Ukrajna leállította az orosz földgáz szállítását saját gázszállító rendszerén keresztül, a döntést nemzetbiztonsági érdekek alapján hozták – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Energetikai Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a tranzit 2025. január 1-jén 07:00 órakor leállt. Ukrajna erről megfelelően tájékoztatta nemzetközi partnereit. „Leállítottuk az orosz gáz tranzitját, ez történelmi esemény. Oroszország piacokat veszít, pénzügyi veszteségeket fog szenvedni. Európa már döntött az orosz gáz elhagyásáról. A Repower EU európai kezdeményezés pedig pontosan azt vetíti előre, amit ma Ukrajna tett” – mutatott rá Herman Haluscsenko energetikai miniszter.
Az Energetikai Minisztérium megjegyezte, hogy Ukrajna gázszállító rendszere január 1-jétől az orosz gáz tranzitja nélküli üzemmódban működik. Az ukrán infrastruktúra előre fel van készítve a nulla tranzit módban való működésre és az ukrán fogyasztók megbízható gázellátására.
Az orosz Gazprom energiaipari óriás szerdán közölte: moszkvai idő szerint 8 órától, vagyis magyar idő szerint 6 órától leállították az Ukrajnán keresztül Európába irányuló gázexportot, mivel lejárt az erről szóló tranzitmegállapodás.
Az Oroszország és Ukrajna közötti ötéves gáztranzit-megállapodás 2025. január 1-jén, a kora reggeli órákban lejárt, Kijev pedig többször is kijelentette, hogy a háború miatt nem hosszabbítja meg a megállapodást – emlékeztet a Reuters.
„Az ukrán fél ismételt és egyértelműen kifejezett elutasítása miatt, hogy meghosszabbítsa ezeket a megállapodásokat, a Gazpromot megfosztották attól a technikai és jogi lehetőségtől, hogy 2025. január 1-jétől gázszállítást végezzen Ukrajna területén keresztül történő tranzitra” – üzente az orosz energiaipari óriás Telegramon közzétett közleményében.
A Fekete-tenger medrében húzódó török áramlat gázvezetéken keresztül viszont továbbra is exportál gázt Oroszország.
Az Európába vezető legrégebbi orosz gázútvonal leállításával egy évtizedes feszült kapcsolat ér a végéhez, amelyet még a Krím 2014-es oroszországi elfoglalása gerjesztett – jegyzi meg a Reuters.
Az Európai Unió a 2022-ben kirobbant ukrajnai katonai konfliktus kitörése után fokozta erőfeszítéseit, hogy alternatív források felkutatásával csökkentse az orosz energiától való függőségét.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn ismételten felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáztranzitról szóló, december 31-én lejáró megállapodást.
Smihal a Telegram-üzenetküldő oldalán tett erre vonatkozó bejegyzést, miután a nap folyamán Robert Fico szlovák miniszterelnökkel beszélt. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna hajlandó bármiféle gáz tranzitjáról tárgyalni, kivéve, ha az Oroszországból származik.
„Erre vonatkozóan, ha az Európai Bizottság hivatalosan megkeresi Ukrajnát az orosz gáz kivételével bármilyen gáz tranzitjával kapcsolatban, természetesen hajlandóak vagyunk tárgyalni, és megfelelő megállapodást elérni”
– hangsúlyozta az ukrán kormányfő.
„Nyomatékosítottam, hogy Ukrajna megállapodása a gáztranzitról Oroszországgal véget ér 2025. január elsejével, és nem lesz meghosszabbítva”
– tette hozzá.
Az ukrán miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy Oroszország energiaexportját az Ukrajna elleni háború finanszírozására, valamint a többi európai és uniós ország elleni destabilizáló tevékenységének folytatására használja fel. A Ficóval folytatott megbeszélés az áramellátás terén folytatott együttműködés fokozását is érintette, az elmúlt héten az ukrán áramimport 30%-a Szlovákiából származott – mutatott rá Denisz Smihal.
Robert Fico szlovák miniszterelnök közölte, hogy a jövő héten tárgyalásokat kezdeményez a gázszállítások, valamint az üzemanyag Ukrajnán keresztüli tranzitjáról. Szlovákia nem akar geopolitikai okokból többet fizetni a gázért, mint amennyit szükséges – jelentette ki.
Szlovákia rendkívül intenzív nemzetközi tárgyalásokat folytat a 2025-ös gázszállításokról – mondta Fico.
