Hárommillió hrivnyát különítettek el a Volóci kistérség számára a rakétacsapás okozta károk felszámolására – olvashatjuk a pmg.ua hírportálon.
Az erről szóló rendeletet Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője május 18-án írta alá. Az információk szerint kétmillió hrivnyát a megrongált házakra (66 porta), egymilliót pedig a kommunális tulajdonban lévő objektumok munkájának visszaállítására fordítanak.
A hírt a megyei adminisztráció sajtószolgálata közölte.
Az orosz agresszió következtében Ukrajnában többmint 90 milliárd dolláros kárt szenvedett a közlekedési infrastruktúra.
A hírt Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter közölte egy nemzetközi konferencián,melynek kiemelt témája a közép-kelet-európai logisztika fejlesztése volt Oroszország Ukrajna elleni agressziója kapcsán.
„Az orosz csapatok szándékosan tönkreteszik Ukrajna civil infrastruktúráját. Csak a nyilvántartásba vett veszteségek összege már elérte a 90 milliárd dollárt, és ez a szám napról napra nő” – jelentette ki.
Az információk szerint 6300 kilométernyi vasúti pálya, 23 573 kilométernyi útszakasz, 289 közúti és vasúti híd ment tönkre.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko egy közösségimédia-portálon azt írta, hogy hetvenmillió euróba fog kerülni az ukrán fővárosban lévő épületek felújítása – számolt be a Guardian.
Az orosz katonai agresszió következtében az ukrán fővárosban összesen 390 épület rongálódott meg. A város bombázása 75 oktatási intézményt rongált meg, ebből harminc óvodát, 17 egészségügyi intézményt és 11 kulturális létesítményt.
A május 2-i adatok szerint a háború miatt az Ukrajnának okozott közvetlen károk teljes összege elérte a 92 milliárd dollárt – több mint két hónap alatt csaknem 90 ezer autót veszítettek el az ukrán állampolgárok.
Az elmúlt hét során Ukrajna közvetlen veszteségei a polgári és katonai infrastruktúra megsemmisítése és kára miatt csaknem 4,5 milliárd dollárral nőttek.
Másrészt Ukrajna gazdaságának háború miatti teljes vesztesége, figyelembe véve mind a közvetlen, mind a közvetett veszteségeket, mint például a GDP csökkenése, a beruházások leállása, a munkaerő kiáramlása 564–600 milliárd dollár között mozog.
[type] => post [excerpt] => A május 2-i adatok szerinta háború miatt az Ukrajnának okozott közvetlen károk teljes összege elérte a 92 milliárd dollárt – több mint két hónap alatt csaknem 90 ezer autót veszítettek el az ukrán állampolgárok. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1651789920 [modified] => 1651785878 ) [title] => Az ukránok 90 000 autót veszítettek el a háborúban [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=23287&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 23287 [uk] => 23209 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 23210 [image] => Array ( [id] => 23210 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/58def0d-carirpin.jpg [original_lng] => 183981 [original_w] => 690 [original_h] => 460 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/58def0d-carirpin-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/58def0d-carirpin-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/58def0d-carirpin.jpg [width] => 690 [height] => 460 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/58def0d-carirpin.jpg [width] => 690 [height] => 460 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/58def0d-carirpin.jpg [width] => 690 [height] => 460 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/58def0d-carirpin.jpg [width] => 690 [height] => 460 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/58def0d-carirpin.jpg [width] => 690 [height] => 460 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1651775079:12 [_thumbnail_id] => 23210 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2278 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_48ecc78a24ae724b9802d87b01afd30d] => [_oembed_time_48ecc78a24ae724b9802d87b01afd30d] => 1651856276 [_oembed_521d48789843a767980844a7bd432539] =>
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Az idei évben is komoly hőhullámok rázták meg az Egyesült Államokat, illetve a hurrikánszezon mellett a tűzvészek sem kímélték az országot. Mindezeknek igen jelentős gazdasági hatásuk van. Az elemzők elkezdték kiszámolni, hogy a világ legnagyobb gazdaságában az extrém hőség és az erdőtüzek pontosan mekkora gazdasági kárt okoznak.
