Kína várhatóan az ideihez nagyjából hasonló növekedési célt tűz ki 2025-re.
Kína gazdasága mintegy 5 százalékkal nő az idén – közöte Hszi Csin-ping elnök, egyben utalt arra is, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának 5 százalék körüli növekedése volt a hivatalos cél.
Kína gazdasága összességében stabil volt, sikerült hatékonyan kezelni a kulcsfontosságú területeken a kockázatokat, miközben a foglalkoztatás és az árak változatlanok maradtak – fogalmazott egy új évi rendezvényen az államfő a Hszinhua állami hírügynökség tudósítása szerint.
Kína várhatóan az ideihez nagyjából hasonló növekedési célt tűz ki 2025-re, amit segítenek a december elején beígért újabb erőteljesebb ösztönző intézkedések, amelyek ellensúlyozzák majd az amerikai vámok esetleges emelésének hatását, miután Donald Trump megválasztott elnök a jövő hónapban visszatér a Fehér Házba.
A jövő évi kínai hivatalos GDP-növekedési cél csak márciusban derül majd ki, amikor az Országos Népi Gyűlés (parlament) megtartja éves ülését. A Reuters korábban azt közölte, hogy a kínai vezetők mintegy 5 százalékos éves növekedési célt terveznek kitűzni 2025-re. A gazdaságot azonban továbbra is visszafogja a gyenge belső kereslet és a bizonytalan exportkilátás, miközben a minimális infláció valószínűleg jövőre is kitart, az ingatlanpiac pedig továbbra is zuhan.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idei évre 4,8 százalékos, jövőre 4,5 százalékos kínai gazdaság növekedésre számít. Miközben a világgazdaság egészére 3,2 százalékos növekedést jelzett előre.
Ukrajnának két olyan régiója van, ahol nem nőtt a szegénységi szint 2021-hez képest, ezek Kárpátalja és Csernyivci megye – jelentette ki csütörtökön Ljudmila Cserenko, a Demográfiai és Társadalomkutatási Intézet életszínvonal-kutatási osztályának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Cserenko elmondása szerint „ez két olyan régió, amelyeket feltételesen nem érintett a háború, pontosan a szegénység mértékével összefüggésben.” Mint jelezte, a többi megyében nőtt a szegénység, csak eltérő módon. A szegénység észrevehetően nőtt az északi Csernyihiv és Szumi megyékben.
A szakember elmondása szerint az olyan régiókban, mint Kijev, Harkiv és Dnyipropetrovszk, nem nőtt ilyen jelentősen a szegénységi szint. „Ukrajnában átlagosan 1,7-szeres a növekedés, ezekben a régiókban pedig hozzávetőlegesen 1,3-1,5-szeres, vagyis 30-50%-os. Azaz kisebb mértékben szenvedtek. Ez annak köszönhető, hogy ezek a gazdasági húzórégiók voltak, és a háború közelsége ellenére azok is maradtak” – mutatott rá.
Cserenko arról is beszámolt, hogy Herszonban nagyon nehéz a helyzet, „mert egyszerűen nincs munkahely”. Amellett, hogy a harcok állandó nagyon közeli veszélye áll fenn, továbbra is nagy gondjaik vannak a gazdaságot illetően – emlékeztetett.
A szakember utalt arra, hogy az Állami Statisztikai Szolgálat a háborús időszakban minden vizsgálatot leállított. „Ezért nincs hivatalos statisztika arról, hogy mi történik a háztartások szintjén. 2023 végén azonban az ENSZ Gyermekalapjának, az UNICEF-nek a támogatásával az Állami Statisztikai Szolgálathoz hasonló módszertannal tanulmányt készítettek az ukrán háztartások életkörülményeiről” – mondta el Ljudmila Cserenko.
Ha Trump büntetővámot vet ki a kínai termékekre, azok az európai piacokat árasztják majd el, s egyre erősödik a nyomás az öreg kontinensen, hogy javítsa versenyképességét. Az amerikai elnök vámfenyegetéseit tárgyalásokkal és nem háborúval célszerű rendezni – nyilatkozta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke felszólította Európa vezetőit, hogy működjenek együtt Donald Trumppal a vámok ügyében, és vásároljanak több, az Egyesült Államokban gyártott terméket. Egyúttal figyelmeztetett, hogy a heves kereskedelmi háború a globális gazdasági növekedés megtörésének veszélyével fenyeget – derül ki a jegybankár interjújából, amelyet a Financial Timesnak adott.
