Az európai autóipar kereslethiánnyal és túlkapacitásokkal küzd, a védelmi szektor viszont alig győzi teljesíteni a megrendeléseket. A német Volkswagen és a Mercedes után most a francia Renault jelentette be, hogy beszáll a hadiiparba.
A Renault csoport a védelmi technológiákra szakosodott Thalesszal együttműködve katonai járművet fejleszt – jelentette be hétfőn a francia autógyártó, tovább bővítve szerepvállalását az európai újrafegyverkezési törekvések támogatásában.
A projekt a Renault ipari gyártási tapasztalatára és a Thales kommunikációs technológiáira épít. A cél egy többfeladatú katonai jármű létrehozása, amely gyorsan és költséghatékonyan gyártható – közölte a vállalat.
Autógyártók a hadiiparban – a Renault is beállt a sorba
Oroszország ukrajnai inváziója, valamint az Egyesült Államok külpolitikájának Donald Trump elnöksége alatti változása jelentős védelmi beruházásokat indított el Európában. Több európai hadiipari vállalat az autóiparhoz fordul további gyártókapacitásokért, hogy kielégítse a megrendelések megugrásából fakadó keresletet.
A Renault korábban már jelezte, hogy eleget tett a francia védelmi minisztérium felkérésének katonai projektekben való részvételre. Ezek közé tartozik egy légi drónok gyártására irányuló program is, amelyet a Turgis Gaillard dróngyártó vállalattal közösen valósít meg.
Az új jármű prototípusát, amely a 4 TROOP nevet kapta, hétfőn mutatják be a Párizs közelében megnyíló Eurosatory védelmi kiállításon.
A négykerék-meghajtású jármű hibrid hajtáslánccal rendelkezik, és minden tereptípuson képes működni. A Renault szerint
felderítési feladatokra,
csapatok koordinálására,
érzékeny létesítmények és területek megfigyelésére, valamint
drónok és pilóta nélküli szárazföldi járművek telepítésére is alkalmas.
A jármű úgynevezett Vehicle-to-Load funkciójának köszönhetően terepi körülmények között bizonyos elektromos berendezések energiaellátását is biztosítani tudja.
A Renault és a Turgis Gaillard által közösen fejlesztett drón első demonstrációs példánya várhatóan még az év vége előtt felszáll – mondta François Provost, a Renault vezérigazgatója a Reutersnek adott múlt heti interjújában.
Ez az autóipar egyik előnye is: nem harminc év alatt valósítunk meg valamit, hanem tizenkét hónap alatt – mondta.
A Renault a drónokat a Le Mans-i üzemében tervezi összeszerelni, amely autóipari alvázak gyártására szakosodott. Az üzem havi termelési kapacitása akár 600 darab is lehet.
A vállalat emellett a belga katonai felszereléseket gyártó John Cockerill céggel is együtt dolgozik különböző projekteken, amelyek még korai fejlesztési szakaszban vannak.
Kereslet híján a német autógyárak is a hadiiparban bíznak
A Mercedes-Benz együttműködésre készül egy olyan startuppal, amelynek célja Európa kritikus infrastruktúrájának védelme az ellenséges drónokkal szemben. Ezzel a nehézségekkel küzdő német autóipari óriás a legújabb szereplővé válik, amely a védelmi szektorban terjeszkedik.
A stuttgarti autógyártó szándéknyilatkozatot írt alá a múlt héten a müncheni Tytan Technologies vállalattal. Az együttműködés keretében a Mercedes járműveket biztosít majd egy mobil légvédelmi rendszerhez, amelynek feladata a kis méretű, úgynevezett FPV (first-person view) drónok megsemmisítése. Ezek a drónok egyre nagyobb aggodalmat keltenek az európai hírszerző szolgálatok körében.
A Drone Defender névre keresztelt rendszer a Mercedes Sprinter furgonját és a gyártó G-osztályú terepjárójának katonai változatát használja majd fegyverhordozó platformként. Az utóbbi jármű már szolgálatban áll a német hadseregnél.
A rendszer különböző érzékelőkkel és indítóberendezésekkel lesz felszerelve, amelyek a Tytan által fejlesztett elfogó drónokat vetik be.
Ezeket arra tervezték, hogy a gyanús pilóta nélküli légi járműveket vagy nekiütközéssel, vagy robbanófej segítségével semmisítsék meg.
