli segélyei követik” – mondta. Baerbock szerint sok más ország is jelezte csatlakozási szándékát a segélyezéshez.
„Ez a téli segély azt is jelenti, hogy télen sem engedjük meg a béke és a nemzetközi jog megsértését. Nem fogadjuk el, hogy az orosz elnöknek sikerül megvalósítania Ukrajnában a megtörésre irányuló stratégiáját. Nem értünk egyet azzal, hogy reménykedik a nemzetközi egység lerombolásában” – hangsúlyozta a német külügyminisztérium vezetője.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Újabb gazdasági büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport pénteken a részleges orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolása miatt, és elítélte Oroszország „felelőtlen nukleáris retorikáját”.
Az országcsoport külügyminisztereinek és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös nyilatkozata szerint a hetek „további gazdasági költségekkel” terhelik Oroszországot, valamint a nemzetközi jog Oroszország általi folytatólagos megsértésében segédkező embereket és szervezeteket.
Mint írták, a G7 csoport továbbra is „rendíthetetlenül támogatja” Ukrajnát, hogy megvédje magát Oroszországgal szemben, és „vitathatatlan jogával” élve visszaszerezze területeit.
A soros elnök Németország külügyminisztériuma által közzétett nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy elítélik „Oroszország felelőtlen nukleáris retorikáját”, amely „nem rettent el és nem tántorít el attól, hogy amíg csak szükséges, támogassuk Ukrajnát”.
„Megerősítjük, hogy Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régió, akárcsak a Krím félsziget, Ukrajna szerves része” – írta a hét miniszter és az uniós főképviselő, akik szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök törekvése ezen területek bekebelezésére „új mélypont” a nemzetközi jog „égbekiáltó semmibevételében”.
Leszögezték, hogy soha nem ismerik el a kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolását, és a lépést megelőző „hamis népszavazásokat”, amelyeket ismertetésük szerint a szavazók fegyveres fenyegetése mellett bonyolítottak le.
Az informális egyeztető fórumként működő G7 csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze.
A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A G7-es országok 2022-ben 29,5 milliárd dollárt kívánnak elkülöníteni a világ legfejlettebb demokráciái Ukrajnának, amit a nyilatkozatukban is rögzítettek a hétfői csúcstalálkozójukon elfogadott nyilatkozatukban – közölte a korrespondent.net hírportál.
Mint a kiadvány megjegyezte, Ukrajnának ismét több milliárd dolláros segélyt ígérnek, de egyelőre a bevételek jóval kevesebbek a szükségesnél. „A mai napon készen állunk arra, hogy 2022-ben 29,5 milliárd dollár költségvetési támogatást különítsünk el, hogy segítsünk Ukrajnának kezelni a költségvetési hiányt, és továbbra nyújtjuk az alapvető pénzügyi szolgáltatásokat az ukrán népnek” – áll a G7-ek közleményében.
A G7-ek megjegyezték, hogy ez a támogatás kiegészíti a 2014-től 2021-ig nyújtott gazdasági segélyt, amely meghaladja a 60 milliárd dollárt. A G7 ugyanakkor támogatásáról biztosította a nemzetközi pénzintézetek munkáját Ukrajna további finanszírozásával kapcsolatban.
Mint a G7-ek dokumentuma megállapította: „elkötelezettek vagyunk amellett, hogy segítsünk Ukrajnának exportpotenciálja maximalizálásában. Utasítjuk a G7-ek kereskedelmi minisztereit, hogy készítsenek konkrét javaslatokat Ukrajna kereskedelem-fejlesztési erőfeszítéseinek támogatására, különös tekintettel az ukrán exportra kivetett vámok felfüggesztését tekintve.”
A G7 továbbra is folytatni kívánja az Oroszországból származó importra vonatkozó vámintézkedések összehangolását. „És meg fogjuk vizsgálni a lehetséges módokat, a jogszabályainknak megfelelően, hogy bevételeinket Ukrajna megsegítésére fordítsuk, ahol ezt alkalmazni lehet” – olvasható a közleményben.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
A G7-es országcsoport pénzügyminiszterei Ukrajnának folyósítandó 15 milliárd eurós támogatásról készülnek megállapodni a héten Bonnban tartandó találkozójukon – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál kedden a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírügynökséget egy magas beosztású német tisztségviselő úgy tájékoztatta, hogy a 15 milliárd eurós segélycsomag három hónapot fed le rövid távú finanszírozással, többnyire támogatások formájában, amelyeket a hitelekkel ellentétben nem kell visszafizetni. Az illetékes szerint a támogatásra azért van szükség, mert csökkentek Ukrajna bevételei.
A német tisztségviselő arról is tájékoztatott, hogy az Egyesült Államok már felajánlotta, hogy a támogatás felét, 7,5 milliárd dollárt biztosítja. Mint megjegyezte, a G7-ek miniszterei közös nyilatkozatot szeretnének kiadni a találkozójukról.
A németországi Stuttgartban találkoztak a G7-országok mezőgazdasági miniszterei, hogy megvitassák az orosz invázió globális élelmiszerellátásra gyakorolt hatását.
Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint Oroszországnak a gabonaexport blokkolására irányuló lépései nagy veszélyt jelentenek: „A hibrid háború nem csak tankokkal és légi rakétákkal, nem csak álhírekkel és propagandával zajlik. Ez egy élelmiszerháború is, ami már világszerte zajlik.”
Oroszország szerinte nem engedi át az Ukrajnában tárolt több millió tonna kukoricát, amelyet a világpiacra szánnának. Ez óriási veszélyt jelent számos ország élelmiszer-ellátására. Az ülés célja a kialakuló katasztrófa megelőzése.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A G7-ek, a hét fejlett gazdaságot tömörítő csoport megegyezett arról, hogy a globális minimumadó mértéke országonként legalább 15% legyen – írja a Reuters cikke alapján a Portfolio.
Ma ültek össze a G7 országok vezetői, hogy megegyezzenek a globális minimumadóról, amelynek mértékéről sok vita folyt az elmúlt hónapokban.
A Reuters most azt írja, hogy megállapodás született az országok vezetői között, hogy 15% lesz a minimumadó.
Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb adókulcsot szorgalmazó államok engedtek az amerikaiknak, akik 15%-os kulcsot javasoltak. Ugyanakkor már ez is kompromisszumos javaslat volt, korábban ugyanis 20% feletti kulcsot láttak volna szívesen az amerikaiak.
A tárgyalások azután gyorsultak fel, hogy a koronavírus-járvány dollárszázmilliárdos bevétel-kiesést okozott a költségvetéseknek. Az amerikai elnökcsere is szükséges volt ehhez, Donald Trump korábbi elnök ugyanis nem támogatta a javaslatot.
A G7 ülésen megszületett kompromisszum még nem a végleges döntést jelenti, ugyanis azt szélesebb körben, az OECD tagállamok körében is meg kell majd vitatni. Azzal viszont, hogy a hét legfontosabb fejlett ország egy állásponton van, gyakorlatilag karnyújtásnyira van a szélesebb körű megállapodás.
