Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2023 első negyedévében nőtt, a gazdasági fellendülés továbbra is az egyik prioritás az országban – közölte kedden Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő azt írta: „Az általunk meghatározott öt fellendülési prioritás egyike gazdaságunk fellendülése. Az előzetes becslések szerint az idei év első negyedévében a GDP 2,4 %-kal nőtt az előző negyedévhez képest.”
A miniszterelnök szerint a hatóságok most arra koncentrálnak, hogy ésszerű és hatékony ösztönzőket hozzanak létre a vállalkozások számára. Konkrétan a mai napon olyan döntés meghozatala van tervben, amely lehetővé teszi a 7,8 milliárd hrivnya összegű állami garanciaprogram folytatását. „Ez a megfizethető kedvezményes hitelek egyik programja, amikor egy vállalkozó hitelének 80 százalékát az állam fedezi a banknak” – magyarázta Denisz Smihal.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2022-ben Ukrajna GDP-je meredeken csökkent az orosz megszállók inváziója miatt. Az év során a visszaesés 29,1 % volt. A 2023-as költségvetés ugyanakkor 3,2 %-os ukrán GDP-növekedést is tartalmaz. Ugyanakkor az olyan nemzetközi szervezetek, mint az IMF vagy a Világbank, szkeptikusak az Ukrajnára vonatkozó gazdasági előrejelzésekkel kapcsolatban, mivel jelenleg nagy a bizonytalanság a háború közepette.
Az orosz jegybank 4,5 és 6,5 százalék közé saccolja az idei infláció mértékét, miközben Kijevben a tavalyi első negyedévhez mért zuhanás ellenére optimisták, mivel az évvégi számokhoz képest 2,4 százalékos javulást regisztráltak.
Minimálisan gyorsult az éves szintű infláció Oroszországban májusban, miután áprilisban 2020 februárja óta a legalacsonyabb szintre került részben a tavalyi magas bázis miatt, de így is már a harmadik egymást követő hónapban állt a jegybanki 4 százalékos inflációs cél alatt.
A statisztikai hivatal azt közölte, hogy májusban az éves infláció 2,5 százalék volt, meghaladta az áprilisi 2,3 százalékot és felülmúlta az elemzői várakozások átlagában szerepelt 2,4 százalékot. Tavaly májusban 17,1 százalékos inflációt mértek Oroszországban. Az orosz jegybank múlt heti kamatdöntő ülése után megerősítette a 4,5-6,5 százalékos idei éves átlagos inflációra vonatkozó becslését, míg a gazdaságfejlesztési minisztérium továbbra is 5,3 százalékkal számol.
Ukrajna hazai összterméke (GDP) 10,5 százalékkal csökkent az idén az első negyedévben éves összevetésben, a gazdasági teljesítmény visszaesése kisebb volt a vártnál. Julia Sviridenko ukrán gazdasági miniszter azt mondta: nagyobb, 14 százalékos éves gazdasági visszaesésre számított, és jelezte, hogy a GDP 2,4 százalékkal nőtt az idei első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévvel összevetve.
Ukrajna GDP-je 29,1 százalékkal csökkent tavaly. A gazdasági minisztérium március elején 1 százalékra fogta vissza az ország idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábban várt 3,2 százalékos bővülésről. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisban közölt legfrissebb előrejelzésében az szerepelt, hogy Ukrajna GDP-je idén 3 százalékkal csökken, a Világbank viszont 0,5 százalékos növekedést vár.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az elmúlt évben a világ az oroszok Ukrajna elleni háborújára fordított teljes összeg új rekordot ért el: 2,24 billió dollárt tett ki. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet tölt be a katonai kiadások terén, éppen Európában nőttek a legnagyobb mértékben a mutatók. A kiadások évi 13%-os növekedése az elmúlt 30 év leggyorsabb üteme. A költségek ilyen meredek növekedését elsősorban Ukrajna és az Orosz Föderáció költségei okozták.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) tanulmánya szerint Ukrajna 2022-ben 640%-kal növelte katonai kiadásait. Pénzben kifejezve a háborús kiadások összege elérte a 44 milliárd dollárt. Az ország katonai kiadásainak ilyen gyors növekedése a legmagasabb az intézet kutatása során feljegyzett kiadások között – írja az Ekonomicsna pravda. A megnövekedett védelmi kiadások és az ukrán gazdaság háborús veszteségei miatt a katonai teher 2022-ben elérte a GDP 34%-át. Míg egy évvel korábban ez a mutató 3,2% volt.
