Ismét életbe lépteti az ukrán cukorra és tojásra vonatkozó vámokat az Európai Unió péntektől, felhasználva a gazdák megbékítését célzó vészfék mechanizmust.
A lépés azután következhet, hogy a múlt héten az Európai Unió már visszaállította a tonnánként 89 eurós vámot az ukrán zabra vonatkozóan, mely jövő júniusig lesz érvényben.
Az ukrán mezőgazdaság az uniós csatlakozás egyik gátja is lehet
Az ukrán agrárszektort célzó vámok rávilágítanak az ország uniós csatlakozásával kapcsolatos egyik legnehezebb kérdésre is, hiszen a mezőgazdasági nagyhatalom Ukrajna olcsóbban képes termelni, mint az EU gazdái, ráadásul felvétele esetén az agrártámogatások legnagyobb haszonélvezőjévé válna, leváltva ezzel Franciaországot.
Az ukrán terményekre vonatkozó vámokat és kvótákat az orosz invázió után négy hónappal, 2022 júniusában törölte el Brüsszel, ám az hamarosan kiváltotta a szomszédos országok – például Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – gazdáinak a haragját, hiszen az ukrán dömping kiárazta őket a piacról. Az érintett országok válaszul csak az ukrán gabona tranzitforgalmát engedélyezték, heves vitákat váltva ki az Unión belül.
Az EU segítene Ukrajnának, de nem a saját gazdái kárára
Bár az EU idén meghosszabbította a szabadkereskedelmi megállapodást Kijevvel, azt már csak változtatásokkal tette meg, hogy lecsillapítsa a gazdák haragját. Ennek értelmében több ukrán mezőgazdasági termék a vámok visszatértére számíthat, ha az Unióba tartó import meghaladja a 2022-es és 2023-as év átlagát – idézi fel a Financial Times.
A zab már elérte ezt a szintet, és úgy tűnik, hogy ez hamarosan a cukorra és a tojásra is igaz lesz. A várhatóan pénteken bejelentett vámok a fehér cukor esetében tonnánként 419 eurót tehetnek ki, míg a nyerscukor tonnáját 339 eurós vám fogja sújtani. A tojás esetében pedig a vám mértéke kilónként 30 cent lehet.
Az Európai Néppárt (EPP) azt tervezi, hogy a július 2-5. között a portugáliai Cascaisban megrendezendő találkozóján megpróbálja megfúrni a belső égésű motorral hajtott személygépkocsik eladásának 2035-től induló uniós de facto tilalmát.
Az Európai Néppárt, amely az európai választásokon a legtöbb mandátumot szerezte meg, a gépkocsik CO2-szabványainak felülvizsgálatát tűzte ki célul, és olyan lehetőségeket kíván megvizsgálni, amelyek lehetővé tennék a szintetikus, klímasemleges üzemanyagok használatának engedélyezését – tudta meg az Euractiv.
A jelenlegi uniós CO2-szabványok értelmében 2035-ig 100%-kal csökkenteni kell a kipufogógáz-kibocsátást, ami gyakorlatilag betiltja az új, belső égésű motorral hajtott személygépkocsik eladását. Az Európai Bizottság és Volker Wissing német közlekedési miniszter közötti megállapodás azonban új jogi kategóriát hozhat létre a csak e-üzemanyaggal működő autók számára, amely lehetővé tenné, hogy a 2035-ös célérték elérése után is forgalmazhatók legyenek.
Az Európai Néppárt fontolgatja a korábban sikertelen módosítások, például a szén-dioxid-korrekciós tényező (CCF) újbóli bevezetését, amely az alternatív üzemanyagokat beszámítaná a CO2-csökkentési célokba. Ez lehetővé tenné, hogy 2035 után is lehessen új benzin- vagy dízelüzemű járműveket értékesíteni, ha a teljes üzemanyag-összetételhez azonos mennyiségű alternatív üzemanyagot adnak hozzá. Egy másik javaslat szerint az autógyártók számára előírt 100%-os kibocsátáscsökkentési kötelezettséget 90%-ra kellene csökkenteni.