Bár a hurrikánok sokkal látványosabb természeti katasztrófák, mint a hőség, utóbbi több amerikai halálát okozza évente, mint bármely más természeti katasztrófa – írja kutatásában Kathy Baughman McLeod, az Adrienne Arsht-Rockefeller Foundation Resilience Center igazgatója és alelnöke.
A jelentés célja annak bemutatása volt, hogy milyen súlyosan alulbecsülik a hőség általános és átfogó kockázatait, főleg, hogy a számítások szerint a forró nyarak csak még forróbbak lesznek a jövőben.
A kutatás arra jutott, hogy az USA gazdasága évente mintegy 100 milliárd dollárt veszít csak a hőség miatt. Összevetésképpen: tavaly a hurrikánok által okozott kár 60-65 milliárd dollár volt. Ha pedig semmi nem változik, akkor 2030-ra a hőség által okozott gazdasági kár mérete elérheti a 200 milliárd dollárt, 2050-re pedig akár az 500 milliárd dollárt is – figyelmeztet a jelentés.
Halálos hőség
A gazdasági veszteség egyik legfőbb oka, hogy a hőség idején jelentősen csökken a termelékenység. Minél melegebb van, a dolgozók annál kevésbé hatékonyak, extrém esetekben pedig akár teljesen le is kell állítani a gazdasági aktivitást.
Ez pedig a szabadtéren dolgozó munkavállalók mintegy ötödét súlyosan érinti, beleértve például a mezőgazdasági munkásokat, az építőiparban dolgozókat vagy a szállítókat. A kutatás kiemelte, hogy a munkahelyi balesetek száma is jelentősen megnő a hőség miatt. A közvetlenül ennek betudható balesetek száma most évente 12 ezerre tehető, de ez 2050-re akár 450 ezerre is nőhet.
A két legsúlyosabban érintett gazdasági terület a mezőgazdaság és az építőipar, ahol a munka jelentős része szabadtéren folyik. Ráadásul a mezőgazdaságban nemcsak a munkakörnyezetet érinti nagyon erősen a hőség, de a termést is. A kukoricatermés például önmagában 10-15 százalékkal csökkenhet 2050-re, ami 6 milliárd dolláros kiesést okozhat. Ezek a veszteségek pedig nem egyenletesen terülnek el az országban. A kukoricatermelésből adódó kiesések például kifejezetten súlyosan érintenék a középnyugati államokat.
Gazdasági szempontból azonban a legnagyobb kockázatnak Texas, Mississippi, valamint Alabama államok vannak kitéve. Ezekben a térségekben ugyanis a hőség és a páratartalom, valamint az államokban gyakori munkavégzési formák együttese komoly gazdasági károkhoz vezethet a hőség fokozódásával. Mindazonáltal Baugham McLeod hangsúlyozta, egy ponton szinte minden egyes amerikai térségben komoly gazdasági veszélyekkel jár az extrém hőség. A tavalyi adatok szerint mindössze kilenc olyan régió volt az USA-ban, ahol a hőség nem okozott gazdasági károkat. Mind a kilenc Alaszkában található.
A kutatás kiemelte, hogy a társadalomban nem egyenlően oszlanak meg a veszteségek. Dél-Kaliforniában például a hispán-amerikai lakosság 45 százalékkal nagyobb jövedelemkiesést szenved el, mint a fehér lakosság. Vagyis Baugham McLeod adatai szerint a hispán-amerikai és a fekete lakosok sokkal nagyobb egészségügyi és gazdasági kockázatoknak vannak kitéve az extrém hőség miatt, mint a fehérek, ami fokozhatja a társadalmon belüli egyenlőtlenségeket.