Ukrajna a harmadik helyen áll a világon a fegyverimportot tekintve
Ukrajna bekerült a világ három legtöbb fegyvert importáló országai közé. A listán Katar és India mögött áll – számolt be az RBK-Ukrajina.
A háború a tervezettnél többe kerül Oroszországnak
Az intézet számításai szerint Oroszország tavaly a vártnál 9,2%-kal többet költött, ami 86,4 milliárd dollárt tett ki. Ez az ország GDP-jének 4,1%-át tette ki. Összehasonlításképpen 2022 Oroszország katonai kiadásai a GDP 3,7%-át tették ki.
Oroszország honvédelmi kiadásai nominálisan már 34%-kal magasabbak a 2021-re tervezettnél. Dr. Lucy Bero-Sudro, a SIPRI katonai kiadási és fegyvergyártási programjának igazgatója elmondta, hogy Oroszország tervezett és tényleges kiadásai közötti ekkora különbség azt jelzi, hogy a háború sokkal többe kerül, mint várták – írja az az RBK-Ukrajina.
Kimerítő háború – valószínű, kézzelfogható előrelépés a csatatéren – nem
Az Economist kiadvány közölte, Oroszország kibír egy kimerítő hosszú háborút Ukrajnával. A kiadvány szerzői szerint azonban Moszkva valószínűleg nem tud változtatni a csatatéren kialakult helyzeten és fokozni a konfliktust.
The Economist: Pénzt biztosítani a háborúra – nem jelent problémát az Orosz Föderáció számára
Oroszországnak azonban még mindig sok lehetősége van gazdasága és háborúja finanszírozására. Az ország GDP-jének mintegy 10%-a az orosz szuverén alapban van, ami 150 milliárd dollár. Bár tavaly 30 milliárddal csökkent az alap, amiatt mert nem volt nyereséges szénhidrogénexport, az orosz energetikai cégek gazdagok, amit valahol be kell fektetni. Másrészt az orosz pénzintézetek elegendő eszközzel rendelkeznek a költségvetési hiány fedezésére. Egyszerűen fogalmazva, Oroszországban a pénz nem jelent akadályt az invázió folytatására. A szerzők becslései szerint Oroszországnak az ukrajnai háború a GDP csupán 3%-ba került, ami még annál is kevesebb, mint amennyit az USA a koreai háborúra költött.
Több fegyvert gyártanak
Oroszország felgyorsítja a fegyvergyártást, Dmitro Medvegyev pedig a közelmúltban bejelentette, hogy 2023-ig 1500 modern harckocsit állítanak elő. Egyes gyárak a nap 24 órájában dolgoznak, a gyártók bőkezűen vesznek fel hiteleket, a fém késztermékek gyártása a hivatalos statisztikai adatok szerint januárban és februárban 20%-kal haladta meg a múlt évi mutatókat.
Az orosz gazdaságban a várt hanyatlás nem következett be
Az orosz gazdaságban tavaly mindössze 2-3%-kal csökkent a reál-GDP. És ez sokkal kevesebb, mint a szakértők által jósolt 10-15%-os csökkenés.
Nincs értelme a szankcióknak?
Az Orosz Föderációval szemben alkalmazott szankciók széles köre ellenére az utóbbi továbbra is csaknem annyit importál, mint korábban. Megváltoztak a kereskedelmi partnerek, és a Nyugat helyett Oroszország kétszer annyit kereskedik Kínával, a szankciók megkerülésére hirtelen nőtt a harmadik országokból származó áruk importja – írta az RBK-Ukrajina. A szankciók azonban sokkal erősebben érintették az exportot, mivel márciusban az olajértékesítésből származó bevételek 43%-kal voltak kevesebbek, mint egy évvel ezelőtt.
