Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump adminisztrációja által bevezetett új importvámok az infláció gyorsulásához vezetnek az országban. Egyes termékek árai már növekedni kezdtek. Erről számol be a Bloomberg.
Az amerikai fogyasztói árindex alapmutatója már 2025 májusában emelkedni kezdett, és júniusban is folytatódott ez a tendencia. Az infláció várhatóan eléri a 2,9%-ot.
A Bloomberg szerint az inflációs nyomás fő oka az importtermékekre és alapanyagokra kivetett új vámok bevezetése, amelyeket Trump csapata vezetett be. Az amerikai vállalatok kénytelenek emelni a háztartási gépek és bútorok árát, hogy kompenzálják a megnövekedett vámköltségeket.
A fogyasztói árindex emelkedése negatívan hat az amerikaiak vásárlóerejére, ami viszont lassítja az ország gazdasági növekedését.
Eközben az Egyesült Államok jegybankja, a Federal Reserve nem emeli az irányadó kamatot, amely jelenleg 4,5%-on áll, mert attól tart, hogy a további vámok bevezetése tovább gyorsítaná az inflációt.
Ukrajnában a fogyasztói árak 2025 júniusában 14,3%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, ami kevesebb, mint májusban (15,9%), a mutatót a villamosenergia-tarifák tavalyi emelkedésének hatása befolyásolta – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) inflációs jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az infláció nyári csökkenéséhez való visszatérés várható volt, különösen a tavalyi évben a hatóságilag szabályozott árak magas viszonyítási bázisa miatt. Az infláció tényleges csökkenése azonban lassabbnak bizonyult, mint amit az NBU áprilisban előrejelzett. „Az előrejelzéstől való eltérés elsősorban a nyers élelmiszertermékek árának jelentős emelkedésének volt köszönhető az elmúlt hónapokban, a tavaszi fagyok miatti kínálatcsökkenés hátterében” – magyarázta az NBU.
A hatóságilag szabályozott árak növekedési üteme 10,9%-ra esett vissza. Ez a dinamika elsősorban a tavalyi magas összehasonlítási bázisnak volt köszönhető. Így 2024 júniusában az áramtarifák emelkedtek – áll a kommentárban. A nyers élelmiszerek árai 28,7%-kal emelkedtek. Bizonyos csonthéjas gyümölcsök, alma és bogyós gyümölcsök ára jelentősen megemelkedett a kedvezőtlen időjárási körülmények kínálatukra gyakorolt hatása miatt. Minden húsfajta ára gyorsabban emelkedett a növekvő költségek, az állatlétszám csökkenése és a magasabb külső árak miatt.
Az NBU szerint azonban a zöldségárak emelkedésének üteme jelentősen lelassult az új termés kínálatának növekedése és az aktív import miatt. Az üzemanyagárak emelkedése 3,1%-ra gyorsult Ez a tendencia elsősorban a benzin és a dízel üzemanyag ára emelkedésének tudható be, amelyet a világpiaci olajárak magas volatilitása és a hrivnya euróval szembeni gyengülése okozott. Ezzel szemben a cseppfolyósított kőolajgáz piacán a túlkínálat miatt csökkent az árnyomás.
A maginfláció ismét csökkenő tendenciát mutat. Júniusban 12,1%-ra lassult. Az alapvető árnyomást visszatartó tényezők között szerepelt az NBU korábbi monetáris politikai szigorítási intézkedése és a stabil áramellátási helyzet. „A hrivnya euróval szembeni leértékelődésének jelenleg nincs jelentős hatása a maginflációra” – magyarázta az NBU.
A szolgáltatások inflációja 14,4%-ra kezdett csökkenni, ami különösen a munkaerőpiac mérsékeltebb nyomásának jele. Így a szállítási szolgáltatások, a kommunikációs szolgáltatások és a személyes gondoskodási szolgáltatások árai lassabban emelkedtek. A nem élelmiszer jellegű cikkek áremelkedése szintén lassult 3,6%-ra. A ruházati cikkek és lábbelik árai továbbra is alacsonyabbak voltak, mint tavaly ilyenkor.
Ugyanakkor a feldolgozott termékek áremelkedése 18,2%-ra gyorsult. A húskészítmények ára gyorsabban emelkedett az élelmiszer-alapanyagok magasabb árai miatt, valamint az alkoholmentes italok, mindenekelőtt a kávé esetében, ami a globális kávépiac trendjeit tükrözte. A kenyér- és pékáruk, az olaj és a legtöbb tejtermék áremelkedésének üteme azonban lelassult.
