A Nemzeti Bank előrejelzése szerint az ukrán gazdaság visszaesése 2020-ban nem lesz nagyobb 5 százaléknál, és a következő években a növekedési üteme elérheti a 4 százalékot – jelentette ki pénteken Jakov Szmolij jegybanki elnök, tájékoztatott az unn.com.ua hírportál.
Szmolij a Legfelső Tanács
pénz-, adó- és vámügyi bizottságának nyújtott be szakmai beszámolót. Elmondása
szerint az ukrán gazdaság sokkal jobb állapotban várta a Covid-19-cel
kapcsolatos válságot, mint a 2008-as vagy 2014-es kríziseket. „Mérsékelt
infláció, hatékony lebegtetéses árfolyam-politika és valutaliberalizáció, a
folyó fizetési mérleg nem magas hiánya, jelentős mértékű nemzetközi tartalékok,
kiegyensúlyozott pénzügypolitika és a korábban válsággerjesztő bankszektor
megreformálása jellemzi az ukrán gazdaságot” – tette hozzá.
A szakember szerint az
eredmények az elmúlt évek reformjainak, a jegybank gyors és hatékony
intézkedéseinek, a válság leküzdésére irányuló pénzügypolitikának köszönhetők.
„Összességében ezek a tényezők fogják képezni a zálogát annak, hogy az ukrán
gazdaság visszaesése nem lesz több 5 százaléknál 2020-ban” – hangoztatta. Úgy
vélte, már a harmadik negyedévben, rögtön a karantén lezárulása után visszaáll
a gazdasági élénkülés, és fokozatosan csökken majd a munkanélküliség. A
következő években – folytatta –, ismét 4 százalékos gazdasági növekedésnek
leszünk a tanúi. A gazdaság élénkítése érdekében valószínűleg még idén
csökkenthető a banki kamatláb, amihez kedvező a környezet, hiszen alacsony az
infláció, és ez a kitűzött célnak megfelelően 5 százalékos szinten marad –
mutatott rá.
Szmolij hangsúlyozta,
hogy nem lesz emisszió, szerinte ugyanis a bankóprés beindítása az állami
kiadások fedezése érdekében Ukrajnában mindig katasztrofális eredménnyel járt a
gazdaságra nézve. Sokkal járhatóbb út, ha megállapodunk a Nemzetközi
Valutaalappal (IMF) a költségvetés olcsó finanszírozása érdekében –
emlékeztetett, megjegyezve, hogy a jegybank felkészült az új kihívásokra
történő gyors és hatékony reagálásra, állandó figyelemmel követi a helyzet
alakulását, elemzi a kockázatokat, ellenőrzi a prognózisok valóságtartalmát.
Nincs jó helyzetben az árérzékeny piacokon a Samsung, a gigantikus méretű készülékarzenálja ellenére nehezen veszi fel a harcot a kínai gyártók olcsón sokat adó termékeivel. Indiában már 2017-ben elveszítette a piacvezető pozícióját a Xiaomi javára, az idei első negyedévben pedig a Vivo is túlszárnyalta az eladott okostelefonok számában.
Ráadásul nem úgy tűnik, hogy csak egy átmeneti jelenségről van szó, a Samsung jó eséllyel hosszú távon kénytelen lesz a harmadik helyen tanyázni. A piacvezető Xiaomi a tavalyi első negyedévhez képest 8,4 százalék plusszal 10,3 millióra tornászta fel ez eladásait, ami magabiztos növekedésnek titulálható.
A második helyet most megszerzett Vivo főnökségének főleg nem lehet oka a panaszra, a márkának éves összehasonlításban közel 49%-kal sikerült növelnie az eladásait, így az idei első negyedévben 6,7 millió telefont értékesített.
Ezzel szemben a harmadik helyre lecsúszott Samsung éves szinten 13,7 százalékos csökkenést könyvelhetett el, bár a 6,3 millió mobilos teljesítményével nem mostanában kerül olyan helyzetbe, hogy meg kelljen fontolnia a kivonulást.
További érdekesség, hogy a negyedik helyen lévő, 200 százalékos növekedést elért Realme, továbbá a 22,4 százalékos pluszt felmutatott Oppo márkák ugyanannak a BKK Electronics nevű cégnek a leányai, mint a Vivo is.
Az Indiában legtöbb mobilt eladó öt márkából három mögött ugyanaz a vállalat áll, még ha önállóan is működnek a leánycégei.
