Németországban a kormánykoalíció egy hatalmas lyukat próbál betömni a költségvetésben, ami miatt jövőre befagy az Ukrajnának nyújtott, összesen 8 milliárd euró védelmi támogatás – közölte pénteken az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a német költségvetési bizottság ma felfüggesztette a 2024-es költségvetés tervezetének végső vitáját, miután az alkotmánybíróság megtiltotta a kormánynak, hogy a világjárvány idején kapott fel nem használt forrásokból 60 milliárd eurót (65 milliárd dollár) környezetvédelmi kezdeményezésekre és az ipar támogatására utaljon át.
A költségvetés két el nem fogadott része közül az egyik tartalmazza az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek jövő évi megduplázását 8 milliárd euróra. Jelenleg a német hatóságok próbálnak megoldást találni a pénzügyi problémára annak érdekében, hogy feloldják az állami költségvetés elfogadásának folyamatát, és ennek megfelelően a hadseregnek biztosítsák a megígért támogatást. „A jövő évre tervezett kiadások egy részét most csökkenteni kell, amiről valószínűleg nehéz lesz megegyezni a kormánypártoknak” – jelentette ki Jörg Kremer, a Kommerzbank vezető közgazdásza.
Ukrajna jövőre gazdasági válsággal szembesülhet a partnerországok pénzügyi támogatása nélkül, a költségvetésben mintegy 29 milliárd dolláros „lyuk” – jelentette ki Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Politico című amerikai kiadványnak nyilatkozva, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko hangsúlyozta a szövetségesek további támogatásának fontosságát Ukrajnának, és megjegyezte, hogy az ukrajnai csaknem 30 milliárdos költségvetési „lyuk” negatívan érinti az Európai Unió országait. „Nagyon fontos a makrogazdasági stabilitás megőrzése, mert a háború mellett gazdasági válság is vár ránk. Ha Ukrajna válságba kerül, az ki fog hatni az Európai Unióra” – mutatott rá.
Mint a pénzügyminiszter kijelentette, Ukrajnának sürgős segítségre van szüksége, és nyitott a reformokra, mindenekelőtt a korrupcióellenes szférában. „Készen állunk a megbeszélésre, de nem vagyunk készek arra, hogy ez késleltetheti Ukrajna támogatását. A jövő év elejétől pénzre van szükségünk” – hangsúlyozta.
Marcsenko figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna finanszírozásának a hiánya miatt az Európai Uniónak is súlyos problémái lehetnek, mert az ukrán gazdasági válság következményei „nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa számára is nagyon-nagyon traumatikusak lesznek”. „Mert ennek Európára is lehetnek következményei a migrációval kapcsolatban, egy mellékhatás miatt, mert Európa-szerte hatalmas drágulások következtek be, elsősorban egyes élelmiszerek esetében, és talán megint lesznek az olaj és a gáz esetében” – mondta.
A pénzügyminiszter ismét felszólította a szövetségeseket, hogy utaljanak át Ukrajnának mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont, amelyet a G7-országok zároltak, miután az agresszor Ukrajna elleni nagyszabású invázióját megkezdte. „Ukrajna számára legitim prioritás, hogy megkapja ezeket a befagyasztott orosz eszközöket Ukrajna helyreállítása érdekében” – állította Szerhij Marcsenko.
A német védelmi minisztérium kongatja a vészharangot, mert Christian Lindner pénzügyminiszter a 2024. évi költségvetés tervezetében túl kevés irányoz elő Ukrajna támogatására, így több mint 5 milliárd euró hiányzik – közölte az rbc.ua hírportál a Bild című német lapra hivatkozva.
A német kiadvány úgy tudja, hogy a költségvetés tervezetében csak 120 millió euró szerepel ukrán támogatásként, holott a német védelmi minisztérium arra számít, hogy jövőre Kijevnek 5,22 milliárd euróra lesz szüksége. A Bundeswehr szerint több pénzt kellene elkülöníteni: 880 milliót légvédelemre, 675 milliót páncélozott harcjárművekre, 390 milliót képzésre, 935 milliót védelmi eszközökre, 2,34 milliárdot javításokra, alkatrészekre és logisztikára.
