„Az erőművek újraindítása csak átmeneti időszakra szól, hogy így biztosítsuk az energiaforrásokat a tél végéig, s mindent megteszünk annak érdekében, hogy szembeszálljunk a klímaválsággal” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szombaton közzétett videoüzenetében.
A kancellár fájdalmát fejezte ki amiatt, hogy az orosz gázszállítások leállása és így az energiaellátás bizonytalansága miatt tizenhat, már korábban leállított olaj- és széntüzelésű erőművet indítanak újra, további tizenegynek pedig a tél végéig meghosszabbították a működési engedélyét.
Noha Scholz „keserűnek” nevezte a helyzetet, hangsúlyozta, hogy ez csupán átmeneti időszakra szól.
Emlékeztetett, hogy Németország az energiaválság közepette sem veszti szem elől a széndioxid-semlegesség elérését, s továbbra is az a cél, hogy 2045-re egyike legyen azon országoknak, amelyek elérték a zéró kibocsátást, ugyanakkor versenyképesek tudnak maradni a világpiacon. „Németország a legsikeresebb iparosodott országok közé tartozik, ez azonban azt jelenti, hogy rengeteg széndioxidot bocsátunk ki. Épp ezért kell még több erőfeszítést tennünk (a klímavédelem érdekében)” – mondta.
Mint elmondta, ilyen intézkedések közé tartozik az a törvényjavaslat is, amely a megújuló energia széleskörű elterjedését segítené elő, s amelyet a parlament nemrégiben fogadott el. Scholz mindemellett Robert Habeck alkancellárral, Németország gazdasági és klímavédelmi miniszterével közösen utasította el három német atomerőmű üzemelésének meghosszabbítását az év végétől, szerintük ugyanis ez nem elégítené ki az ország energiaszükségleteit.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön az indonéziai Bali szigetére érkezett a G20-ak külügyminisztereinek találkozójára, amelyet az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos témák fognak dominálni – írja a Reuters.
A találkozó péntekig tart, és Indonéziának igen nagy feladatot jelentett, hogy megtalálja a módját az esemény megtartásának, amelyet a háború számlájára írt globális élelmiszerválságtól sújtott világcsúcsként jellemeznek. Annalena Baerbock német külügyminiszter Balira érkezése előtt kijelentette, hogy Oroszország nem használhatja fel álláspontja hangoztatásának platformjaként a G20-találkozót.
Mindenki érdeke, hogy a nemzetközi jogot tiszteletben tartsák és betartsák. Ez a közös nevező – jelezte Baerbock a közleményében.
A csúcstalálkozón először találkozik Vlagyimir Putyin régóta hivatalban lévő külügyminisztere és Oroszország ukrajnai inváziójának néhány legnagyobb kritikusa. Lavrov már megérkezett Balira, és azt tervezi, hogy néhány G20-as partnerrel külön tárgyal a csúcstalálkozón – jelentette az orosz TASZSZ hírügynökség, de egyes miniszterek, mint Baerbock és Antony Blinken amerikai külügyminiszter, kizárták a találkozó lehetőségét Lavrovval.
A húszas csoportba olyan nyugati országok tartoznak, amelyek Ukrajnában elkövetett háborús bűnökkel vádolták Moszkvát, és szankciókat vezettek be, valamint olyan országok is, mint Kína, Indonézia, India és Dél-Afrika, amelyek vonakodva reagáltak Ukrajna oroszok által végrehajtott megtámadására.
Egyes európai és egyesült államokbeli tisztviselők hangsúlyozták, hogy a bali csúcstalálkozó nem lesz szokványos, a német külügyminiszter szóvivője szerint a G7-országok egyeztetik majd Balin a Lavrovval szembeni reakcióikat.
Emlékezetes, hogy áprilisban az Egyesült Királyság, Kanada és az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői elhagyták a termet, amikor Oroszország képviselői felszólaltak a G20-ak washingtoni pénzügyi találkozóján.