A Mercedes és a Tytan partnersége a legújabb példája annak, hogy a német autóipar és a gyorsan növekvő védelmi ipar szereplői egyre szorosabban működnek együtt Németországban.
Az ország 2030 végéig több mint 750 milliárd eurót tervez katonai kiadásokra fordítani.
A megállapodás összhangban van Berlin törekvésével, amely arra ösztönzi a kínai verseny miatt csökkenő nyereséggel szembesülő autógyártókat, hogy tömegtermelési tapasztalataikat és kihasználatlan kapacitásaikat a fegyvergyártók rendelkezésére bocsássák. Az utóbbiaknak gyorsan kell bővíteniük termelésüket a megugró európai kereslet miatt.
A Financial Times márciusban arról számolt be, hogy a Volkswagen tárgyalásokat folytatott az izraeli Rafael rakétagyártóval az Iron Dome rendszer indítóállványainak gyártásáról a VW osnabrücki üzemében.
A francia–német KNDS harckocsigyártó szintén tárgyalt a Mercedesszel arról, hogy átvegyen kapacitásokat az autógyártó berlini közelében található ludwigsfeldei furgongyárában.
Ukrajna jelenleg mintegy 30 milliárd amerikai dollárt irányít saját védelmi-ipari komplexumába, miközben az ukrán hadiipar legalább a duplájára tudná növelni a termelési kapacitását. Erről Volodimir Zelenszkij elnök beszélt egy interjújában.
Ukrajna szeretné fejleszteni a fegyverexportot, de először a saját védelmét és azoknak az országoknak a támogatását kell biztosítania, amelyek segítik a háborúban.
Mindent exportáljanak a mi frontunkra, és utána – bármelyik partnerországba. De az elsőbbség azoké a legnagyobb donoroké, amelyek pénzzel, rakétákkal és politikai támogatással segítenek nekünk
– mondta Zelenszkij.
Hozzátette, hogy az ukrán fegyverzet egyes területeinek fejlődése – például a tengeri drónoké – a nemzetközi partnerekkel való együttműködésnek köszönhető. Kiemelte az Egyesült Királyságot, Norvégiát és Hollandiát, amelyek jelentős tapasztalattal rendelkeznek a tengeri technológiák terén.
Soha nem látott bevételekkel és rendelésállománnyal zárták a 2025-ös évet az amerikai védelmi ipar legnagyobb vállalatai, miközben a globális fegyverkezés új lendületet vett. Az ukrajnai és közel-keleti háborúk, a NATO-költések emelése és Donald Trump exportbarát politikája együtt teremtettek olyan piaci környezetet, amelyben az amerikai fegyvergyártók történelmi üzleti sikereket értek el.
Soha nem látott bevételekkel és rendelésállománnyal zárták a 2025-ös évet az amerikai védelmi ipar meghatározó vállalatai. A frissen közzétett pénzügyi jelentések szerint a legnagyobb szereplők két számjegyű árbevétel-növekedést értek el, miközben a még teljesítetlen megrendelések értéke elérte, sőt több esetben meghaladta a 200–300 milliárd dollárt – írta elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Kiemelték, hogy Donald Trump amerikai elnök alatt csúcsra jár az ország védelmi ipara.
A számok alapján a szektor növekedése nem átmeneti fellendülés, hanem tartós trend eredménye: a geopolitikai feszültségek, a védelmi kiadások globális emelkedése és az amerikai exportpolitika átalakítása együttesen hajtotta fel az üzletet.
Háborúk és fegyverkezés hajtják a keresletet
A védelmi ipar bővülését több, egymást erősítő tényező táplálta. Az ukrajnai és a gázai háború elhúzódása folyamatos utánpótlási igényt teremtett, miközben a NATO tagállamai egyre határozottabban köteleződnek el a katonai költségvetések növelése mellett. Európában párhuzamosan felgyorsult a fegyverkezés, amit részben a készletek kimerülése, részben a biztonságpolitikai kockázatok újraértékelése indokolt.
Ebben a környezetben az amerikai vállalatok már 2025-ben képesek voltak jelentős új szerződéseket lekötni, miközben európai versenytársaik sok esetben kapacitás- és készlethiánnyal küzdöttek.