Az EKB vezetője Trump második elnöki mandátumának megnyerése óta adott első interjújában úgy vélekedett, hogy az EU-nak „nem megtorlásra, hanem tárgyalásra” van szüksége a megválasztott elnökkel, aki akár 20 százalékos általános vámmal fenyegetett minden nem kínai amerikai importra.
Lagarde arra is figyelmeztetett, hogy egy „kereskedelmi háború senkinek sem áll érdekében”, és „a GDP globális csökkenéséhez” vezetne. Ugyanakkor megkérdőjelezte Trump programját: Hogyan lehet Amerikát újra naggyá tenni, ha a globális kereslet csökken?
Trump győzelme aggodalmakat keltett szerte a világon, így Európában, Brüsszelben is, attól tartanak, hogy a vámok eltörölnék az EU-nak az USA-val szembeni nagy kereskedelmi többletét, és a régió gyártóit a termelés áthelyezésére ösztönöznék.
Lagarde „csekkfüzet”-stratégiát javasol
Lagarde szerint Európának „csekkfüzet”-stratégiával kellene megbirkóznia egy második Trump-időszakkal, amelyben felajánlja, hogy „bizonyos dolgokat megvásárol az Egyesült Államoktól”, például cseppfolyósított földgázt és védelmi felszereléseket.
Ez jobb forgatókönyv, mint a puszta megtorló stratégia, amely egy olyan „tit-for-tat” folyamathoz vezethet, amelyben senki sem lesz igazán nyertes – mondta az EKB elnöke.
Az Európai Bizottság, amely az EU 27 tagállamának kereskedelempolitikáját irányítja, még mérlegeli, hogyan reagáljon.
Az előkészületekben részt vevő tisztségviselők szerint az amerikai export, köztük a mezőgazdasági termékek, valamint az LNG és a fegyverek vásárlásának növelése is a megfontolás alatt álló lehetőségek között szerepel.
Az EU arra is készül, hogy lehetővé tegye az amerikai vállalatok számára, hogy részt vegyenek az uniós adófizetők pénzéből megvalósuló közös katonai beszerzéseket támogató kezdeményezésekben, és hogy szorosabban igazodjon a Fehér Házhoz a Kínával kapcsolatos kereskedelmi és geopolitikai politikájában.
Trump utálja Powellt
Lagarde központi bankárhoz képest szokatlanul nyíltan fogalmazta meg véleményét a megválasztott amerikai elnökről, és az év elején azt mondta, hogy egy második Trump-időszak „egyértelműen fenyegetést jelent” Európára nézve. A Federal Reserve-ben dolgozó kollégája, Jay Powell gondosan kerülte, hogy véleményt nyilvánítson Trumpról, annak ellenére, hogy Trump első ciklusa alatt erősen kritizálta a Fedet, például azt tweetelte, hogy az amerikai jegybankelnök „nagyobb ellensége” az amerikai gazdaságnak, mint Kína.
Lagarde elmondta, hogy a 2024-es év folyamán „kissé megváltozott” a gondolkodása arról, hogyan kezeljen egy második Trump-periódust, és azt mondta, hogy Európa felelőssége is az, hogy az amerikai választási eredményt arra használja fel, hogy a szükséges változásokat ösztönözze egy olyan gazdaságban, amely nehezen tud lépést tartani riválisaival.
Európa lemaradásban van. De nem mondanám, hogy nem tud felzárkózni – mondta.
Amerika helyett Európába áramlik majd a kínai dömpingáru
Közgazdászok szerint Trump fenyegetése, hogy jelentős vámokat vet ki az Egyesült Államokba irányuló kínai exportra, arra késztetheti a pekingi gyártókat, hogy termékeikkel elárasszák az európai piacokat, ami további veszélyt jelent a hazai versenyképességre.