A későbbi G20-találkozók bojkottálásáról folytatott kezdeti tárgyalások ellenére elemzők szerint a nyugati nemzetek úgy döntöttek, kontraproduktív lenne átadni a szót Oroszországnak.
A kétnapos találkozó napirendjén az energia- és élelmezésbiztonságról szóló témák szerepelnek. Oroszországot azzal vádolják, hogy globális élelmiszerválságot szít, és súlyosbítja az inflációt az ukrán gabona szállításának blokkolásával. Ezt Oroszország rendre visszautasítja, jelezve, hajlandók szabad utat adni az ukrán terményeknek.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
A Nicolae Ciuca vezette balliberális kabinet az ipari gázfelhasználás racionalizálására készül az idén télen, amennyiben nem sikerül az ellátást teljes körűen és megnyugtatóan megoldania. A lakosság ellátása azonban minden körülmények között biztosított, s a vállalatok korlátozása is csak abban az esetben lenne érvényes, ha leállna az oroszországi gázimport, és nem sikerülne a tervezett mennyiséget alternatív forrásokból behozni az országba.
A kormány konzultatív testületet hozott létre, amelynek az energiaválsággal kell foglalkoznia a következőkben – adta hírül az Agerpres román állami hírügynökség. Románia jelenleg éves gázfogyasztásának mintegy 85 százalékát fedezi belföldi termelésből, a fennmaradó mennyiséget elsősorban Oroszországból szerzi be.
Nicolae Ciuca miniszterelnök egy héttel ezelőtt történelmi pillanatnak nevezte, hogy elstartolt a földgázkitermelés a fekete-tengeri Midia térségében. Itt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint a Carlyle magántőke-befektető csoport által alapított a Black Sea Oil & Gas társaság kezdi meg a gázmező kiaknázását.
A kormányfő akkor közölte: Az a tény, hogy a projekt révén évente egymilliárd köbméter földgázt sikerül kitermelni, azt jelenti, hogy Románia fogyasztási igényeinek 90 százalékát ki tudják majd saját forrásból elégíteni.
Ennél is több gáz kitermelése kezdődhet el négy év múlva, a román partoktól távolabb lévő Neptun mélytengeri térségből leghamarabb 2026 végén láthat neki évi tízmilliárd köbméternyi gáz felszínre hozatalának az osztrák OMV-Petrom és a román Romgaz.
Ciuca arról is beszámolt, hogy Románia Azerbajdzsánnal és az Egyesült Államokkal is tárgyal gázvásárlásról, de az energiahordozó Romániába juttatása nemcsak a szerződő feleken, hanem a tranzitországon – Törökországon, illetve Görögországon és Bulgárián – is múlik. A miniszterelnök egyébként nemrég az Egyesült Arab Emírségekben tett látogatása során ugyancsak az energiabeszerzési lehetőségek bővítéséről folytatott tárgyalásokat.
A román kormányfő a napokban arról beszélt, hogy jelenleg 41 százalékos feltöltöttségű gáztározói kapacitását novemberig 80 százalékosra emeli, és akkor elegendő tartalékokkal fog rendelkezni a téli időszak átvészeléséhez.
Miközben a román kormány a lakossági esetében jövő márciusig érvényes árplafont és -kompenzációt vezetett be a földgáz és a villamos energia esetében, az ország ipari fogyasztói alaposan megsínylik az egekbe szökött energiaárakat. A sort Románia legnagyobb műtrágyagyártója, az évente 1,6 millió tonna műtrágyát előállító, svájci tulajdonban lévő marosvásárhelyi Azomureș kezdte, amely két héttel ezelőtt bejelentette, hogy ismét felfüggeszti tevékenységét a magas energiaárak miatt, miután tavaly decembertől áprilisig hasonló okokból zárva tartott.