Trump reformja gyorsította az értékesítést
A keresletet politikai oldalról is erős impulzusok támogatták. Donald Trump nemzetközi tárgyalásain rendszeresen napirendre kerültek az amerikai fegyverrendszerek exportlehetőségei, miközben az elnök 2025 áprilisában reformot rendelt el az amerikai külföldi fegyvereladási rendszerben (Foreign Military Sales, FMS).
A cél az volt, hogy az értékesítési folyamat gyorsabbá és átláthatóbbá váljon az Egyesült Államok szövetségesei számára. A változtatások hatása rövid időn belül megjelent a megrendelési adatokban, különösen Európában és a Közel-Keleten.
Miért verhetetlenek most az amerikai cégek?
Az amerikai védelmi vállalatok piaci előnye két alapvető tényezőből fakad. Egyrészt jóval nagyobb gyártókapacitással és raktárkészletekkel rendelkeznek, mint európai versenytársaik, így a hirtelen megugró keresletet azonnal képesek kiszolgálni. Másrészt több kulcskategóriában, például
légvédelmi rendszerek,
precíziós fegyverek
vagy integrált harcászati megoldások
terén – technológiai fölényben vannak, sok esetben valódi európai alternatíva nélkül.
Ez a kombináció azt eredményezte, hogy a növekvő védelmi költések jelentős része továbbra is az amerikai gyártóknál csapódik le, miközben az európai ipar inkább közép- és hosszú távon tud reagálni a megváltozott környezetre.
Az elemzők szerint a 2025-ös rekordév nem egyszeri csúcs, hanem egy hosszabb növekedési ciklus része lehet. A geopolitikai bizonytalanságok fennmaradása, a NATO-vállalások teljesítése és az amerikai exportpolitika aktív támogatása alapján a védelmi ipar továbbra is a globális gazdaság egyik leggyorsabban bővülő szegmense maradhat.
A kérdés már nem az, hogy lesz-e újabb rekordév, hanem az, hogy meddig tartható fenn ez a tempó, és mikor tudnak az európai gyártók érdemben felzárkózni az amerikai dominanciához.
Andrij Hnatov vezérkari főnök az Ukrinformnak adott, október 1-jén megjelent interjújában elmondta: Oroszország mintegy 20 ezer észak-koreai munkást vihetett be katonai célokra szánt termékek előállítására. Hozzátette ugyanakkor, hogy az információk még további megerősítést igényelnek – számolt be az Index.
Az altábornagy szerint Oroszország észak-koreai munkaerőt használ drónok gyártásához, amelyeket az oroszországi Tatárföldi Köztársaságban gyártanak.
Észak-Korea kulcsfontosságú szövetségesévé vált Oroszországnak a háborúban, tüzérséget, rakétákat és több ezer katonát biztosítva.
Phenjan kezdetben körülbelül 11-12 ezer katonát küldött Oroszországba 2024 végén, hogy segítsen elhárítani egy ukrán behatolást a kurszki területre. Az észak-koreai kontingens állítólag 2000 katonát vesztett a harcokban.
Rekordösszeget, hatszázötvenmilliárd eurót kellene elkölteni a hadseregre 2029-ig. Történelmi mértékű védelmi költekezésbe kezdene Berlin, de a lassú német bürokrácia és az ipar szűk keresztmetszetei veszélyeztethetik a megvalósítást.
Miután Berlin jóváhagyta a következő öt évre szóló, példátlanul magas, 650 milliárd eurós védelmi költekezést, Boris Pistorius védelmi miniszter előtt most nem a pénzszerzés, hanem az elköltése és a német bürokrácia leküzdése jelenti a legnagyobb kihívást. A haderő évtizedes elhanyagoltsága és a beszerzési rendszer bénultsága miatt sokak szerint nemcsak politikai, hanem ipari és adminisztratív forradalomra is szükség van ahhoz, hogy a Bundeswehr valóban ütőképes hadsereggé váljon – írta a Financial Times.
A berlini védelmi költekezés 2029-re elérheti az évi 162 milliárd eurót, ami 70 százalékos növekedés lenne az idei szinthez képest.
Ez lehetővé teszi, hogy Németország már hat évvel a NATO új célkitűzési határideje előtt teljesítse a GDP 3,5 százalékának megfelelő katonai kiadást.
A fő gondot azonban nem a szándék vagy a pénz jelenti, hanem a végrehajtás. A német beszerzési rendszer hírhedten lassú: egy új gépkarabély kiválasztása hét évig, egy helikopterpilóta-sisak beszerzése több mint egy évtizedig tartott.
