Németország továbbra is elutasítja az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett büntetőintézkedések kiterjesztését az energiaszektorra – tette világossá Olaf Scholz kancellár kedden.
A kormányfő a berlini hivatalában az Európai Parlament (EP) elnökével, Roberta Metsolával tartott tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy elfogadható kompromisszumnak tartaná-e a csütörtökön kezdődő uniós csúcson az energiaembargóról folytatandó vitában az orosz szén-, és olajimport leállítását, kijelentette, hogy a német álláspont változatlan.
Az energiaembargót elutasító álláspontot foglal el „sok-sok más tagország is, amelyek nagyon függenek az orosz szén-, földgáz- és olajimporttól, még Németországnál is erősebben”, és „senkit nem szabad magára hagyni” – tette hozzá Scholz, kiemelve: számolni kell azzal, hogy az ukrajnai háború elhúzódik, ezért olyan szankciókat kell alkalmazni, amelyek hatásait a tagállamok képesek hosszabb távon elviselni.
Ugyanakkor Németország eldöntötte, hogy függetlenedik az orosz energiaszállításoktól, és „a legnagyobb sebességgel és intenzitással” dolgozik ezen. A terv megvalósításához azonban még sok munkára van szükség, és világszerte meg kell kötni az orosz forrásokat kiváltó szállításokról szóló szerződéseket – mondta a kancellár.
Roberta Metsola kiemelte: az EP kezdettől azt vallja, hogy az EU-nak teljes mértékben függetlenné kell válnia Oroszországtól, mert „a barátainktól kell energiát vásárolni, és nem az ellenségeinktől”, de tekintettel kell lenni a tagországok helyzetére, így azokéra is, amelyek gázellátása egyelőre száz százalékban az orosz szállításoktól függ.
Aláhúzta: „Oroszország igazolhatatlan inváziója mindent megváltoztatott”, így a közösség klímavédelmi törekvéseinek természetét is, hiszen az áttérés a megújuló energiaforrások használatára már nemcsak az éghajlat védelme, hanem a biztonság megőrzése miatt is fontos. Az EU-nak meg kell teremtenie az energiaellátásban a „stratégiai függetlenséget”, és az Ukrajna elleni orosz háború azt mutatja, hogy „itt az idő” végrehajtani ezt a feladatot – mondta az EP elnöke.
Met with Commissioner @PaoloGentiloni. Following @ZelenskyyUa’s initiative, I invited the EU to take a lead in rebuilding one of Ukraine’s war-torn regions. The EU will also support Ukraine’s economic recovery, further integration of goods & services into the EU’s Single Market. pic.twitter.com/8KK6GPz04Q
Több százezer háztartás áram- és gázszámláját készül támogatni a román kormány az energiahordozók drasztikus drágulása miatt. Az elektromos energia és a földgáz árának meredek emelkedése nyomán alacsony jövedelműek milliói kerülhetnek nehéz helyzetbe az országban.
Kétféle intézkedéssel igyekszik a több lépcsős energiaárdrágulás folytán nehéz tél elé néző háztartások segítségére a bukaresti kormány. A jobbközép kabinet törvényben készül meghatározni a sérülékeny fogyasztó fogalmát, ezen túlmenően az állam be kíván szállni az alacsony és közepes jövedelmű polgárok energiaszámláiba. A témában Florin Citu miniszterelnök válságtanácskozást hívott össze a napokban az energiaár-szabályozó hatóság, a Transelectrica állami energiavállalat, az OPCOM villamosenergia-tőzsde, valamint a Versenytanács képviselőinek részvételével, szakértők ugyanis hónapok óta arra figyelmeztetnek, hogy Románia minden idők legköltségesebb tele elé néz az energiafogyasztás szempontjából.
Valós annak a kockázata, hogy a téli hónapokra növekedjen az energiahordozók ára – állapította meg Citu, hozzátéve: választ akar kapni arra is, miért mutatkozik jelentős különbség az energiaárak terén az ország energiapiacának idén januártól bekövetkezett teljes liberalizálása óta.
Első lépésben a kormány azt tervezi, hogy a parlamenti vakáció után, szeptemberben elfogadtatja a törvényhozással a sérülékeny fogyasztók védelméről szóló jogszabályt, ennek alapján pedig az érintettek már idén ősszel villany- és gázszámla-támogatásban részesülhetnek. Virgil Popescu román energiaügyi miniszter szerint több mint 400 ezer kedvezményezettje lenne az intézkedésnek, ám nem fogyasztókról, hanem egész háztartásokról van szó. A tervezet értelmében az minősülne sérülékeny fogyasztónak, aki a havi jövedelme 16–20 százalékát alapvető energiaszolgáltatásokra – fűtés, hűtés, világítás, mobilitás és áramellátás – költi.
A bukaresti statisztikai intézet (INS) adatai értelmében Romániában a háztartások több mint 20 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, vagyis energiaszegénységről beszélhetünk az esetükben, ami 1,4 millió háztartást jelent. Ezen túlmenően energiaszámla-támogatás bevezetését is mérlegeli a román kormány, és az intézkedés a sérülékeny fogyasztókon kívül nem csak az alacsony, hanem a közepes jövedelmű polgárokat is érintené, jelenleg vizsgálják a jogi besorolás lehetőségeit. Florin Citu miniszterelnök szerint a szubvenció erre a télre lenne érvényes, és megvan rá a szükséges fedezet a költségvetésben.
Romániában az év elején, az energiapiac liberalizálásakor beindult a drágulási spirál, januárban átlagosan 18 százalékkal emelkedett az elektromos áram lakossági ára.
A trend azóta folytatódott: a statisztikai hivatal adatai szerint júliusban az elektromos energia 24,65, míg a földgáz 20,5 százalékkal drágult tavaly júniushoz képest, és nagyjából ugyanekkora arányú emelkedést regisztráltak 2020 decemberéhez képest is. Miközben egy hónappal ezelőtt tízezer forintnak megfelelő lejbe került a villamos energia megawattóránként, mára megközelítette a 18 ezer forintnak megfelelő összeget.
Mugur Isarescu, a bukaresti jegybank kormányzója szerint az energiahordozók meredek drágulása okozza a nagy mértékű, a várakozásokat is meghaladó inflációt Romániában: júliusban évi 5 százalékos pénzhígulást mértek a júniusi 3,9-hez képest, év végére pedig a központi bank szerint 5,6 százalék körül alakul az infláció. Szakértők szerint az elsősorban szén- és földgáztermelésre alapozó Romániában a környezetkímélőbb energiatermelést elősegítő beruházásokkal lehetne kordában tartani az energiaárakat, ellenkező esetben az ország továbbra is kénytelen lesz megvásárolni a folyamatosan dráguló CO2-bizonylatokat, amelyek ára megjelenik a háztartási fogyasztók számláin.