Ugyancsak a felsrófolt energiaárak miatt kénytelen leállni az alumíniumiparban tevékenykedő tulceai Alum timföldgyár, amelynek tulajdonosai szerint a kialakult helyzet miatt a több mint 700 dolgozót foglalkoztató üzem fenntartása és hosszú távú működtetése veszélybe került. A vállalat közlése szerint év végéig függesztik fel a gyár működését, a dolgozók sorsáról annyit közöltek, hogy megtartják egy részüket, akik el tudják végezni a szükséges karbantartási munkálatokat, másokat viszont – szakszervezeti források szerint 500 alkalmazottat – elbocsátanak.
Az Alum egyébként elsősorban a slatinai Alro alumíniumgyárnak készít nyersanyagot, amely hónapok óta csökkentett kapacitással dolgozik. Különben a múlt héten két napra kénytelen volt felfüggeszteni a gyártást a Renault-tulajdonban lévő mioveni-i Dacia-üzem is, ezúttal azonban az alkatrészek és félvezetők hiánya indokolta a kényszerleállást.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Az energiaválság miatt megvonják az áramot a legnagyobb kriptobányászüzemektől, mivel máshogy nem orvosolható az egyre jobban elharapódzó helyzet – közölte Mostafa Rajabi Mashhadi, az iráni energiaipar szóvivője a kormány döntését.
A Bloomberg információi szerint június 22-én lép életbe a törvény az áramkimaradásokkal sújtott országban, amely következtében 118, államilag jóváhagyott bányásztelepet fosztanak meg az energiától.
Irán még 2019-ben tette hivatalossá a kriptobányászatot, majd ezután nem sokkal elkezdte kiadni az ahhoz szükséges engedélyeket. Akkor még mindössze az volt a feltétel, hogy a bányászók magasabb díjat fizessenek az áramért, és hogy a bányászott bitcoinjaikat az iráni központi banknak adják el. Azóta azonban két leállást is elrendelt a kormány tavaly, hogy enyhítse az energiainfrastruktúrára nehezedő nyomást, amikor az áramkereslet rekordokat döntögetett – írja a TechCrunch.
Az országban ennek ellenére is sokáig virágzott a bányászat: az Elliptic elemzőcég adatai szerint tavaly májusban a világ bitcoinbányászati tevékenységének 4,5 százalékát tette ki Irán. A Cambridge Centre for Alternative Finance (CCAF) szerint ez idén januárra 0,12 százalékra csökkent. Arról nem tudni, hogy az iráni kormányt befolyásolta-e döntésében a kriptopiac bezuhanása.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Lengyelországban az orosz energiaforrások importjának tilalma miatt az üzemanyagok és a villamos energia ára jelentősen emelkedett, ezért a hatóságok felszólították a polgárokat, hogy gyűjtsenek letört ágakat az erdőben – adta hírül az rbc.ua hírportál hétfőn a Wyborcza című lengyel kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a rőzsegyűjtésre felszólító nyilatkozatot Edward Siarka klíma- és környezetvédelmi miniszterhelyettes tette. Emlékeztetett arra, hogy a lengyelek azokon a helyeken, ahol ez megengedett, összegyűjthetik a lehullott ágakat, gallyakat. Véleménye szerint ezzel a polgárok spórolhatnak a fűtési szezonban, és a rőzsefelhasználásnak a magas áramár alternatívájává kell válnia.
Mint a helyettes miniszter kifejtette, „bármikor lehet az erdész beleegyezésével gallyakat gyűjteni tüzelőnek. Idén, az ukrajnai háború kitörése és az energiapiaci káosz után egyre gyakrabban kérik az erdészeteket terület kijelölésére és a rőzsegyűjtés engedélyezésére a helyi erdőkben.” Siarka ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a rőzsegyűjtést mindenképpen egyeztetni kell az erdészetekkel, különben a gyűjtögetők bírsággal számolhatnak.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
A G7 miniszterei pénteken felszólították az OPEC-et, hogy felelősségteljesen lépjen fel az ukrajnai orosz invázió okozta globális energiaválság enyhítése érdekében, miközben bejelentették, hogy áttörést jelentő elkötelezettséget vállaltak a szénenergiával működő energiaellátás fokozatos megszüntetésére. Az éghajlatváltozásról szóló háromnapos berlini tárgyalások végén elhangzott felhívás kiemelte, hogy a világ nagy gazdaságai az infláció és a magas energiaárak megfékezésével küzdenek, miközben ragaszkodnak a környezetvédelmi célokhoz is.