Szintén nem szerepel a költségvetésben 525 millió euró a Bundeswehr által már átadott eszközök cseréjére. A lap megjegyezte, hogy a költségvetést véglegesen november közepén fogadják el, és addig folynak a tárgyalások. „Be kell tartanunk a szavunkat. Nem szabad, hogy kifogyjunk az anyagi lehetőségeinkből, amikor Ukrajna jövő évi megsegítéséről van szó” – mondta Andreas Schwartz, aki a bizottság védelmi költségvetéséért felelős. Hozzátette: a pénzügyminiszter köteles további milliárdokat biztosítani Kijev megsegítésére, mert Ukrajnának bíznia kell Németország ígéreteiben.
Egyre kevesebb nyugati ország akarja továbbra is finanszírozni Ukrajna költségvetési szükségleteit, de Kijevnek sok érve van a támogatás követelésére – jelentette ki csütörtökön Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter egy televíziós műsorban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva elmondta: „Egyre kevesebb ország hajlandó pénzt adni. De ez nem jelenti azt, hogy nem lesz forrás. És ez nem azt jelenti, hogy abbahagytuk a munkát.” Idén Ukrajna garantáltan mintegy 42 milliárd dollárt kap a költségvetési hiány külső szükségleteinek finanszírozására – tette hozzá. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az ukrán hatóságok a következő, 2024-es évben biztosítani tudják, hogy ez garantált legyen.
„Nem könnyű, nehéz. Minden hónapban sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy az adott országok adófizetői milyen mértékben állnak készen a mi finanszírozásunkra” – mutatott rá a pénzügyminiszter. Megjegyezte, hogy ez párbeszéd és vita. „Megmutatjuk az előnyöket, megmutatjuk, mi lesz, ha nem adnak pénzt. Megmutatjuk a következményeket és azt az őrült munkát, amelyet fegyveres erőink végeznek, fékezve a világ egyik legnagyobb hadseregét. És ez is érv” – tette hozzá.
„Ukrajna valójában az egész civilizált demokratikus világ előretolt állása, amely az értékekért, a függetlenségért harcol. És úgy gondolom, hogy van elég érvünk és okunk arra, hogy ne csak támogatást kérjünk, hanem támogatást követeljünk. És készek vagyunk minden szükséges reformot és intézkedést végrehajtani annak érdekében, hogy ez a támogatás időben és maradéktalanul megérkezzen” – hangsúlyozta Szerhij Marcsenko.
Az állami költségvetés hiánya 2023. január-júliusban csaknem 584 milliárd hrivnya volt, ami 41,7%-kal haladja meg az előző év azonos időszakát.
A hírt a Pénzügyminisztérium közölte.
2023 január-júliusában az állami költségvetés általános alapja több mint 1 trillió 6,1 milliárd hrivnyát kapott. Az állami költségvetés készpénzkiadásai hét hónapra 2 trillió 66,9 milliárd hrivnyát tettek ki.
Követhetetlenné vált a vita Romániában a költségvetésen keletkezett űr betömését, illetve az államháztartási deficit növekedésének visszaszorítását célzó tervezett megszorításokkal, adóemelésekkel kapcsolatosan.
A bukaresti hatóságok azután kényszerültek a költségcsökkentő vészforgatókönyvek kidolgozására, hogy kiderült, az első negyedévben az állami bevételek nagyságrendileg egymilliárd euróval kisebbek voltak a tervezettnél, ami az egész évre kivetítve négymilliárd euróval növelné az amúgy is magas (a GDP 4,4 százalékára tervezett) államháztartási hiányt.
A lavinát az európai alapokért felelős Marcel Bolos miniszter indította el azáltal, hogy előrebocsátotta: a büdzsé bevételeinek megcsappanása a közalkalmazottak létszámának, vagy a bérük lefaragásához vezethet, csak így kivitelezhető az állami kiadások 20 milliárd lejjel (1 lej 8,95 hrivnya) történő csökkentése, ahogyan azt a pénzügyminisztérium előirányozta.