Az olcsó termékek dömpingje súlyosbítaná a feszültséget az EU és Kína, az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere között, és további nyomást gyakorolna a Covid–19-járvány kitörése óta gazdasági stagnálással sújtott régióra.
Az EKB elnöke szerint a politikai döntéshozóknak gondosan figyelemmel kell kísérniük a kínai áruk ilyen „átirányítási forgatókönyvét”.
Célszerű figyelmen kívül hagyni Trump kampányretorikáját, és felhívta a figyelmet arra, hogy összpontosítsanak a nem kínai importra. Erre 10 és 20 százalék közötti vámok bevezetését javasolta.
Az a tény, hogy egy tartományt tesz közzé, azt jelenti, hogy nyitott a vitára – mondta, hozzátéve, hogy ez lehetőséget teremt arra, hogy „leüljünk az asztalhoz, és megnézzük, hogyan tudunk együtt dolgozni”.
Ízetlen a holland paradicsom, mégis megeszik
Lagarde szerint még túl korai lenne felmérni, hogy az amerikai vámok milyen hatással lesznek az euróövezet inflációjára. „Rövid távon talán (…) egy kis nettó inflációt okozhat”, utalt a gazdasági tevékenység valószínűsíthető csökkenésére és a devizaárfolyamok ingadozására. Európa számára a hivatalba lépő Trump-kormányzat kereskedelemmel és transzatlanti együttműködéssel kapcsolatos álláspontja „a szükséges újraindítás gyorsítója” – mondta Lagarde.
Arra a véleményre, hogy Európa gazdasága annyira elavult és megcsontosodott, hogy a kontinens „múzeummá” változik, Lagarde megjegyezte, hogy „ez egy elég vonzó múzeum, ha engem kérdez”. Rámutatott, hogy a kontinensen „rengeteg az innováció”, és példaként a holland mezőgazdasági ágazatot említette:
Tudta, hogy Hollandia a mezőgazdasági termékek második legnagyobb exportőre a világon? Nézzék meg az ország méretét!
Azzal a gyakori kritikával szembesítve, hogy a holland paradicsomnak nincs íze, így válaszolt: „De megeszik őket.”
A kormány ösztönző intézkedései ellenére úgy tűnik, maga a kínai elnök sem igazán hisz abban, hogy a gazdaság újra életre kel. Az intézkedések óta tartott első nagyobb volumenű beszéde legalábbis erről tanúskodik.
A kínai kormány fogyasztásra ösztönző intézkedése egy egészen hajmeresztő tőzsderalit indítottak el a kínai piacon, és az elnök sincs ünnepi hangulatban. Az intézkedések óta a nemzet állapotáról tett megjegyzéseiben Hszi Csin-ping „tomboló viharokra” figyelmeztetett és azt üzente országának: készüljön fel a nehéz időszakra.
Ezzel együtt ugyanakkor úgy mutatott rá a következő időszakra, mint egy nehezebb, leküzdendő, de nem leküzdhetetlen akadályra – írja a Business Insider.
Mint azt hétfőn mondta Pekingben, a Kínai Népköztársaság 75. évfordulója alkalmából tartott ünnepi beszédében, az előre vezető út nem lesz zökkenőmentes:
„Minden bizonnyal lesznek nehézségek és akadályok, és komoly kihívásokkal találkozhatunk, például erős széllel, magas hullámokkal vagy akár heves viharokkal” – jelentette ki.
Ugyanakkor nem említett szót arról az élénkítő csomagról, amelyet kedden mutatott be a kormány. Ennek részét képezi, hogy államkötvényeket bocsátanak ki 284 millió dollár értékben, valamint, hogy csökkentik a jelzáloghiteleket és a rövid lejáratú kamatokat is.
Ugyan ezek okot adhatnak az optimizmusnak a mélyen szenvedő kínai gazdaság számára, a szkeptikusok szerint valószínűtlen, hogy azt a nagy rakás problémát a politika megváltoztatásával meg lehetne oldani.
Az elnök szavai a Nép Nagy Csarnokában óvatosságot tükröztek ugyan, ennek ellenére az állami ünnepség nem maradt csinnadratta nélkül.
