November és december folyamán Ukrajna körülbelül 1,2 milliárd dollárt kapott Japántól, amelyet társadalmi, egészségügyi, oktatási projektekre, valamint az üzleti szektor helyreállítására és támogatására fordítottak. Ezt Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke jelentette be.
Az Ukrajnának Japántól kapott összegeket a következőkre fordították:
602 millió dollár az INSPIRE projektre, amely a hátrányos helyzetű és sérülékeny társadalmi rétegek szociális védelmét biztosítja;
400 millió dollár a SURGE programra, amely Ukrajna újjáépítését és ellenálló képességét finanszírozza;
250 millió dollár a RISE projektre, amely a magánszektor fejlesztését célozza;
220 millió dollár a THRIVE projektre, amely az egészségügyi állami kiadások hatékonyságának növelésére irányul;
200 millió dollár a LEARN projektre, amely a biztonságos és kényelmes oktatási környezet kialakítását szolgálja.
Denisz Smihal köszönetét fejezte ki Japánnak és a Világbanknak az Ukrajna megerősítésére és fejlesztésére tett folyamatos erőfeszítésekért.
Japán és az Egyesült Királyság 1 milliárd dolláros pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának. Erről Denisz Smihal miniszterelnök számolt be a Telegramon.
„A transt a két ország kormányai nyújtották garanciáként a Világbank DPL programja keretében” – mondta Smihal.
A miniszterelnök elmondása szerint az összeget Ukrajna gazdaságának megerősítésére, illetve a társadalmi és humanitárius szektorok prioritásainak finanszírozására fordítják.
Köszönjük a Világbanknak, Japán és az Egyesült Királyság kormányainak a jelentős támogatást Ukrajnának, és a hozzájárulásukat az országunk ellenálló képességének erősítéséhez
Tokió és Oszaka közötti fedett buborékszalagot építenének a japán hatóságok, amelyek az egyes autópályák közepén húzódnának. A szállító-futószalag jelentős tehermentesítést jelentene a japán sofőrök számára.
Az automatizált teherszállítási folyosó, amely a fővárost az 515 km-re lévő Oszakával köti majd össze, a szállítási szolgáltatások iránti megugró keresletre adott megoldás részét képezi a távol-keleti országban – írja a The Guardian.
A tervezők azt is remélik, hogy az út enyhíti majd a kézbesítő sofőrökre nehezedő nyomást az óriási munkaerőhiány közepette, amely a vendéglátástól és a kiskereskedelemtől kezdve a fuvarozáson át a tömegközlekedésig mindent érint.
A projektet felügyelő Yuri Endo, a közlekedési minisztérium magas rangú tisztviselője szerint az út a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését is elősegíti majd.
„Innovatív módon kell kezelnünk az utakat. Az »autó-futószalag« fő koncepciója, hogy az úthálózaton belül a logisztika számára elkülönített tereket hozzon létre, egy 24 órás automatizált és személyzet nélküli szállítási rendszer felhasználásával” – tette hozzá Endo.
A kormány által a múlt hónapban közzétett számítógépes-grafikával készített videó azt mutatja, hogy a raklapokon elhelyezett nagy méretű konténerek ‒ amelyek egyenként akár egy tonna súlyt is elbírnak ‒ egy autópálya közepén található folyosón hárman haladnak egymás mellett, miközben a járművek mindkét oldalon ellentétes irányban tudnak közlekedni.
Az automatizált targoncák a repülőtereket, vasutakat és kikötőket összekötő hálózat részeként rakodnak majd a konténerekbe. A tervek szerint a tesztüzem 2027-ben vagy 2028 elején kezdődik, és az út a következő évtized közepén kezdheti meg teljes körű működését.
Bár hivatalos becslések még nem jelentek meg, a Yomiuri Shinbun újság szerint a Tokiót és Oszakát összekötő út akár 3,7 milliárd jenbe (9 milliárd forint) is kerülhet, tekintettel a szükséges alagutak számára. Amennyiben a projekt sikeres lesz, Japán más részeire is kiterjeszthetik.