Okszana Csopak
[type] => post [excerpt] => Az elmúlt évben a világ az oroszok Ukrajna elleni háborújára fordított teljes összeg új rekordot ért el: 2,24 billió dollárt tett ki. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet tölt be a katonai kiadások terén, éppen Euró... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1682890620 [modified] => 1682873435 ) [title] => Mennyibe kerül Oroszország háborúja Ukrajnának? [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=37739&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 37739 [uk] => 37652 ) [trid] => ild5234 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 37655 [image] => Array ( [id] => 37655 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/800-0-1617882511-6590.jpg [original_lng] => 106971 [original_w] => 800 [original_h] => 545 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/800-0-1617882511-6590-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/800-0-1617882511-6590-300x204.jpg [width] => 300 [height] => 204 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/800-0-1617882511-6590-768x523.jpg [width] => 768 [height] => 523 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/800-0-1617882511-6590.jpg [width] => 800 [height] => 545 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/800-0-1617882511-6590.jpg [width] => 800 [height] => 545 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/800-0-1617882511-6590.jpg [width] => 800 [height] => 545 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/800-0-1617882511-6590.jpg [width] => 800 [height] => 545 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1682862635:5 [_thumbnail_id] => 37655 [_edit_last] => 5 [views_count] => 3149 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] =>
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Ukrajna hazai összterméke (GDP) 29,1 százalékkal csökkent tavaly – közölte az ukrán statisztikai hivatal csütörtökön a részletek ismertetése nélkül.
Egy hónapja a gazdasági minisztérium saját számításai alapján 29,2 százalékos gazdasági visszaesésről jelentett. A minisztérium akkor az Ukrajna elleni orosz invázió miatt a lakossági fogyasztásban, valamint a beruházási aktivitásban bekövetkezett csökkenéssel, továbbá az export és az import visszaesésével magyarázta az adatot.
A kormány januárban nagyobb, 30,4 százalékos GDP-csökkenést becsült 2022-re.
A gazdasági minisztérium március elején 1 százalékra fogta vissza az ország idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábban várt 3,2 százalékról.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) napokban közölt legfrissebb előrejelzésében az szerepelt, hogy Ukrajna GDP-je idén 3 százalékkal csökken, a Világbank viszont 0,5 százalékos növekedést vár.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb tanulmányában rangsorolta az országokat a 2023-ban várható egy főre jutó gazdasági teljesítmény alapján, Magyarország GDP-je pedig nem várt helyezéshez jutatta az országot.
A legmódosabb államok többsége nem meglepő módon a két legvagyonosabb kontinensen található: Észak-Amerikában és Európában, ahol az egy főre jutó GDP 59 ezer, illetve 34 ezer dollár.
A leggazdagabb ország címével Európa egyik legkisebb országa, Luxemburg büszkélkedhet, ahol az egy főre jutó GDP kis híján 130 ezer dollár.
Luxemburg gazdasági sikerei már nem csak a kiemelkedő acélgyártásnak köszönhetőek, jelenleg inkább a jól működő pénzügyi szektor befolyásolja pozitívan az ország GDP-jét, mely 415-szöröse a lista szerinti legszegényebb ország gazdasági teljesítményének.
Az alacsony társasági adókulcsoknak, az üzletbarát környezetnek és a magasan képzett munkaerőnek hála a második helyezett a külföldi befektetők kánaánjává vált. Írország egy főre jutó GDP-je az utóbbi években indult rohamos növekedésnek, jelenleg 107 ezer dollárral egyenlő. Nem sokkal maradt le Svájc sem, 94 ezer dolláros GDP-vel.
A legjobb tízbe jutott még Katar, Norvégia, Szingapúr, az Egyesült Államok, Izland, Ausztrália és Dánia is. Magyarország ugyan nem került a lista élére, mégis váratlan helyezést ért el a 190 résztvevős versenyben. 20 119 dollárral az 57. helyet foglalja el, megelőzve Romániát, Lengyelországot és Horvátországot is. Szlovákia és Szlovénia ugyan maga mögé utasította, a GDP szerint készített lista így is pozitív eredményeket mutat.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az egy főre jutó GDP nem szolgál pontos jóléti mutatóként, hiszen csak az ország gazdasági teljesítményéről ad képet, nem számolva a termelés növekedésével járó, de az általános jólétre károsan ható tényezőkkel. Ilyen például a környezetszennyezés, az egészségügyi problémák és a kiadásnövekedés, melyek ugyan a GDP-t növelik, de nem járulnak hozzá az életminőség javulásához.