A koronavírus-járvány miatt Kína mintegy három évig alkalmazta az úgynevezett zéró-Covid politikát, ami a vállalkozások jelentős részét tönkretette, a fogyasztók pedig spórolni kényszerültek, emellett pedig a kínai ingatlanpiac is gyengélkedett. A Barclays elemzői szerint a kínai háztartások ez idáig 18 billió dollárnyi vagyont veszítettek, ami egy háromfős háztartásra vetítve nagyjából 60 ezer dollárnyi vagyonvesztést jelent.
A román pénzügyminisztérium jelentős államkötvény-kibocsátást tervez szeptemberre. A tárca közlése szerint összesen 5,68 milliárd lej (1,26 milliárd dollár) értékben kívánnak hazai kincstári kötvényeket és váltókat értékesíteni – írja a Reuters.
A tervek között szerepel tíz kötvénytender lebonyolítása, melyek futamideje 1,3 és 13,4 év között változik. Emellett egyéves kincstárjegyekre is terveznek aukciót. A teljes összegből 675 millió lej értékű kötvényt nem versenyeztetett tendereken kívánnak értékesíteni.
Az idei év eddigi részében Románia már jelentős összegű adósságot bocsátott ki. A belföldi piacon több mint 83 milliárd lej értékben adtak el államkötvényeket. Emellett négy alkalommal vettek fel hitelt a külföldi piacokon, összesen 4 milliárd dollár és 7,2 milliárd euró értékben. Utóbbiba beletartoznak a 2036-os lejáratú zöld kötvények is.
Izrael gazdasága a vártnál jóval kisebb mértékben nőtt 2024 második negyedévében, de a ez valószínűleg nem elég ahhoz, hogy a jövő héten a jegybank csökkentse az alapkamatot, mivel az infláció emelkedik.
A Központi Statisztikai Hivatal vasárnap kiadott első becslése szerint a GDP éves szinten mindössze 1,2 százalékkal bővült az április–júniusi időszakban, ami messze elmarad a Reuters 4,4 százalékos konszenzusától.
Az egy főre jutó GDP pedig 0,4 százalékkal csökkent.
A növekedést a fogyasztói kiadások (12 százalék), az állóeszköz-beruházások (1,1 százalék) és a kormányzati kiadások (8,2 százalék) emelkedése hajtotta, ellensúlyozva az export 8,3 százalékos visszaesését – jelentette a brit hírügynökség.
Az első negyedév jobb lett a vártnál
Az első negyedévi GDP növekedését viszont az előzetes 14,4 százalékról felfelé, éves szinten 17,3 százalékra módosították, ez azonban még mindig nem hozta vissza a 2023. negyedik negyedévi 20,6 százalékos zsugorodást.
A statisztikai hivatal szerint 2024 első fél évében Izrael gazdasága éves szinten 2,5 százalékkal nőtt, szemben a 2023-as év azonos időszakában mért 4,5 százalékos bővüléssel.
„A gazdaság nehezen lábal ki a háborúból, főként a kínálati és nem a keresleti problémák miatt” – mondta az adatokkal kapcsolatban Jonathan Katz, a Leader Capital Markets vezető közgazdásza.
Hiányoznak a palesztin munkások
Megjegyezte, hogy a gázai konfliktus kitörése óta a palesztin munkavállalók hiánya akadályozza a lakásépítési beruházások teljes fellendülését.
A csütörtökön kiadott adatok szerint az inflációs ráta a júniusi 2,9 százalékról 3,2 százalékra emelkedett júliusban, vagyis meghaladja a kormány 1–3 százalékos éves inflációs célját.
Az Izraeli Nemzeti Bank legközelebb augusztus 28-án dönt a kamatokról. Januárban csökkentette, februári, áprilisi, májusi és júliusi üléseken viszont változatlanul hagyta a kamatlábat, a geopolitikai feszültségekre, a növekvő árnyomásra és a háború miatti lazább költségvetési politikára hivatkozva.
„Mivel a gyenge növekedési adatok kínálati és nem keresleti problémákból erednek, várhatóan nem támogatják a kamatcsökkentést, különösen a júliusi fogyasztói árindexben szereplő infláció gyorsulására utaló jelek és a geopolitikai kockázatok magas szintje mellett” – vélekedett Katz.
