Törökország egyelőre nem támogatja a NATO 27 milliárd euró értékű katonai üzemanyagvezeték-fejlesztési programját, amellyel a szövetség a hidegháborús infrastruktúrát bővítené Kelet- és Észak-Európa felé – írja a Politico diplomáciai forrásokra hivatkozva.
A beszámoló szerint Ankara a múlt heti egyeztetésen megakadályozta a megállapodás jóváhagyását, noha a tagállamok korábban már előzetes kompromisszumra jutottak.
Diplomáciai források szerint Törökország azt szeretné elérni, hogy a NATO elsőbbséget biztosítson 21, török területen megvalósuló infrastrukturális projekt finanszírozásának. Enélkül Ankara nem hajlandó hozzájárulni a megállapodás elfogadásához.
Mark Rutte NATO-főtitkár korábban úgy nyilatkozott, hogy a 27 milliárd eurós beruházás korszerűsítené a szövetség üzemanyag-tárolási és -elosztási rendszerét, amely kulcsfontosságú a NATO védelmi képességeinek megerősítésében. Egy névtelenséget kérő diplomata szerint a késlekedés leginkább Oroszország érdekeit szolgálja.
Ukrajna nemcsak arra kaphat lehetőséget, hogy önállóan gyártson Patriot rakétákat, hanem arra is, hogy saját harci tapasztalatainak köszönhetően fejlessze a gyártási folyamatukat – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a bejelentést Michael McCaul, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának tagja fejtette ki ukrajnai látogatása után. Szerinte az amerikai Lockheed Martin cégnek minden oka megvan arra, hogy támogassa a Patriot rendszerekhez való elfogó rakéták gyártására vonatkozó engedély Ukrajnának történő átadását, amennyiben Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja ilyen döntést hoz.
„Azt hiszem, ez sok okból a legjobb érdekükben áll” – mondta McCaul. „Ha az elnök ezt akarja, akkor az ő érdekükben áll, hogy a parancsait teljesítsék” – tette hozzá. Ezenkívül elmondta, hogy ukrajnai útja során megismerkedett az ukrán pilóta nélküli technológiák fejlesztésével és a védelmi ipar képességeivel. Ez – mondta – megváltoztatta az ukrán termelésben rejlő lehetőségekről alkotott véleményét.
„Azt hiszem, az ukránok gyorsabban, talán jobban is ki tudják építeni ezt a rendszert” – mondta McCall. Azt is felvetette, hogy az amerikai gyártó is profitálhat az együttműködésből. „Tehát a Lockheed tanulhatna az ukránoktól a saját elfogó rakétáikat illetően – hogyan fejleszthetné őket, hogyan gyárthatná őket gyorsabban” – tette hozzá az amerikai képviselő.
Franciaország és Németország úgy döntött, hogy bezárja a Future Combat Air System fejlesztésére irányuló közös projektjét. Berlini tisztviselők adatai szerint Párizs és Berlin arra a következtetésre jutottak, hogy a fejlesztésben részt vevő vállalatok nem tudnak megállapodni a további munkálatokról.
Az Emmanuel Macron és Angela Merkel akkori német kancellár által 2017-ben indított FCAS program célja az volt, hogy az európai védelmi együttműködés szimbólumává váljon, és 2040 körül váltsa fel a Németország és Spanyolország által használt francia Rafale és Eurofighter vadászgépeket.
A körülbelül 100 milliárd eurós kezdeményezés azonban évek óta stagnált a francia Dassault Aviation és az Airbus európai repülőgépipari csoport közötti viták miatt, amelyek Németországot és Spanyolországot képviselik. Egy tisztviselő elmondása szerint Macron és Friedrich Merz pénzügyminiszter „közös értékelésre jutottak, hogy a vállalatok nem tudnak megállapodni egymás között”. „Elismerik ezt a valóságot” – tette hozzá az AFP forrása.
A fő problémát a jövőbeli repülőgép fejlesztésének ellenőrzésével kapcsolatos nézeteltérések jelentették. A média adatai szerint a Dassault ragaszkodott a vezető partner szerepéhez, ezt a szellemi tulajdon védelmének szükségességével magyarázva. Az Airbus ezzel szemben az egyenlőbb részvételi modellt és a szélesebb körű technológiamegosztást szorgalmazta.
Párizs és Berlin között külön viták alakultak ki magáról a vadászgép típusáról. Franciaország egységes európai modellt szorgalmazott, míg Németország hangsúlyozta, hogy az országok igényei eltérőek. Többek között a francia repülőgépeknek képeseknek kell lenniük atomfegyverek hordozására és repülőgép-hordozókról való üzemeltetésre. Merz korábban megkérdőjelezte, hogy Németországnak szüksége van-e pilóta által irányított hatodik generációs vadászgépre. Azt is kijelentette, hogy az EU-országoknak nem ugyanazok az igényeik a katonai felszerelések tekintetében.