Az OPEC és szövetségesei, az OPEC+ néven ismert csoport eddig visszautasították a nyugati felhívásokat az olajkitermelés felgyorsítására, amely az emelkedő árakat enyhítené. A G7-csoport miniszterei hangsúlyozták, hogy nem fogják hagyni, hogy az energiaválság kisiklassa az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket. Pénteken bejelentették, hogy kötelezettséget vállalnak a szénenergiát hasznosító energiaforrások fokozatos kivezetésére, bár ennek időpontját nem határozták meg.
A kötelezettségvállalás szerényebb volt, mint a Reuters által megtekintett záróközlemény, amely azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig teljesen szűnjön meg a szénenergia-termelés. Az ügyet közelről ismerő források szerint Japán és az Egyesült Államok is jelezte, hogy nem tudja támogatni ezt az időpontot. Az ígéret azonban így is a G7-országok első kötelezettségvállalását jelenti a széntüzelésű energiáról történő leállásra. Az ukrajnai háború miatt egyes országok arra törekedtek, hogy több nem orosz eredetű fosszilis tüzelőanyagot vegyenek és szenet égessenek, hogy csökkentsék az orosz szállításoktól való függőségüket.
A G7-ek abban is megállapodtak, hogy 2035-ig nagymértékben dekarbonizálják energiaszektoraikat, és az idei év végéig – korlátozott esetektől eltekintve – leállítják a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos, külföldön megvalósuló „nem csökkentett” projektek állami finanszírozását. A „nem csökkentett” olyan erőművekre utal, amelyek nem alkalmaznak olyan technológiát, amely lehetővé tenné a kibocsátások megkötését.
A közlemény kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ra a közúti ágazatot nagymértékben szén-dioxid-mentessé teszik, beleértve a zéró kibocsátású könnyű haszongépjárművek értékesítésének, arányának és elterjedésének jelentős növelését. A G7-ek céljai között szerepel többek között az is, hogy jövőre nyilvánosan beszámoljanak arról, hogy az országok hogyan teljesítik a fosszilis tüzelőanyagok „nem hatékony” támogatásának 2025-ig történő megszüntetésére vonatkozó korábbi kötelezettségvállalásukat.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
A magas infláció súlyos problémát jelent az embereknek, és bár a kormány nem tud megoldani minden gondot, megtesz mindent a leginkább érintettek megsegítésére – jelentette ki a londoni alsóházban Rishi Sunak pénzügyminiszter, aki ismertette a kormány legújabb terveit.
A brit kormány 25 százalékos különadót vet ki az olaj- és gáztermelő cégek profitjára; az ebből befolyó pénzből enyhítenék az elszabadult energiaárak miatt nehéz helyzetbe került háztartások terheit.
Ezek közé tartozik ideiglenes különadó kivetése az az olaj- és gázkitermelő cégek nyereségére. A kabinet sokáig óvakodott meghozni ezt az intézkedést, mert attól tartott, hogy az visszafogja a befektetéseket de végül kénytelen volt beadni a derekát. A különadó 25 százalék, és Sunak szerint egy év alatt ötmilliárd font bevételt jelent.
Beépítenek egy kedvezményt is a vállalatok számára, amelyek a nyereségüket az Egyesült Királyságban fekteti be.
A Reuters ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a hét elején az energiaszabályozó hatóság bejelentette, hogy a gáz- és villanyszámlák felső határa októberben további 40 százalékkal emelkedik az áprilisi növelés után.