„Az infláció májusban tetőzött, majd júniusban ismét csökkenni kezdett, ahogy azt az NBU előre jelezte. Összességében azonban az infláció magasabb volt az áprilisi makrogazdasági előrejelzésnél, elsősorban az időjárási körülmények hatása miatt. Várhatóan az infláció csökkenése az év második felében is folytatódik…” – közölte az NBU.
Az ukránok nominális fizetése több mint 50%-kal nőtt 2021-hez képest, az árak azonban ugyanekkora ütemben emelkedtek ezen idő alatt – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Razumkov Központ elemző anyagára hivatkozva.
A jelentés szerint a központ szakértői kiszámították, hogy a nominális bérek 2025 első negyedévében 53,8%-kal emelkedtek 2021 negyedik negyedévéhez képest. Az infláció ebben az időszakban 54,0% volt. Ennek eredményeként a reálbérek csökkenése ebben az időszakban 0,3%-ot tett ki.
2025 első negyedévében az átlagkereset 23 460 hrivnya volt, ami 24,1%-kal több, mint 2024 azonos időszakában. A 13,6%-os inflációt figyelembe véve az átlagkereset növekedése 10,5 százalékponttal meghaladta az árindexet.
A tanulmány szerint azonban a bérek növekedése egyenetlen, ami a háború és a mozgósítás által súlyosbított gazdasági torzulásokat tükrözi.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a súlyos munkaerőhiány miatti legnagyobb növekedést a légi közlekedés (+51,5%), a mezőgazdaság (+46,9%) és az építőipar (+35,3%) mutatta. A magas profitú ágazatokban, mint például az informatika (+32,5%) és a pénzügy (+28,6%), szintén emelkedtek a bérek, meghaladva az ipar, a kereskedelem és a szállítás átlagát.
A Razumkov Központ szakértői szerint a gazdaság 25 ágazatából 13-ban az átlagos ukrán fizetések alacsonyabbak. A tanárok és az orvosok kívülállók maradtak: az oktatásban a jövedelmek 13,5%-kal, az egészségügyben 12,5%-kal nőttek, ami alacsonyabb az inflációnál (13,6%), ami gyakorlatilag csökkentette a reálvásárlóerőt. „A háború előtt a fizetéseik már 12-16%-kal elmaradtak az átlagos gazdaságtól, mostanra pedig az orvosok esetében elérte a 27%-ot, a tanárok esetében pedig a 39%-ot” – áll a jelentésben.
A kormány előzetes előrejelzése szerint az átlagkereset 2025-ben 24 389 hrivnya lesz. A költségvetési nyilatkozat a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkereseti mutatóit határozza meg: 2026 – 30 240 hrivnya, 24%-os növekedés, 2027 – 35 268 hrivnya, 16,6%-os növekedés, 2028 – 39 758 hrivnya, 12,7%-os növekedés.
Az NBU 2025-ben 17,7%-os nominális bérnövekedésre, 3,9%-os reálbér-növekedésre számít. 2026-ban a nominális bérnövekedés 9,4%, a reálbér-növekedés pedig 3,3% lesz. 2027-ben a nominális bérnövekedés 8,8%, a reálbér-növekedés pedig 3,5% lesz. Az infláció 2025 májusában elérte a 15,9%-ot, de júniusban 14,3%-ra csökkent.
Az infláció 2025 májusában tetőzött, majd júniusban elkezdett csökkenni, ami azért van, mert a villamosenergia-tarifákat tavaly júniusban jelentősen megemelték, idén azonban nem – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) makrogazdasági és monetáris jelentésére (2025. július) hivatkozva.
A jelentés szerint amint azt az NBU megjegyezte, a fogyasztói infláció májusban felgyorsult (15,9%-ra éves szinten), meghaladva az NBU előrejelzését a nyers élelmiszertermékek vártnál jelentősebb áremelkedése miatt.
Az NBU szerint júniusban az általános infláció az adminisztratív infláció csökkenése miatt lassult. Az NBU nem közölt adatokat az áremelkedésekről, de a közzétett grafikon szerint az éves infláció júniusban 15% alá esett. Az Állami Statisztikai Szolgálat július 9-én teszi közzé a hivatalos információkat.
Az NBU adatai szerint a nyersanyagok árának növekedése májusban felgyorsult (26,4%-ra éves szinten), elsősorban az állati termékek (tej, hús, tojás) árának emelkedése miatt, a növekvő költségek, az állatállomány csökkenése, valamint bizonyos termékek aktív exportja miatt.
