Bár a bukaresti kormány arra számít, hogy Románia január 1-jétől a schengeni övezet tagja lesz, ez távolról sem biztos, Hollandia ugyanis továbbra sem támogatja feltétel nélkül a csatlakozást – írja a Maszol. Romániának „szerkezetileg erősebb jogállammá kell vállnia”, mondta Mark Rutte holland miniszterelnök októberi bukaresti látogatása alkalmával.
Az is egyértelmű jelzés, hogy a holland kormánypártok képviselői kedden nem szavazták meg az Európai Parlamentnek Románia schengeni csatlakozását támogató állásfoglalását.
Hollandia évekkel korábban egyszer már megakadályozta, Franciaországgal egyetemben, Románia csatlakozását a schengeni övezethez, és azóta is erősen tartja magát a közvéleményben a vélekedés, mely szerint a németalföldiek önös gazdasági érdekből tettek keresztbe, a rotterdami kikötő forgalmát féltve. Jelenleg a rotterdami kikötő Európa első számú kapuja a kelet-ázsiai piacok felé, azonban Románia csatlakozásával a konstancai elszipkázná forgalmának egy részét – állítják az elmélet hívei.
Hollandia távol van
Tagadhatatlan, hogy ha Románia a schengeni övezet része lenne, az ország fekete-tengeri kikötőinek a jelentősége némileg felértékelődne, a jelenleginél valamivel több áru érkezne oda az EU-n kívülről. Az adatok fényében azonban eléggé kétséges, hogy Konstanca érdemi fenyegetést jelentene a holland tengeri kereskedelemre.
A shipafreight.com portál adatai szerint a rotterdami kikötő éves áruforgalmi kapacitása 14,8 millió TEU. A TEU egy mértékegység, mely 20 láb (6,09 méter) hosszúságú, általában 8 láb (2,43 méter) széles fém konténert jelöl. Egy TEU kapacitás maximum 21 600 kg rakománynak felel meg. A kontinens második legnagyobb kikötője a 11,8 millió TEU-s antwerpeni, a harmadik pedig a hamburgi (9,25 millió TEU). A negyedik helyen álló pireuszi kikötő kapacitása már csak 5,65 millió TEU.
Messze lemaradva
A konstancai kikötő nemhogy nem szerepel az első tízben, de még látótávolságban sincs. A hivatalos adatok szerint 2021-ben a konstancai kikötő forgalma 631 946 TEU volt, ami 4,31 százaléka a rotterdami kapacitásának. Konstanca még az európai Top 10 utolsó helyén álló Le Havre kikötőjével sincs egy súlycsoportban, annak ugyanis 2,78 millió TEU az áruforgalmi kapacitása.
A konstancai kikötő fejlesztése hatalmas befektetést feltételezne, ilyesmire a közeljövőben nincs kilátás. Ugyanakkor, ha egyik napról a másikra többszörösére nőne az áruforgalmi kapacitása, a tényleges forgalom valószínűleg akkor sem változna lényegesen, aminek az oka a romániai szállítási infrastruktúra katasztrofális állapota.
Mindezek alapján azt feltételezni, hogy a hágai kormány Rotterdamot félti Konstancától, olyan, mintha azt állítanánk, a Kolozsvári CFR-t azért nem hívták meg a tervezett Európai Szuperligába, mert a Real Madridot féltik tőle.
(maszol.ro)
[type] => post [excerpt] => Bár a bukaresti kormány arra számít, hogy Románia január 1-jétől a schengeni övezet tagja lesz, ez távolról sem biztos, Hollandia ugyanis továbbra sem támogatja feltétel nélkül a csatlakozást – írja a Maszol. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1666443720 [modified] => 1666422317 ) [title] => A hollandokon múlhat, hogy Románia a schengeni övezet tagja legyen [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=30739&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 30739 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 30740 [image] => Array ( [id] => 30740 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely.png [original_lng] => 1009032 [original_w] => 800 [original_h] => 600 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely-300x225.png [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely-768x576.png [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely.png [width] => 800 [height] => 600 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely.png [width] => 800 [height] => 600 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely.png [width] => 800 [height] => 600 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely.png [width] => 800 [height] => 600 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1666411518:12 [_thumbnail_id] => 30740 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 2378 [translation_required_done] => 1 [_oembed_3d72eebadd7d319a633cadaa280baeeb] =>
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Európa legnagyobb földgázkészlete található a hollandiai Groningen alatt, de földrengésveszély miatt nem lehet kitermelni, így ez sem oldhatja meg az öreg kontinens orosz gázfüggését.
