A NATO főtitkára, Mark Rutte arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy folytassa Ukrajna fegyverellátását.
A NATO vezetője hangsúlyozta, hogy a szövetségnek többet kell invesztálnia a védelembe, növelni kell a védelmi ipari termelést, és nagyobb részt kell vállalnia Ukrajnának nyújtott támogatásának költségeiből – írja a Reuters.
Ami Ukrajnát illeti, szükségünk van arra, hogy az Egyesült Államok is folytassa az elköteleződését
– mondta Rutte.
Rutte kiemelte, hogy ha Donald Trump új kormánya folytatni szeretné Ukrajna támogatását az amerikai védelmi ipari bázisról, akkor Európa fogja állni a költségeket.
Abszolút meg vagyok győződve erről, és fel kell készülnünk erre
– tette hozzá.
A főtitkár teljes mértékben támogatta Trump Oroszországra irányuló nyomásgyakorló kampányát, amelynek célja a háború befejezése Ukrajnában.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az olajszállítások Oroszországból Kínába 2024-ben rekordmennyiségűek voltak, összesen 108,5 millió tonna, ami napi 2,17 millió hordónak felel meg. Az import 1%-kal nőtt 2023-hoz képest, elérve a rekord szintet. Erről a Reuters számolt be.
Ezzel párhuzamosan a szaúdi import 9%-kal csökkent.
A Kínai Vámhatóság adatai szerint az Oroszországból érkező szállítmányok, beleértve a vezetékes és tengeri szállítmányokat, összesen 108,5 millió tonnát tettek ki, ami napi 2,17 millió hordónak felel meg.
Eközben az Oroszországból érkező tengeri szállítmányokat a független finomítók és a nagy állami olajvállalatok kereslete támogatta, valamint a kormányzati utasítások, amelyek az olajkészletek felhalmozását irányozták elő.
Szaúd-Arábia, az OPEC legnagyobb olajtermelője, 78,64 millió tonna olajat szállított, ami napi körülbelül 1,57 millió hordónak felel meg, ami alacsonyabb, mint az 1,72 millió hordó napi szállítása 2023-ban.
A malajziai import, amely az Iránból és Venezuelából származó szankcionált olaj egyik fő tranzitcsomópontja, 28%-kal nőtt, és elérte a 70,38 millió tonnát, ami napi 1,41 millió hordónak felel meg, így Malajzia a harmadik helyre került Szaúd-Arábia után.
Az EU célja, hogy 2027-re teljesen leállítsa az orosz fosszilis tüzelőanyagok importját, de a gáz betiltását eddig vonakodott meglépni, ellentétben a szénnel és az olajjal. A szankciók a vezetéken érkező gázt nem érintenék.
Az Európai Unió az orosz alumínium behozatalának korlátozását és a cseppfolyósított földgáz (LNG) fokozatos kivonását fontolgatja egy új szankciócsomag részeként. Az EU büntetőintézkedést hozna több tucat, orosz olajat szállító tanker ellen, valamint további exportellenőrzéseket vezetne be a katonai célokra felhasználható termékekre.
Névtelenségüket kérő források a Bloombergnek elárulták: az alumíniummal kapcsolatos korlátozások fokozatosan lépnének életbe, a részletek még nem tisztázottak. Az LNG-exporttal kapcsolatos szankciók részleteit a jövő hónapban terjesztheti elő az Európai Bizottság.
A tervezetet megvitatják a tagállamok vezetői és még változhatnak. A tisztviselők szerint a vezetéken érkező orosz gáz szankcionálása nem életképes, mert több állam, köztük Magyarország és Szlovákia is erre támaszkodik. Ezzel szemben az LNG-t importáló országok – Spanyolország, Belgium és Franciaország – várhatóan nem blokkolják a büntetőintézkedést.
Az unió a fentiek mellett mérlegeli, hogy több harmadik országbeli vállalatot kellene listára venni, amelyek segítik Oroszországot a fegyverekben használt technológiákhoz jutni. Ez főleg kínai és az Egyesült Arab Emírségekben bejegyezett cégekre vonatkozna.
Eddig az EU nem lépett fel az orosz gáz ellen
Ha az EU döntésre jut, akkor ez lesz a 16. csomag amit Oroszország ellen hoznak. Érdemes megemlíteni, hogy Európa tavaly rekordmennyiségű cseppfolyósított földgázt vásárolt Oroszországtól: a Rystad Energy elemzése szerint 2024-ben 17,8 millió tonna LNG érkezett az európai kikötőkbe, ami 2 millió tonnával nagyobb mennyiség, mint az előző évben.
Ezzel Moszkva megelőzte Katart, és az Egyesült Államok után Európa második legnagyobb LNG-beszállítójává vált. Az EU célja, hogy 2027-re teljesen leállítsa az orosz fosszilis tüzelőanyagok importját, de a gáz betiltását eddig vonakodott meglépni, ellentétben a szénnel és az olajjal.