„Ezek a döntések rengeteg buktatót rejtenek magukban, mert ukrán részről politikai nyilatkozatok hangzanak el, és nyomás nehezedik a keletről nyugatra irányuló szállítások megszakítására” – idézi a Bloomberg a szlovák kormányfőt.
Szlovákia az Ukrajnán keresztül áramló orosz gáz egyik legfontosabb vásárlója. A Kreml közel három éve tartó háborúja miatt Ukrajna világossá tette, hogy nem hosszabbítja meg az év végén lejáró gáztranzit-megállapodást. Szlovákia azonban folytatja a tárgyalásokat arról, hogy a gáz január 1-jétől továbbra érkezzen.
Szlovákia elutasítja a nyomást, hogy csak nyugati gázt fogadjon el. Nem látjuk okát annak, hogy geopolitikai okokból többet fizessünk a gázért, mint amennyit szükséges – mondta Fico. „Ezért az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, kivételesen intenzív tárgyalásoknak lehetnek tanúi különböző szinteken és különböző országokban, már a jövő héttől kezdve”.
Az európai vállalatok nem állnak közel egy olyan megállapodáshoz, amely az Ukrajnán keresztül történő orosz gázimportot Azerbajdzsánból származó szállítással helyettesítené – közölte pénteken a szlovák állami gázcég, az SPP, elutasítva azokat a médiaértesüléseket, amelyek szerint közel volt a megállapodás.
A Moszkva és Kijev közötti, az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gázexportról szóló, öt évre szóló jelenlegi megállapodás az év végén lejár, ami arra kényszeríti az Európai Uniót, hogy alternatív gázforrások után kutasson, többek között Azerbajdzsánból, miközben tárgyalásokat folytat az ukrán útvonal nyitva tartásáról.
Oroszország kijelentette, hogy a szomszédjával vívott háború ellenére hajlandó folytatni az Ukrajnán keresztül történő szállítást, Kijev azonban elutasította, hogy tárgyalásokat folytasson Moszkvával a gázexportról.
A Bloomberg csütörtökön az ügyet ismerő személyekre hivatkozva arról számolt be, hogy magyar és szlovák vállalatok közel állnak ahhoz, hogy szerződést írjanak alá akár évi 12-14 milliárd köbméter gázra Azerbajdzsánból.
Rendszeresen tárgyalunk a témáról partnereinkkel, de az SPP részvételével készülő gázszállítási szerződés közelgő megkötéséről szóló információ nem igaz – közölte az SPP a Reutersnek adott nyilatkozatában.
Az SPP vezető szerepet játszott abban, hogy Oroszország és Ukrajna háborúja ellenére is megpróbálja nyitva tartani a tranzitot, mivel az alternatív útvonalak költségesebbek.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén szkeptikusan nyilatkozott az egyezségről, amikor pénteken újságírók kérdezték.
Arról, hogyan fognak alakulni az események, hogyan lesz továbbra is biztosított az ellátás, figyelembe véve azt a tényt, hogy Ukrajna már bejelentette, hogy nem hajlandó meghosszabbítani ezt a megállapodást, most nem tudok semmit mondani – mondta.
Az idén várhatóan összesen 14 milliárd köbméter orosz gázt exportáltak Ukrajnán keresztül, ami töredéke a háború előtti szintnek.
Több mint két és fél évvel az Ukrajna elleni háború után Európa még mindig fontos piaca az orosz földgáznak. A Kínába tartó Szibéria Ereje vezeték várhatóan idén eléri a teljes kapacitását, bár a tervek szerint 2027-re újabb vezeték készülhet el.
Az Északi Áramlat földgázvezeték 2022-es leállítása, majd felrobbantása után meglepő, hogy várhatóan az idei lesz az első olyan év, amikor Kína több orosz vezetékes földgázt vásárol, mint Európa.
A Gazprom ugyanis az idei év első kilenc hónapjában 23,7 milliárd köbméter földgázt adott el Kínába, közel 40 százalékkal többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában – derül ki a Bloomberg számításaiból, amelyben az ázsiai ország vámadatait és az orosz gazdasági minisztérium árbecsléseit vették alapul. Ezzel szemben Európa felé ugyanebben az időszakban csak 22,5 milliárd köbméter érkezett, részben Ukrajnán, részben a Török Áramlaton keresztül.
