A felére zuhanhat idén a globális légi utasforgalom bevétele az elhúzódó koronavírus-járvány miatt – derül ki a Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség legfrissebb prognózisából. Nem valószínű a V alakú fellendülés a szektorban, inkább U alakú lesz és elsőként a belföldi légiközlekedés támadhat fel. De addig is, amíg ez eljön, hatalmas mennyiségű készpénzt égethetnek el a légitársaságok a tartalékaikból.
Jelentősen rontott a légiközlekedési szektor idei bevételi kilátásain a globális légitársaságokat képviselő testület, a Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA) az előző, március végén közölt prognózisához képest. Akkor még arra számítottak, hogy 252 milliárd dollárnyi bevételtől eshet el idén az iparág globális szinten a koronavírushoz kapcsolódó leállások miatt, most azonban már 314 milliárd dolláros bevételkieséssel számolnak az évre.
Ez azt jelenti, hogy 55 százalékkal zuhanhat a globális légiközlekedés utasforgalmi bevétele 2020-ban az előző évhez képest.
A legfrissebb prognózis azon a feltételezésen alapul, hogy az egyes országokban bevezetett szigorú korlátozások három hónapig eltartanak, de a nemzetközi légiforgalom korlátozásai akár még tovább is. Ráadásul azokban a régiókban, amelyekről március végén még azt feltételezte az IATA, hogy kevésbé lesznek érintettek a járványban, mint például Latin-Amerika vagy Afrika, szintén drámaian terjed a koronavírus.
Az utasforgalom 48 százalékkal zuhanhat a 2019-es évhez képest.
Ennek egyik oka, hogy a világ recesszió felé tart, ami különösen a második negyedévben lesz igazán súlyos. A várakozások szerint a globális GDP 6 százalékkal eshet a második negyedévben (a 2008-as válság csúcspontján csak 2 százalék volt a visszaesés), a légi utasforgalom pedig szorosan követi a GDP alakulását. A másik ok a világszerte bevezetett utazási korlátozások, ahol a legnagyobb hatás a második negyedévben jelentkezhet.
Áprilisban a járatok száma világszerte 80 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest.
A harmadik negyedévben a belföldi légiforgalom újraéledése megkezdődhet, a nemzetközi légiforgalom azonban lassabban reagál majd, mert valószínűleg a kormányzatok hosszabb ideig fenntartják majd a korlátozásokat.
„Az iparág kilátásai napról napra egyre sötétebbek” – kommentálta a friss számokat a szövetség vezetője, Alexandre de Juniac. „Nem valószínű, hogy egy gyors, V-alakú fellendülés lesz, inkább U-alakú felépülés várható, amit a belföldi légiközlekedés kezd majd el. Sok állam kínál segítséget a légitársaságainak, de a helyzet még mindig kritikus. Csak a második negyedévben 61 milliárd dollárnyi készpénzt égethetnek el a légitársaságok a tartalékaikból és 25 millió, a légiközlekedéshez kötődő állás kerülhet veszélybe” – tette hozzá.
Az IATA a közvetlen pénzügyi segítségen hiteleket, hitelgaranciákat és a vállalati kötvénypiac támogatását kéri a kormányzatoktól és a központi bankoktól, valamint a jegyekhez kapcsolódó adók átmeneti elengedését javasolja a krízis kezelésére.
Az új koronavírus okozta világjárvány megfékezését célzó korlátozások miatt példátlan ütemben romlottak év eleje óta a világgazdaság növekedési kilátásai – jelentették a londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző műhely, az Oxford Economics szerdán bemutatott prognózisában közölte: 6-12 hét közötti időtartamú korlátozásokat feltételező alapeseti modellszámításai is azt mutatják, hogy a globális hazai össztermék (GDP) az idén 2,8 százalékkal csökken.
A ház kiemelte, hogy az elmúlt három hónapban példátlan mértékben, több mint öt százalékponttal rontotta az idei világgazdasági növekedésre szóló előrejelzését.