Bizonyos zöldségek, alma, csonthéjas gyümölcsök és bogyós gyümölcsök ára gyorsan emelkedett, főként a kedvezőtlen időjárási körülmények kínálati oldalukra gyakorolt hatása miatt. A feldolgozott élelmiszerek ára is tovább emelkedett.
Az NBU becslései szerint az élelmiszerárak júniusban is tovább emelkedtek. „Jelentős fundamentális inflációs nyomás maradt fenn, különösen a szolgáltatások inflációja maradt magas a további béremelkedés és a stabil fogyasztói kereslet hátterében. A nem élelmiszeripari termékek áremelkedése mérsékelt ütemben folytatódott” – közölte az NBU.
Az adminisztratív infláció májusban éves szinten 19,8%-ra gyorsult, elsősorban az alkoholos italok és dohánytermékek árának emelkedése miatt, különösen a termelési költségek további növekedése, az árnyékkínálat elleni küzdelem megerősítése, valamint a dohánytermékek gyártóira és importőreire vonatkozó adóváltozások miatt.
Az NBU szerint júniusban az adminisztratív infláció jelentősen lelassult a bázishatás miatt (2024 júniusában egyszeri áramtarifa-emelkedés). Az üzemanyagárak növekedése továbbra is visszafogott maradt (májusban 1,2%-kal éves szinten), bár júniusban az NBU becslései szerint felgyorsult a benzin és a dízel üzemanyag árának emelkedése miatt, amelyet a világpiaci olajárak emelkedése okozott.
Ukrajnában az árak emelkedése kétéves csúcsra gyorsult, az élelmiszerek, a cigaretta, a közüzemi szolgáltatások és a kommunikáció árai meredeken emelkedtek – számolt be kedden az Állami Statisztikai Szolgálatra hivatkozva.
A statisztikai hivatal adatai szerint Ukrajnában a fogyasztói árak 1,3%-kal emelkedtek 2025 májusában. Az éves infláció 15,9%-ra gyorsult az áprilisi 15,1%-hoz képest. Az infláció 2023 áprilisa óta a legmagasabb, 17,9%-os szintre emelkedett.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára 22,1%-kal emelkedett az év során. A legnagyobb növekedést a tojás – 86,0%, a zöldségek – 35,7%, a napraforgóolaj – 35,4%, a gyümölcsök – 33,5% és a vaj – 28,5%-kal mutatta. Az alkoholos italok és dohánytermékek ára 18,3%-kal emelkedett, míg a ruházati cikkek és lábbelik ára 4,8%-kal csökkent.
A lakások, a víz, az áram, a gáz és az egyéb tüzelőanyagok ára 20,1%-kal emelkedett. A háztartási cikkek és készülékek árai 2,4%-kal, az egészségügyi ellátás 13,1%-kal, a szállítás ára 5,8%-kal (különösen az üzemanyag ára 1,2%-kal), a kommunikáció ára 18,5%-kal, a szabadidő és kultúra ára 1,2%-kal, az oktatás ára 12,1%-kal, az éttermek és szállodák ára 15,2%-kal, a különféle áruk és szolgáltatások ára pedig 11,9%-kal emelkedett.
Áprilisban az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) 8,7%-ra rontotta a 2025-ös ukrán fogyasztói árnövekedésre vonatkozó előrejelzését. Az NBU előrejelzése szerint az éves árnövekedés a nyár folyamán számos áru és szolgáltatás esetében lassulni kezd.
Az infláció valószínűleg elérte a lokális maximumát májusban, az áremelkedés várhatóan lassulni fog a jövőben – jelentette ki csütörtökön Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) vezetője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pisnij megjegyezte, hogy az infláció áprilisban 15,1%-ra gyorsult éves szinten. Az NBU becslései szerint májusban tovább emelkedett az infláció, ami meghaladta a szabályozó hatóság előrejelzési pályáját. Elmondása szerint az élelmiszerárakat a tavaszi fagyok is befolyásolták, amelyek az új termés első zöldség- és gyümölcskínálatának költségét befolyásolták. „Ahogy korábban is, az alapvető inflációs nyomást az erős fogyasztói kereslet és az üzleti termelési költségek, elsősorban a munkaerőköltségek folyamatos növekedése táplálta” – mondta.