A sor végén a legszegényebbek
A legtehetősebb országokkal ellentétben a világ legszegényebb országainak zöme Afrikában fekszik: Burundi mindössze 13 millió lakosával, Afrika legkisebb államaként 308 dollár egy főre jutó GDP-vel az utolsó helyezett a listán. A visszatérő polgárháborúk és a magas szintű korrupció sújtotta országból tömegével vándorolnak Európa felé a migránscsoportok, így ilyen tekintetben jelentős kibocsátónak számít.
A második és a harmadik legalacsonyabb egy főre jutó GDP a szintén afrikai Sierra Leoné és Malawié, mindkettő közel 200 dollárral több, mint Burundié.
A világ mind a 20 legszegényebb országa – Jemen kivételével – az afrikai kontinensen található.
Ukrajna hazai összterméke (GDP) 29,2 százalékkal csökkent tavaly – közölte az ukrán gazdasági minisztérium nem végleges adatai alapján.
A gazdaság teljesítményének zsugorodását az Ukrajna elleni orosz invázió miatt a lakossági fogyasztásban, valamint a beruházási aktivitásban bekövetkezett visszaesés, továbbá az export és az import esése okozta.
Nagyobb visszaesésre számítottak
Az ukrán kormány januárban nagyobb, 30,4 százalékos GDP-csökkenést becsült. Ezt az adatot annak a hatására korrigálták kedden, hogy a negyedik negyedévi GDP-visszaesés a vártnál kisebb, éves szinten 31,4 százalék volt.
A gazdasági minisztérium március elején 1 százalékra fogta vissza az ország idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábban becsült 3,2 százalékról.
Nemrég azonban jó hír érkezett az ukrán gazdaság számára, ugyanis egy fontos kereskedelmi megállapodás meghosszabbítása mellett döntött az orosz külügyminisztérium, ami érinti az ukrán gabonaexportot.
Az Ukrajna Gazdasági Minisztériuma 1 százalékra csökkentette a 2023-ra vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését – idézte hétfőn a Reuters tudósítása szerint az Interfax ukrán hírügynökség a miniszterhelyettest.
A minisztérium korábban azzal számolt, hogy az orosz invázió által sújtott és tavaly mintegy harmadával zsugorodott gazdaság az idén 3,2 százalékkal fog növekedni.
Egy kijevi rendezvényen felszólalva Szerhij Szobolev gazdasági miniszterhelyettes azt mondta, hogy az új számadat azon az értékelésen alapul, hogy a harcok az év közepén túl is folytatódnak.
Azt is előrevetítette, hogy az infláció 24%-ra csökken a tavalyi 26,6%-ról – jelentette az Interfax.
Európa legnagyobb gazdaságában az egy főre jutó GDP 2000 euróval lesz alacsonyabb, mint amekkora a béke megőrzése esetén lenne.
Az ukrajnai háború az idei év végéig mintegy 160 milliárd euróval, azaz mintegy 4 százalékkal csapolja meg a német bruttó hazai összterméket – mondta Peter Adrian, a német ipari és kereskedelmi kamarák (DIHK) vezetője vasárnap a Rheinische Postnak.
Hozzáfűzte, ez azt jelenti, hogy Európa legnagyobb gazdaságában az egy főre jutó GDP 2000 euróval lesz alacsonyabb, mint békés körülmények közepette lenne.
Németországban ugyanis az ipar nagyobb arányt képvisel a gazdaságban, mint a legtöbb országban, és az ágazat nagyrészt energiaigényes, emiatt a német vállalatokat különösen súlyosan érintette az energiaárak emelkedése.
A német ipar 2023-ban mintegy 40 százalékkal fizethet többet az energiáért, mint 2021-ben – derült ki az Allianz Trade múlt havi tanulmányából is.
A 2023-as és 2024-es növekedési kilátások ezért gyengébbek, mint sok más országban – mondta Adrian, hozzátéve, hogy ez már tavaly is így volt.