A német konzervatív CDU/CSU, az Európai Néppárton belüli erős nemzeti delegáció továbbra is a belső égésű motorok tilalmának elvetését szorgalmazza. Christian Lindner, a német liberális párt, az FDP vezetője a tilalom visszavonását a három feltétel egyikévé tette annak, hogy támogassa Ursula von der Leyen második bizottsági elnöki megbízatását. Az EU CO2-szabályozását 2026-ban felülvizsgálják.
Volker Wissing német közlekedési miniszter lehetséges megoldásként tekint a légkörből vagy ipari létesítményekből leválasztott CO2 felhasználásával előállított elektromos üzemanyagokra. A csak e-üzemanyagok kategória bevezetésének folyamata azonban lassan halad, mivel az autóiparnak több időre van szüksége a műszaki kritériumok meghatározásához, és a tagállamok között megoldatlan vita van a támogatható e-üzemanyagok klímasemlegességi kritériumairól.
Peking határozottan ellenzi az EU azon döntését, hogy megemelje elektromos járműveik tarifáit, miközben az európai autógyártók arra törekednek, hogy vegyes vállalatokat hozzanak létre kínai társaikkal a tarifák hatásának mérséklése érdekében.
A kínai kereskedelmi minisztérium határozott kifogásokat fogalmazott meg az Európai Unió kínai elektromos járművekre kivetett vámok emeléséről szóló döntése ellen, és azzal vádolta Brüsszelt, hogy a kínai importtal kapcsolatos vizsgálata során indokolatlan követeléseket támasztott.
Az EU július 4-től 17,4%-tól 38,1%-ig terjedő ideiglenes vámok bevezetését tervezi, a kínai autógyártók állítólagos támogatásával kapcsolatos aggodalmakra hivatkozva.
He Yadong, a minisztérium szóvivője csütörtökön bírálta az EU-t a kínai vállalatokkal szembeni túlzott információigények miatt, azt állítva, hogy a követelmények meghaladják a szubvencióellenes vizsgálatok szokásos normáit.
„A kínai vállalatok széleskörűen együttműködtek, átfogó részletekkel szolgáltak a gyártásról, a technológiáról és a termékképletekről” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az együttműködés ellenére az EU megvádolta őket az előírások be nem tartásával, és büntetővámokat vetett ki.
Kína tartózkodott az azonnali megtorló intézkedések bejelentésétől, de megismételte elkötelezettségét a kínai vállalatok érdekeinek védelme mellett.
A hét elején Peking dömpingellenes vizsgálatot kezdeményezett az európai sertéshúsexporttal kapcsolatban, bár ezt nem kötötte ki kifejezetten az elektromos járművekre kivetett uniós vámokkal.
Az EU a világ legnagyobb sertéshús- és sertéshús-melléktermék-exportőre, amelyek többsége Kelet-Ázsiához, különösen Kínához kötődik.
A tarifaemelés a tisztességes versenyt az elektromos járművek ágazatában állítólag torzító pekingi támogatások miatti uniós aggodalmakban gyökerező kereskedelmi vita fokozódását jelzi.
Az Európai Bizottság a következő két hétben vámot vet ki az ukrán tojásra, mivel a kijevi export elérte a megszabott éves kvótát – közölte szerdán a testület egyik szóvivője.
A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy kedden hasonló döntést hoztak a zabimport ügyében.
Az Európai Unió az orosz invázió kezdete óta különleges elbánásban részesíti Ukrajnát. Brüsszel május közepén hosszabbította meg egy évvel az ukrán mezőgazdasági termékek, például a gabona vámmentes behozatalát, de ebben az is szerepel, hogy védővámokat vet ki, ha az import meghalad egy bizonyos szintet – ez történik most.
Kijev a cukorexportot már leállította május végén az EU-ba, mert abban is elérték az éves kvótát. Ukrajna Európa második legnagyobb cukorszállítója.
Elemzők szerint az ukrán cukorexport májusban elérte a 262 600 tonnát, ami az uniós szabályok szerint az ország teljes 2024-re vonatkozó kvótájának megfelelő mennyiség.
A 2023-as naptári évben az ukrán termelők mintegy 493 ezer tonna cukrot szállítottak az EU-ba.
A Ukrajna Facility keretében az Európai Unióval kötött megállapodásnak köszönhetően, amelyet ratifikált a parlament, Ukrajna már idén 16 milliárd eurót kap, jelentette be Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke.