[type] => post
[excerpt] => Izrael gazdasága a vártnál jóval kisebb mértékben nőtt 2024 második negyedévében, de a ez valószínűleg nem elég ahhoz, hogy a jövő héten a jegybank csökkentse az alapkamatot, mivel az infláció emelkedik.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1724088000
[modified] => 1724023337
)
[title] => Az izraeli gazdaság egyre inkább megérzi a háborút
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=52296&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52296
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 52297
[image] => Array
(
[id] => 52297
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[original_lng] => 133282
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/53700eb0e31a4c1d815a1848b31c5c90.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1724012537:12
[_thumbnail_id] => 52297
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1501
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 382
[1] => 428
[2] => 33922
[3] => 11820
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdaság
[1] => GDP
[2] => háború
[3] => Izrael
)
)
[6] => Array
(
[id] => 51180
[content] =>
A mágnások több milliárd dollárnyi osztalékot kaptak, mivel vállalataik újraindították vagy megnövelték a kifizetéseket a Kreml ukrajnai háborúja miatt enyhülő gazdasági bizonytalanság közepette. Az orosz oligarchák 11 milliárd dollárt kerestek a háborún.
Legalább tucatnyi üzletember több mint ezermilliárd rubelt (11,3 milliárd dollár) keresett tavaly és az idei első negyedévben a Bloomberg által nyilvánosan közzétett információkból összeállított osztalékadatok szerint. Az orosz oligarchák közül sokan szoros kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyin elnökkel, és vannak köztük olyanok is, akiket szankciókkal sújtottak a harmadik éve tartó háború következtében.
Kik szerepelnek a listán?
A lista élén
Vagit Alekperov, a Lukoil olajipari óriáscég fő részvényese és korábbi elnöke állt mintegy 186 milliárd rubel osztalékkal. Az Egyesült Királyság és Ausztrália szankciókkal sújtotta, de eddig elkerülte az amerikai és az európai uniós büntetéseket.
A Severstal milliárdosa, Alekszej Mordasov és a Novolipetsk Steel tulajdonosa, Vlagyimir Liszin következik 148 milliárd, illetve 121 milliárd rubel osztalékbevétellel. Mordasov amerikai, brit és uniós szankciók hatálya alatt áll, Liszinre nem vonatkoznak jelentősebb korlátozások.
A listán szerepel még Putyin szövetségese, Gennagyij Timcsenko és Tatjana Litvinyenko, utóbbi a PhosAgróban szerzett részesedést még az előtt, hogy férje, Vlagyimir 2023-ban az amerikai szankciós intézkedések hatálya alá került.
Vlagyimir Litvinyenko a Szentpétervári Bányászati Egyetem rektora, ahol Putyin 1997-ben doktorált, és három választáson az elnök kampányfőnöke volt a városban.
Az Egyesült Államok és szövetségesei a 2022. februári invázióra válaszul átfogó szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, ami számos vállalatot arra késztetett, hogy a gazdasági összeomlással kapcsolatos bizonytalanság miatt szüneteltesse az osztalékfizetést. Ezek a félelmek nem igazolódtak be, mivel az orosz gazdaság fokozatosan alkalmazkodott az új feltételekhez, és az exportőrök alternatív piacokat találtak.
A háború kezdetét követő évben bekövetkezett zsugorodás után az orosz gazdaság meredeken fellendült, mivel a kormány masszívan költött a védelmi ipar bővítésére, a hazai vállalkozások szankciókkal szembeni védelmére és a családok szociális támogatására.
A bruttó hazai termék az első negyedévben 5,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Számos nyersanyagexportőr újraindította az osztalékfizetést, miután átalakította üzleti tevékenységét és átirányította eladásait a kínai, indiai és más feltörekvő országok piacai felé, amelyek nem vezettek be szankciókat az ukrajnai háború miatt.
Számos állami irányítás alatt álló vállalat, például a Gazprom és Oroszország legnagyobb bankja, a Sberbank nem állt le az osztalékfizetéssel, mivel a háború alatt rekordnyereséget termeltek. A Sberbank részvényesei a múlt hónapban rekordösszegű, 752 milliárd rubel osztalékot hagytak jóvá 2023-ra.