A védelmi minisztérium alá tartozó koblenzi hivatalban 11 800 ember dolgozik, de sok esetben a szabályozások és a túlbonyolított eljárások akadályozzák a hatékonyságot.
A minisztérium most már gyorsaságot sürget, nem „aranyozott megoldásokat”. Pistorius szerint végre valóban meg lehet vásárolni azt, „amire szükség van” – de csak akkor, ha az ipar képes gyorsan és célzottan bővíteni a gyártókapacitásait.
A német bürokrácia betonfala
A célok ambiciózusak: a katonák létszámát 180 ezerről 260 ezerre emelnék a következő évtized közepéig, miközben több tízmilliárd eurót fordítanának légi védelemre, páncélozott járművekre, kibervédelemre és saját műholdas rendszerekre. A Bundeswehr laktanyái közül sok katasztrofális állapotban van, és ezeket is korszerűsíteni kell.
A hadiipari vállalatok egyszerre lelkesek és aggódnak. A közepes méretű fegyvergyártók szerint ijesztők a berlini számok, és attól tartanak, hogy a gyártás bővítése nem fog lépést tartani a kereslettel.
A késedelmes szállítások már most is problémát okoznak – egy amerikai Patriot rendszerre például 2028-ig kell várni a megrendelés után.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a gyors pénzköltés elhibázott döntésekhez, túlárazáshoz és elavult technológiákhoz vezethet. Ráadásul a német kormány jelenleg kevéssé nyitott az európai közös védelmi beruházásokra, amivel a kontinens kisebb országai hátrányba kerülhetnek.
A német hadiiparon belül is vita van arról, mire kellene költeni: a Rheinmetall a hagyományos harc fontosságát hangsúlyozza, míg a Helsing szerint a jövő a drónokban és a mesterséges intelligenciában van. A szakértők azonban abban egyetértenek, hogy gyorsan kell megtalálni a megfelelő arányt – különben az újabb „békeosztalék” helyett csak újabb elpazarolt lehetőség marad.
Az Egyesült Királyság és Németország közösen fejleszt ki egy új, több mint 2000 kilométeres hatótávolságú, „mély precíziós csapásmérő” fegyvert. John Healy brit és német védelmi miniszter, Boris Pistorius az új közös projekt bejelentését egy berlini találkozón tervezi.
A megvalósítás ütemtervéről, illetve a finanszírozás összegéről egyelőre nem közölnek részleteket.
„Ebben az egyre veszélyesebb világban a NATO és az európai szövetségesek összetartanak. Ez a partnerség segít nekünk abban, hogy a védelmet a növekedés motorjává alakítsuk – munkahelyeket teremtve, készségeket fejlesztve és beruházásokat ösztönözve az Egyesült Királyságban és Németországban” – mondta Healy.
A miniszterek várhatóan a találkozó során a tengeri járőr- és felderítő repülőgépek torpedóinak közös beszerzéséről is tárgyalnak. Ezenkívül várható egy bejelentés egy olyan megállapodásról is, amelynek keretében Németország brit gyártmányú katonai hidakat vásárol.
Mióta Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, arról szólnak a hírek, hogy az európai országok drasztikusan emelik hadászati kiadásaikat, amiből profitálnak a hadiipari cégek. Ebben a környezetben ment csődbe egy német hadiipari vállalat, írja a Bild.
Az Urban Industries nevű német vállalat már több mint négy évtizede létezik, a családi vállalkozást 1981-ben alapították fémmegmunkáló műhelyként, és 2004-ben lépett be a védelmi iparba. Az alkalmazottak száma nemrégiben megduplázódott, milliókat fektettek be új gépekbe és az észak-rajna-vesztfáliai fő telephely korszerűsítésébe, valamint egy teljesen új hollandiai gyártóüzembe.
A vállalat páncélacéllemezeket dolgoz fel, és a védelmi ipar beszállítója, egy olyan ágazatnak, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója óta válságállónak tartanak. A vállalat 80 alkalmazottja nagyszilárdságú acélt dolgoz fel, amelyet aztán többek között fegyvertornyok, robbanásvédelmi padlólemezek és katonai járművázak gyártásához használnak fel.
Első ránézésre ebben a szektorban nem nagyon lehet melléfogni, a német vállalat azonban mégis csődbe ment.