Az újabb csomag részletei nem sokkal azután váltak nyilvánossá, hogy Ukrajna leállította az orosz gázszállítást saját vezetékein keresztül, ezzel megszüntetve egy szovjet korszakból származó energiaútvonalat. Ugyanakkor Moszkvának már vannak alternatív útvonalai, amelyek megvédhetik a komolyabb gazdasági csapástól.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az Egyesült Államok tavaly növelte a repülőgép-alkatrészek importját Oroszországból, azonban más cégeket szankciókkal sújt, ha Moszkvával üzletelnek. Washington legutóbb a szerbiai állami olajtársaság ellen hozott büntetőintézkedést.
Az Egyesült Államok novemberben az elmúlt három év legmagasabb szintjére növelte az Oroszországból származó repülőgép-alkatrészek importját: az amerikai behozatal értéke 7,6 millió dollárt tett ki, amely a legmagasabb havi érték 2022 februárja óta. Az előző év novemberéhez képest az import 1,6-szorosára nőtt – írja a Magyar Nemzet.
A 2024-es év első tizenegy hónapjában az alkatrészek beszerzése összesen 31,4 millió dollárt tett ki, szemben az egy évvel korábbi 30,6 millió dollárral. Novemberben az amerikaiak leginkább a repülőgépek futóművei és azok részei iránt érdeklődtek, melyek értéke 6,97 millió dollár volt, valamint egyéb repülőgépek, helikopterek vagy drónok alkatrészei iránt, melyek 586,1 ezer dollárt tettek ki.
Érdemes megemlíteni, hogy az előző előtti hónapban az Egyesült Államok fő alkatrész-beszállítói az Egyesült Királyság (281 millió dollár), Franciaország (195 millió dollár) és Kanada (146 millió dollár) voltak.
Mint a lap megjegyzi: Washington jelentős üzleteket bonyolít le Moszkvával, miközben másokat szankciókkal sújt. Az Egyesült Államok legutóbb a szerb nemzeti olajtársaság (NIS) ellen hozott büntetőintézkedést: a NIS 50 százaléka az orosz Gazpromnyefté, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.
A lépés negatívan érinti az Adria kőolajvezeték horvátországi szakaszát üzemeltető Janaf vállalatot is, amely a szerbiai állami olajtársaság legnagyobb partnere. Aleksandar Vucic szerb elnök mindenesetre közölte, hogy országa kész kivásárolni az oroszokat, ha erre kerül a sor.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
2025-ben az Oroszországi Föderációban munkaerőpiacon várhatóan megnövekszik a munkaerőhiány. Ennek oka az orosz-ukrán háború folytatása, aminek következtében az orosz gazdaság már 1,5-1,7 millió munkaképes állampolgárát veszítette el, számolt be Ukrajna külföldi hírszerző szolgálata.
Az Oroszországi Föderáció munkaerő-piaci helyzetének alakulására vonatkozó előrejelzés hosszú távon szintén negatív – 2045-re az oroszországi munkaerőpiac 7-10 millió fővel csökken a jelenlegi 76 millió foglalkoztatottról.
A hírszerzés megjegyezte, a munkaerő-piaci helyzet romlása az orosz gazdaság stagflációs folyamatainak elmélyüléséhez – a bérek növekedése miatti inflációs szint növekedéséhez, a termelési szint csökkenéséhez és számos vállalkozás csődjéhez vezet.
Az Oroszországi Föderáció munkaképes lakosságának hiánya is az egyik olyan tényező, amely megakadályozza, hogy az orosz hatóságok újabb mozgósítási hullámot jelentsenek be.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az ukrán hadiipari komplexum képességei hatszorosára nőttek, a frontra szánt szinte összes drónt már Ukrajnában gyártják – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerin a kormányfő elmondta: „A drónok szegmensében a hazai termékek több mint 96 %-ot tesznek ki. Több mint 1,2 millió drónt vásároltak a Drónhadsereg projekt keretében.” Mint megjegyezte, idén az állami költségvetési kiadások több mint felét a védelemre fordították: „szó szerint minden országon belül beszedett hrivnyát”.
Smihal szerint az állam és a magánszektor beruházásainak köszönhetően hatszorosára nőttek az ukrán védelmi ipar képességei. Több mint 800 állami és magáncég dolgozik a védelmi szektorban. Több mint ezer fegyver- és felszerelésmintát helyeztek üzembe. A fele ukrán gyártású.
„Ukrajna több önjáró tüzérségi rendszert gyárt, mint a szabad világ bármely más országa. A rakétaprogram jelentősen előrehaladt. Ukrán nagy hatótávolságú fegyvereket hoztak létre” – mondta el a miniszterelnök.