Az Oxford Economics londoni elemzői szerint ráadásul az új alapeseti prognózist is jelentős lefelé ható kockázatok terhelik, ezért indokolttá vált egy borúlátó előrejelzési forgatókönyv-változat kidolgozása.
E változat azt feltételezi, hogy mindegyik ország szigorú korlátozásokat vezet be, és ezek átnyúlnak a harmadik negyedévre.A ház szerint ebben az esetben nyolc százalékos globális GDP-zuhanással kellene számolni az idén.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Háborús üzemmódban a járvány idején szükséges eszközöket gyártanak a nagy divat-, parfüm és autómárkák, valamint az alkohol ipar is.
A járvány elleni küzdelemre összpontosítják erőforrásaik egy részét a nagy divatházak. A Gucci, a Balenciaga és a Saint Laurent bejelentették, hogy műhelyeikben készek maszkokat varrni, amennyiben az ehhez használandó anyagot az illetékes szervek jóváhagyják.
A Prada az olasz Toszkana régió kérését teljesítve szintén profilt vált. Már megegyeztek abban, hogy 80 ezer munkaruhát és 110 ezer maszkot gyártanak le az egészségügyben dolgozóknak. A Prada Group bejelentése szerint április 6-ig a kórházakba naponta küldik az elkészült darabokat.
Nem akar kimaradni e sorból a Zarához tartozó Inditex sem, amely 10 ezer maszkot ajánlott fel a spanyol egészségügynek, és a közeljövőben újabb 300 ezer darabot ad át, néhány üzemét pedig kórházi köpenyek és sapkák varrására állítja át.
A Louis Vuittont, a Diort és a Givenchyt tulajdonló LVMH holding más utat választott, és 10 ezer maszkot vásárol Kínából és ad át a napokban a francia kórházaknak, majd egy hónap múlva megismétli ezt az akciót.
Átálltak a hadi üzemmódra az amerikai cégek is. A legnagyobb nagykereskedő, a Parkdale vezetésével kilenc nagy ruhagyártó cég fogott össze, és varrat maszkokat. Néhány típust már engedélyezett is az egészségügyi minisztérium, így az első szállítmányokat a hét végén már meg is kapják a kórházak. A gyártás beindulásával a következő hetekben heti 10 ezer darabot képesek leszállítani.
Maszkokat tervez és gyártat a fertőzöttekkel kapcsolatba kerülők számára az ismert designer Christian Siriano is. A hét közepére már 10 ezer maszkot varrnak, és az igényeket kielégítve orvosi köpenyeket is készítenek. Hasonló módon segít az egészségügynek a stylist Brendon Maxwell csapata is. Oroszországban a Bosco kezdett el maszkokat varratni, és kalugai üzemében milliós nagyságrendben készít védőeszközöket.
A kozmetikai ipar a fertőtlenítő szerek terén megnőtt keresletet igyekszik kielégíteni. A MIXIT például teljes gyártását erre állította át. Ezek egy részét jótékonysági célra ajánlják fel, míg a többi kereskedelmi forgalomba kerül. A Givenchy, a Christian Dior és a Guerlain is többet gyárt ezekből a szerekből, és az egészségügyi intézményeknek ingyenesen szállít. Hasonló módon jár el a L’Oréal és a Coty, valamint a La Roche-Posay. Ők a kórházakat és az idősotthonokat ingyen látják el, míg а Garnier az étkeztetésben dolgozókat támogatja eképpen.
Az alkohol gyártók is bekapcsolódnak a fertőtlenítő szerek gyártásába. A francia Pernod Ricard 70 ezer liter tiszta szeszt ad térítés nélkül a fertőtlenítő géleket előállító Laboratoire Cooper cégnek, néhány üzemét, így Svédországban az Absolutot gyártó vagy a brit Brewdog sörfőzdét pedig maga is ilyen szerek gyártására állítja át.
A nagy autógyártók, így a McLaren, a Nissan, a Dyson, a Jaguar vagy a Land Rover bejelentették, hogy bármiben készek segíteni a koronavírus járvány elleni küzdelemben, de elsősorban a lélegeztető gépek gyártására koncentrálnak.