Az NBU előrejelzése szerint az infláció a jövőben fokozatosan lassulni fog. Nyáron az infláció az áruk és szolgáltatások széles körében csökkenni kezd. Ezt elősegíti az új termés érkezése, az energiaszektor tavalyinál jobb helyzete, valamint a világpiaci olajárak csökkenése.
Ezenkívül a tavalyi magas összehasonlítási bázis jelentős pozitív statisztikai hatással fog járni, különösen a 2024 júniusi egyszeri villamosenergia-tarifák emelése miatt. „Ugyanakkor az infláció lassulásának pályája a következő hónapokban nagymértékben függ majd a tavaszi fagyok és a nyári időjárási körülmények mezőgazdasági termékek kínálatára és áraira gyakorolt hatásától” – tette hozzá Andrij Pisnij.
Ukrajnában 8000 hrivnyán befagyasztották a minimálbért, a Pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy jövőre az infláció szintjéig emeljék azt – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Ukrán Szakszervezetek Szövetségének weboldalára hivatkozva.
A jelentés szerint a kormány javaslatait a Szociális Párbeszéd Felei meghatalmazott képviselőinek ülésén vitatták meg. A Pénzügyminisztérium képviselője arról számolt be, hogy az állami költségvetés lehetőségeit figyelembe véve 2026-ra a következőket tervezik: 8688 hrivnya minimálbér; az Egységes Tarifatáblázat 1. tarifakategóriájába tartozó alkalmazottak hivatalos fizetése 3470 hrivnya (jelenleg – 3195 hrivnya). Vagyis a mutatók növekedése figyelembe veszi a 2026-ra előterjesztet fogyasztói árindexet (108,6%).
A találkozó során meghallgatták a Gazdasági Minisztérium képviselőjét az ukrán gazdaság 2026–2028-as időszakra vonatkozó előrejelzett makrogazdasági mutatóival kapcsolatban. A táblázatban vannak felsorolva. A kormányzati oldal ugyanakkor azt javasolta, hogy 2026-ban az alapvető állami szociális normák és garanciák javasolt összegei pozitív gazdasági fejlődési dinamika esetén emelkedhetnek – áll a jelentésben.
Korábban Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő közzétette a 2026–2028-as költségvetési nyilatkozat-tervezetének mutatóit. Szerinte a dokumentum tartalmazza a Gazdasági Minisztérium április közepéről származó makrogazdasági előrejelzését. A költségvetési tervezet eddig a következő számokat tartalmazza:
Minimálbér:
2026-ban – 8688 hrivnya (most – 8000 hrivnya)
2027-ben – 9374 hrivnya
2028-ban – 10 059 hrivnya
Ezenkívül a kormány fel akarja oldani a létminimum befagyasztását. A tervek szerint a munkaképes személyek megélhetési minimuma a következő lesz:
2026-ban – 3288 hrivnya (most – 3028 hrivnya)
2027-ben – 3482 hrivnya
2028-ban – 3667 hrivnya.
Zseleznyak emlékeztetett arra, hogy a kormánynak június 1-jéig jóvá kell hagynia a költségvetési nyilatkozatot, és nem számít jelentős változásokra ezekben a számokban.
Továbbra is fennáll annak a pozitív kockázata, hogy a nemzetközi közösség erőfeszítéseinek köszönhetően Ukrajna viszonylag gyorsan igazságos békét érhet el, ami jelentősen javítaná a gazdasági fellendülés kilátásait, áll a Nemzeti Bank 2025. áprilisi inflációs jelentésében.
A Nemzeti Bank nem tesz jóslatokat a háború időtartamáról, de felméri a gazdaságra leselkedő kockázatokat. A jegybank előrejelzési kockázatai között ismét szerepel a harci cselekmények gyors befejezésének esélye. A januári makrogazdasági előrejelzéshez képest nem változtak – kevesebb mint 15%.
A jegybank a biztonsági feltételek fokozatos normalizálódásával számol az előrejelzéseket illetően.
A Nemzeti Bank megjegyezte, hogy a makrogazdasági előrejelzés fő feltételezése a gazdasági tevékenység fokozatos normalizálódása az elkövetkező években.
A gazdaság normális működéshez való visszatérésének sebessége elsősorban a háború jellegétől és időtartamától, valamint az ukrajnai igazságos és tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítések eredményeitől függ.
A folyamatban lévő háború a gazdasági potenciál további csökkenésének kockázatát hordozza magában, különösen az emberek, területek és iparágak elvesztése révén, ami korlátozza a gyors gazdasági növekedés lehetőségeit. Ukrajna katonai kockázatait a világban fokozódó geopolitikai feszültségek is súlyosbítják.