Nemcsak szélmalmairól, és csatornáiról, hanem elképesztő gázexportjáról is híres lehetne Hollandia az elkövetkező években is.
Groningen környékén ugyanis annyi nyersanyagot rejt a föld, hogy már ezen a télen ki tudná váltani az orosz import nagy részét. Ám a kitermelés növelése helyett éppen a mező teljes lezárása van folyamatban.
Pont akkor, amikor Európának minden eddiginél nagyobb szüksége lenne földgázra. Az első olvasásra talán hihetetlennek tűnő helyzet hátterében nagyon is kézzelfogható ok áll: a földrengésveszély.
A holland tisztviselők ugyanis nem hajlandók megszegni, amit korábban a helyi lakosságnak megígértek, azaz hiába néz szembe a kontinens eddigi legnehezebb telével, Európa legnagyobb gázlelőhelyén fel kell hagyni a kitermeléssel – írja a Bloomberg.
Groningen egyébként 1963 óta Európa gázellátásának egyik fő támasza. Még fél évszázad elteltével is körülbelül 450 milliárd köbméter kitermelhető gáz van Északnyugat-Hollandiában. A profitfigyelmeztetést közlő Shell, – az egyik vezető kitermelő – szerint évente mintegy 50 milliárd köbmétert lehetne kitermelni, veszélytelenül, ami bőven fedezné a kiesett orosz importot.
„Máshol kell gázt keresnie Európának”– hangsúlyozza Wilnur Hollaar. A groningeni lakos ugyanis azt mondja, 2004-ben még egy díszes „palotának” számított a háza, ami mára egy romhalmazzá vált, a falai repednek, a homlokzata pedig süllyed a rengésektől. A holland bányászati miniszter már árnyaltabban fogalmaz.
Hans Vijlbrief azt mondta, valóban veszélyes folytatni a termelést, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy „Európa szenved a gázhiánytól, így sokféle döntés is szóba jöhet”.
Hozzáteszi azt is, ugyanolyan kockázatos, ha kórházakban, iskolákban, vagy éppen otthonokban nem lehet fűteni. Vijlbrief harapófogóba került, ugyanis több európai vezető, köztük Thierry Breton, az Európai Unió belső piaci biztosa a közelmúltban azt mondta, Hollandiának át kellene gondolnia Groningen bezárására vonatkozó döntését. Mark Rutte holland miniszterelnök szerint nem lehet teljesen kizárni, hogy a groningeni mezőkhöz nyúlnának átmenetileg, de csak a legrosszabb forgatókönyvek bekövetkezése esetén – a körülmények tehát még ebben a pillanatban nem állnak fenn.
Groningenben 1986-ban jegyezték fel az első kis rengéseket, amelyeket több száz hasonló követett. A legtöbb földmozgást azonban csak a műszerek érzékelik, de elegendők ahhoz, hogy kárt tegyenek az ingatlanokban, miután sűrűn ismétlődnek. 2012-ben aztán egy 3,6-es erősségű földrengés sújtotta a tartományt, ami után megszigorította a szabályokat a holland kormány.
Így a 2013-ban kitermelt 54 milliárd köbméter idénre 4,5 milliárdra esett vissza.
A régióban található csaknem 330 ezer ház majd harmadában keletkeztek károk, és több mint 3 ezret le is kellett bontani, mert lakhatatlanná vált. Közben persze az ingatlanok ára mélyrepülésbe került a környéken, és a lakosok a megítélt kártérítésekkel is elégedetlenek, hivatkozva egyebek mellett arra, hogy a Het Financieele Dagblad című újság szerint az inflációval kiigazítva a mező összesen 428 milliárd euró nyereséget hozott, amiből a holland állam 363 milliárdot zsebelt be az elmúlt 60 évben.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Hollandia és Dánia sem teljesíti a Gazprom követelését, nem fizetnek rubelben az orosz földgázért. A holland GasTerra és a dán Orsted energiapari vállalatok is az oroszországi gázszállítás május 31-től történő leállására készülnek.