Kevesebb mint a felére csökkent a koronavírus-járvány miatt a forgalomba helyezett új személyautók száma márciusban az Európai Unióban.
Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) pénteken nyilvánosságra hozott jelentése szerint az Európai Unió 27 tagállamában 567 ezer 308 személygépjárművet helyeztek forgalomba márciusban, 55,1 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Februárban még 7,4 százalékra, januárban pedig 7,5 százalékra rúgott a visszaesés éves összevetésű üteme.
A márciusi visszaesés üteme minden eddigi rekordot megdöntött, abszolút értékben nézve pedig 1990 óta ez volt a legrosszabb márciusi hónap.
Az első negyedévben 2 millió 480 ezer 855 új autót adtak át tulajdonosának az unióban, 25,6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
A járvány terjedését korlátozó szigorú intézkedések keretében március második felében a legtöbb autókereskedő szalon bezárt az EU-ban. Minden uniós országban csökkent márciusban a forgalomba helyezett autók száma, a legnagyobb mértékben, 85,4 százalékkal a járvány által leginkább sújtott Olaszországban. Franciaországban 72,2 százalékkal, Spanyolországban 69,3 százalékkal, Németországban pedig 37,3 százalékkal csökkentek az eladások. Az első negyedévet tekintve Olaszországban 35,5 százalékos, Franciaországban 34,1 százalékos, Spanyolországban 31 százalékos, Németországban pedig 20,3 százalékos volt a csökkenés mértéke.
Piaci részesedés szerint a legnagyobb európai gyártó (29,0 százalékos aránnyal) a német Volkswagen-csoport márciusban több mint 164 ezer személyautót helyezett forgalomba, ami 46,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Január-márciusban 19,1 százalékkal 660 ezerre esett a csoporthoz tartozó márkák értékesítése. Ezen belül az Audi márciusban 46,8 százalékkal kevesebb, 32 ezer 81 új személyautót adott át, míg az első negyedévben 18,8 százalékkal 123 ezer 98-ra csökkent az értékesített autóinak száma.
Piaci részesedés szerint sorrendben az autógyártók közül a Volkswagent követő PSA-csoport (Peugeot, Citroen, Opel/Vauxhall, DS) 68,1 százalékkal, a francia Renault 64,7 százalékkal, a Hyundai-csoport 42,5 százalékkal, a BMW-csoport 40,7 százalékkal, a Fiat-Chrysler 76,6 százalékkal, a Toyota 41,2 százalékkal, a Daimler 39,4 százalékkal, a Ford 65,1 százalékkal, a Nissan 60,3 százalékkal, a Volvo 33,2 százalékkal, a Mazda 67,8 százalékkal, a Mitsubishi 52,1 százalékkal, a Jaguar Land Rover csoport 61,3 százalékkal, a Honda pedig 67,5 százalékkal kevesebb új személyautót engedett ki az utakra márciusban.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
A felére zuhanhat idén a globális légi utasforgalom bevétele az elhúzódó koronavírus-járvány miatt – derül ki a Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség legfrissebb prognózisából. Nem valószínű a V alakú fellendülés a szektorban, inkább U alakú lesz és elsőként a belföldi légiközlekedés támadhat fel. De addig is, amíg ez eljön, hatalmas mennyiségű készpénzt égethetnek el a légitársaságok a tartalékaikból.
Jelentősen rontott a légiközlekedési szektor idei bevételi kilátásain a globális légitársaságokat képviselő testület, a Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA) az előző, március végén közölt prognózisához képest. Akkor még arra számítottak, hogy 252 milliárd dollárnyi bevételtől eshet el idén az iparág globális szinten a koronavírushoz kapcsolódó leállások miatt, most azonban már 314 milliárd dolláros bevételkieséssel számolnak az évre.
Ez azt jelenti, hogy 55 százalékkal zuhanhat a globális légiközlekedés utasforgalmi bevétele 2020-ban az előző évhez képest.
A legfrissebb prognózis azon a feltételezésen alapul, hogy az egyes országokban bevezetett szigorú korlátozások három hónapig eltartanak, de a nemzetközi légiforgalom korlátozásai akár még tovább is. Ráadásul azokban a régiókban, amelyekről március végén még azt feltételezte az IATA, hogy kevésbé lesznek érintettek a járványban, mint például Latin-Amerika vagy Afrika, szintén drámaian terjed a koronavírus.
Az utasforgalom 48 százalékkal zuhanhat a 2019-es évhez képest.