Ugyanakkor továbbra is fennáll annak a pozitív kockázata, hogy a nemzetközi közösség erőfeszítéseinek köszönhetően Ukrajna viszonylag gyorsan igazságos békét érhet el, ami jelentősen javítja a gazdasági fellendülés kilátásait. A jegybank dokumentuma szerint a költségvetési hiány jelentős csökkenésével számolnak az előrejelzéseket illetően.
A Nemzeti Bank megjegyezte, hogy a védelmi képességek támogatására irányuló növekvő igények kockázatai továbbra is jelentősek. A jegybank fenntartotta a 2025-ös költségvetési hiány-előrejelzést a GDP 19%-a szintjén (a bevételekben szereplő támogatások nélkül), amelyet elsősorban külföldi segélyekből finanszíroznak.
A költségvetési kiadások a következő években is jelentősek maradnak, mivel továbbra is szükség lesz a védelmi képességek és az újjáépítés támogatására, valamint az állam társadalmi kötelezettségeinek teljesítésére. Ugyanakkor a gazdaság normalizálódása, bizonyos kiadási tételek csökkentése, valamint a külső finanszírozási igények ennek megfelelő csökkenése hozzájárul ahhoz, hogy a költségvetési hiány 2027-ben a GDP mintegy 7%-ára csökkenjen – tájékoztatott a Nemzeti Bank.
A jegybank szerint azonban továbbra is magas a kockázata annak, hogy a védelmi szektorban vagy a kritikus infrastruktúra helyreállításával kapcsolatban további pénzügyi szükségletek merülnek fel. Finanszírozásuk, figyelembe véve a nominális gazdasági növekedést, részben finanszírozható a megnövekedett költségvetési bevételekből.
Ugyanakkor meglehetősen valószínű egy olyan forgatókönyv, amelyben a GDP-hez viszonyított költségvetési hiány az előző évi szinten marad. A védelmi szektor igényeinek kielégítésére szolgáló többletkiadások jelentős részét valószínűleg importált árukra fogják költeni, ami növeli a kereskedelmi hiányt. A jegybank devizapiaci intervenciókkal fogja kompenzálni a magasabb importot. Ennek eredményeként a nemzetközi tartalékok alacsonyabbak lesznek, de továbbra is elegendőek maradnak a devizapiac stabilitásának biztosításához, áll a dokumentumban.
A Nemzeti Bank közleménye szerint egy ilyen forgatókönyv magas valószínűsége miatt a nemzetközi tartalékok rekordmennyisége, amelyet az alapforgatókönyv szerinti előrejelzés tartalmaz, nem tekinthető túlzottnak, és indokolatlan optimizmusra ad okot a gazdaságpolitikai döntések meghozatalában.
Mivel a kiadások nagy része importra megy el, a hiány növekedése nem fog jelentős lendületet adni a gazdasági növekedésnek. Az inflációra gyakorolt hatás szintén jelentéktelen lesz.
A magasabb költségvetési kiadások finanszírozhatók a várhatóan 2025-ben létrehozandó nemzetközi támogatások felhasználásával. Ez a puffer felhasználható mind a 2025-ös megnövekedett védelmi igények esetén, mind a következő évek további költségvetési hiányainak finanszírozására, áll a dokumentumban.
„A 2025-ös költségvetési hiány növekedése csökkenti a kormány következő évi átmeneti egyenlegeit, amelyeket az alapforgatókönyv tartalmaz, ami a következő években fokozott hitelfelvételt igényel. A kormány várhatóan további finanszírozási lehetőségeket keres hazai források vagy külső segítség mozgósításával anélkül, hogy a költségvetési hiány finanszírozásához folyamodna”, áll a dokumentumban.