A hőség egészségügyi kockázatai pedig hatalmasak, és egyre nőnek. Tavaly több mint 8500 amerikai haláleset volt köthető a hőséghez (ezek majdnem fele Arizona államban koncentrálódott), de az elemzés szerint 2050-re a halálesetek száma elérheti a 60 ezret is.
Pusztító tűzvészek
Mindeközben a hőségnek van egy másik aspektusa, amely szintén nagyon súlyos károkat okoz. Ezek az erdőtüzek. Tavaly az Egyesült Államokban közel 59 ezer erdőtűz összesen több mint 10 millió hektáron pusztított, ami 1960 óta a legrosszabb évnek számított. Összevetésképpen, 2000 óta az éves átlag 7 millió hektár volt, vagyis jól látszik a folyamatos növekedés – írja az Investopedia elemzése.
A károk pedig különböző módokon jelentkeznek. Mindenekelőtt ott van az egészségügyi aspektus. 2019-ben, az USA-ban 3700 civil áldozata és 17 ezer sérültje volt az erdőtüzeknek. A személyes és családi tragédiáknak pedig nyilvánvalóan gazdasági vetülete is van, hiszen egész közösségeket érint súlyosan egy-egy komolyabb erdőtűz. Vagyis még azokra is hatással van a katasztrófa, akik közvetlenül nem érintettek.
Ugyancsak nem elhanyagolhatók az ingatlankárok. 2019-ben a tüzek 14,8 milliárd dollárnyi ingatlankárt okoztak az USA-ban, és a legnagyobb tűzvészek akár egyedül bőven 1 milliárd dollár fölötti kárt tudnak okozni. A közelmúlt növekedési trendjét jól mutatja, hogy az Egyesült Államok történetének 10 legnagyobb erdőtüzéből 8 az elmúlt négy évben fordult elő.
Végül érdemes megjegyezni, hogy az USA-ban a szabadtéri rekreáció iparága közel 460 milliárd dollár méretű volt 2019-ben, ami az ország GDP-jének durván 2,1 százaléka. Az erdőtüzek pedig nemcsak a nyílt téri tevékenységeket lehetetlenítik el, de negatív hatással vannak a turizmusra is. Például a turisták értelemszerűen nem mennek ilyenkor nemzeti parkok közelébe, ami súlyos kieséseket okoz a helyi vendéglátóiparnak.
Hogy mindez milyen komoly gazdasági károkat jelent, azt jól mutatja a University College London tanulmánya, amely úgy számolt, hogy 2018-ban az erdőtüzek csak Kalifornia államban 148,5 milliárd dolláros veszteséget okoztak.
A haiti hatóságok az ENSZ, az Európai Unió és a Világbank képviselőivel tárgyalnak a földrengés okozta károk helyreállításhoz szükséges források megteremtéséről, mely a a hatóságok előzetes becslése alapján legalább 1,12 milliárd dollárt tesz ki – jelentette szerdán a HaitiLibre hírportál.
Haitit augusztus 14-én rázta meg 7,2-es erejű földrengés, amelynek epicentruma a 125 ezres Les Cayes városától negyven kilométerre, tíz kilométeres mélységben volt.
A hivatalos adatok szerint 2207 halálos áldozata és 12 ezer sérültje van a természeti katasztrófának, mintegy 130 épület dőlt romba vagy rongálódott meg. A haiti kormány rendkívüli állapotot vezetett be egy hónapra.
A segélyosztást és az újjáépítést nehezíti a szigetország rossz állapotú úthálózata és az egyéb infrastrukturális gondok, valamint hogy szervezett bűnbandák fosztogatják a segélyszállítmányokat.
Haitit gyakran sújtják erős földmozgások. A 2010-es földrengés szinte teljesen elpusztította a sűrűn lakott főváros, Port-au-Prince egy részét, 222 ezren haltak meg, és több mint egymillióan váltak hajléktalanná. Haiti még nem kászálódott ki a tizenegy évvel ezelőtti földrengésből, de a koronavírus-járvány is sújtja. Továbbá a bűnbandák közötti erőszak visszájára fordította a gazdasági növekedést, július 7-én pedig meggyilkolták Jovenel Moise államfőt, ami még mélyebb politikai válságba sodorta a szigetországot – számol be az MTI.
