A svájci hatóságok ezentúl figyelembe veszik az ukrán menekültek anyagi helyzetét a szociális segély iránti kérelmek elbírálásakor. A hírt a SwissInfo közölte.
A mai napra vonatkozóan valamivel több mint 60 ezren érkeztek Ukrajnából Svájcba, akik S-védelmi státuszt kaptak, ami lehetővé teszi számukra, hogy szociális segélyben részesüljenek, és dolgozzanak is az országban. A segélyt eddig azok is igényelhették, akik jelentős vagyonnal rendelkeznek, azonban ezentúl tőlük megvonják a támogatást.
During my phone call with @ZelenskyyUa today, I expressed EU solidarity with Ukraine in the face of Russia’s criminal attacks on civilian infrastructure.@EU_Commission is stepping up support, including with partners, to support the restoration of power and heat in Ukraine.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Svájc 6,5 százalékkal csökkenti kőolajtartalékát a Rajna alacsony vízállása és a vasúti közlekedésben kialakult káosz miatt – közölte a berni kormány pénteken.
A Rajna, amely Svájctól északnyugatra, Németországon, Franciaországon és Hollandián keresztül az Északi-tengerbe torkollik, Európa egyik fő kőolajtermék-szállítási folyosója.
Svájc részint a Rajnán keresztül, részint vasúton jut kőolajhoz. A folyó kánikula miatti alacsony vízállása miatt a vízi úton szállított termékek mennyisége drasztikusan csökkent, míg a határokon átnyúló vasúti forgalomban a személyzet hiánya és a folyamatban lévő javítási munkálatok következtében előforduló tömeges leállások, illetve késések vezettek a kormány szerint a rendkívüli lépéshez.
Svájc legutóbb 2018 nyarán – szintén az apályra tekintettel – csökkentette a kőolajkészletének kötelező küszöbértéket. Akkor a Rajna történelmi mélypontra esett vízállása jelentős fennakadásokhoz vezetett a kőolajtermékek uszályos szállításában.
Az idén nyáron ugyanez a jelenség a német szénszállításokat is akadályozta, ennek nyomán a németországi erőművek egyre nehezebben jutnak szénhez a kezelhetetlenné váló energiaválság közepette.
Különösen a mannheimi és a karlsruhei erőmű nélkülözi a működéséhez szükséges szénkészletet.
For some context, barges on inland waterways haul about 5%-10% of German freight, with about 80% of that on the #Rhine, including a third of domestic crude oil, natural gas, and coal shipping.https://t.co/YoL2ZnNtJqpic.twitter.com/wNmFXeUHmu
A svájci Luganoban mutathatják be azt az átfogó tervet, mely Ukrajna háború utáni újjáépítését szolgálja majd – írja a Blooomberg.
A teljes talpra álláshoz több százmilliárd euróra lesz szüksége az országnak, hiszen a lebombázott városokba újra életet kell lehelni, be kell indítani a gazdaságot és hazacsábítani az elmenekült több millió embert.
Elkészült a kétezer oldalas ukrán újjáépítési terv, melyet hétfőn mutathatnak be egy konferencián Luganoban. A dokumentumban tételesen felsorolják a lerombolt infrastruktúrát, melyet vissza kell építeni, emellett komoly beruházásokat szorgalmaznak a klímavédelem és a digitális gazdaság területén, illetve külön foglalkoznak Ukrajna energiafüggőségének felszámolásával.
Illetékesek szerint a tervhez szükséges forrás nagy részét az Európai Unió biztosíthatja, ennek a hozzájárulásnak az összege akár az 500 milliárd eurót is elérheti. Az ukrán kormány a következő hónapokban vitatja meg a tervet a fontosabb nemzetközi partnerekkel, többek között Brüsszellel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap azt mondta, hogy a terv az egész világ újjáépítését jelenti majd. Szerinte nem csak azt kell újra felépíteni, amit az oroszok lerombolnak, hanem új alapokra kell helyezni az ukránok életét, biztonságos, modern, kényelmes és akadályoktól mentes országot terveznek.
Egy ilyen nagyszabású projekt végrehajtása új biztonságos életszínvonalat tud biztosítani Ukrajnának, de ez csak a nemzetközi lehetőségek kihasználásával képzelhető el – mondta Zelenszkij a Bloomberg tudósítása szerint.
Még a múlt hét végén jelentette be Ann Linde svéd külügyminiszter, hogy lemondja az októberre tervezett találkozót svájci hivatali partnerével, Ignazio Cassisszal. A nézeteltérést az váltotta ki, hogy Svájc exporttilalmat rendelt el az alpesi országban tevékenykedő, ám svéd tulajdonú Crypto International kiberbiztonsági céggel szemben.
A svájci hatóságok ugyanis elkezdték vizsgálni a Crypto International elődcége, a Crypto AG viselt dolgait, amely a gyanú szerint alig volt több, mint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) előretolt európai helyőrsége. Linde mérgesen csak annyit mondott a svéd SVT köztelevízióban, hogy az exporttilalom miatt a svéd szolgálatok nem jutnak hozzá az aktuális biztonsági szoftverfrissítésekhez és egyéb informatikai támogatáshoz, s ameddig nem tisztázzák az ügyet, nem aktuális a találkozója Cassisszal. A találkozó a két ország közti diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulója alkalmából jött volna létre. A svájci külügyminisztérium szóvivője megerősítette a történeteket, de bővebb magyarázattal ő sem szolgált.
A Crypto AG-t Boris Hagelin svéd gépészmérnök alapította 1950-ben, de nem minden előzmény nélkül. A vállalatnak több elődcége is volt, amelyek az 1910-es évek közepétől kezdve fejlesztettek kódológépeket. Ezek továbbfejlesztését a második világháború előtt Hagelin folytatta, olyan sikerrel, hogy a masinája a második világháború idején a német Enigma versenytársa lett, s jobban is fogyott. A háború után Hagelin – részben adózási okokból – Svájcba tette át székhelyét, s számos kormányt tudhatott ügyfelei között. 1995-ben amerikai lapok megszellőztették, hogy a Crypto AG már évtizedekkel korábban a CIA és német megfelelője, a BND tulajdonába került, amelyek a kódoló segítségével gyakorlatilag minden üzenetet meg tudtak fejteni az iráni vezetőknek az 1979-es túszdráma alatti kommunikációjától a falklandi háború alatti argentin üzenetváltásokig. A BND 1994-ben kilépett az üzletből, a CIA pedig 2018-ban adott túl a cégen, amely ismét svéd tulajdonba került. Hagelin még 1983-ban meghalt.
A vádakra reagálva a Crypto International ez év elején jelentette be, hogy a vállalatot 2018-ban alapították, s bár hasonló a nevük, semmi köze a Crypto AG-hoz, s nem értékesít hasonló eszközöket. Ennek ellenére a svájci hatóságok februárban vizsgálatot indítottak ismeretlen tettes ellen az ország exporttörvényeinek megszegése miatt. Ennek eredményeként júniusban felfüggesztették a Crypto International exportengedélyét, s a tilalmat augusztusban meghosszabbították.