Hollandia nem fizet rubelben az orosz földgázért
A GasTerra holland gázkereskedő elutasítja a Gazpromnak azt a követelését, hogy rubelben fizessen az orosz földgázért. A GasTerra szerint a Gazprom követelése „sértheti az EU által bevezetett szankciókat, és túl sok pénzügyi és működési kockázatot rejt magában”. Különösen nagy kockázatot jelent a groningeni cég számára az egyoldalúan bevezetett, az orosz törvények által előírt moszkvai számlák nyitása és azok ellenőrzése az orosz rezsim részéről – áll a közleményben.
A szállítások leállítása azt jelenti, hogy május 31-től október 1-jéig, azaz az érvényes szerződés lejártáig a GasTerra mintegy 2 milliárd köbméter orosz fölgáztól esik el. A holland cég ugyanakkor biztos abban, hogy ezt a mennyiséget más beszállítóktól könnyedén beszerezheti.
Dánia sem fizet rubelben
A legnagyobb dán energiaipari vállalat, az Orsted az oroszországi gázszállítás leállására készül május 31-től, miután nem hajlandó rubelben fizetni az orosz energiaforrásért – olvasható a cég honlapján. A dán vállalat a szerződéses kötelezettségek megszegésének tekinti az orosz fél követeléseit. Az Orsted jelezte, hogy továbbra is euróban kíván fizetni a szállításokért, vagy megtagadja a Gazprom Exporttal való együttműködést.
A cég azt is közölte, hogy felkészült arra az esetre, ha a Gazprom Export leállítja a gázszállítást. Megjegyezték, hogy Oroszország és Dánia között nincs közvetlen vezeték, az ország közvetítőkön keresztül vásárolhat majd orosz gázt az európai piacon.
Dánia esetében kis mennyiségű orosz gázról van szó. Az Oroszországból az EU-ba irányuló teljes gázexportból Dánia részesedése mintegy 1,3 százalék, az ország tavaly 1,965 milliárd köbméter földgázt vásárolt a Gazpromtól.
Az Orsted képviselői már április végén nyilvánvalóvá tették, hogy nem kívánnak rubelben fizetni az orosz földgázért, és jelezték, hogy erről nem is nyitnak vitát a Gazprom Exporttal.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök által jóváhagyott, április 1-jén életbe lépett új szabályok arra kötelezik a „barátságtalan országokat”, hogy külön számlát nyissanak a Gazprombankban, amelyre devizában kell átutalniuk a gáz árát. Ezután a bank maga értékesíti a valutát a moszkvai tőzsdén, és csak ezt követően tekintik a fizetést teljesítettnek.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a holland parlament alsóházához intézett csütörtöki videoüzenetében felszólította a törvényhozókat, hogy vágják el a kereskedelmi szálakat Oroszországgal.
Erősebb szankciókra van szükség, hogy Oroszországnak ne legyen esélye folytatni ezt a háborút Európában – jelentette ki az ukrán elnök.
Állítsuk le a kereskedelmet Oroszországgal! – hangsúlyozta. Hozzátette: Hollandiának fel kell készülnie arra, hogy elutasítja az Oroszországból származó energiát. Megköszönte Hollandia támogatását a konfliktusban, azonban kiemelte, hogy több fegyverre van szükség a megszállók elűzéséhez.
Az NlTimes holland hírportál tudósítása szerint Zelenszkij Mark Rutte kormányfő segítségét kérte Ukrajna uniós csatlakozásnak felgyorsításához.
Meggyőződésem, hogy ez erősítheti az összetartozásunkat Európában. Az uniós tagságunk Öntől függ, Rutte miniszterelnök úr – hívta fel a holland kormányfő figyelmét, aki korábban Ukrajna uniós tagsága ellen foglalt állást.
Az ukrán elnök beszédében a második világháborúhoz hasonlította azt, ami az országában történik.
A második világháború is néhány ország elleni támadással kezdődött, majd Rotterdam és London bombázásával folytatódott. Ukrajna csak a kezdet. Oroszország évek óta erre készül – hangoztatta.
Zelenszkij segítséget kért Hollandiától Ukrajna újjáépítéséhez is, miután az orosz offenzíva véget ér, és azt is szorgalmazta, hogy az ország kikötőit zárják le az orosz hajók előtt.