Meg kell jegyezni, hogy az FCAS bezárása súlyos csapást jelentett Európa védelmi együttműködésének elmélyítésére irányuló törekvéseire. Ez különösen érzékeny a védelem évek óta tartó alulfinanszírozása, az orosz fenyegetés és az Egyesült Államok biztonsági partnerként való megbízhatóságával kapcsolatos kételyek hátterében.
A programnak azonban nem minden részét lehet teljesen eltemetni. Az FCAS nemcsak egy vadászgép létrehozását foglalta magában, hanem drónok és egy rendkívül biztonságos harci adatfelhő fejlesztését is. A Reuters európai forrásai szerint a munka ezeken a területeken folytatódhat.
Egy német kormányzati forrás kijelentette, hogy „az FCAS valódi magjának továbbra is európai rendszerként kell működnie”. Elmondása szerint „egy idegrendszerről van szó, amely integrált egésszé egyesíti a repülőgépeket, a drónokat és más alkatrészeket”.
Ukrajna az új nagy hatótávolságú RUTA Block 3 rakéta tesztelési és gyártási helyszíne lesz, a repülési teszteket 2027-re tervezik – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Destinus cégre és partnervállalatára, a Rheinmetallra hivatkozva.
A jelentés szerint a RUTA Block 3 egy új, 2000 km-es hatótávolságú cirkálórakéta. A RUTA család meglévő architektúrájára épül, amely a harci használattól a sorozatgyártásig jutott. A repülési teszteket 2027-re tervezik.
A termelés több ország között oszlik meg: Hollandia a fő mérnöki és gyártási központ, ahol a RUTA család sorozatgyártása már megkezdődött. Ukrajna részt vesz a 3. blokk fejlesztésében, üzemi tesztelésében és a kulcsfontosságú komponensek gyártásában. Németországban a Rheinmetall közös vállalata, a Destinus Strike Systems sorozatgyártást, tanúsítást és végső integrációt fog biztosítani a Bundeswehr és más ügyfelek számára.
Az unterlußi Rheinmetall telephelyén a tervek szerint 2026–2027-ben megkezdik az 1. és 2. blokk, a repülési tesztek és a tanúsítás befejezése után pedig a 3. blokk gyártását. A korábbi verziók már gyártás alatt állnak. A RUTA Block 1-et Hollandiában tömeggyártják. A RUTA Block 2-t az ukrán Brave1 platform támogatásával fejlesztették ki, és jelenleg repülési tesztek alatt áll Ukrajnában. A gyártás növelését 2026-ra tervezik.
A rakétát egy új generációs turbóhajtóművel szerelik fel – egy megnövelt méretű Destinus T220-zal, amely jelenleg a tervezési szakaszban van. A robbanófej súlya 250 kg lesz. A rendszer autonóm navigációval fog rendelkezni olyan helyeken, ahol a GPS-jel el van nyomva, valamint terminálcélzással is.
„A program célja, hogy az európai nagy hatótávolságú csapásmérő képességeket a korlátozott készletekből stabil ipari termelésbe helyezze át” – jegyezte meg a vállalat. Minden fejlesztési, gyártási és exporttevékenységet a vonatkozó nemzeti és európai jogszabályoknak, az exportellenőrzési előírásoknak megfelelően, valamint a szükséges kormányzati engedélyek meglétének függvényében kell végezni.
Szviridenko elmondása szerint a megyei adminisztrációk és a városi tanácsok vezetői „személyesen felelősek a tervek végrehajtásáért”.
Elkülönítették az első részletet a régiók ellenálló képességeire vonatkozó átfogó tervek végrehajtásának biztosítására, jelentette be Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök március 6-án.
„Megkezdjük a tervek megvalósításának finanszírozását. Az első 10 milliárd hrivnyát a tartalékalapból különítjük el a fenntarthatósági tervek megvalósításának biztosítására” – jegyezte meg a Régiók és Városok Átfogó Fenntarthatósági Terveinek Végrehajtásáért Felelős Koordinációs Központ első ülését követően.
Szviridenko elmondása szerint a megyei adminisztrációk és a városi tanácsok vezetői „személyesen felelősek a tervek megvalósításáért”.
„Külön megvitattuk Kijev fenntarthatósági tervének elkészítésének kérdését, a városi hatóságoktól keddig várjuk annak benyújtását” – jegyezte meg.
A tervek végrehajtásával kapcsolatos szisztematikus munka érdekében a Koordinációs Központ ülésén meghatározták és kinevezték a kulcsfontosságú területek felelőseit.