Felfüggesztették az uniós költségvetési szabályokat az európai gazdasági és pénzügyminiszterek hétfőn. Így a koronavírus miatt kialakult gazdasági válság kezelése során a tagállamoknak nem kell tartaniuk magukat a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékában megszabott költségvetési hiánycélhoz, és a GDP 60 százalékára korlátozott államadósság kritériumához sem.
„Komoly gazdasági visszaesés várható ebben az évben, ezért határozott, nagyratörő és összehangolt politikai válaszra van szükség. Cselekednünk kell annak érdekében, hogy minél kisebb legyen a sokk, és ne okozzon állandó károkat a gazdaságunk számára, ami középtávon az államháztartás fenntarthatóságát is érinti” – magyarázták a videokónferencián tartott ülésük után kiadott közleményükben a miniszterek.
A most felfüggesztett szabályok értelmében a tagállamoknak anélkül támogathatják a bajbajutott vállalkozásokat, folyosíthatnak a munkanélküli segélyeket vagy fejleszthetik az egészségügyet, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítana amiatt, hogy túlságosan megugrottak az állami kiadások.
A döntéshez a költségvetési fegyelmet előíró Stabilitási és Növekedési Paktum úgynevezett mentesítési záradékát kellett alkalmazni. Az eredetileg 1997-ben kötött paktum szabályain az eurózóna válsága idején tovább szigorították, komoly felügyeleti és szankciós jogokat adva az Európai Bizottságnak.
Most azonban éppen a költségvetési fegyelemhez eddig mereven ragaszkodó Bizottság kezdeményezte, hogy ideiglenes lazítsanak a szabályokon, mivel értékelésük szerint csak komoly állami beruházásokkal lehet megakadályozni, hogy beláthatatlan gazdasági-társadalmi következményei legyenek a koronavírusnak.
A Bizottság emellett 37 milliárd eurós mentőcsomagot csoportosított át az uniós költségvetésből a koronavírussal kapcsolatos válságkezelésre.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2020-as GDP növekedési előrejelzéseihez viszonyítva a világgazdasági mutatók romlottak, ezt a koronavírus hatása idézte elő. Erről a szervezet a honlapján számolt be.
„Az emberek az áruk valamint a szolgáltatások mozgásának korlátozásai, az olyan óvintézkedések, mint például a gyárak bezárása, nagy mértékben csökkentették a gyártási és belső keresletet Kínában. A vírusnak a világ többi részére gyakorolt hatása miatt korlátozódtak az üzleti utazások és a turizmus, az ellátási rendszer és az áruk mozgása egyaránt” – áll a jelentésben.
A felülvizsgálat rámutatott arra, hogy a világgazdaság számára a CoVID-19 koronavírus nagyobb kockázatot jelent, mint a 2008-as pénzügyi válság. A vírus gyors terjedése aggodalmat vált ki az emberek, áruk és szolgáltatások mozgásának korlátozása terén, ami csökkenti az üzleti és fogyasztói bizalmat valamint lelassítja a termelést.
Az OECD előrejelzésében szereplő egyik forgatókönyv szerint, ha a vírus a „dominó elve” szerint terjed tovább, akkor 1,5%-kal csökkenti a világgazdasági növekedést. Kína gazdasági növekedési előrejelzése 5% alatt marad, és ez azok után, miután 2019-ben az ország 6,1% -os GDP növekedést mutatott.
A legfrissebb információk alapján, világszerte 88,4 ezer CoVID-19-el fertőzött esetet tartanak nyilván. Több mint 3000 ember halt meg, köztük 2912-en Kínában.
A
WHO aggodalmát fejezte ki a betegség terjedésével kapcsolatban és
„nagyon
magas”-ra emelte
a kockázati szintet.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Januárban már a negyedik egymást követő hónapban nőttek a világpiaci élelmiszerárak, ezúttal elsősorban a növényi olajok, a cukor és a szemes termények drágulása miatt.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számított januári árindex decemberhez képest 0,7 százalékkal (1,3 ponttal), 182,5 pontra nőtt.