A holland képviselők állva tapsolták meg az ukrán elnököt, miután elmondta beszédét. Az euroszkeptikus, radikális jobboldali Fórum a Demokráciáért volt az egyetlen frakció, amely nem vett részt az eseményen. A párt arra hivatkozott, hogy nem támogatja, hogy külföldi államfő szólaljon fel a holland parlamentben.
Mark Rutte miniszterelnök az NlTimes hírportálon idézett válaszbeszédében elmondta: megérti Ukrajna törekvését az uniós csatlakozással kapcsolatban, és azt is, hogy szigorúbb szankciókat sürget Oroszország ellen, azonban ez nem történhet meg egyik napról a másikra.
Véleménye szerint Európa nem tud ilyen gyorsan függetlenedni az orosz energiahordozóktól.
Egy kormány nem hagyhatja, hogy idősotthonok fűtetlenül maradjanak, vagy a vállalatok ne tudjanak tovább működni – jelentette ki.
Wopke Hoekstra külügyminiszter azt hangoztatta, hogy a Kijev és Moszkva közötti béketárgyalás nem azt jelenti, hogy Hollandiának fel kellene függesztenie a fegyverszállítást Ukrajnába.
Éppen fordítva van. Minél erősebb valaki a csatatéren, annál erősebb a tárgyalóasztalnál – jelentette ki.
Hoekstra szerint egy esetleges békemegállapodás nem jelenti azt, hogy minden meg van bocsátva és el van felejtve. Mert több ezer ember esett áldozatul az összecsapásoknak, Oroszország milliárdos károkat okozott, miközben lábbal tiporta a nemzetközi jogot. Mindent, amit a jogállamiság tekintetében képviselünk, Putyin és társai félrelökték – mondta.
Zelenszkij felhívását, hogy Hollandia segítsen Ukrajna újjáépítésében, a kormánykoalíciós pártok támogatják. A Baloldali Zöldek ellenzéki párt azt szeretné, ha a kabinet egy hónapon belül megkezdené a függetlenedést az orosz energiától.
Az alsóház képviselői bírálták a kormányt amiatt, hogy nem ad átlátható információkat a szankcionált orosz személyek és vállalatok hollandiai vagyonának befagyasztásáról.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Mark Rutte elmondta azt is, hogy a szankciók nem az orosz emberek, hanem a vezetés ellen irányulnak.
„Nem lehetséges”, hogy az Európai Unió teljesen leállítsa az orosz olaj- és gázszállításokat – figyelmeztetett Mark Rutte (képünkön) holland miniszterelnök a CNN tudósítása szerint. „Meg kell vitatnunk az orosz olaj és gázkitettségünkből fakadó sebezhetőségünket. Nem fogom ma azt kérvényezni állítsuk le teljesen az Oroszországból érkező olaj- és gázszállítmányokat” – mondta Rutte szerdán Párizsban egy francia kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón. A közösségnek szüksége van az orosz szállítmányokra – hangsúlyozta Rutte, és ezt „a kellemetlen igazságnak” nevezte.
Kedden az EU bejelentette, hogy tervei szerint idén kétharmadával csökkenti az orosz gázimportot, és „jóval 2030 előtt” megszünteti az orosz olaj- és gázkitettségét. Rutte hozzátette, hogy az unió Oroszország elleni szankciói az orosz vezetés ellen irányulnak, nem pedig az emberek ellen. A cikk végén a CNN közöl egy táblázatot is, ahol az orosz gázszállítmányra leginkább rászoruló európai országokat mutatja be, a listát Magyarország vezeti, másodikként Szlovákia, harmadikként pedig Moldova követi.
Nem rég megírtuk, hogy nem Rutte az egyetlen uniós kormányfő, aki nem támogatja a szankciók kiterjesztését az orosz gázimportra, Orbán Viktornak is ez a véleménye. A magyar miniszterelnök korábban kifejtette, hogy a „háború miatt kivetett szankciók gazdasági következményei súlyosak, de ha a szankciókat kivetjük az olajra és a gázra, amelyet Oroszországból hoz Európa, akkor a következmények még súlyosabbak lesznek”.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
A holland király nyitotta meg először azt a tengeri zsilipet, amely az amszterdami kikötőnél épült a nagy óceánjáróknak – számolt be az Euronews.