A kormányfő beszámolt arról, hogy az ukrán katonai felszerelések gyártásának úgynevezett „dán modellje” bevált. „Azaz a partnerek úgy segítik Ukrajnát, hogy fegyvereket vásárolnak Ukrajna számára ukrán vállalatoktól. Csaknem 1 milliárd dollárt sikerült bevonzunk” – emlékeztetett Denisz Smihal.
Szombaton több légitársaság ideiglenesen felfüggesztette Oroszországba tartó járatait az azeri utasszállító repülőgép katasztrófáját követően, mivel felmerült a gyanú, hogy a gépet egy ukrán dróntámadás elhárítására indított orosz légvédelmi rakéta találta el – számolt be az MTI.
A türkmén Turkmenistan Airlines közlése szerint a Moszkvából Asgabatba és Asgabatból Moszkvába tartó járatát december 30-tól január 31-ig nem üzemelteti, a döntéshez nem fűztek indokot.
Hasonlóan döntött a Flydubai légitársaság is, amely december 27-e és január 3-a között nem üzemelteti a Dubaj és egyes dél-oroszországi városok – például Szocsi – között közlekedő járatait.
A Qazaq Air kazah légitársaság szintén azt közölte, hogy január végéig felfüggeszti jekatyerinburgi járatait.
Az izraeli El Al légitársaság már csütörtökön azt közölte, hogy „az orosz légtérben kialakult helyzetre való tekintettel” egy hétre felfüggeszti Oroszországba tartó járatait.
Az Azerbaijan Airlines (AZAL) légitársaság gépe a kazahsztáni Aktau város közelében zuhant le szerdán. A gépen 62 utas és ötfős legénység volt, a balesetet 29 ember élte túl, részben súlyos sérülésekkel, a halálos áldozatok száma pedig 38. A gép Bakuból a csecsenföldi Groznijba tartott.
Az orosz polgári légi közlekedési felügyelet (Roszaviacija) pénteki közlése szerint a gép az ukrán drónok jelentette biztonsági kockázatok, illetve az erős köd miatt nem tudott Groznijban landolni.
Pénteken John Kirby, az amerikai elnöki hivatal nemzetbiztonsági kommunikációs szóvivője azt mondta, „bizonyos előzetes jelek arra utalnak, hogy a gépet orosz légvédelmi rendszer találta el”.
Az orosz kormány nem kommentálta az esetet, csupán annyit közölt, megvárják az azeri és kazah hatóságok vizsgálatának eredményeit.
Szombaton Vlagyimir Putyin bocsánatot kért a géppel történt „tragikus incidensért”, de közvetlenül nem vállalta a felelősséget a katasztrófáért.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Négy évvel a vasúti személyszállítás megszüntetése után ismét el lehet jutni vonattal Oroszországból Észak-Koreába és vissza. Bár a Covid miatt megszüntetett személyforgalmat fokozatosan igyekeztek visszaállítani a nyár óta, a menetrend mostanra alakult ki.
Az Autószektor cikke szerint az elmúlt fél évben mindössze 1200-an vették igénybe a hébe-hóba közlekedő járatot, ám mostantól heti három alkalommal lehet eljutni az oroszországi Haszan településről az észak-koreai Tumangangba vasúttal. Egy út ára 380 rubelbe (kb. 140 hrivnya) kerül.
A járatok újraindítása azonban egyelőre nem mondható átütő sikernek: az első, Tumangangból induló szerelvényre mindössze két orosz állampolgárságú személy váltott jegyet.
Bár a két ország között jó a kapcsolat (köztudomású, hogy Phenjan több ezer katonát küldött az ukrajnai háborúba Moszkva megsegítésére), orosz állampolgárok is csak turistacsoport tagjaként vagy hivatalos meghívó birtokában kereshetik fel Észak-Korea tájait.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Január második felében folytatódik az osztrák Raiffeisen Bank International (RBI) ellen benyújtott kártérítési igénnyel kapcsolatos orosz bírósági eljárás – közölték szerdán az igazságügyi hatóságok és a bank.
A tárgyalást december 25-én tartották, de nem született ítélet, és az ügy január 20-án folytatódik – közölte az RBI szóvivője. A bíróság egyik tisztviselője telefonon megerősítette a Reutersnek az időpontot.
A bírósági eljárás középpontjában az orosz Rasperia befektetési társaság követelése áll a Strabag, annak osztrák részvényesei és az RBI oroszországi részlege ellen. A Rasperia 2 milliárd dollár kártérítést követel.
Az orosz bíróság az RBI helyi üzletágának eladását nem engedélyezi és szinte lehetetlenné tette azt is, hogy a bank felszabadítsa oroszországi pénzeszközeit.
Az RBI az egyik legnagyobb orosz kitettséggel rendelkező nyugati bank. A pénzintézetre az Egyesült Államok és Európa hatóságai nyomást gyakorolnak, hogy az ukrajnai háborút követően – az Oroszország szankciókkal való elszigetelésére irányuló erőfeszítések részeként – válassza le oroszországi üzletágát.