Az élelmiszerárak állami szabályozásáról szóló kormányrendelet május 18-án lépett hatályba – olvasható az Állami Élelmiszer-biztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat hivatalos honlapján.
„Az ukrán minisztertanács 2020. április 22-én fogadta el a 341.számú határozatát „A jelentős társadalmi jelentőségű áruk, járványellenes áruk árstabilizálására irányuló intézkedésekről”, amely által a jelentős társadalmi jelentőségű termékek árszabályozását vezette be. Ezen termékek kiskereskedelmi árának növekedését kötelezően be kell jelenteni. Az Állami Élelmezés-biztonsági és Fogyasztói Szolgálat előkészítette a forgalmazók és a fogyasztók által, az áremelkedés bejelentésének eljárásával kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszait. A legfontosabbak:
Mely árukat kell bejelenteni?
A határozat jóváhagyta az áruk kimerítő listáját:
jelentős társadalmi jelentőséggel bíró, járvány elleni termékek;
a SARS-CoV-2 koronavírus által kiváltott akut légzőszervi betegség (COVID-19) terjedésének megakadályozásához szükségesek termékek.
A jegyzékben szereplő gyógyszerek esetében a kiskereskedelmi árak változásait a gyógyszerek kereskedelmi megnevezése szerint kell bejelenteni.
Melyik esetben kell a forgalmazónak bejelentenie az árváltozást?
A határozat hatálybalépésének pillanatától kezdve, ha az üzleti vállalkozás jelentős társadalmi jelentőségű vagy járványellenes termékekkel kereskedik és legalább az öt százalékkal növeli a kiskereskedelmi árat, akkor azt köteles bejelenteni. A jövőben be kell jelenteni a kiskereskedelmi ár megváltozását, ha már a bejelentett kiskereskedelmi árhoz viszonyítva 5% vagy több százalékkal növekszik.
A 2020. 05. 18-ára vonatkozó kiskereskedelmi árnövekedést be kell-e jelenteni?
Nem kell. Az áruk kiskereskedelmi árainak változásáról szóló nyilatkozatot a határozat hatálybalépésének napjától kell érvényesíteni.
Mikor kell bejelenteni a kiskereskedelmi ár növekedését?
A határozat követelményeinek megfelelően, a kiskereskedelmi ár növekedésének bejelentése az áremelés százalékától függ, nevezetesen:
15%-os vagy több százalékos áremelkedés esetén – a kiskereskedelmi ár alkalmazása legkorábban 30 napon belül lehetséges, a nyilatkozat napjának figyelembevétele nélkül;
legalább 10, de kevesebb, mint 15%-os áremelkedés esetén – a kiskereskedelmi ár alkalmazása legkorábban 14 nap alatt lehetséges, a nyilatkozat napjának figyelembevétele nélkül;
legalább 5, de 10%-nál kevesebb áremelkedés esetén a kiskereskedelmi ár legkorábban három napon belül alkalmazható, a nyilatkozat napjának figyelembevétele nélkül.
Hogyan történik a kiskereskedelmi árváltozás bejelentése?
A termékek kiskereskedelmi árának változásával kapcsolatos információkat elektronikus úton kell benyújtani, minősített elektronikus aláírással az Állami Élelmezés-biztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálatnak hivatalos honlapjára (https://price.consumer.gov.ua).
Mikor kerülnek be a bejelentett árváltozásokkal kapcsolatos információk a kiskereskedelmi árak névjegyzékébe?
Az adatok sikeres regisztrálása után az információkat automatikusan bekerülnek a kiskereskedelmi árak névjegyzékébe, az Állami Élelmezési és Fogyasztóügyi Szolgálat tisztviselőinek részvétele nélkül.
Szabálysértésnek számít, ha a határozat hatálybalépése után legalább 5 százalékkal növelték a kiskereskedelmi árat, de nem jelentették be?
Igen.
Milyen a szankciókkal jár a határozat által meghatározott bejelentés elmulasztása?