Kína felé csak egy vezeték van, amely már működik is
A Gazprom tehát csak fokozatosan növeli a szállításokat Kína felé a Szibéria Ereje nevű, évi 38 milliárd köbméter kapacitású vezetéken. A múlt hónapban az orosz vállalat megállapodott a China National Petroleummal újabb szállításokról, melyek decemberben indulhatnak el, és ez biztosítja, hogy az eredetileg tervezettnél, a következő év elejénél hamarabb éri el teljes kapacitását a 2019-ben átadott gázvezeték.
Kína földgázéhsége továbbra is növekvőben van, idén 8 százalékkal nőhet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint, főként az ipari felhasználás eredményeként. Ugyanakkor az áramtermelés és a lakossági fogyasztás, valamint a közlekedési szektor is fontos szerepet játszik. 2027-től a Gazprom további 10 milliárd köbméter földgázt tervez eladni Kínába az úgynevezett Távolkeleti úton, ám ez még mindig messze van attól, hogy kiváltsa az Ukrajna elleni háborút megelőző időszakban Európába eladott mennyiséget.
Az orosz gáz főként Magyarország, Ausztria és Szlovákia számára maradt fontos, ahol idén 16 százalékkal ugrott meg a vezetéken érkező orosz export mennyisége tavalyhoz képest. Azonban az ukrán tranzitszerződés lejártával ez is tovább csökkenhet, az európai szállítások így lefeleződhetnek. Kína mindeközben a világ legnagyobb importőre a földgáz cseppfolyósított formájának, az LNG-nek is.
Nagy trükkel gyanúsítják Kijevben az orosz medvét. A vádak szerint a Nyugat-Európába futó gázvezetékeken áramló azerbajdzsáni energiahordozó valójában orosz gáz.
Kijevben azt állítják, hogy az Ukrajnán át Nyugat-Európába futó gázvezetékeken azeri származásúnak álcázott orosz gázj áramlik. Moszkva, nyugati forrásokra hivatkozva állítja, hogy földgázszállításai az EU-ba az idei év harmadik negyedévében meghaladták az Egyesült Államokéit. Azaz, amikor Kijevben magas szinten gyanúsítgatások hangzanak el (és Moszkva hallgat), közvetetten a jövőbeni fő patrónust, Brüsszelt vádolják.
Hogy nekimenni az EU-nak a jelenlegi helyzetben Kijev részéről okos lépés-e, amikor Donald Trump elnökválasztási esélycsillaga fényesedik – vitatott kérdés. Az ukrán vezetés a nem nagy példányszámú-olvasottságú, de az elitnek szánt médiumot, a Dzerkalo Tizsdent választotta publikációs eszközként. Az ukrán vezetés vádjainak Ganna Gopko, a Rada (az ukrán törvényhozás) képviselője, a külügyi bizottság egykori (2014–2019 közti) vezetője adott hangot „Azerbajdzsáni gáz – Oroszország ezt használja takaróként az EU-piacokra való visszatérésben” című, a médium véleményrovatában közölt cikkében. Kifejező és félreérthetetlen a cikk-indító illusztráció is: a 12 csillagos kék EU-embléma közepén gázégő, amelyhez az oroszországi földgázt egy azerbajdzsáni zászlós kéz vezeti, kinyitva a gázcsap nyitó-zárókerekét.
Ukrán vádak
Az ukrán cikk reagálás azokra, a nyugati sajtóban fel-felbukkanó információkra, hogy az Északi Áramlat négy csővezetékéből hármat egy ukrán katonai-titkosszolgálati búvárkommandó robbanthatott fel még 2022 szeptemberében. Továbbá indokként szolgálhat a keletről érkező gáztranzit teljes leállításának – ahogy erre a cikkben Gopko is utal. Azzal érvel, hogy a vezeték nem marad kihasználatlanul mert két funkciója megmarad:
Nyugat-Európa gázkészleteit bespájzolhatják az ukrajnai földalatti gáztárolókba (amelyeket az oroszok folyamatosan bombáznak és rakétáznak), illetve
Ukrajnának van elegendő saját kitermelhető földgáza, amelynek a fogyasztókhoz való eljuttatásában szerepet játszhat az alapvetően a nyugati gáztranzit céljaira épített csővezeték-rendszer.
Egy érdekes adat a cikkből: jelenleg a gáztranzit-vezeték mintegy 10 százalékos kapacitáskihasználással működik.
Ha Ukrajna leállítja a keleti tranzitot, évi többmilliárdos tranzitdíjtól esik el – ami a jelenlegi ínséges időkben nagy csapás a megkínzott országnak.