Tömeges méhpusztulásról számolt be a bátyúi Baraté Ferenc. A méhész elmondása szerint a pusztulásokat szabálytalanul elvégzett permetezések okozták.
Ebben az időszakban virágzik a hárs és az akác is, a szakember szerint ilyenkor különösen veszélyesek a permetszerek a méhekre. A családot hatalmas kár érte, az eszmei veszteség mellett a kár mintegy 120 000 hrivnyát tesz ki, mondja Baraté Ferenc.
Előzetes számítások szerint, a Szuezi-csatornán zátonyra futott konténerszállító hajó 9,6 milliárd dollár veszteséget okoz a tengeri teherszállításban. Az adatokat a Lloyd’s List szakértői úgy becsülik, hogy a nyugati szállítási irányba 5,1, a keleti irányba futó szállítás 4,5 milliárd dollár veszteséget szenved. Azt azonban az újság is elismeri, hogy ezek az adatok csak hozzávetőleges számokat tükröznek.
Kedd reggel torlaszolta el a Szuezi-csatornát az Evergreen társaság Evan Given nevű hajója, azóta is küzdenek a hajó elmozdításával. A hajó Kínából tartott a hollandiai Rotterdamba. Az Ever Given a világ egyik legnagyobb teherhajója, akár 20 ezer konténer is elfér rajta – írja a The Guardian.
Mivel az Evan Given teljesen elzárja az utat, egyre több kereskedelmi teherhajó torlódik fel a csatorna két kijáratánál, ami nagyban lassítja a forgalmat és nem mellesleg a világkereskedelmet is. A lap szerint legalább 150 teherhajó vesztegel a Szuezi-csatornánál továbbhaladásra várva. Kőolajjal, autóalkatrészekkel és mindenféle fogyasztási cikkekkel vannak megrakva.
Az Evan Given körülbelül 24 kilométer per órával haladt a hajó észak felé, amikor keresztbe fordult orrával a keleti part felé, azóta pedig egyszerűen nem lehet azt megmozdítani. A szakértők szerint kedd reggel annyira erős volt a szél a csatornában, hogy az fordíthatta el a hajót. A fedélzeten tartózkodó személyzet és a két egyiptomi hajóskapitány biztonságban van.
A Szuezi-csatorna a világ egyik legforgalmasabb tengeri útvonala, a tengeri világkereskedelem tíz százaléka megy rajta keresztül. Hajózási szakértők szerint ha a blokádot nem sikerül feloldani 24 vagy 48 órán belül, több teherhajó arra kényszerülhet, hogy megkerülje Afrikát.
A Harkiv megyei Dvoricsanszkiji járásban történt nagymértékű erdőtűz által okozott veszteség az előzetes becslések szerint 644,3 millió UAH-t tesz ki, számolt be a megyei erdőgazdasági főosztály.
A megyei főosztály közleménye szerint urai a helyzetnek, a tűz nem terjed tovább. Két AN-32P tűzrepülő, 1 MI-8 helikopter, két tűzvonat, hét traktor, mintegy 90 tűzoltóautó és több száz ember vesz részt a vészhelyzet elhárításában.
Az erdészek az előző nap felmérték a csuhujivi járásban, a tűz által keletkezett károkat is. A tűzvész 45 hektár tombolt, és a veszteségek összege nem kevesebb, mint 52,3 millió UAH. A tűz maradványainak eltakarításához további 1,8 millió UAH-ra lesz szükség. Erdőkben keletkezett kár – 50 millió.
Összesen 68 milliárd dollárnyi kárt okoztak a természeti katasztrófák világszerte az idei első félévben. Ez ugyan elmaradt a 30 éves átlagtól, de az év második felében erős hurrikánszezon jöhet, ami valószínűleg jócskán megnöveli majd az idei költségeket, a károk mértékét – írja az origo.hu.
