Az északi-tengeri dízelolaj ára már hordónként 180 dollár felett van, ami közel négy éve a legmagasabb ár. A világ egyes részein a rövid távú Brent nyersolaj ára már elérte a hordónkénti 150 dollárt a közel-keleti helyzet eszkalációja miatt – jelentette a Financial Times március 19-én, csütörtökön.
Kedden egy hordó olaj Ománban, melynek kikötői a lezárt Hormuzi-szoroson túl találhatók és nyílt hozzáféréssel rendelkeznek az óceánhoz, közel 154 dollárért kelt el az Argus Media szerint.
Megjegyzendő, hogy a pénzügyi piac és a fizikai ellátási piac jelenleg nagyon eltérő. Az északi-tengeri Brent és az amerikai WTI határidős kereskedései májusi szállításokat feltételeznek, amikor – ahogy a kereskedők remélik – javulni fog a Hormuzi-szorosban történő szállítás helyzete. De a most szállítandó tételek árai „emelkednek a nyersanyagok fizikai hiánya miatt” – mondja David Fife, az Argus Media vezető közgazdásza.
A kiadvány megjegyezte, hogy a közel-keletiekhez hasonló olajmárkák prémiumai rekordértékeket értek el. Köztük vannak olyan olajfajták, amelyeket Norvégiában, Algériában, Líbiában és Kazahsztánban termelnek, amelyekért a vásárlók hordónként 5 és közel 15 dollár között többet fizetnek, mint a Brentért.
Az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, Chris Wright szerint a világpiaci olajárak valószínűleg nem érik el a 200 dollárt hordónként, még annak ellenére sem, hogy a Hormuzi-szorosban tankerek rekedtek, és fokozódik az USA, Izrael és Irán közötti konfliktus.
A miniszter a CNN-nek azt mondta, hogy a 200 dolláros ár „nem valószínű”, ugyanakkor a helyzet kezelésére és a katonai műveletekre összpontosítanak. Ezzel szemben egy iráni katonai szóvivő arra figyelmeztetett, hogy a háború eszkalációja esetén az olaj ára akár el is érheti ezt a szintet.
Csütörtökön az olaj ára 6%-kal emelkedett, közel 100 dollárra, miután egy iraki kikötőben két tanker felrobbant, miután robbanóanyaggal megrakott iráni csónakokkal ütköztek. Az áremelkedés annak ellenére történt, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség tagországai rekordméretű, 400 millió hordós olajkészlet-felszabadítást jelentettek be.
A háború miatt a Perzsa-öböl országai napi mintegy 10 millió hordóval csökkentették az olajkitermelést, ami a globális kereslet körülbelül 10%-a. Wright azt is közölte, hogy az amerikai haditengerészet jelenleg nem tudja kísérni a hajókat a Hormuzi-szoroson, de várhatóan a hónap végére ez megváltozhat.
A Közel-Keleten fokozódó háborús feszültség miatt a hajótársaságok tömegesen felfüggesztik járataikat a Hormuzi-szoroson keresztül – számol be a DeepState.
Formálisan a szoros továbbra is nyitva áll a hajózás számára, de valójában nincs mozgás a térségben a támadások és a biztosítási nehézségek kockázata miatt.
A társaságok vagy nem vesznek fel új rakományt, vagy drasztikusan emelik az árakat a háborús kockázat miatt. Jelenleg körülbelül 60 konténerszállító hajó várakozik.
A biztosítótársaságok vagy visszavonják a háborús kockázatokra vonatkozó fedezetet, vagy nagyon magas díjat számítanak fel, és biztosítás nélkül a hajó nem léphet be a veszélyes zónába.
A Hormuzi-szoroson keresztül a világ kőolajának körülbelül 20%-a halad át. Az Egyesült Államok és Izrael háborúja Irán ellen több mint 80%-kal csökkentette a tankerforgalmat a szoroson. Néhány hajót már megtámadtak. Az ázsiai országok – Kína, India, Dél-Korea és Japán – aktívan keresnek alternatív olajforrásokat az Egyesült Államokban, Nyugat-Afrikában, Latin-Amerikában és Oroszországban.
A JPMorgan Chase & Co. elemzői arra figyelmeztettek, hogy ha a Hormuzi-szoros több mint 25 napig zárva marad, a legnagyobb Perzsa-öböl menti országok kifogynak az olajtárolók kapacitásából, és kénytelenek lesznek leállítani a termelést.
Bár a szorost hivatalosan még nem zárták le, a hajótulajdonosok a rakétatámadások miatt leállították a tankerforgalmat. A szoroson keresztüli export február 28-án napi 4 millió hordóra esett vissza. Ez a mennyiség általában négyszerese ennek.
Az Egyesült Államok és Izrael a múlt hétvégén támadást indított Irán ellen, amire válaszul rakéták özönét lőtték ki több ország, köztük Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Bahrein ellen. Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az amerikai erők addig folytatják Irán bombázását, amíg el nem érik céljaikat. A régió hét termelője – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Irak, Kuvait, Katar, Omán és Irán – korlátozott mennyiségű olajtárolóval rendelkezik, amelyeket jelenleg nem lehet exportálni. A jelenlegi termelési szintek mellett a föld feletti tárolók 22 napon belül megtelnének.