Ennek egyik oka, hogy a világ recesszió felé tart, ami különösen a második negyedévben lesz igazán súlyos. A várakozások szerint a globális GDP 6 százalékkal eshet a második negyedévben (a 2008-as válság csúcspontján csak 2 százalék volt a visszaesés), a légi utasforgalom pedig szorosan követi a GDP alakulását. A másik ok a világszerte bevezetett utazási korlátozások, ahol a legnagyobb hatás a második negyedévben jelentkezhet.
Áprilisban a járatok száma világszerte 80 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest.
A harmadik negyedévben a belföldi légiforgalom újraéledése megkezdődhet, a nemzetközi légiforgalom azonban lassabban reagál majd, mert valószínűleg a kormányzatok hosszabb ideig fenntartják majd a korlátozásokat.
„Az iparág kilátásai napról napra egyre sötétebbek” – kommentálta a friss számokat a szövetség vezetője, Alexandre de Juniac. „Nem valószínű, hogy egy gyors, V-alakú fellendülés lesz, inkább U-alakú felépülés várható, amit a belföldi légiközlekedés kezd majd el. Sok állam kínál segítséget a légitársaságainak, de a helyzet még mindig kritikus. Csak a második negyedévben 61 milliárd dollárnyi készpénzt égethetnek el a légitársaságok a tartalékaikból és 25 millió, a légiközlekedéshez kötődő állás kerülhet veszélybe” – tette hozzá.
Az IATA a közvetlen pénzügyi segítségen hiteleket, hitelgaranciákat és a vállalati kötvénypiac támogatását kéri a kormányzatoktól és a központi bankoktól, valamint a jegyekhez kapcsolódó adók átmeneti elengedését javasolja a krízis kezelésére.
Minden tavasszal és nyáron több százezer szezonális munkás ment Kelet-Európából és Észak-Afrikából Nyugat-Európa felé, hogy részt vegyen a zöldségek és gyümölcsök betakarításában. A koronavírus miatti határlezárások azonban idén ezt nem teszik lehetővé, ezzel pedig komoly bajba kerül Európa élelmiszeri ellátási lánca – írja a Financial Times.
Az európai gazdák szerint amellett, hogy a határlezárások fizikailag teszik nehézzé a zöldség- és gyümölcsszedéshez, valamint egyes termények betakarításához szükséges munkaerő rendelkezésre állását, a munkások attól is tartanak, hogy elkapják a koronavírust vagy nem fognak tudni hazatérni az újabb korlátozások miatt.
Mindezek miatt az európai gazdák komoly munkaerőhiánnyal néznek szembe. Az olyan korai termések, mint a spárga, már virágzik, ha nem sikerül időben és kellő mennyiségben betakarítani, akkor jelentősen nőhet az ára, nem beszélve arról, hogy munkaerő híján a friss zöldségek és gyümölcsök a földeken fognak megrohadni.
Az európai országok nagy mezőgazdasági munkaerőhiányban szenvednek,
Franciaországban május végével bezárólag mintegy 200 ezer munkásra lenne szükség,
Spanyolországból 70-80 ezer munkás hiányzik,
Olaszországban a következő 2 hónapban mintegy 250 ezer szezonális dolgozóra lenne szüksége,
a briteknek a szezonban 70-80 ezer dolgozó segít be,
a németeknek pedig 300 ezren.
Az egyre nagyobbá váló mezőgazdasági probléma miatt az európai kormányok már elkezdtek dolgozni a megoldáson. Múlt héten Németország engedélyt adott arra, hogy a szezonális munkások belépjenek az országba. Néhány ország azzal próbálkozik, hogy állampolgárait meggyőzze, végezzék el ők a betakarításokat. Ilyen toborzások már javában folynak a németeknél, franciáknál, spanyoloknál és a briteknél. A spanyolok ennek érdekében lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy a földeken való munka mellett is felvegyék a munkanélküli segélyt június végéig, hasonló döntés született a franciáknál is.
Egyes szakértők szerint nem lesz könnyű dolguk a kormányoknak a helyi lakosok munkába szervezésében, de vannak azért olyan európai országok, ahol sikeresebbek ezek a törekvések. Franciaországban például 240 ezer érdeklődés volt a szezonális munkák iránt és 5000 új dolgozó már munkába is állt. Ettől még problémaként jelentkezik, hogyan lehetne a munkásokat szállítani a nélkül, hogy ezzel terjesztenék a koronavírust. Ennek érdekében a franciák igyekeznek helyi embereket munkába szervezni, hogy a szállításuk ne okozzon problémát.