A jogsértővel szemben közigazgatási és gazdasági szankciókat alkalmaznak az „Az árak és árképzés”-ről szóló törvény 20. cikkelyével összhangban. Emellett az állampolgárokat (magánszemélyeket-vállalkozókat) és az üzleti vállalkozásokat az árak és tarifák kialakításának, megállapításának és alkalmazási rendjének megsértéséért közigazgatási felelősségre vonják a közigazgatási bűncselekmények kódexének 1652. cikkelyében meghatározott összegű bírság kiszabásával.
Márciusban nagyot zuhant az élelmiszerek világpiaci ára a COVID-19 világjárvány okozta csökkenő kereslet és az olaj árának csökkenése következtében – közölte az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) sajtószolgálata.
A jelentés szerint a legnagyobb csökkenést a cukorár-index mutatta, amely 19,1%-kal csökkent februárhoz képest. Ennek oka a házon kívüli fogyasztás iránti kereslet csökkenése, amelyet a sok országban bevezetett korlátozó intézkedések váltottak ki valamint a kőolaj árának erőteljes esése miatt csökkent a kereslet az etanol-gyártók részéről.
A növényi olajok árindexe 12%-kal esett vissza a hónapban, amelyet a pálmaolaj árának esése okozott, amelyet a nyers ásványolajok árának hirtelen zuhanása és a növekvő bizonytalanság annak okán, hogy a világjárvány következményei milyen hatással lesznek a növényi olajok piacára.
A szója- és a repceolaj árai szintén követték ezt a tendenciát. A FAO becslései szerint a tejtermékek árindexe 3%-kal esett vissza a csökkenő árajánlatok, valamint a sovány tej és tejpor iránti keresletcsökkenés miatt, amit a COVID-19 terjedésének megfékezésére irányuló korlátozó intézkedések révén a korábban zökkenőmentes ellátási folyamatban keletkező zavarok okoztak.
A márciusi gabonaár-index 1,9%-kal csökkent februárhoz képest, és gyakorlatilag visszatért a 2019-es márciusi szintre. A nemzetközi búzaárak csökkentek, mivel a nagy globális készletek és a kedvező terméshozamok hatása felülmúlta Észak-Afrika megnövekedett behozatali igényét és az Orosz Föderáció által bevezetett néhány kisebb exportkorlátozást.
A kukorica árai szintén csökkentek a jelentős kínálat és a bioüzemanyag-ágazat keresletének jelentős gyengülése miatt.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) felszólította az országokat, hogy ne korlátozzák a nemzetközi kereskedelmet annak érdekében, hogy a koronavírus világjárvány idején elkerüljék az élelmiszerhiányt és azok világpiaci árának emelkedését. „Polgáraik egészségének és jólétének védelmében az országoknak biztosítaniuk kell, hogy a kereskedelemmel kapcsolatos intézkedések ne zavarják meg az élelmiszer-ellátás folyamatát… A COVID-19 miatt bevezetett szigorú intézkedések közepette minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a kereskedelem szabadon folyhasson. Biztosítanunk kell, hogy a COVID-19-re való reakciónk ne hozzon létre észszerűtlen alapanyag-hiányt, ne növelje az éhezést és az alultápláltságot” – tájékoztatott a szervezet sajtószolgálata
Egyúttal kiemelték, hogy a betegség terjedésének minimalizálása és az élelmiszer-ellátási lánc fenntartása érdekében fontos biztosítani az élelmiszer-előállítók és az élelmiszeripari dolgozók védelmét.
A FAO az élelmiszer termelés szintjére, a fogyasztásra és a készletekre valamint a termékárakra vonatkozó információk elérhetőségére szólított fel. „Csökkenti a bizonytalanságot, és lehetővé teszi a gyártók, a fogyasztók és a vállalkozások számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. Ez mindenekelőtt megelőzi a pánikvásárlásokat, és fékezi a tartalék-készletek felhalmozását” – áll a FAO közleményében.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