A német hadsereg százmilliárd eurós speciális programjából remélt megrendelések eddig elmaradtak.
A bürokrácia valóban nagyon lassan működik. Mindenki kapacitásokért kiált, most ezek már megvannak, de a megrendelések beérkezése késik – mondta Felix Urban vezérigazgató.
Az ideiglenes csődgondnok Mike Westkamp a Bildnek azt mondta, hogy a cég beruházása megelőzte a korát, ráadásul legutóbb egy nagy megrendelő is elmulasztott kifizetni egy számlát.
Westkamp optimista a befektetők keresésével és a cég átszervezésével kapcsolatban. Már vannak érdeklődők.
Véleményünk szerint a védelmi ipar gazdasági helyzetével összefüggésben nagyon jó kilátások vannak az átszervezésre. Az üzleti tevékenység jelenleg teljes mértékben folytatódik, és a német munkavállalók áprilistól júniusig fizetésképtelenségi támogatást kaptak.
Ukrajna maximalizálja a dróngyártást, ez különösen a nagy hatótávolságú drónokra vonatkozik – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a hétfő esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy hétfőn főparancsnoki értekezletet tartott. „A legfontosabb – az ukrajnai dróngyártásról szóló jelentések, amennyire csak lehetséges, növeljük. És a drónok teljes sorát: a »mavicoktól« a nagy hatótávolságú drónokig, valamint növeljük ukrán képességeinket a földi robotkomplexumok gyártásában is” – hangsúlyozta.
Az elnök egyértelművé tette, hogy Ukrajnának állandó, stabil termelésnövekedésre, valamint a pilóta nélküli eszközök minden szükséges alkatrészének a katonák számára történő ellátására van szüksége. Idén erre jók a kilátások – tette hozzá. Szerinte Ukrajna külön-külön dolgozik a száloptikai drónok gyártásán, amelyek ellen az elektronikus hadviselési rendszerek hatástalanok. Csak ez év eleje óta 20 új, minősített ilyen drónmodell jelent meg Ukrajnában. Már 11 ukrán vállalat sajátította el a termelését. A fő feladat most a lehető legnagyobb termelési és szállítási lépték elérése. Mint megjegyezte, a lehető legtöbb szerződés megkötésére utasított.
„A mélységi csapások (nagy hatótávolságú drónok – a szerk.) kapcsán is van pozitív lendület: konkrét számokat nem tudok mondani, de idén biztosítjuk a szükséges mennyiséget a hadsereg számára” – biztosított Volodimir Zelenszkij, aki egyúttal köszönetet mondott mindazon vállalkozásoknak és katonáknak, akik részt vettek a drónok gyártásában és a pilóta nélküli eszközök fejlesztésében.
A német vállalat már a Leopard I harckocsi fejlesztésében is részt vett. Most azonban főként hadiipari startupokba fektet a Porsche Holding.
Miután eurómilliárdokat vesztett tavaly a Porsche holdingcége, amely többek között saját autógyártójában és a Volkswagenben jelentős tulajdonos, visszatér a hadiiparba.
A Volkswagen 31,4 százalékát és a Porsche 25 százalékát birtokló Porsche Holding SE tavaly 20 milliárd eurós veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Míg a menedzsment kemény megszorításokat igyekszik keresztülverni, felmerült a infrastruktúra és hadiipari beruházások gondolata is a cégben – írja az Europäische Sicherheit & Technik.
A Porsche nem új szereplő a hadiiparban, hiszen 1958-ban dolgozott a német haderő tankjának a fejlesztésén, amelyet Type 814 néven emlegettek. A dizájn során a Porsche tervezőirodája felhasználta a cég második világháborús tapasztalatait is, különösen az alváz területén. 1963. októberi üzembe helyezésekor a tank a Leopard nevet kapta.
A háború utáni időszakban a Porsche egy kisebb járművel is pályázott a német hadsereg kegyeiért, de a Type 597, mely egy nyílt tetejű off-road jármű volt és Kübelwagennek is hívták, ám végül vesztett a mai Audi, az akkori Autounion által gyártott DKW Munga ellen.