Az emberek azonban nem tűnnek el teljesen a képből ‒ a házhoz szállításokat továbbra is személyesen kell intézni a vezető nélküli járművek lehetséges bevezetéséig.
A minisztérium becslése szerint a logisztikai autópályák napi 25 ezer teherautó-sofőr munkáját tudnák elvégezni. A teherautó-vezetők hiánya – akik Japán rakományának mintegy 90 százalékát szállítják – várhatóan tovább nő, miután idén törvényt vezettek be a túlórák korlátozására, hogy megpróbálják kezelni a túlterhelést és csökkenteni a balesetek számát.
Amennyiben a tendencia folytatódik, a kormány becslései szerint az évtized végére 34 százalékkal csökken az ország szállítási kapacitása. A Covid‒19 járvány idején Japánban ugrásszerűen megnőtt a kézbesítés iránti kereslet, a kormányzati adatok szerint a felhasználók száma a háztartások mintegy 40 százalékáról 60 százalékra emelkedett.
Japán a G7-országok hitelének részeként több mint 3 milliárd dollár pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, amelyet az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételből fizetnek vissza – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Nikkei japán hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a japán híriroda úgy tudja, hogy Ukrajna 471,9 milliárd jent (3,09 milliárd dollárt) kap Japántól a G7-országok által kidolgozott program keretében az összesen 50 milliárd dollárból. A kölcsönt a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (JICA) nyújtja a Világbankon keresztül.
Japán továbbá hozzájárul annak ellenőrzéséhez, hogy ezeket az alapokat ne katonai célokra használj fel Ukrajna.
A Japánban lévő orosz eszközök befagyasztva maradnak mindaddig, amíg az Oroszországi Föderáció be nem fejezi agresszióját és ki nem fizeti az Ukrajnának okozott kárt, Japán pedig teljes mértékben készen áll arra, hogy Ukrajnának hitelt nyújtson ezekből az eszközökből. A hírt Japán ukrajnai nagykövete közölte.
„A befagyasztott orosz eszközöket illetően Japán szorosan együttműködik a G7-tel és Ukrajnával annak érdekében, hogy előmozdítsuk a tárgyalásokat és a külső kölcsönök végrehajtását Ukrajna bevételeinek felgyorsítása érdekében. És ismét hangsúlyozom Japán álláspontját. Japán készen áll arra, hogy ezt a kölcsönt Ukrajnának nyújtsa” – mondta.
Fumio Kishida elmondta, hogy Japán új energiasegélycsomagot készít elő, amely transzformátorokat, generátorokat és egyéb berendezéseket tartalmaz majd.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Közgyűlésén találkozott Fumio Kishida japán miniszterelnökkel, aki bejelentette az új energia-segélycsomagot. Az Elnöki Hivatal ezt szeptember 24-én közölte.
A felek megvitatták a G7-ben és az EU-ban lévő partnerekkel való együttműködést egy olyan gyakorlati mechanizmus létrehozása érdekében, amely lehetővé teszi 50 milliárd dollár megszerzését a befagyasztott orosz eszközök terhére.
Volodimir Zelenszkij beszélt az energiaszektor jelenlegi helyzetéről is.
Fumio Kishida elmondta, hogy Japán új energia-segélycsomagot készít elő, amely transzformátorokat, generátorokat és egyéb berendezéseket tartalmaz majd.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Ukrajna állami költségvetése 118 millió dollár vissza nem térítendő támogatást kapott a japán kormánytól, amit Kijev az egészségügyre, lakásfelújításra és az emberi jogok helyreállítására fordít – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a támogatási projektek keretein belüli források segítik az ukrán kormányt az egészségügyi szolgáltatások és az azokhoz való hozzáférés bővítésében, valamint az orosz fegyveres agresszió okozta következmények leküzdésében, Ukrajna lakásinfrastruktúrájának újjáépítésében.