A javaslatra azonnal felkapták a fejüket a szakszervezetek, és általános sztrájkot helyeztek kilátásba számos ágazatban.
Nicolae Ciuca liberális miniszterelnök az elmúlt napokban többször is azzal igyekezett lehűteni a kedélyeket, hogy kiadásai „megfontoltabbá tétele”, a költségvetési hiánycél betartása érdekében kormánya különböző fiskális intézkedések foganatosítására készül, amelyek nem hatnak ki sem a közalkalmazottak bérkeretére, sem a beruházásokra, sőt arra is ígéretet tett, hogy új adókat és illetékeket sem vetnek ki.
A lavinát azonban már nem lehetett megállítani, és a kormányfő váltig hangoztatta, hogy nem lesznek megszorítások, a tanügyi és a közigazgatási szakszervezetek tüntetésbe fogtak, az oktatásban dolgozók pedig azzal fenyegetőznek, hogy sztrájkba lépnek, és befagyasztják a tanévet. A közalkalmazottak nem csupán az esetleges bércsökkentéssel vagy elbocsátásokkal nem értenek egyet, hanem a béreknek a 2022-es szinten történő befagyasztását és a létszámstopot célzó kormányzati elképzeléssel sem. Marius Nistor szakszervezeti vezető szerint mindez a 15 százalékos infláció mellett működésképtelenné tenné az amúgy is a szakképzett munkaerő hiányával küzdő oktatási rendszert, ahonnan valósággal „menekülnek” a pedagógusok az anyagi megbecsülés hiánya miatt.
Kiderült, nem állja meg a helyét, hogy a román kormány nem tervez új közterhet kivetni. Marcel Ciolacu, a balliberális nagykoalíció szociáldemokrata alakulatának vezetője progresszív többletadó kivetését javasolja ama közalkalmazottak esetében, akik egy időben részesülnek fizetésben és nyugdíjban, továbbá akiknek a bére meghaladja az államelnök bruttó 25 ezer lejes (1,8 millió forint) havi jövedelmét. A bukaresti képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus – aki a koalíciós megállapodás értelmében még a nyáron átveszi a miniszterelnöki teendőket – leszögezte: ez az intézkedés csak a közalkalmazottakra vonatkozna, és „egyelőre” nem érintené a versenyszféra dolgozóit.
A Ciuca kormányfő vezette liberálisok (PNL) ugyanakkor határozottan ellenzik, hogy a többletadót a versenyszférára is kiterjesszék. A miniszterelnök ugyanakkor elismerte: 16 százalékos adót terveznek kivetni minden olyan közalkalmazott jövedelmére, aki többet keres az államelnöknél, legyen szó havi bérről, vagy bér és nyugdíj halmozásáról; az ügyben a pénzügyminisztérium elemzést folytat. Romániában 2018-ban 16-ról 10 százalékra csökkent az egységes jövedelem-adókulcs, amely 2004-ben váltotta a korábbi progresszív adórendszert, amelynek visszavezetését most erőteljesen támogatják a szociáldemokraták.
Megszólalt a témában Klaus Iohannis államfő is, aki szerint a romániai adórendszer hiányosságait nem lehet egyetlen intézkedéssel kiküszöbölni, szerinte az adórendszer egészét új alapokra kell helyezni és fenntarthatóvá tenni.
Közben viszont a bukaresti gazdasági sajtó kiszámolta: még abban az esetben is csak „aprópénz” folyna be az államkasszába, ha a többletadót a versenyszféra jól kereső adófizetőire is kiterjesztenék.
A Profit.ro gazdasági portál a pénzügyminisztérium adataira hovatkozva közölte, mintegy 81 ezer, a köz- és a versenyszférában dolgozó romániai munkavállalónak haladja meg a havi jövedelme az államelnök bruttó 25 ezer lejes keresetét; szerintük az ő halmozott megadóztatásuk nem tömné be a költségvetésen keletkezett lyukakat.