„A parlament ratifikálta az Európai Unióval kötött megállapodást, amely a Ukrajna Facility keretein belül 50 milliárd eurót biztosít Ukrajnának. Ez volt az utolsó lépés ahhoz, hogy a program működhessen” – közölte Smihal.
Elmondása szerint idén Ukrajna 16 milliárd eurót kap ezen kezdeményezés keretében.
Az Ukraine Facility – egy négyéves támogatási program, amely számos olyan reformot és átalakítást irányoz elő, amelyek közelebb hozzák Ukrajnát az európai uniós tagsághoz.
A miniszterelnök köszönetét fejezte ki a parlamenti képviselőknek, Ruszlan Sztefancsuknak, a parlament elnökének és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a törvénytervezet támogatásáért.
Hullámok hátán ugyan, de a tőzsdei cukorárak tavaly október óta lefelé ereszkednek. Ukrajna öt hónap alatt kimerítette uniós importkvótáját, Fórián Zoltán az Erste Agrár Központ, -Elemzés vezető agrárszakértője szerint.
A tőzsdei cukorárak jelenleg ötödével alacsonyabbak, mint voltak egy évvel korábban. E mögött az a globális többlet húzódik meg, amely bőséges kínálatot jelez a piacnak. Ugyanakkor ezeken az árakon már lelkesen vásárolnak a nagy importőrök, például Kína, ami viszont valószínűleg a görbe mélypontját hozza el.
Rövid világpiaci körkép
A 2023/24-es szezonban a globális cukortermelés az előrejelzések szerint 2,5 millió tonnával, 186 millió tonnára nő. Brazília alacsonyabb termelését messze ellensúlyozza a Thaiföldön, Indiában, Kínában és Mexikóban keletkezett többlet. A fogyasztás várhatóan új rekordra emelkedik az olyan piacok növekedésével, mint India és Pakisztán. Az export pedig az előrejelzések szerint alacsonyabb lesz Brazíliából, Indiából és Thaiföldről. A készletek minden jel szerint csökkennek.
Ennek ellenére az elkövetkező hónapokban még az árak csökkenése marad a cukorpiacon a meghatározó trend.
Az Európai Unióban ebben a szezonban kevesebbet importál, mint tavaly, de Ukrajna szerepe egyre meghatározóbb.
Az EU cukormérlege, ezer tonna
Forrás: Eurostat
Ukrajna kimerítette kvótáját
Alig öt hónapra volt szüksége az ukrán cukorgyártóknak ahhoz, hogy kimerítsék az EU-ba irányuló cukorszállítás éves kvótáját. Az exportpotenciál azonban hozzávetőlegesen 1 millió tonna, ezért új vevőket kell keresni, főleg, hogy a gazdák jelentősen növelték a cukorrépa vetésterületét. Ebben az évben Ukrajna 283 ezer tonna cukrot szállított az EU-ba 262 ezer tonnás kvótával szemben. A kvóta túllépése miatt az Ukrán Cukortermelők Országos Szövetsége felszólította a Miniszteri Kabinetet, hogy 2024-re határozzon meg nulla kvótát, hogy az ország eleget tegyen az EU-val kötött kereskedelmi megállapodásban vállalt kötelezettségeinek.
Az ukrán nyomás, a cégek összehangolatlan exportja miatt, az európai árak összeestek, ami jogos felháborodást váltott ki az EU-ban. Eközben az ukrán cukoripar azt szeretné, ha 2025-re legalább 350-450 ezer tonnás kvótát állapítanának meg számukra. Persze az sem ártana, ha a kvótát leosztanák, így nem fordulhatna elő ismét a jelenlegi helyzet.
Az előző, 2023/24-es szezonban Ukrajna 1,8 millió tonna cukrot állított elő. Saját fogyasztásra legfeljebb 1 millió tonnára van szüksége az országnak. Az ukrán gazdák 2024-ben 21 százalékkal növelték a cukorrépa vetésterületét, mivel a gabonatermesztés jövedelmezősége meredeken csökkent. Ezért a gyárak kételkedni kezdenek abban, hogy képesek lesznek-e az idén megtermelt összes répát feldolgozni. Ennek fényében 2024-ben cukortöbblettel kell számolnunk a világban és Ukrajnában, és ennek eredményeként az árak csökkenésével, különösen a brazíliai erős verseny miatt.