Adóemelésektől tartanak az orosz oligarchák
Ennek ellenére az orosz gazdaságnak jelentős problémákkal kell szembenéznie az év második felében és 2025-ben, ami arra késztetheti a kormányt, hogy adót emeljen – mondta a Bloombergnek Chris Weafer, a Macro-Advisory Ltd. vezérigazgatója. Számos vállalkozó azért is belemarkolt az osztalékba, mert nem akarták kockáztatni, hogy az adó vigye el a nyereséget.
Az Egyesült Államok közben fokozta az Oroszországgal „baráti” országok bankjaival szembeni másodlagos szankciókat. A múlt hónapban a moszkvai tőzsdével szembeni amerikai intézkedések oda vezettek, hogy leállították a dollárral és az euróval való kereskedést.
Az orosz pénzügyminisztérium a múlt hónapban 1,595 ezermilliárd rubelről 2,12 ezermilliárd rubelre, azaz a GDP 1,1 százalékára emelte a 2024-es költségvetési hiányra vonatkozó becslését. Mivel az infláció a 4 százalékos célérték több mint kétszerese, az Orosz Nemzeti Bank még ebben a hónapban akár 200 bázisponttal is megemelheti az irányadó kamatlábat a jelenlegi 16 százalékról.
Az orosz oligarchák számára ugyanakkor az is probléma, hogy hová fektessék be az osztalékukat; a szankciók miatt sokan kénytelenek a hazai piac felé fordulni.
Májusban a magánbefektetők 116,3 milliárd rubelt fektettek be a moszkvai tőzsdén, ami 2024-ben eddigi egyhavi rekord.
Az ipari beruházások az első negyedévben 14,5 százalékkal ugrottak meg az előző év azonos időszakához képest, és rekordot jelentő közel 6 billió rubelre emelkedtek – derült ki a központi bank adataiból. A hazai lehetőségek azonban korlátozottak, elemzők szerint ugyanis túl nagy a bizonytalanság ahhoz, hogy a mágnások nagyobb beruházásokat hajtsanak végre, főleg úgy, hogy magasak a banki kamatok a rubelbetétekre. A legtöbbjük számára tehát az a legbölcsebb megoldás, ha kivárnak – kommentálta a helyzetet Chris Weafer.
Az előzetes becslések szerint Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2024 első negyedévében 6,5 százalékkal nőtt 2023 első negyedévéhez képest – közölte Ukrajna Állami Statisztikai Szolgálata kedden. Oroszország támadásakor súlyos csapást mért Ukrajna gazdaságára, amely 2022-ben 29,1 százalékos GDP-csökkenést szenvedett el.
A gazdaság gyorsabban stabilizálódott a vártnál 2023-ban a sikeres kormányzati programok és nemzetközi támogatások révén. „2024 első negyedévében a reál GDP 1,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest (szezonálisan kiigazítva)” – közölte az Állami Statisztikai Szolgálat a The Kyiv Independent szerint. Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint Ukrajna GDP-je 2023 első negyedévében 10,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, amikor Oroszország teljes körű inváziót indított. Az IMF áprilisi jelentése szerint Ukrajna GDP-je 2024-ben 3,2 százalékkal, 2025-ben pedig akár 6,5 százalékkal is nőhet, annak ellenére, hogy az ország továbbra is küzd az invázióval.
A Nyugat jelentősen hozzájárult a növekedéshez
Valamennyi nyugati elemző egyetért abban, hogy Ukrajna gazdasága az idén tovább növekszik. Ennek ellenére az ukrán gazdaság teljesítménye így is mélyen a háború előtti szint alatt marad. Ami azért is figyelemre méltó, mert
Oroszország célzottan a gazdaság, az energiaszektor kulcselemeit támadja.
Csoda, hogy ilyen körülmények között Ukrajna képes gazdasági tevékenységét egyáltalán fenntartani, bár mértékadó ukrán politikusok, közgazdászok hangsúlyozzák, hogy mindez nem lenne lehetséges a Nyugat rendszeres, nagy összegű és átfogó (pénzügyi, katonai, gazdasági, technikai-technológiai és informatikai) segítsége nélkül.