A projekt innovatív termékek fejlesztésére összpontosít, többek között a drónok elleni védelem területén – közölte a Digitális Átalakulási Minisztérium.
Ukrajna és a NATO elindítja az első közös programot a védelmi innovációk megjelenésének felgyorsítására UNITE – Brave NATO néven. Erről Mihajlo Fedorov, Ukrajna első miniszterelnök-helyettese és a digitális átalakulási minisztérium vezetője számolt be.
Az első pilot-pályázat 2026-ban indul, összesen 10 millió eurós költségvetéssel. A finanszírozást Ukrajna Átfogó Segítségnyújtási Csomagja (CAP) és a Digitális Átalakulási Minisztérium forrásai biztosítják.
A programot Ukrajna részéről a Brave1, a NATO részéről pedig az első pályázatot végrehajtó NATO Kommunikációs és Információs Ügynökség (NCIA) koordinálja.
A projekt az alábbi területekhez kapcsolódó innovatív megoldások fejlesztésére fókuszál:
drónok elleni védelem;
a légvédelem megerősítése;
kommunikációs és navigációs rendszerek biztosítása a fronton.
A pályázatok benyújtásának várható kezdete 2026 februárja, a nyerteseket már 2026 tavaszán kihirdetik.
Az ukrán hadiipar hosszú távú fennmaradása elképzelhetetlen külföldi piacok nélkül, és ezt az ukrán gyártók is érzékelik. Az export megnyitása mellett általában a következő érveket szokták felhozni: Valódi harci tapasztalat mint versenyelőny.
Az ukrán fegyverek és technológiák több millió üzemórányi tapasztalattal rendelkeznek éles harci körülmények között, ami jelentős előnyt biztosít a versenytársakkal szemben.
A drónok mögötti komplex tudás.
Egy harci drón első ránézésre bárhol legyárthatónak tűnhet, de valódi hatékonysága a kommunikációs rendszerek, kamerák, antennák, szoftverek és fegyvermodulok optimális kombinációján múlik. Ez az ismeret az ukrán gyártók sajátja.
Az előny lassan elolvad. A fronton szerzett tapasztalatok nyilvános videók, katonai beszámolók, kiállítások és ipari kémkedés révén fokozatosan kiszivárognak külföldre, így az ukrán cégek egyedi tudása lassan elveszhet, anélkül, hogy annak hasznát maguk realizálnák a világpiacon.”
Törökország saját atomreaktorokat szeretne kidolgozni, a kormány már pályázatot hirdetett, közölte Törökország ipari és technológiai minisztere, Mehmet Fatih Kaçır.
Kijelentette, hogy Törökország „saját útját járja az atomenergia-technológiák terén, megerősítve függetlenségét és erejét”.
A projekt célja: az energiabiztonság erősítése, a külső forrásoktól való függőség csökkentése és a nulla kibocsátás céljának eléréséhez való hozzájárulás.
„Célunk olyan csúcstechnológiás reaktorok bevezetése, amelyeket a török ipar termelési kapacitásainak felhasználásával fejlesztünk ki, a TENMAK és a TÜBİTAK intézetek, valamint egyetemeink részvételével” – írta a miniszter.
Cevdet Yılmaz török alelnök elmondta, hogy a kormány a védelmi iparban elért jelentős áttörést olyan új területeken is bevezeti, mint az energiatechnológia és az egészségügy.
Ukrajna jövőre tervezi a csatlakozást a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). Ennek érdekében, a háború ellenére strukturális reformokat hajt végre, fejleszti a szabályozási mechanizmusokat, és kedvező feltételeket teremt a beruházások számára – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök az OECD Tanácsának miniszteri szintű ülésén.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy az OECD Ukrajna programja két évvel ezelőtt indult. Ebben az időszakban 23 közös rendezvényt valósítottak meg, és az ország nyolc jogi eszközhöz csatlakozott.
„Jelentős eredményeket értünk el a korrupció elleni küzdelemben. Létrehoztunk és elindítottunk egy korrupcióellenes infrastruktúrát, gyakorlatilag beépítettük az Állami Korrupcióellenes Programot, amely 80%-ban megfelel az OECD kritériumainak” – jegyezte meg Smihal.
Emellett hangsúlyozta, hogy a kormányzati folyamatok digitalizációja lehetetlenné teszi a korrupciót. Többek között az olyan eszközök, mint az Egységes Állam Nyílt Adatok Webportálja, a Prozorro e-közbeszerzési rendszer és a DREAM, a helyreállításért felelős digitális ökoszisztéma már most pozitív hatást mutatnak.