A FAO élelmiszerár-indexe egy kereskedelemmel súlyozott mutató, amely az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag – növényi olajok, szemes termények, húsfélék, tejtermékek és cukor – nemzetközi piaci árát veszi figyelembe.
Januárban a szemes termények ára novemberhez képest 2,9 százalékkal (4,8 ponttal) 169,2 pontra, 2018 májusa óta legmagasabb szintre emelkedett.
A növényi olajok árindexe 7 százalékkal (11,6 ponttal) hároméves csúcsra, 176,3 pontra, a cukoré 5,5 százalékkal (10,4 ponttal) 2017 decembere óta a legmagasabb szintre, 200,7 pontra, a tejtermékeké pedig 0,9 százalékkal (1,8 ponttal) 200,6 pontra nőtt.
A húsfélék árindexe januárban 4 százalékkal (7,5 ponttal) 182,5 pontra süllyedt és ezzel egy 11 hónapig tartó folyamatos növekedési trend szakadt meg.
Tavaly az árindex átlagosan 171,5 pont volt, 1,8 százalékkal magasabb, mint 2018-ban, de 25 százalékkal alacsonyabb a 2011. évi csúcsnál.
Még nem is oly rég – az iráni feszültség idején – 70 dollárt is ért egy hordó olaj, most pedig az 50 dollár felé tart – állapítja meg a Wall Street Journal.
A lap gyorshírben közölte, hogy Szaúd-Arábia visszafogja termelését, hogy így akadályozza az árcsökkenést. Egy pillanatra meg is torpantak az olajárak, de azután folytatták az útjukat lefelé. A fő ok ugyanis változatlan:
Kína, a legnagyobb vevő alig vásárol
A világ második legnagyobb gazdasági hatalma a legnagyobb energiaimportőr, hiszen mind az ipar mind a lakosság igényei rohamtempóban növekednek. Bár a kínai gazdaság jó ideje lassul, de Hszi Csin-ping elnök hétfőn nagy beszédben megerősítette: továbbra is a 6% fölötti növekedés a cél annak ellenére, hogy a koronavírus miatt egyáltalán nem indult olyan tempóban az 1,4 milliárd lakosú ország, ahogy a holdújévi ünnepségek után szokott. „A vírus elleni harc próbatétel az egész rendszer számára ” – hangsúlyozta Kína első számú vezetője. A pekingi jegybank 400 milliárd dollárnyi jüant nyomott bele a gazdaságba, hogy lendületet adjon, de a részvénypiacokat nem tudta megmenteni sem Kínában, sem külföldön.
Az autósok viszont örülhetnek világszerte, hiszen a túltelített piacon csökkennek az üzemanyagárak. Különösen, hogy Kínában egyre több helyen tiltják az autóforgalmat, nehogy ezzel meggyorsítsák a vírus terjedését. Hasonló a helyzet a légi fronton: egymás után állnak le a járatok Kína irányában. Emiatt a kínaiak elsősorban Amerikát hibáztatják mondván: így akarja nehéz helyzetbe hozni vetélytársát a globális piacon.
A Wall Street Journal értesülései szerint 500 ezer hordós termeléscsökkenést terveznek az ár megmentése érdekében. A kitermelés csökkentésében Szaúd-Arábia vállalna oroszlánrészt – fogcsikorgatva. A baj az, hogy decemberben már megegyeztek egy hasonló termeléscsökkentésben. Így, ha elfogadják a mostani félmilliós csökkentést, akkor már 2,2 millió hordó lesz a visszafogás mértéke, miközben a legtöbb exportáló államnak minden centre szüksége lenne.
Az, hogy Kína naponta több mint 3 millió hordó olajjal kevesebbet fogyaszt, hosszú távon katasztrófát jelenthet az OPEC-nek, márpedig a vírusválságnak még egyáltalán nincsen vége. Szaúd-Arábiának legkevesebb 60 dolláros hordónkénti ár kell ahhoz, hogy finanszírozni tudja költséges modernizációs programját.