Az Európai Unió összesen 13 szankciós csomagot fogadott el az elmúlt két évben, és készülőben van az újabb javaslat. A nyugati országok szövetségeseikkel együtt több mint 18 ezer büntetőintézkedést vezettek be 2014 óta.
Oroszország lett a világ legdurvábban szankcionált országa: az Egyesült Államok és az Európai Unió, valamint a Nyugattal szövetséges államok (Japán, Ausztrália, Egyesült Királyság stb.) több mint 18 ezer büntetőintézkedést vezettek be az eurázsiai ország ellen. Ebből 16 ezer az orosz–ukrán háború kirobbanása után lépett érvénybe, és ezek jóval súlyosabbak a 2022 februárja előtt bevezetett szankcióknál.
Az Európai Unió összesen 13 szankciós csomagot fogadott el az elmúlt két évben, és készülőben van az újabb, cseppfolyósított földgázt (LNG) célzó javaslat is. Az eddigi büntetőintézkedések értelmében az EU megtiltotta egyebek között a szén- és acélimportot, valamint az orosz lobogó alatt közlekedő hajóknak az uniós kikötőkbe való belépést is. Az orosz légitársaságok nem vehetik igénybe továbbá az unió légterét sem.
Az egyik legjelentősebb a hatodik csomag, amely megtiltotta a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolaj esetében azoknak a tagállamoknak, amelyeknek a földrajzi helyzetük miatt nincsenek más lehetőségeik. Így kapott mentességet Magyarország mellett Szlovákia és még néhány ország.
A legfejlettebb ipari államokat tömörítő G7 pedig hordónként hatvan dollárban szabta meg a hajókon szállított orosz olajra vonatkozó árplafont, hogy így korlátozzák a Kreml profitját. Azok, akik ennél drágábban vásárolnak fekete aranyat, a szankciók miatt nem juthatnak hozzá az iparági standardok által megkövetelt biztosításokhoz, ezeket ugyanis főleg uniós országok cégei nyújtják.
Zárolt vagyon
Ezenkívül számos orosz pénzintézetet zártak ki a Swift globális elektronikus fizetési rendszerből, valamint több ezer magánszemélyt (politikusok, üzletemberek, katonai vezetők) és szervezetet (cégek, pártok, állami intézmények) sújtottak szankciókkal. A szankcionált személyek és szervezetek az unióban lévő összes vagyoni eszközét befagyasztották, így például több luxusjacht vesztegel európai kikötőkben.
A nyugati országok a háború után mintegy 280 milliárd dollárnyi orosz vagyont zároltak, amelynek a többsége Európában, a belga Euroclear kezelésében van. A befagyasztott eszközökről azóta is éles vita zajlik, az amerikai terv szerint a vagyonból származó profitot Ukrajna megsegítésére fordíthatnák, de ettől egyelőre több uniós ország is elzárkózott, valamint több pénzügyi vezető és elemző is kritizálta a tervet.
Mi Oroszország válasza?
Ha a nyugati országok lefoglalják a szankciók miatt befagyasztott orosz vagyont, arra Moszkva többféle módon visszavághat. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az eurázsiai ország elkobozná a külföldi befektetők pénzügyi eszközeit és értékpapírjait. Ezeket a háború kirobbanása óta különleges számlákon tartják, amelyekhez csak hatósági engedéllyel lehet hozzáférni.
Oroszország a nyugati kereskedelmi korlátozásokat a semleges országokon keresztül, elsősorban a Szovjetunió volt tagállamai, a közel-keleti országok, valamint Kína és India segítségével játssza ki. A 60 dolláros ársapka az orosz kőolaj kivitelére már a bevezetésétől kezdve nehezen működik, ráadásul Oroszország több száz tankerhajóból álló árnyékflottát hozott létre.
Az orosz energiahordozókat több ország, főleg India és Kína importálja.