Egyelőre orosz gáz áramlik a vezetéken
A keleti tranzit most még „igazi” oroszországi gázból állhat, mert az oroszországi gáztranzit egyezmény csak 2024 végén jár le. Kijev nem szándékozik ezt meghosszabbítani, ehelyett az azeriekkel tárgyal, jelenti a Bloomberg Zelenszkij elnökre hivatkozva.
Az ukrán lap cikkének lehetséges egy másik olvasata is: azon „keményvonalas nacionalisták” véleményét, Kijevnek szóló figyelmeztetését fogalmazhatja meg, akik szerint Ukrajna jelentős külső segítség nélkül is boldogulhat a háborúban. Ez összefüggésben állhat Zelenszkij legújabb „béketervével” is, amellyel az ukrán vezető gyakorlatilag ultimátumot ad a Nyugatnak: vagy felveszik azonnal Kijevet a NATO-ba, vagy az ukránok nekilátnak saját atomfegyverek kifejlesztéséhez.
Még júniusban jelzések jöttek, hogy az EU illetékesei várják az azerbajdzsáni földgázt.
Azerbajdzsánt az EU illetékesei és a tranzit-országok megkeresték ez ügyben – mondta a Politiconak nyilatkozva Hikmet Hadzsijev, az azerbajdzsáni elnök, Ilham Alijev főtanácsadója. Tim McPhie, az Európai Bizottság energiapolitikai szóvivője a lapnak hangsúlyozta, hogy a Bizottság „nagyon szorosan együttműködik az érintett országokkal, hogy alternatív beszerzési forrásokat és szállítási útvonalakat találjanak”. Ezek sorában említi a Politico Magyarországot is.
Elhibázott uniós energiapolitika
Tavaly – jegyzi meg a brüsszeli lap – az Európába szállított mintegy 25 milliárd köbméternyi orosz gáz nagyobbik része – 15 milliárd köbméter – az Ukrajnán átvezető tranzit-csővezetéken érkezett kontinensünkre (Lengyelországba, Szlovákiába, Magyarországra, Romániába és Moldáviába). Az elmúlt évben Kijev és Brüsszel is sokkal keményebb hangot ütött meg. Azóta felpuhultak az álláspontok. Ennek okairól viták folynak. Egyesek szerint az EU elhibázott energiapolitikája, a rossz ütemezésű „zöld váltás” (amit Németország kettős hibája: atomerőmű-lezárások plusz az orosz földgáztól való nyilvános elzárkózás csak fokozott) járult hozzá, hogy Brüsszelben megjött a tárgyalási kedv.
Barát, ellenség, vagy micsoda nekünk Azerbajdzsán? – fakadtak ki Kijevben idén augusztus végén, amikor Vlagyimir Putyin bakui látogatása kicsapta az ukrán politikai biztosítékokat.
Baku egy fenékkel két lovat is meg szeretne ülni – írja Volodimir Kravcsenko megfigyelő a zn.ua-n –„Stratégiai partnerségben” áll Ukrajnával, de Oroszországgal is. A Putyin-látogatás azonban azt jelzi, hogy erősen közeledik Moszkvához. Fontos megjegyezni, hogy az azeri-orosz viszony szorosan összefügg Örményország hintapolitikájával.
Amikor Jereván túl közel lendül az USA-hoz, a NATO-hoz (mint jelenleg) Baku a másik oldalhoz közeledik. Aminek az is a jele lehet, hogy Azerbajdzsán hivatalosan kérte felvételét a BRICS-be. A térségben ez nem egyedülálló, hiszen Grúzia ugyancsak Moszkva irányába mozdul el. Rossz nyelvek szerint beígérhették neki a szakadár Abháziával és esetleg Dél-Oszétiával a szorosabb kapcsolatokat.
Az orosz Arctic LNG 2 projekt újabb mérföldkőhöz érkezett: ötödik rakományát vette fel egy olyan hajó, amelyet egy amerikai szankciók alatt álló vállalat irányít. A hajókövetési adatok szerint az Asya Energy nevű tanker szeptember 14-én kötött ki az üzemnél, majd másnap teljes rakománnyal indult útnak.
Az Arctic LNG 2 projekt, amelyet a Novatek orosz vállalat üzemeltet, maga is nyugati szankciók hatálya alatt áll Oroszország Ukrajnával folytatott háborúja miatt. A Novatek cáfolta azokat a médiaállításokat, miszerint részt vett volna a projekt „árnyékflottájának” létrehozásában és irányításában.
Az Asya Energy hajót az indiai székhelyű Ocean Speedstar Solutions üzemelteti, amelyet az Egyesült Államok külügyminisztériuma szankciók alá helyezett.