A spanyol gazdákat tömörítő szervezet szerint a helyiek munkába való bevonása nem lesz elég, a szezonális munkát végző emberek 80%-a külföldről jön az országba, és majdnem lehetetlen, hogy ezt a hiányzó munkaerőt helyiekkel pótolják a földeken. Németországban a gazdák és termelők nagyobb állami segítséget kérnek, államilag támogatott hiteleket, hogy a gazdaságok cash flowja biztosított legyen.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
A koronavírus-járvány, illetve az ellene hozott intézkedések hatására márciusban korábban még soha nem tapasztalt mértékben gyengült a gazdasági aktivitás az euróövezetben a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet pénteki tájékoztatása alapján.
Az IHS Markit kompozit beszerzésimenedzser-indexe márciusra vonatkozóan a végleges adatok alapján 29,7 pontra esett a februári 51,6 pontról. Az index előzetes értéke 31,4 pont volt.
A kompozit BMI összetevői közül a szolgáltatóipari BMI végleges értéke márciusra 26,4 pontra csökkent a februári 52,6 pontról. Az index előzetes értéke 28,4 pont volt.
A héten korábban, szerdán publikált feldolgozóipar beszerzésimenedzser-index (BMI) márciusra vonatkozóan a végleges adatok alapján 44,5 pontra, 92 havi mélypontra csökkent a februári 49,2 pontról.
A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének a növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a csökkenését jelzi.
A többi euróövezeti taghoz képest a legjobb teljesítményt Írország nyújtotta márciusban a BMI értéke alapján, ami 37,3 ponton 131 havi mélypontot ért el. A német kompozit BMI 35,0 pontja a felmérések történetében a legalacsonyabbnak bizonyult, csakúgy, mint a 28,9 pontos francia, a 26,7 pontos spanyol és 20,2 pontos olasz.
A márciusi teljesítménymutatók az euróövezeti GDP évesített 10 százalékos csökkenésével vannak összhangban – foglalta össze a felmérés megállapításait Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza. „Különösen a szolgáltatóipar szenvedte meg a járvány miatt bevezetett megszorításokat” – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy egyetlen ország sem kerülheti el a járvány gazdasági következményeit. Az olaszországi szolgáltatóipari BMI 17,4 pontos márciusi értéke viszont jól érzékelteti, mire lehet számítani máshol is a korlátozások szigorítása és kiterjesztése esetén.
„A foglalkoztatás még nem esett ugyan vissza a pénzügyi válsághoz mérhető sebességgel, az elkövetkező hónapokban azonban a munkanélküliek számának a meredek növekedésére lehet számítani még a kormányok ennek megakadályozására hozott intézkedései ellenére is” – mutatott rá, leszögezve, hogy a járvány gazdasági következményeinek a pontos felméréséhez még nem áll rendelkezésre elegendő információ.
A veszélyes vírus terjedése súlyos károkat okoz a kínai gazdaságnak, s nagy veszteségeket jelenthet a jelenlegi negyedévben. Kínának mérsékelnie kell az adókat, növelnie kell az állami kiadásokat és csökkentenie kell a kamatlábakat annak érdekében, hogy a járvány ne okozzon katasztrófát az amúgy is hadilábon álló gazdaság számára – közölte a CNN, hozzátéve, hogy a vírus kihatásait a gazdaságra pontosan nem lehet előre jelezni.
A kínai médiaszolgáltatók és a helyi közgazdászok véleménye
szerint Kína gazdasági növekedési üteme ebben a negyedévben 2%-kal is
csökkenhet. Az ilyen mértékű lelassulás 62 milliárd dolláros veszteséget eredményezhet
az elveszített növekedési ütem miatt. Kína nem engedhet meg magának ilyen
csapást, hiszen a tavalyi évben az ország gazdasági növekedési üteme csaknem a
legalacsonyabb volt három évtized alatt.
Peking minden erejével próbálja megállítani a vírust, hogy az ne okozzon nagy károkat a gazdaságban. A kommunista párt nemrégiben Li Ko-csiang miniszterelnököt bízta meg a vírus terjedésének ellenőrzésével és kontrollálásával. A döntés egyértelmű jelzés volt arról, hogy a vírus elleni küzdelem Peking kiemelt prioritásává vált.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