Ezenkívül körülbelül 60 üres tartályhajó van az Öbölben, amelyek további 50 millió hordó befogadására képesek. Ez további három-négy napos haladékot ad. 25-26 nap elteltével az olajat nem lesz hol fizikailag tárolni.
A Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből induló alternatív csővezetékek nem rendelkeznek elegendő kapacitással ahhoz, hogy kompenzálják a tengeri útvonal lezárását.
Fontos megjegyezni, hogy az Irán elleni új amerikai és izraeli csapások fokozták a feszültséget a Közel-Keleten, és megnövelték a tétet a globális energiapiacokon, mivel a stratégiailag fontos Hormuzi-szoroson áthaladó tartályhajó-forgalom a zavarok jeleit mutatja.
Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az olajárak valószínűleg jelentősen emelkedni fognak, ha a konfliktus néhány napnál tovább tart, és ha az Iszlám Forradalmi Gárda a Trump elnök gazdasági sebezhetőségének kihasználásán alapuló túlélési stratégiát választ. A legutóbbi támadások valószínűleg szélesebb körű regionális hatással bírtak, mint a júniusi műveletek, és a jelentések szerint súlyosabb veszteségeket okoztak Irán vezetésének. Az olajárakra gyakorolt végső következmények most Teherán következő lépésétől függenek.
Irán már támadásokat hajtott végre amerikai bázisok ellen a régióban, valamint támadásokat indított nagyobb repülőterek, kikötők és nevezetességek ellen az Öböl-menti országokban. Az olajpiacok különösen a Hormuzi-szorosra, egy keskeny tengeri folyosóra koncentrálnak, amelyen a világ olajkészleteinek mintegy 20%-a halad át. A tartályhajó-forgalom az útvonalon már jelentősen csökkent, ami aggodalmat kelt az ellátási zavarok miatt.
Az elemzők megjegyezték, hogy bár az Iszlám Forradalmi Gárda fizikailag nem biztos, hogy képes lesz lezárni a Hormuzi-szorost, kis hajókat, tengeri aknákat, drónokat és rakétákat használhat, hogy a biztosítókat és az üzemeltetőket arra kényszerítse, hogy kerüljék az útvonalat, amíg le nem állnak a harcok.
Az általános helyzet korlátozza az OPEC azon képességét is, hogy tompítsa a piacokra nehezedő csapást. A legtöbb OPEC+ termelő már közel kapacitáson működik, így Szaúd-Arábia a jelentős tartalékkapacitás fő tulajdonosa. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a további olajkészleteknek korlátozott hatása lesz, ha a kulcsfontosságú tengeri útvonalak elérhetetlenné válnak.
A magasabb olajárak azonban végül ösztönözhetik az OPEC-en kívüli termelés növelését, de időbe telik, mire az a mennyiség megjelenik a piacon.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
A Reuters hírügynökségnek a MarineTraffic hajózási nyomkövető platform adatai alapján készített felmérése szerint a tankerek elsősorban a főbb öböl menti olajtermelők, köztük Irak és Szaúd-Arábia, valamint az LNG-óriás Katar partjainál, nyílt vizeken torlódtak fel.
A világszerte szállított olaj mintegy 20 százaléka, többek között Szaúd-Arábiából, az Egyesült Arab Emírségekből, Irakból, Kuvaitból és Iránból, ezen a szoroson keresztül jut el a célállomásra.
Ehhez jön még a Katarból érkező nagy mennyiségű cseppfolyósított földgáz is.
Több tartályhajó-tulajdonos, nagy olajipari vállalat és kereskedelmi cég felfüggesztette a nyersolaj, üzemanyag és LNG (cseppfolyósított földgáz) szállítását a Hormuzi-szoroson keresztül a támadások után, Teherán pedig bejelentette, hogy lezárta a hajózást – közölték kereskedelmi források szombaton.
Az amerikai haditengerészet által vezetett közös tengeri információs központ egy közleményben azonban úgy fogalmazott: „Jelenleg egyetlen elismert tengeri hatóság sem közölt nemzetközi szinten ilyen hivatalos felfüggesztést (a szoroson keresztüli forgalomról)”.
„A tengerészeknek számolniuk kell a fokozott tengeri jelenléttel, a megerősített erővédelmi intézkedésekkel, a potenciális VHF-hívásokkal, a szoroson kívüli horgonyzóhelyek közelében kialakuló torlódásokkal és a biztosítási piac volatilitásával” – tették hozzá.
Több tartályhajó-tulajdonos, olajipari nagyvállalat és kereskedőház felfüggesztette a nyersolaj-, üzemanyag- és cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását a Hormuzi-szoroson keresztül, miután az Egyesült Államok és Izrael csapásokat mért Iránra, Teherán pedig közölte, hogy lezárta a hajózást − közölték a kereskedelmi szervezetek szombaton.