Startupokba fektetne a Porsche
Hadiipari visszatérését elősegítendő, a Porsche Holding SE egyelőre vállalati befektetésekben gondolkodik, és nem megbízásokat keres. A cég így tíz millió eurós nagyságrendben fektetett a Quantum Systems nevű drón-startupba, míg korábban a cég igazgatótanácsa arról beszélt, hogy további 2 milliárd euró áll rendelkezésre hasonló befektetésekre. Ugyanakkor a Volkswagen is arra készül, hogy nagyobb szerepet játszhat a német és európai fegyverkezésben.
Tavaly a globális átlagot jelentősen meghaladó mértékben, csaknem 12 százalékkal emelkedtek az európai NATO-tagországok védelmi kiadásai, de így sem érték el a NATO teljes védelmi költségvetésének egyharmadát – áll a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) szerdán ismertetett éves világjelentésében.
A világ egyik legnagyobb hadászati-védelmi kutatóműhelye által a globális védelmi kapacitásokról és a katonai egyensúlyi helyzetről 66. alkalommal összeállított elemzés (Military Balance 2025) kiemeli: Európa tavaly 457 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított védelmi kiadásokra, reálértéken számolva 11,7 százalékkal többet, mint 2023-ban, és 50 százalékkal többet, mint tíz évvel korábban.
A NATO teljes katonai költségvetése ugyanakkor 2024-ben 1440 milliárd dollár volt, vagyis az európai országok ennek nem egészen az egyharmadát költötték védelmi célokra – áll az 530 oldalas idei IISS-jelentésben.
A tanulmány szerint a globális védelmi kiadások tavaly elérték a 2460 milliárd dollárt. Reálértéken ez 7,4 százalékos emelkedésnek felelt meg éves összevetésben.
Ez azt is jelenti, hogy a világ katonai kiadásai gyorsuló ütemben nőnek: 2023-ban 6,5, 2022-ben 3,5 százalékkal bővült a globális védelmi ráfordítások értéke.
A hazai össztermékhez (GDP) mért globális katonai kiadások 2024-ben 1,94 százalékra emelkedtek az előző évi 1,8, illetve a 2022-ben mért 1,59 százalékról – áll az IISS szerdán bemutatott éves világjelentésében.
Az intézet számításai szerint ha az észak-atlanti szövetség európai tagországai egységesen a GDP 3 százalékára emelnék védelmi ráfordításaikat, az 250 milliárd dollárnak megfelelő kiadási többletet jelentene, ha viszont 5 százalékra növelnék GDP-arányos katonai költségvetésüket – ahogy ezt Donald Trump amerikai elnök nemrégiben felvetette –, az csaknem 750 milliárd dollárral bővítené az európai katonai kiadásokat.
Az IISS ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a cél jelenleg politikai és költségvetési okokból elérhetetlen, különös tekintettel arra, hogy több európai ország már most költségvetésen kívüli forrásokat használ védelmi kiadásainak növelésére.
Az intézet adatai szerint Oroszország viszont tavaly reálértéken 41,9 százalékkal növelte katonai költségvetését, amely piaci árfolyamon elérte a 145,9 milliárd dollárt.
Vásárlóerő-paritáson (PPP) számolva – vagyis az eltérő árszinteket figyelembe véve és kiegyenlítve – azonban az orosz védelmi kiadások 2024-ben 461,6 milliárd dollárnak feleltek meg, vagyis ezen a mércén meghaladták az európai NATO-tagállamok együttes katonai kiadásait – hangsúlyozza szerdán ismertetett idei világjelentésében a londoni stratégiai kutatóközpont.
Az IISS szerint Oroszország bővülő védelmi költségvetésének makrogazdasági hatásai is vannak, mivel az ebből eredő keresleti többlet felhajtja az inflációt, és nyomást gyakorol a szociális szektor – például az oktatás és az egészségügy – kiadásaira.
Az orosz gazdaság azonban ellenállóképes, mivel az energiaszektoron kívüli forrásokból eredő bevételek lehetővé teszik a kiadások növelését mérsékelt államháztartási hiány fenntartása mellett – áll az IISS tanulmányában.
Az intézet közölte: saját becslése szerint az orosz hadsereg tavaly 1400 harckocsit vesztett az ukrán hadszíntéren. A beszerezhető bizonyítékok azonban arra vallanak, hogy – jóllehet Ukrajna titkosítja a veszteségadatokat – az ukrán fegyveres erők súlyos emberveszteségeket szenvedtek, és számos szárazföldi egységük hiányos ütőképességű – fogalmaz az IISS éves jelentése.