Az európai piac mind az ár, mind a logisztikai költségek szempontjából érdekes az ukrán exportőrök számára, így a kvóták kimerülése után is folytatódik a szállítás az Európai Unión kívüli országokba, különösen Montenegróba, Macedóniába, Bosznia-Hercegovinába. Az európai országok mellett az ukrán cukor fő értékesítési területei a Földközi-tenger és Nyugat-Afrika országai.
Hatályba léptek azok a jogszabályok, amelyek egy évvel meghosszabbítják az ukrán termékek vámok és mennyiségi korlátozások nélküli uniós behozatalát – közölte az Európai Bizottság csütörtökön.
A brüsszeli közlemény szerint az intézkedésekkel az EU ismét eleget tesz azon kötelezettségvállalásának, hogy kiáll és támogatja Ukrajnát, ameddig arra szükség van.
Kijelentették: az úgynevezett autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM-ek) az ukrán gazdaságnak nyújtott EU-támogatás pillérét jelentik, hozzáférést biztosítanak az EU piacához.
Kiemelték: az intézkedések figyelembe veszik az uniós érdekelt felek aggodalmait is, az ideiglenes kereskedelmi liberalizációs intézkedések meghosszabbítása mellett az EU ugyanis védelmet biztosít az uniós mezőgazdasági termelőknek. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság vészfékmechanizmust vezet be a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében. Ha e termékek behozatala meghaladja a 2021 második felében, valamint 2022 és 2023 egészében feljegyzett behozatali mennyiségek átlagát, a vámok újra kivethetők lesznek.
Az új szabályok értelmében az Európai Bizottság sürgős intézkedéseket hozhat, és bármilyen általa szükségesnek ítélt intézkedést elrendelhet, amennyiben az ukrán behozatal, különösen a mezőgazdasági termékek uniós behozatala miatt jelentős zavar keletkezik az EU, illetve a tagállamok piacain.
A közlemény Valdis Dombrovskis kereskedelmi ügyekért felelős uniós biztost idézte, aki azt mondta: az intézkedések nemcsak a szolidaritás és Ukrajna stabilitása megteremtését célzó törekvések gesztusai, hanem gazdasági mentőöv is. A szabályok egyúttal a korábbinál erősebb biztosítékokat tartalmaznak az EU mezőgazdasági ágazatai számára, választ adva a gazdálkodók és a tagállamok által kifejezett jogos aggodalmakra. „Megtaláltuk a megfelelő egyensúlyt, miközben továbbra is azon dolgozunk, hogy hosszabb távú megoldásokat találjunk az EU-Ukrajna társulási megállapodáson belül” – tette hozzá az uniós biztos.
Az új szabályokról szóló megállapodás részeként az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy hamarosan tárgyalásokat kezd Ukrajnával a kereskedelem tartós liberalizációjáról – írták.
A szóban forgó kereskedelmi intézkedések Ukrajna esetében 2022. június 5. óta vannak érvényben.
A folyó hónap második felében az Európai Tanács meghosszabbította az autonóm kereskedelmi korlátozásokat Ukrajna számára, amely az importvámok felfüggesztéséről és bizonyos kvótákról rendelkezett az európai országokba irányuló belföldi exportra (a lengyel gazdálkodók globális tiltakozása miatt).
Az „NBN” Tarasz Melnyicsuk, a Miniszteri Kabinet állandó parlamenti képviselője hivatalos Telegram csatornán megjelent információira hivatkozva arról számolt be, hogy az egyes kategóriájú élelmiszerek az Európai Unióba való exportjára vonatkozó megfelelő engedélyezés bevezetése után bizonyos típusú áruk Ukrajnából még nem exportálhatók.
Melnyicsuk tájékoztatása szerint a közelmúltban lépett hatályba az új melléklettel kiegészített határozat, amely azon áruk kvótáinak mértékét érinti, amelyeknek az Európai Unió tagállamaiba való kivitele engedélyeztetési eljárás alá esik.