Az orosz oligarchák ellen meginduló eljárások és vagyonelkobzások miatt a milliárdosok tömegesen kezdték el visszavinni Oroszországba a Nyugaton tárolt pénzüket. Moszkva ezenkívül kitiltotta az európai légitársaságokat az orosz légtérből, ami a Távol-Keletre irányuló utak esetében okozott problémákat.
A cégek is érintettek
Az állami szintű szankciók mellett számos vállalat is felfüggesztette üzleti tevékenységét Oroszországban, vagy teljesen kivonult az országból. Válaszul a szankciókat bevezető országok vállalkozásai csak moszkvai hozzájárulással szabadulhatnak meg oroszországi eszközeiktől, amit nem könnyű megszerezni, ezért a folyamat rendszerint elhúzódik.
Ráadásul ár alatt kell értékesíteniük a helyi leányvállalataikat, amelyeket Putyinhoz közel álló üzletemberek szereznek meg. Ehhez hozzá kell tenni: az orosz kormány osztalékfizetési tilalmat is elrendelt tavaly, az érintettek néhány kivételt leszámítva egyetlen centet sem tudnak kiutalni az országból. Az autógyártók például jelképes összegért cserébe szabadultak meg az eszközeiktől, viszont a szerződéseikben visszavásárlási záradékban jelezték szándékukat a majdani visszatérésre.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió összesen 13 szankciós csomagot fogadott el az elmúlt két évben, és készülőben van az újabb javaslat. A nyugati országok szövetségeseikkel együtt több mint 18 ezer büntetőintézkedést vezettek be 2014 óta.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1717857960
[modified] => 1717800461
)
[title] => Oroszország lett a világ legdurvábban szankcionált országa, és még mindig nincs vége
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=49290&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 49290
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 49291
[image] => Array
(
[id] => 49291
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok.jpg
[original_lng] => 265027
[original_w] => 1200
[original_h] => 785
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok-300x196.jpg
[width] => 300
[height] => 196
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok-768x502.jpg
[width] => 768
[height] => 502
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok-1024x670.jpg
[width] => 1024
[height] => 670
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok.jpg
[width] => 1200
[height] => 785
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok.jpg
[width] => 1200
[height] => 785
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok.jpg
[width] => 1200
[height] => 785
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1717789662:12
[_thumbnail_id] => 49291
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 938
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 382
[1] => 183
[2] => 247
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdaság
[1] => Oroszország
[2] => szankciók
)
)
[9] => Array
(
[id] => 47921
[content] =>
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Ukrajnát támogató 2023–2027 közötti programja 15,1 milliárd dollárt irányoz elő, de a legfontosabb a támogatás az összes többi ország részéről – jelentette ki Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója washingtoni sajtótájékoztatóján, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Georgieva elmondta: „Harmadik alkalommal különítettünk el forrásokat a programunkhoz, de annak legfontosabb szerepe az, hogy katalizátorként szolgálja Ukrajna pénzügyi támogatását.” A szavai szerint a program 122 milliárd dollárt mozgósít négy év alatt. „Ez előre jelezhetővé teszi az ukrán vezetésnek, hogy a finanszírozás megtörténik. És nagyon örültem a tegnapi kijelentéseknek a kerekasztalon Ukrajnával kapcsolatban. Ukrajna támogatása továbbra is stabil. Ez biztos” – tette hozzá.
Az IMF ügyvezető igazgatója emlékeztetett az Európai Unió mintegy 50 milliárd eurójára Ukrajna számára. „Az amerikai kormányzat a Kongresszus támogatását kéri Ukrajnának. Sok más ország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Dél-Korea is aktívvá válik. A lista hosszú” – mondta.
Az IMF-vezető megjegyezte, hogy Ukrajnában „látjuk a gazdasági csapat és az ukrán nép nagy elszántságát, hogy a háború ellenére működő gazdasága legyen”. „15,1 milliárd dollár értékű programunk van Ukrajnával. Márciusban nagyon sikeresen befejeztük a harmadik felülvizsgálatot. Ebből kiderül, hogy Ukrajnának sikerült ellenállnia a háború rendkívül zavaró erejének. A növekedés 5,3 %, az infláció 3,2 %, az adóbeszedés a GDP körülbelül 36 %-a” – adott hangot derűlátásának Kristalina Georgieva.