Az Ijmuidennél épült tengeri zsilip a maga nemében egyedülálló, a világ legnagyobb ilyen építménye, és nemcsak az Északi-tenger felől Amszterdamba érkező hajók forgalmát segíti, hanem egy ideig képes lesz kivédeni a tengerszint emelkedésének és az időjárás változásának a hatásait is.
Az 500 méter hosszú, 70 méter széles és 18 méter mély bejáró három év alatt épült meg, és körülbelül 300 millió euróval többe került, mint eredetileg tervezték.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Ötmillió eurós bírságot szabott ki a holland piacfelügyeleti hatóság az Apple-re, és ez csak a kezdet. Akár minden héten fizethet ennyit.
Az európai országok közül Hollandia elégelte meg leghamarabb az Apple Store sokat vitatott üzletpolitikáját, és a Holland Fogyasztói és Piacügyi Hatóság (ACM) nemrégiben a társkereső alkalmazásokkal kapcsolatban döntött úgy, hogy a fejlesztők megkerülhetik az App Store fizetési rendszerét.
Az Apple-nek tehát úgy kellene (kellett volna) módosítania a holland App Store való hozzáférés feltételeit a társkereső appok szolgáltatói számára, hogy azok az Apple fizetési rendszerétől eltérő rendszereket is használhassanak, illetve arra is képeseknek kell lenniük, hogy az alkalmazáson kívüli fizetési rendszerekre hivatkozzanak.
Úgy tűnik, hogy az Apple egyelőre nem vette mindezt túl komolyan (vagy nem volt elég gyors): a társkereső alkalmazások továbbra sem tudnak alternatív fizetési rendszereket használni. Mi több, az Apple még számos akadályt is gördített a fejlesztők elé, ha harmadik fél fizetési eszközét használnák. Az ACM szerint az Apple nem hajtotta végre a számára előírt változtatásokat, így ötmillió eurós büntetést kell fizetniük, és ezzel még nincs vége. Hogy jobban csipkedjék magukat, ezentúl hetente ugyanennyi lesz a büntetés (legfeljebb 50 millió euróig).
Azt azért a 9to5Mac is megjegyzi, hogy az ACM azon felvetése, hogy az Apple nem volt elég gyors a követelmények változtatásakor, nem veszi figyelembe azt, hogy egy ehhez hasonló szintű módosításhoz, különösen egy olyan mamutcégnél, mint az Apple, azért idő kell. De persze az Apple-t sem kell félteni, ugyanis nem is titkolta, hogy azoknak a fejlesztőknek, akik harmadik féltől származó alkalmazáson belüli fizetési lehetőségeket szeretnének átvenni, számos különféle akadályt kell átugraniuk ahhoz, hogy ezt megtehessék. Arról már nem is beszélve, hogy az Apple továbbra is azt tervezi, hogy jutalékot számít fel ezekért a vásárlásokért. Mindenesetre az Apple-nek előbb-utóbb további részletekkel kell szolgálnia a hollandiai társkereső alkalmazásokkal kapcsolatos terveiről, már amennyiben el szeretné kerülni a folyamatos bírságot.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
A Heineken hollandiai dolgozói – miután lejárt a béremelésre adott szakszervezeti (FNV) határidő – 25 év után először lépnek sztrájkba. Az FNV-nél azt mondták, hogy a cég részéről tett ajánlat nagyon alacsony volt, s egyben szégyenteljesnek tartották, hogy a Heineken még csak nem is reagált a kollektív szerződés módosítására tett javaslatukra. A Heineken hollandiai sörgyáraiban és üdítőgyártó részlegében dolgozók pénteken teszik le a munkát. Az ügy 1250 holland munkavállalót érint.
A Heinekennél megjegyezték, hogy a cég a holland FMCG-szektorban, vagyis a gyorsan forgó fogyasztási cikkeket előállító vállalatoknál átlagosan 14 százalékkal fizet magasabb béreket. Jelezték azt is, hogy ajánlatukat, mely szerint két év alatt három és fél százalékkal emelnék a kollektív béreket, feltornászhatják 6,5 százalékra.