[type] => post
[excerpt] => Továbbra is fennáll annak a pozitív kockázata, hogy a nemzetközi közösség erőfeszítéseinek köszönhetően Ukrajna viszonylag gyorsan igazságos békét érhet el, ami jelentősen javítaná a gazdasági fellendülés kilátásait, áll a Nemzeti Bank 2025. ápril...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1745657280
[modified] => 1745596268
)
[title] => A Nemzeti Bank frissítette az ukrajnai aktív harcok gyors befejezéséről szóló értékelését
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=59694&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 59694
[uk] => 59680
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 59681
[image] => Array
(
[id] => 59681
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/1745564137-3989-large.webp
[original_lng] => 166798
[original_w] => 1300
[original_h] => 745
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/1745564137-3989-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/1745564137-3989-large-300x172.webp
[width] => 300
[height] => 172
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/1745564137-3989-large-768x440.webp
[width] => 768
[height] => 440
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/1745564137-3989-large-1024x587.webp
[width] => 1024
[height] => 587
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/1745564137-3989-large.webp
[width] => 1300
[height] => 745
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/1745564137-3989-large.webp
[width] => 1300
[height] => 745
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/1745564137-3989-large.webp
[width] => 1300
[height] => 745
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1745585468:12
[_thumbnail_id] => 59681
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3713
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1279559775001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 33854
[3] => 17
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Sürgős
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 646314
[1] => 646315
[2] => 160897
[3] => 642
[4] => 585
)
[tags_name] => Array
(
[0] => aktív harcok befejezése
[1] => értékelés
[2] => háború vége
[3] => Infláció
[4] => Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
)
)
[8] => Array
(
[id] => 59360
[content] =>
Az orosz statisztikai hivatal adatai szerint márciusban 10,3 százalék, 2023 februárja óta a legmagasabb volt az éves infláció Oroszországban, miután az előző hónapban 10,1 százalékot regisztráltak.
Az éves infláció már a 21. egymást követő hónapban állt a 4 százalékos jegybanki inflációs cél fölött márciusban. Havi összevetésben az infláció 0,7 százalék volt márciusban a februári 0,8 százalék után. Legutóbbi kamatdöntő ülésén, március 21-én az orosz jegybank a piaci várakozásokkal összhangban ismét változatlanul, 21 százalékon hagyta az alapkamatot.
Utoljára tavaly októberben változtatott az orosz központi bank a kamaton, akkor 200 bázisponttal, a jelenleg is érvényes 21 százalékra emelte az irányadó rátát. A jegybank március 21-én kiadott közleménye szerint megfontolhatják az alapkamat emelését, ha az infláció lassulása nem a terveknek megfelelően alakul.
Az orosz jegybank előrejelzése szerint az éves infláció 2025-ben 7-8 százalékra csökken, 2026-ban pedig visszatér a 4 százalékos inflációs célhoz. Oroszországban tavaly 9,52 százalékos volt az infláció az előző évi 7,42 százalék és a 2022-ben jegyzett 11,94 százalék után.
A tényleges infláció kismértékben meghaladta a Nemzeti Bank 2025. januári Inflációs jelentésben közzétett előrejelzéseit.
Ukrajnában az infláció januári 12,9%-ra gyorsulását az előző év azonos időszakához képest az adminisztratívan szabályozott árak emelkedése és a költségek növekedése okozta, különös tekintettel az energiaellátásra és a munkaerőköltségekre, számolt be az Ukrán Nemzeti Bank február 12-én, szerdán a 2025. januári inflációs rátával kapcsolatban adott interjújában.
„Az árak dinamikájának az előrejelzéstől való eltérésének fő oka az áruk és szolgáltatások szabályozott árának, valamint a piaci szolgáltatások költségének jelentősebb növekedése a termelési költségek, többek között az energiaellátás és a munkaerőköltségek további emelkedése, valamint az adó- és szabályozási változások volt” – áll a kommentárban.
A jegybank megjegyezte, hogy a nyers élelmiszerek árai 11,8%-kal emelkedtek éves szinten, a feldolgozott élelmiszerek 15,9%-kal. A nem élelmiszertermékek ára 4,3%-ra gyorsult, a szolgáltatások költségeinek növekedési üteme 14,2%-ot tett ki.
Az árak növekedésének felgyorsulása a nyersanyagok beszerzési árának, valamint a vállalkozások villamosenergia-, munkaerő- és logisztikai termelési költségeinek növekedésével magyarázható.
Januárban a szabályozott árak éves szinten 17,5%-kal emelkedtek. Ezzel párhuzamosan az alkohol árának további kiigazítása miatt a jövedéki termékek ára is emelkedett, a dohánytermékek pedig valószínűleg a jövedéki adók várható emelése miatt drágultak.
Az üzemanyagárak 12,1%-kal emelkedtek éves szinten.
Emellett drágultak a gyógyszerek, a gyógyászati kellékek és a felszerelések. A helyi telefonhívások ára is emelkedett. A Nemzeti Bank a januári áremelkedést decemberhez képest az alapanyagok drágulásával, a jövedéki adók emelkedésével és a logisztikai problémákkal magyarázza.