Többek között egyes mezőgazdasági termékekről van szó 0 tonnás export kvótával rendelkező cukor (a megengedett 262 600 tonnából 262 600 tonnát importáltak az EU-ba), valamint hús és baromfi belsőség/pulykahús és pulyka belsősége.
A Miniszteri Kabinet képviselője kiemelte, hogy a fent ismertetett határozat célja az egyes mezőgazdasági termékek Európai Unió vámterületére való kivitelére vonatkozó szabályok betartása, az ideiglenes, a kereskedelem liberalizációját szolgáló intézkedések hatására.
Az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el azzal a céllal, hogy tiltó vámokat vessen ki az Oroszországból és Fehéroroszországból importált gabonatermékekre; az intézkedés olyan mértékben növeli a gabonafélékre, olajos magvakra és az azokból származó termékekre kivetett vámokat, hogy gyakorlatilag leállítja e termékek uniós behozatalát a két országból – tájékoztatott az uniós tanács csütörtökön.
Az új vámok megakadályozzák az EU gabonapiacának destabilizálását, megállítják az Ukrajna területén jogtalanul eltulajdonított gabona orosz exportját, és megakadályozzák, hogy Oroszország az EU-ba irányuló gabonaexportból származó bevételeket Ukrajna elleni háborújának finanszírozására fordítsa – írták.
Az intézkedések az Oroszországból és a Fehéroroszországból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve az EU-ba exportált termékekre vonatkoznak. Nem érintik a két országból más országokba irányuló, az EU-n keresztül történő tranzitot – tájékoztattak.
A tanácsi közlemény az intézkedés meghozatalának okai között említette, hogy az Oroszországból származó gabonatermékek uniós behozatala jelentősen megnőtt az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta.
„Bizonyíték van továbbá arra, hogy Oroszország jogellenesen, nagy mennyiségű gabonaterméket sajátít el Ukrajna megszállt területein, és azokat állítólagosan orosz termékként exportálja” – jelezte a testület. Közölték továbbá, fennáll annak lehetősége, hogy Oroszország jelentős mennyiségű szállítást irányíthat az unióba, és ezek hirtelen beáramlása zavart okozna az uniós piacon.
Csaknem felére csökkenhet az orosz gáz Ukrajnán keresztül szállított tranzitja az Európai Unióba, ha a Gazprom leállítja a gázszállítást Ausztriába – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál egy, a tranzitműveletek rendszerét ismerő forrására hivatkozva.
A jelentés szerint a múlt héten az osztrák OMV, Közép-Európa legnagyobb energetikai vállalata bejelentette, hogy egy másik európai energiacég bíróságon keresztül leállíthatja a kifizetéseket a Gazpromnak. Ha a bírósági döntést Ausztriában is végrehajtják, az ellehetetleníti a Gazpromnak történő fizetést a földgázért – áll az OMV közleményében. Ennek megfelelően ez a szállítások leállításához vezet.
Az OMV nem nevezte meg a bírósági döntés részleteit és az eljárásban érintett céget. Az EADaily azonban azt írja, hogy a német Uniperről van szó, amely 2022-ben hatalmas veszteségeket szenvedett el.
A veszteségeket az okozta, hogy a Gazprom csökkentette, majd leállította a gázszolgáltatást az Északi Áramlat-1-en keresztül. Ennek eredményeként a társaságnak alternatív gázforrásokat kellett keresnie magasabb áron. Az Uniper most választottbírósági úton 15 milliárd eurós kártérítést követel a Gazpromtól. Az rbc.ua beszélgetőpartnere azt is felvetette, hogy a bíróság döntése valószínűleg az Uniper keresetére vonatkozik.
Egyelőre nem tudni, mikor állhat le az Orosz Föderációból Ausztriába irányuló gázszállítás, de az OMV nagy valószínűséggel számolt be egy ilyen fejleményről. A cég ugyanakkor megjegyezte, hogy ügyfelei alternatív forrásokból biztosítanak forrást.
Ami Ukrajnát illeti, a fizikai tranzit jelentősen csökkenni fog. A Gazpromnak azonban továbbra is fizetnie kell a tranzitért a jelenlegi felosztó-kirovó szerződés feltételei szerint, évi 40 milliárd köbméterért.