Németország, amely évtizedekig a viszonylag olcsó orosz vezetékes gázra támaszkodott, most rendkívül nehéz helyzetbe került a saját földgázkészletekkel rendelkező Egyesült Államokhoz vagy az atomenergiával bőségesen ellátott Franciaországhoz képest.
A gáz ára körülbelül háromszor-ötször magasabb, mint az Egyesült Államokban, az áram pedig négyszer olyan drága, mint Franciaországban.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
A Gazdasági Minisztérium rontotta a bruttó hazai termék (GDP) 2022-es esésére vonatkozó előrejelzését – közölte pénteken Denisz Kugyin, a gazdasági miniszter első helyettese egy konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Kugyin a Gazdaságstratégiai Központ által szervezett tanácskozáson elmondta: „az energetikai infrastruktúra elleni októberi támadások előtt azt jósoltuk, hogy a GDP csökkenése az év végén körülbelül 32% lesz. Oroszország hatalmas csapásai után azonban a GDP visszaesésére vonatkozó előrejelzésen rontottunk, 33,2-33,5%-ra.” A csökkenés éves szinten 41%-ra gyorsult novemberben – tette hozzá.
A helyettes tárcavezető szerint a Gazdasági Minisztérium még nem változtatott a következő évre vonatkozó előrejelzésén: 2023-ban 3,2%-os GDP-növekedést irányoz elő a költségvetésben. Az előrejelzés azon a forgatókönyvön alapul, hogy a háború aktív szakasza a nyáron véget ér.
„Meg kell érteni, hogy az energetikai infrastruktúra Oroszország általi támadása az inflációra is negatív hatással lesz. Hiszen a vállalkozások a költségek növekedését áthárítják a fogyasztókra. De ez csak egy rövid távú tendencia” – mutatott rá Denisz Kugyin, aki szerint jó hír, hogy az energetikai rendszer nagyon gyors ütemben áll talpra, és mára sok mutató szerint máris az októberi szintnek felel meg.
Nem változtatott a 25 százalékos alapkamaton csütörtöki ülésén az ukrán központi bank. Júniusban emelték erre a szintre a kamatlábat azzal a céllal, hogy megszelídítsék a két számjegyű inflációt, és már korábban többször megerősítették, hogy 25 százalékon szándékoznak azt tartani 2024-ig.
A jegybank az év utolsó kamatdöntő ülése után kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a folyamatos nemzetközi finanszírozás a gazdasági stabilitás egyik legfontosabb előfeltétele. A külföldi pénzügyi támogatás az idén eléri a 31 milliárd dollárt – közölték. Andrij Pisnij, a bank kormányzója elmondta, hogy jövőre 18 milliárd eurót várnak az Európai Uniótól és 10 milliárd dollárt az Egyesült Államoktól, és jól haladnak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is.
„A gazdasági fejlődésre nézve a fő kockázatot az jelenti, hogy Oroszország hosszabb ideig tartó teljes körű katonai agresszióval, valamint a kritikus infrastrukturális létesítmények elleni terrortámadások fokozásával lép fel Ukrajna ellen” – idézte a Reuters a közleményt. A hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Oroszország az elmúlt hetekben fokozta az energetikai létesítmények elleni támadásokat, ami az ország nagy részén súlyos energiahiányt és hosszú áramkimaradásokat okozott.
Az energiahálózatra mért rakétacsapások miatt a GDP visszaesése az idén nagyobb lesz, mint amire októberben számítottunk – ismerte el Szerhij Nyikolajcsuk kormányzóhelyettes, hozzátéve, hogy a fellendülés jövőre sokkal alacsonyabb lesz annál, mint amire számítottak.
A központi bank jelenlegi előrejelzése szerint Ukrajna GDP-je idén 31,5 százalékkal zsugorodik, de 2023-ban visszatér vissza a növekedés útjára, és négy százalékkal bővül. Az IMF pesszimistább, az idén 35 százalékos visszaeséssel és azzal számol, hogy jövőre stabilizálódik az ukrán gazdaság.
A jegybank azt is közölte, hogy a fogyasztói infláció októberben 26,6 százalékra gyorsult éves összehasonlításban.
Egyben bejelentették, hogy öt százalékponttal növelik a kereskedelmi bankok kötelező tartalékolási kötelezettségét.