Sunak beszámolt arról is, hogy a kormány 37 milliárd fontot szán a megélhetési válság enyhítésére. A támogatás a GDP másfél százalékával egyenértékű. A legszegényebb nyolcmillió háztartás egyszeri 650 fontos segítséget kap két részletben, az elsőt júliusban, a másodikat ősszel. „Nem kell majd bonyolult adatlapokat kitölteniük… egyenesen a bankszámlájukra utaljuk a pénzt” – jelentette ki a pénzügyminiszter. Hatmillió rokkant ugyancsak egyszeri támogatásként 150 fontot, nyolcmillió nyugdíjas háztartás pedig 300 fontot kap. (Egy font közel 48 hrivnya.) Az eddigi kétszázról négyszáz fontra emelik az energiaszámla-hozzájárulást, és azt a korábbi tervekkel ellentétben nem kell majd visszafizetni.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
Yesterday the UK guaranteed $450m of a $1.5bn to Ukraine through a @worldbank loan, to support vital public services. The British Ambassador to Ukraine @MelSimmonsFCDO signed the guarantee from Kyiv ????
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Németország ismét a szénerőművek felé fordulhat, ha Oroszország ezen a télen megszakítja a gázszállításokat – írja a The National.
A Robert Habeck alkancellár gazdasági minisztériumának tisztviselői által kidolgozott tervek a legújabb fázisát jelentik Németország vészhelyzeti felkészülésének. A The National birtokába került jogszabálytervezetek lehetővé tennék, hogy bizonyos szénerőművek – az orosz gázszállítmányok leállása esetén – újra csatlakozhassanak az elektromos hálózathoz, annak ellenére, hogy működési engedélyük 2022-ben vagy 2023-ban lejár.
Az új törvények elegendő széntartalék fenntartását és olajtüzelésű villamosenergia-termelők készenlétben tartását is előírják az üzemeltetőknek. A szénerőművek vészhelyzetben 2024 márciusáig állnának rendelkezésre.
Minisztériumi források szerint a javaslatok nem változtatnak Olaf Scholz kancellár koalíciójának azon célkitűzésén, hogy 2030-ig fokozatosan megszüntessék a szénerőművek használatát Németországban. „A jelenlegi válságban ez fontosabb, mint valaha” – fogalmaztak. A kormány, amelynek zöldpárti miniszterek is tagjai, és amely az éghajlatváltozás elleni küzdelmet prioritásként kezeli, decemberi hivatalba lépésekor előrehozta a korábban kitűzött 2038-as határidőt.
A szén a leginkább környezetkárosító fosszilis tüzelőanyag.
A lapnak nyilatkozó források szerint azonban az üresen álló erőművek készenléti állapotban nem termelnének üvegházhatású gázokat. A magasabb készenléti szint miatt viszont rövid időn belül is bevethetők lennének. Az erőműveket akkor kapcsolnák vissza, ha a minisztérium kiadna egy rendeletet arról, hogy a gázkészletek fogytán vannak vagy hiány fenyeget.
Németország utolsó három atomreaktorával kapcsolatban nem merültek fel hasonló elképzelések, azoknak az év végén le kell állniuk. A gazdasági minisztérium tanulmánya szerint az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása technikailag túlságosan nehéz volna, mivel az uránkészletek decemberben kifogynak, és a biztonsági tanúsítványok is lejárnak.
Habeck márciusban rendelkezett a vészhelyzeti energiatervek első szakaszáról, és energiatakarékosságra szólította fel az embereket. A kormány úgy véli, a nyárra elegendő gáz áll rendelkezésükre, de a jövő telet lehetséges kritikus pontként jelölték meg. Habeck szerint Németországnak nagyrészt sikerült kiváltania az orosz szenet és kőolajat, a kormány azonban nem számít arra, hogy 2024 előtt teljesen függetleníteni tudja magát az orosz gáztól.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Alexander Handschuh, a Német Városok és Önkormányzatok Szövetségének képviselője szerint a közvilágítás időtartamának csökkentése az egyik ötlet a lehetséges intézkedések közül, amelyeket a városok jelenleg fontolgatnak. Sok városnak és településnek azonban nincs más lehetősége, mint a közvilágítás további csökkentése – derült ki a dpa német hírügynökség felméréséből.