„Átfogó deregulációt hajtunk végre. Már eltöröltünk közel 2000 szabályozási eszközt a gazdaság különböző ágazataiban, felszámoltuk az üzleti tevékenység bürokratikus akadályait, és számos jogszabályt közelebb hoztunk az európai normákhoz” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A kormányfő azt is megjegyezte, hogy előrelépés történt az OECD-szabványok végrehajtásában a privatizáció és a korábban önkormányzati vállalkozások jogi személyeinek részvénytársasággá vagy a Polgári Törvénykönyv által előírt egyéb formákká történő átszervezésének folyamata területén. Többek között a tavalyi nyílt privatizációs árverések biztosították az eszközök értékének átlagosan másfélszeres növekedését. A privatizációs bevételek pedig 2,5-szeresével haladták meg a tervezett mutatókat.
„A reformok eredményeként az ukránok körében a mindennapi korrupcióval kapcsolatos tapasztalatok az elmúlt években 70%-ról 15%-ra csökkentek. Ez egy olyan mutató, amely megváltoztatja az állam fejlődésének paradigmáját a posztszovjet rendszerről az európaira. Tudjuk, hogy a ma folyamatban lévő változások az újjáépítés, a növekedés és a jólét alapját képezik az ukránok számos generációja számára” – tette hozzá Smihal.
Macron nagyszabású magánberuházásokat jelentett be az AI szektorban Brookfieldből és az Egyesült Arab Emírségekből. Az elnök a technológia képességeit azzal mutatta be, hogy hamisítványokat tett közzé magáról a közösségi hálókon.
Franciaország 109 milliárd eurós magánbefektetést jelent be a mesterséges intelligencia szektorába a hétfőn nyíló párizsi mesterséges intelligencia csúcstalálkozón – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök, írta a BBC.
Az összeg magában foglalja azt a 20 milliárd eurót, amelyet a kanadai befektetési társaság, a Brookfield francia mesterséges intelligencia projektekbe kíván befektetni, valamint az Egyesült Arab Emírségek pénzügyi befektetései, amelyek a következő években várhatóan 50 milliárd eurót tesznek ki – mondta Macron a TF1 műsorszolgáltatónak adott vasárnapi interjújában.
Az Elysee Palota szerint az Egyesült Arab Emírségek beruházása egy adatközpont finanszírozását is magában foglalja. A La Tribune de Dimanche című újság szerint a Brookfield beruházásainak nagy része egy adatközpont építésére irányul.
Elemzők véleménye szerint Európa továbbra is le van maradva a „mesterséges agyak” versenyében nemcsak az USA-tól, hanem Kínától is, amely nemrégiben meglepte a világot, és sokkolta a tőzsdéket a gyanúsan olcsó, ha hinni a kínai adatoknak, a DeepSeek chatbottal, amely sok tekintetben nem alsóbbrendű, sőt esetenként a nyugatiakat is felülmúlja.
Január végén Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az OpenAI, a SoftBank Group és az Oracle a következő négy évben 500 milliárd dollárt fektet be a Stargate projektbe – egy mesterséges intelligencia infrastruktúrába – annak érdekében, hogy az Egyesült Államok Kína és más riválisok előtt maradjon.
Macron elmondása szerint 109 milliárd euró Európa számára egy olyan összeg, amely eléggé összemérhető a Stargate-be való félbillió dolláros beruházással, főleg, hogy az amerikai projekt első szakaszába mindössze 100 milliárd dollárt fektetnek be.
A csúcstalálkozó előtt Macron reklámként hamisításokat tett közzé a közösségi hálókon saját magával a főszerepben, amelyet mesterséges intelligencia generált. Az egyikben Desireless francia énekesnő 1980-as évekbeli „Voyage Voyage” című slágerére táncol, a másikban egy kémvígjátékban szerepel Jean Dujardinnel, a harmadikban pedig Nekfeu francia művész stílusában rappel és táncol.
Bizonyos momentumokban az igazi Macron megjelenik a képben öltönyben és nyakkendőben, és azt mondja: „Kiválóan sikerült”. „Komolyan szólva, a mesterséges intelligencia segítségével több nagyon fontos dolgot tehetünk: megváltoztathatjuk az egészségügyet, az energiát, társadalmunk életét”, közölte. „Franciaországnak és Európának ennek a forradalomnak a középpontjában kell állnia, hogy megragadjon minden lehetőséget, és előmozdítsa elveinket”.
A klip végén feltűnik a mesterséges Macron a jó megjelenéséről és találékonyságáról ismert amerikai televíziós akcióhős, MacGyver képében. „Nos, ez határozottan én vagyok” – kommentálta az igazi Macron.
Macron Instagram-bejegyzését több mint 73 ezren lájkolták, néhány felhasználó pedig csodálatát fejezte ki az elnök laza viselkedése miatt.