A vállalat közleménye szerint a járvány nagyon súlyosan érintette a Heinekent. Komoly válságban van jelenleg az egész holland élelmiszeripar, és a sörgyár is folyamatosan soha nem látott mértékű költségemelkedéssel szembesül.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Ben van Beurden, a holland Shell vezérigazgatója ismertette a cég terveit a megújuló energiára való fokozatos átállásra vonatkozóan, és kiemelte, az olajkitermelésük és a károsanyag-kibocsátásuk most van tetőponton, ennél magasabb már nem lesz.
A Royal Dutch Shell az egyik első igazi óriási, amely bejelentette a részletes terveit az átállásra vonatkozóan. Az olajiparra jelenleg nagy nyomást helyeznek a nemzetközi szervezetek, hogy a klímaváltozás veszélyeire tekintettel gyorsítsák meg az átállást a fosszilis tüzelőanyagokról a környezetbarátabb energiahordozók termelésére.
A Shell tervei szerint a 2016-os károsanyag-kibocsátási szintekhez képest 2023-ra 6-8 százalékkal, 2030-ra 20 százalékkal, 2035-re 45 százalékkal, 2050-re pedig 100 százalékkal csökkentenék a kibocsátásukat – írja a CNBC. Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy korábban még csak 65 százalékost csökkentést ígértek 2050-ig.
Ben van Beurden, a Royal Dutch Shell vezérigazgatója szerint úgy tervezik csökkenteni a károsanyag-kibocsátásukat, hogy közben az üzleti partnereiknek és az ügyfeleiknek megfelelő minőségű terméket tudnak biztosítani úgy, hogy annak a legkisebb hatása van a környezetre.
Mint mondta, a továbbiakban úgy fogják építeni az üzleti portfoliójukat, hogy lassan, de biztosan átálljanak a zéró kibocsátásra. A Shell azt is megerősítette: a károsanyag-kibocsátásuk 2018-ban, míg az olajkitermelésük 2019-ben érte el a tetőpontját, ennél nagyobb már nem lesz a jövőben.
Forrás: liner.hu
[type] => post [excerpt] => Ben van Beurden, a holland Shell vezérigazgatója ismertette a cég terveit a megújuló energiára való fokozatos átállásra vonatkozóan, és kiemelte, az olajkitermelésük és a károsanyag-kibocsátásuk most van tetőponton, ennél magasabb már nem lesz. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1613229300 [modified] => 1613221986 ) [title] => Az egyik olajipari óriás szerint most vannak az olajkitermelés „tetőpontján” [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=10387&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 10387 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 10388 [image] => Array ( [id] => 10388 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/shell-center.jpg [original_lng] => 183007 [original_w] => 1300 [original_h] => 863 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/shell-center-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/shell-center-300x199.jpg [width] => 300 [height] => 199 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/shell-center-768x510.jpg [width] => 768 [height] => 510 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/shell-center-1024x680.jpg [width] => 1024 [height] => 680 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/shell-center.jpg [width] => 1300 [height] => 863 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/shell-center.jpg [width] => 1300 [height] => 863 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/shell-center.jpg [width] => 1300 [height] => 863 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1613215233:4 [_thumbnail_id] => 10388 [_edit_last] => 4 [views_count] => 2244 [_oembed_4f1a5fc67454cc5ccdf653cd5990c84f] => [_oembed_time_4f1a5fc67454cc5ccdf653cd5990c84f] => 1644597145 [_oembed_ca99e57e1d383d21633db60da9fa91ee] => [_oembed_time_ca99e57e1d383d21633db60da9fa91ee] => 1644597145 [_oembed_3d72eebadd7d319a633cadaa280baeeb] =>
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Februárban a lemberg megyei Buszk városában megkezdődik a Feednova termelési komplexum építése, ahol magas fehérjetartalmú takarmány-adalékanyagokat és állati zsírokat állítanak majd elő. A hírt a HB közölte.
A projekt kezdeményezői az Hatékony befektetés ukrán társaság és a Mada Participations BV holland társaság voltak. A teljes beruházás összege 20 millió dollár. A tervek szerint a gyártást két szakaszban indítják majd el.
Az új létesítményben négy gyártósor fog működni, melyeken naponta 220 tonna nyersanyagot dolgoznak fel. Az üzem teljes kapacitása lehetővé teszi napi 90 tonna késztermék előállítását.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