A keleti Weimarban június elsejétől fél órával később kapcsolják be és fél órával korábban kapcsolják le az utcai lámpákat egy, nyáron bevezetendő intézkedés keretében. Az eredeti világítási időt csak a téli hónapokban csökkentik 10 perccel – közölte a város. Az évi százezer kilowattórát megtakarító csökkentésekkel a jelenlegi energiaárak mellett akár 411 eurót is meg lehet takarítani.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
Ezzel párhuzamosan a nyugati Mainz város tisztségviselői a gyalog- és kerékpárutak közvilágításának további csökkentését tervezik, miután egyes területeken 50 százalékkal csökkentették a közvilágítást. A város azt is tervezi, hogy bevezetik az igény szerinti közvilágítást, amikor az utakat gyalogosok vagy kerékpárosok használják. Darmstadt városában a közvilágítás az érzékelőtechnológiának köszönhetően akkor sötétedik és világosodik, amikor az utakat éppen használják.
A városok villamosenergia-költségeinek akár a felét is a közvilágításra költik – közölte nemrégiben Hessen tartomány gazdasági minisztériuma. A keleti városok, Lipcse és Drezda azonban vonakodnak csökkenteni a közvilágítás be- és kikapcsolási idejét, tartva a közlekedésbiztonsági következményektől.
Az északnyugat-németországi Oldenburgban ugyanakkor egy tartományi szóvivő úgy vélekedett, hogy a lakossági kérelmek inkább a világítási órák meghosszabbítására, mintsem csökkentésére irányulnak. Az energiaárak az ukrajnai háború februári kezdete óta fokozatosan emelkednek Németországban.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Alexander Handschuh, a Német Városok és Önkormányzatok Szövetségének képviselője szerint a közvilágítás időtartamának csökkentése az egyik ötlet a lehetséges intézkedések közül, amelyeket a városok jelenleg fontolgatnak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1652984280
[modified] => 1652897052
)
[title] => Egyes német városok már a közvilágítás csökkentését tervezik az energiaválság miatt
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=23830&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 23830
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 23831
[image] => Array
(
[id] => 23831
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kozvilagitas.jpg
[original_lng] => 65831
[original_w] => 680
[original_h] => 383
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kozvilagitas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kozvilagitas-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kozvilagitas.jpg
[width] => 680
[height] => 383
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kozvilagitas.jpg
[width] => 680
[height] => 383
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kozvilagitas.jpg
[width] => 680
[height] => 383
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kozvilagitas.jpg
[width] => 680
[height] => 383
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/kozvilagitas.jpg
[width] => 680
[height] => 383
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1652886253:12
[_oembed_b52057b79bd6e88ee4ae6cf6ebc2e110] =>
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
A Berlini DIW gazdaságkutató intézet kalkulációi szerint a koronaválsághoz mérhető recessziót okozna és a GDP-növekedés mértékét hosszú ideig fékező hatással lenne a német és az európai gazdaságra az orosz energiahordozók importjának leállítása.
Oroszország ukrajnai hadműveletei miatt számos nyugati ország szankciókat léptetett életbe Oroszország, különösen a pénzügyi szektor ellen. Az Európai Unió és Németország azonban még nem jutott dűlőre a szankciók, konkrétan az orosz energiahordozók importjára vonatkozó embargó kérdésében. A német kormány ugyanis vonakodik importtilalmat elrendelni az orosz energiahordozókra, mert az súlyos hatással lenne saját gazdaságára is. De ugyanez a helyzet, ha Oroszország függeszti fel a szállításokat. A DIW gazdaságkutató intézet elemzése megállapítja, hogy az energiaszállítások leállása Németországban elhúzódó recesszióhoz vezetne, amely hat negyedév után háromszázalékos GDP-csökkenésnél érné el a mélypontját.