Az Arctic LNG 2 üzem decemberben kezdte meg működését, de az orosz-ukrán konfliktushoz kapcsolódó szankciók hónapokig hátráltatták az exportot. A létesítmény augusztusban indította újra szállításait, főként olyan hajókon keresztül, amelyek tulajdonosi háttere és tartózkodási helye nehezen nyomon követhető.
Augusztus 1-jén a Pioneer hajó vett fel rakományt, amelyről később az egyiptomi Port Said közelében rakodtak át egy másik LNG-hajóra.
Augusztus 10-én az Asya Energy szállított rakományt, amelyet szeptember 10-én ürített ki Murmanszkban.
Augusztus 25-én az Everest Energy vett fel rakományt, amelyet négy nappal később szintén Murmanszkban rakodtak ki.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz Arctic LNG 2 projekt újabb mérföldkőhöz érkezett: ötödik rakományát vette fel egy olyan hajó, amelyet egy amerikai szankciók alatt álló vállalat irányít. A hajókövetési adatok szerint az Asya Energy nevű tanker szeptember 14-én kötött ki ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1726506540
[modified] => 1726480847
)
[title] => Fű alatt veszik továbbra is a földgázt Oroszországtól
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=53048&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53048
[uk] => 53069
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 53049
[image] => Array
(
[id] => 53049
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/rendkivuli-idojaras-porgeti-az-lng-piacat-147333.jpg
[original_lng] => 272373
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/rendkivuli-idojaras-porgeti-az-lng-piacat-147333-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/rendkivuli-idojaras-porgeti-az-lng-piacat-147333-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/rendkivuli-idojaras-porgeti-az-lng-piacat-147333-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/rendkivuli-idojaras-porgeti-az-lng-piacat-147333-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/rendkivuli-idojaras-porgeti-az-lng-piacat-147333.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/rendkivuli-idojaras-porgeti-az-lng-piacat-147333.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/rendkivuli-idojaras-porgeti-az-lng-piacat-147333.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1726560309:2
[_thumbnail_id] => 53049
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3769
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 831556839002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 207667
[1] => 26719
)
[tags_name] => Array
(
[0] => LNG export
[1] => orosz gáz
)
)
[8] => Array
(
[id] => 52916
[content] =>
Az orosz gáz részesedése az Európai Unió országainak importjában hirtelen és jelentősen csökkent Oroszország Ukrajna elleni háborúja kezdetét követően, a blokk kész teljesen lemondani a moszkvai szállításról – jelentette ki Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa.
Simone arról tájékoztatott, hogy az orosz gáz részesedése az uniós importban a 2021-es 45%-ról 2024 júniusára 18%-ra csökkent, miközben az olyan megbízható partnerek importja nőtt, mint Norvégia és az USA.
„Már nem vagyunk Putyin gázvezetékeinek hatalma alatt, és továbbra is támogatjuk ukrán partnereinket a tél közeledtével”, – hangsúlyozta.
Az európai biztos ugyanakkor kiemelte, hogy az európai cégeknek joguk van az ukrán gázinfrastruktúrát használni, mivel nincsenek szankciók, és van érdeklődés ukrán oldalról.
Az Energetikai közösség helyzetéről szóló 2024. évi jelentés megjegyezte, hogy az energiaárak stabilabbak, és jóval a 2022-es energiaválság csúcsszintje alatt maradnak.
Mint ismeretes, az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjára vonatkozó szerződés 2024 végén lejár, és Kijev nem újítja meg.
Volodimir Zelenszkij elnök júliusban kijelentette, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat az Azerbajdzsánból az EU-ba történő földgázszállításról, mivel igyekszik megőrizni a tranzitország szerepét.
A gáztranzit az európai ügyfelek felé a szokásos módon zajlik a Kurszk térségi Szudzsa közelében történt incidens ellenére – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a gázvezeték ukrán üzemeltetője jelezte: „A gázszállítás az európai ügyfeleknek a megszokott módon, változatlanul történik. A tételek megerősítésre kerülnek, a gáz fizikai áramlása megmarad.”
A Szudzsa gázmérő állomás az orosz–ukrán határ közvetlen közelében található. Tegnap a piac reagált a Kurszk térségében zajló harcokra, amely az orosz gáz Ukrajna területére történő egyetlen működő belépési pontja közelében zajlik. Így a földgáz ára Európában 2024 eleje óta a legmagasabb szintre nőtt.