A japán kormány által nyújtott támogatás a következőkből áll:
70 millió dollár a Világbank HEAL Ukraine projektjének részeként, amelynek célja az állami költségvetés támogatása, az egészségügyi garanciaprogram keretében felmerült kiadások megtérítéseként.
48,2 millió dollár a Világbank Lakások javítása az emberek jogainak és lehetőségeinek helyreállítása érdekében projektje részeként. A program keretében rendelkezésre álló forrásokat az állami költségvetési kiadások megtérítésére fordítják, amelyeket a lakástulajdonosok kompenzációs kifizetésére használják fel a többlakásos és magánépületekben, amelyek kis és közepes javításokat igényelnek.
Mintegy 1,5 milliárd dolláros segélyt ítélt meg a Világbank Ukrajnának. A támogatást Japán és Nagy-Britannia finanszírozzák és kulcsfontosságú a költségvetési és szociális kiadások támogatásában.
Márciusban Ukrajna már körülbelül 9 milliárd dollárnyi külső finanszírozáshoz jutott, amelyben többek között az Európai Unió, Kanada, Japán, a Nemzetközi Valutaalap és Nagy-Britannia is részt vett.
A Világbank által biztosított új támogatási csomagot Nagy-Britannia és Japán finanszírozta, ebből 984 millió dollár Japántól és 516 millió dollár Nagy-Britanniától érkezett, amely összegeket a szociális és humanitárius igényekre valamint az újjáépítésre fordítanak.
Az Európai Unió áthidaló finanszírozási programjából Ukrajna márciusban már 4,5 milliárd eurót kapott, a pénzügyminisztérium adatai szerint pedig idén a külső finanszírozás már elérte a 10,2 milliárd dollárt, míg a teljes háború kezdete óta összesen 83,8 milliárd dollárnyi nemzetközi támogatást kapott Ukrajna. Ezek az összegek elsősorban az állami költségvetés szociális területeinek finanszírozását célozzák meg.
A japán kormány 200 elektromos robogó beszerzését finanszírozta Ukrajnában a szociális munkások számára, számolt be a Szociálpolitikai Minisztérium sajtószolgálata.
183 ukrán közösség szociális munkásai 200 elektromos robogót kapnak munkájukhoz és a fokozott mobilitás biztosításához.
Olyan területeken kerültek kiosztásra, ahol a szociális munkások jelentős távolságra vannak azoktól, akiknek szociális szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek a Dnyipropetrovszk, Zsitomir, Zaporizzsja, Mikolajiv, Kijev, Odessza, Poltava, Szumi, Harkiv, Herson, Cserkaszi és Csernyihiv régiók.
A robogók beszerzése és közösségekhez való eljuttatása az ENSZ ukrajnai fejlesztési programjának és a japán kormány támogatásának köszönhetően vált lehetővé.
Ukrajna állami költségvetésének általános alapja 760 millió amerikai dollárt kapott. A hírt a Miniszteri Kabinet közölte.
Ez a hatodik kiegészítő finanszírozás második támogatása a Világbank Közkiadások támogatása a fenntartható közigazgatás biztosítására Ukrajnában (PEACE Ukrajnában) keretében.
A kiegészítő finanszírozás összege Japán és Norvégia kormányának támogatásaiból áll – 465 millió dollár, illetve 295 millió dollár.
A pénzeszközöket Ukrajna állami költségvetésének a biztonsági és védelmi szférához nem kapcsolódó kiadásainak részleges kompenzálására fordítják, különös tekintettel a nyugdíjkifizetésekre és a tanárok bérére.
2024-ben Ukrajna már mintegy 1,2 milliárd dollárnyi külföldi pénzügyi segélyt kapott adományozóktól a Világbanki projekteken keresztül.