Az alapforgatókönyv szerint a GDP-növekedést fékező hatás pedig körülbelül tíz évre húzódna el. Az energiaimport befagyasztása az inflációt pedig akár 2,3 százalékponttal is tovább erősítené. A recesszió súlyossága tehát a koronaválság okozta recesszióhoz mérhető, de ahhoz hasonlóan célzott makrogazdasági intézkedésekkel nagymértékben korlátozható lenne.
A DIW szerint egy embargónak a német gazdaságra mért hátrányos hatása is tovább gyűrűzne a többi uniós tagországra. Ha német embargó lépne életbe, vagy Oroszország leállítaná a szállításokat, az más euróországokat is érintene, amelyek szintén recesszióba kerülnének. Az olyan exportorientált ország estében pedig, mint Németország, ez visszaütne és tovább nehezítené a helyzetét. Összességében pedig az így kialakult helyzet az Európai Központi Bankot (EKB) is lépéskényszerbe hozná.
Egy energiahordozó-embargó tehát súlyos nyomokat hagyna az egész régió gazdaságán: a GDP (szintje) mintegy hat negyedév után jó három százalékkal csökkenne (az alappályához képest) Észak- és Dél-Európában egyaránt, a gazdasági aktivitás pedig még 40 negyedév után sem érné el az ukrajnai háború előtti szintet.
Mivel az embargó termelékenységi sokként hat a gazdaságra, a termelési lehetőségek gyorsabban csökkennek, mint a lakosság jövedelme. Vagyis mivel a lakossági fogyasztás egyelőre nem omlana össze, a visszaesés mértékét nem fokoznák negatív keresleti hatások. Éppen ellenkezőleg, még tompítanák is, mivel a kereslet meghaladná a kínálatot, és ennek következtében az árak tovább emelkednének.
Az infláció így kezdetben több mint két százalékponttal emelkedne. Ennek ellensúlyozására a DIW középtávon az irányadó kamatláb 0,5 százalékpontos emelésével számol. Ami középtávon viszonylag hatékonyan visszafogná az inflációs nyomást. Amennyiben viszont az EKB nem emelné meg az irányadó kamatlábat, hogy ne rontson a finanszírozási és hitelezési kondíciókon, az a DIW modelljében feltételezettnél enyhébb recesszióhoz vezetne.
A DIW feltételezése szerint az uniós tagállamok költségvetési politikája az államadósságnak az embargó előtti szintre csökkentésére összpontosítana. A fiskális politika nem hozna tehát további stabilizációs intézkedéseket a GDP csökkenésének mérséklése érdekében, de ennek köszönhetően viszont lenne némi mozgástere az embargó nemkívánatos makrogazdasági következményeinek a tompítására.
Az orosz gazdaságra egy energiaembargó súlyos csapást mérne, mivel Oroszország bruttó hazai termékének közel 30 százalékát a kőolaj, a szén és a földgáz értékesítésével teremti elő. Még ha Oroszország képes is lenne eladni elsődleges energiahordozóinak egy részét harmadik országoknak, például Kínának, feltételezhető, hogy jelentős árengedményt lenne kénytelen „lenyelni”.
Ennek megfelelően az energiaimport befagyasztása destabilizálhatja az orosz gazdaságot, és nyomást gyakorolhat az orosz kormányra, hogy hagyjon fel az Ukrajna elleni háborúval – írja a DIW elemzése.
Fontos tényező viszont az is, hogy az import befagyasztása helyettesítő folyamatokat indítana el a nyugat-európai iparágakban, például felgyorsítaná az átállást a megújuló energiákra – mégpedig gazdaságilag visszafordíthatatlan módon, segítve ezzel a klímavédelmi beruházási programot. Ez járulékos hatásként tartósan gyengítené az oroszok pozícióját a nemzetközi energiapiacokon – bárhogy is érjen véget a háború.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