A vezérigazgatók minden eddiginél pesszimistábban látják a globális növekedési kilátásokat a PwC globális felmérése szerint, amelynek eredményeit a davosi Világgazdasági Fórumon mutatják be.
A PwC az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében ismerteti: 2019 szeptembere és októbere között 83 országban, 1581 vezérigazgatóval készítettek interjút. A vezérigazgatók 53 százaléka a gazdasági növekedés ütemének lassulására számít 2020-ban. Ez az arány 2019-ben még 29 százalék, 2018-ban pedig 5 százalék volt, az idei eredmény a legpesszimistább 2012 óta. A vezérigazgatók globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos pesszimizmusa különösen nagy Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és a Közel-Keleten. A gazdasági növekedés ütemének fokozódását előrevetítő vezérigazgatók aránya 42 százalékról 22 százalékra csökkent.
A cégvezetők a saját cégük kilátásait illetően sem bizakodók, mindössze 27 százalékuk nyilatkozta azt, hogy “nagyon bizakodó” a következő 12 hónapra nézve, ami 2009 óta a legalacsonyabb szint, és az előző évi 35 százalékhoz képest is csökkenést mutat.
A nagyobb gazdaságok közül Kínában és Indiában a legbizakodóbbak a vezérigazgatók 45, illetve 40 százalékos arányban. Az Egyesült Államokban a cégvezetők 36 százaléka, Kanadában 27 százaléka, az Egyesült Királyságban 26 százaléka, Németországban 20 százaléka, Franciaországban 18 százaléka, Japánban pedig – ahol a vezérigazgatók a legkevésbé optimisták – a cégvezetők 11 százaléka bízik abban, hogy 2020-ban nőnek a bevételeik.
A PwC megjegyzi: a cégvezetők előrejelzéseinek 2008 óta végzett elemzése alapján nagyon szoros összefüggés van a vezérigazgatók 12 hónapos bevételnövekedésbe vetett bizalma és a világgazdaság által elért tényleges növekedés között. Ha ez továbbra is helytálló, a globális növekedés 2020-ban 2,4 százalékra lassulhat, ami számos becslésnél alacsonyabb, ideértve az IMF által októberben készített 3,4 százalékos növekedési előrejelzést.
A folyamatos kereskedelmi konfliktusok és a politikai feszültségek jelentősen rontják az USA vonzerejét a kínai vezérigazgatók szemében. Míg 2018-ban a kínai cégvezetők 59 százaléka nevezte meg az Egyesült Államokat három legnagyobb növekedési piaca egyikeként, a mostani felmérésben mindössze 11 százalék. Az Egyesült Államok vonzerejének elvesztéséből Ausztrália profitált, amelyre a kínai cégvezetők 45 százaléka tekint három legfontosabb növekedési piacának egyikeként, míg két évvel ezelőtt 9 százalékuk.
A vezérigazgatók szerint szervezetük növekedési kilátásait leginkább a kereskedelmi konfliktusok, a túlszabályozottság, és a bizonytalan gazdasági növekedés fenyegeti. A régióban a túlszabályozottság mellett a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása és a szabályozás bizonytalanságai jelentenek veszélyt a vállalatvezetők szerint.
Az első számú döntéshozókat a kiberfenyegetések, az éghajlatváltozás és a környezeti károk is egyre inkább aggasztják, bár a szélsőséges időjárási események növekvő száma és a témával kapcsolatos vita intenzitása ellenére az egyéb fenyegetések mértéke továbbra is túlszárnyalja a klímaváltozást.
A felmérés szerint világszerte a vezérigazgatók több mint kétharmada véli úgy, hogy a kormányok új jogszabályokat fognak bevezetni az internetes és a közösségimédia-tartalom szabályozása érdekében, és megtörik a technológiai vállalatok dominanciáját. A cégvezetők többsége (51 százaléka) arra is számít, hogy a kormányok egyre inkább kötelezik majd a magánszektort, hogy fizessen a magánszemélyeknek a tőlük gyűjtött adatokért.