Az INTERTANKO tartályhajózási szövetség közlése szerint az amerikai haditengerészet figyelmeztetést adott ki a térség − a teljes Perzsa-öböl, az Ománi-öböl, az Arab-tenger északi része és a Hormuzi-szoros − hajózására, jelezve, hogy nem tudja garantálni a szállítmányok biztonságát.
A görög hajózási minisztérium szombaton arra kérte a hajókat, hogy kerüljék el a Perzsa-öblöt, az Ománi-öblöt és a Hormuzi-szorost. A Kpler árupiaci tanácsadó cég elemzője, Laura Page szerint eddig 14 LNG-szállító mutatott lassulást, irányváltást vagy megállást a szoros térségében, és a szám várhatóan emelkedni fog, ami kockázatot jelent Katar LNG-exportjára.
A német konténerszállító vállalat, a Hapag-Lloyd közölte: további értesítésig felfüggeszti a Hormuzi-szoroson való áthaladást. A Perzsa-öböl kikötőit érintő járatok esetében késésekre, útvonal-módosításokra és menetrendi változásokra kell számítani. A dán Maersk honlapján közzétett tájékoztatás szerint a társaság biztonsági partnereivel egyeztetve jár el a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben végzett műveletek során, ugyanakkor a közel-keleti árufelvétel továbbra is nyitott. A francia CMA CGM közölte: a térségben tartózkodó vagy oda tartó hajóit arra utasította, hogy az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásait követően húzódjanak biztonságos menedékbe.
Az Európai Unió Aspides nevű haditengerészeti missziójának egyik illetékese a Reuters hírügynökségnek elmondta: a térségben több hajó VHF-rádióüzenetet kapott az iráni Forradalmi Gárdától arról, hogy „egyetlen hajó sem haladhat át a Hormuzi-szoroson”. Ugyanakkor a Poten & Partners hajóbróker-cég az ügyfeleinek küldött körlevelében azt írta, hogy a hajóforgalom nem állt le teljesen, de a fennakadások gyorsan erősödnek.
Az Forradalmi Gárda állítólag figyelmeztette a térségben haladó hajókat, hogy senki sem kelhet át a Hormuzi-szoroson. A lezárás súlyos következményekkel járhat a globális energiaellátásra és az árakra nézve.
Az Európai Unió Aspides nevű haditengerészeti missziójának egyik tisztviselője szombaton arról számolt be, hogy a térségben közlekedő hajók VHF-rádióüzeneteket kaptak az iráni Forradalmi Gárdától, amelyek szerint „egyetlen hajó sem haladhat át a Hormuzi-szoroson”.
A Reuters beszámolója szerint a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalának számító szoros köti össze a legnagyobb Öböl menti olajtermelő országokat – köztük Szaúd-Arábiát, Iránt, Irakot és az Egyesült Arab Emírségeket – az Ománi-öböllel és az Arab-tengerrel.
A névtelenséget kérő tisztviselő a Reutersnek úgy nyilatkozott: Irán hivatalosan nem erősítette meg, hogy ilyen tartalmú utasítást adott volna ki.
Teherán évek óta fenyeget azzal, hogy lezárja a szűk tengeri átjárót, amennyiben támadás éri az Iráni Iszlám Köztársaságot.
Az iráni törvényhozás állítólag jóváhagyta a világkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros lezárását – írja a Guardian a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A Reuters szerint Irán legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsa hozza meg a végső döntést az ügyben, amely súlyosan akadályozhatja a globális kereskedelmet az Irán és Omán közötti szűk átjáró lezárásával. A világ egyik legnagyobb hajózási vállalata, a Maersk néhány órával korábban vasárnap még azt közölte: hajói továbbra is a Hormuzi-szoroson át közlekednek, de a friss információk fényében ezt a döntést átértékelhetik.
A legszűkebb pontján 55 kilométer széles szoros lezárásáról szóló döntés egyelőre nem végleges. Ugyanakkor a Reuters jelentése szerint Eszmail Koszari képviselő, a Forradalmi Gárda parancsnoka a Young Journalist Clubnak vasárnap azt mondta: a lezárás napirenden van, és „akkor fog megtörténni, amikor szükséges”.
A brit Tengeri Kereskedelmi Műveleti Központ (UKMTO) a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl térségében, Irán közelében az amerikai kereskedelmi hajózás elleni fenyegetettséget „magasnak” minősítette.
A Hormuzi-szoroson naponta 17-18 millió hordó kőolaj halad át, ami a globális olajkereskedelem körülbelül 20 százalékát jelenti. A szoros lezárása azonnal a kőolaj árfolyamának meredeke emelkedéséhez vezetne, ahogy ezt az elemzők is előrevetítették vasárnap, az iráni nukleáris létesítményeket célzó amerikai légicsapás után. A hajózási útvonal általában is a globális kereskedelem egyik ütőerének számít, a hajózási tilalom súlyos globális ellátási zavarokat okozna.