Az Economedia szakportál ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a 16 százalékos többletadóból befolyó összeg meg se közelítené a költségvetésen az idei év első negyedévében keletkezett, 4 milliárd lejt meghaladó hiányt, és legtöbb két kilométernyi hosszúságú autópálya megépítésére volna elegendő.
Az év eleje óta csaknem 11 milliárd dollár nemzetközi támogatást kapott Ukrajna költségvetése. Az állam költségvetési hiányát zömében a nemzetközi pénzügyi segélyekből finanszírozzák.
Márciusban összesen 4,6 milliárd dollárnyi támogatás érkezett a partnerektől, az év eleje óta pedig csaknem 11 milliárd dollár nemzetközi támogatást kapott Ukrajna költségvetése – adta hírül az Unian ukrán hírügynökség.
A részletes adatokat Jaroszlav Zseleznyak, a Legfelső Tanács Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának alelnöke hozta nyilvánosságra a Telegramon – vette észre a hírügynökség.
Zseleznyak információi szerint az idén már 4,85 milliárd dollár érkezett az EU-tól, mintegy 3,5 milliárd dollár az Egyesült Államoktól és 1,89 milliárd dollár Kanadától.
Mindeközben továbbra is a nemzetközi pénzügyi segélyek maradnak az államháztartási hiányok fedezetének fő forrásai Ukrajna számára – jelentette ki Andrij Pisnij, a Nemzeti Bank vezetője egy márciusi tájékoztatón, ahol elhangzott el az is, hogy az idei évre a szükséges források nagy részét a támogatók már megerősítették.
Március 30-án vált ismertté, hogy a Világbank 132 millió dollárt utal Ukrajnának az ukrán mezőgazdasági szektor helyreállítására, amiből a már meglévő állami programok működését biztosítják majd.
Az IMF ukrajnai missziója február 13-án megkezdte a felkészülést a monitoring program felülvizsgálatára, az IMF Igazgatósága március 31-én jóváhagyta Ukrajna új, négy évre szóló kiterjesztett finanszírozási programját 15,6 milliárd dolláros kerettel.
A Pénzügyminisztérium arra számít, hogy az első részletet, 2,7 milliárd dollárt e program keretében Ukrajna már a közeljövőben megkapja.
A bevételek csökkenése és a kiadások növekedése miatt az Egyesült Államok költségvetési hiánya januárban 39 milliárd dollár volt, miután egy éve még 119 milliárd dollár költségvetési többletet jegyeztek fel – közölte az amerikai pénzügyminisztérium.
A költségvetési kiadások 486 milliárd dollárt tettek ki januárban, ami 140 milliárd dollárral, 4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A növekedésben szerepet játszott az a 36 milliárd dolláros állami mentőcsomag is, amelynek célja volt, hogy megakadályozzák a Central States Pension Fund nyugdíjalap több mint 350 ezer Teamsters szakszervezeti tag nyugdíjának csökkenését.
A múlt hónapban a költségvetési bevétel 447 milliárd dollárt tett ki, 18 milliárd dollárral, 4 százalékkal volt csökkent 2022 januárjához képest.
Az október 1-jén kezdődő folyó pénzügyi év első négy hónapjában a költségvetésbe befolyó bevételek 3 százalékkal, 1473 milliárd dollárra csökkentek, viszont a kiadások 9 százalékkal, 1933 milliárd dollárra emelkedtek, aminek a következtében 460 milliárd dollár hiány keletkezett.
Az előző évi költségvetési hiány 1400 milliárd dollárra esett az azt megelőző évi 2600 milliárd dollárról a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kiadások csökkenése és az adóbevételek növekedése miatt.
Az amerikai Kongresszus Költségvetési Hivatala, a pártsemleges CBO azzal számol, hogy az októberrel kezdődött 2023-as pénzügyi évben a büdzsé hiánya tovább csökken, 984 milliárd dollár körüli lesz, majd nőni kezd és 2030-ra a deficit eléri a mintegy 2 ezermilliárd dollárt.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