A természeti katasztrófák az idei első félévben összesen nagyjából 68 milliárd dollárnyi kárt okoztak, amely bár elmarad a 30 éves átlagtól (74 milliárd dollár, inflációval korrigálva), a biztosított károk 27 milliárd dolláros értéke meghaladta a sokéves átlagot (20 milliárd dollár). Utóbbi elsődleges oka, hogy Észak-Amerikában igen komoly viharkárok keletkeztek – derül ki a Munich RE jelentéséből.
Észak-Amerika egyébként a globális károk 47 százalékát, míg a biztosított károk 82 százalékát adta az idei első hat hónapban.Ez pedig jelentősen meghaladta a sokéves átlagot – 35 és 60 százalék.Összevetésképpen, Európában és az ázsiai csendes-óceáni térségben az átlagnál kevesebb természeti katasztrófákból adódó kár keletkezett.
Ezzel párhuzamosan összesen 2900 ember vesztette életét természeti katasztrófák következtében, ami viszont sokkal alacsonyabb nemcsak a 30 éves, de az elmúlt 10 évben mért átlagnál is.
Viharok Észak-Amerikában
Az idei év egyik legsúlyosabb vihara húsvét hétvégéjén csapott le az Egyesült Államokra. Az ország 10 államában összesen 140 tornádót detektáltak, a széllökések egyes helyeken pedig elérték az óránkénti 300 kilométert.
A viharok következtében összesen 38-an vesztették életüket, az anyagi kár pedig 3,4 milliárd dollár volt, melyből 2,6 milliárd volt biztosított.
Észak-Amerikában különösen nagy károkat okoztak a viharok FORRÁS: AFP/TIMOTHY A. CLARY
Júniusban pedig a kanadai Calgaryt érte el egy hatalmas vihar, amely az ország történelmének legnagyobb viharkárát eredményezte. A teljes veszteség 1,2 milliárd dollár volt, melynek 75 százaléka volt biztosított.
Összességében, a súlyos viharok Észak-Amerikában 27 milliárd dollárnyi anyagi kárért feleltetek, a teljes biztosított kár pedig 20 milliárd dollár volt az idei első félévben.
Szuperciklon és áradás Ázsiában
Bár az ázsiai térség idei viharkárai elmaradtak az átlagtól, a régió így is súlyos természeti csapásokat szenvedett el. Májusban az Amphan szuperciklon elérte Indiát és Bangladest, és a 260 kilométer per órás széllökések óriási pusztítást végeztek.Összesen 135 ember veszítette életét, és milliókat kellett evakuálni.A teljes becsült anyagi kár 11,5 milliárd dollár volt, amivel az Amphan az Észak-Indiai-óceán egyik legköltségesebb viharának számított.A biztosított károkról nincs pontos adat, de a jelentés szerint elenyésző lehet a teljes kárhoz viszonyítva.
Ázsiában ciklonok és áradások okoztak komoly problémákat FORRÁS: AFP/HECTOR RETAMAL
Júniusban aztán Kínát érte el egy hatalmas esőzés, majd ezt követően áradások sújtották az országot. Több mint 100 ember életét vesztette, és egyelőre még a teljes anyagi kárt föl sem lehet mérni – főleg, hogy júliusban is folytatódtak az áradások, vagyis az összeg átnyúlik majd a második féléves adatsorba is.
A Munich RE jelentése szerint minimum egyszámjegyű milliárd dolláros kárról lesz majd szó. Európában a Ciara (Németországban Sabine) névre hallgató téli vihar okozta a legnagyobb anyagi kárt az idei első hat hónapban.A 200 kilométer per órás széllökéseket is eredményező vihar Európa jelentős részét elérte február első felében. Noha a Ciara csupán egy közepes méretű téli viharnak számított, mindösszesen 1,8 milliárd dollárnyi kárt okozott, amelyből 1,2 milliárd volt biztosított.
Erdőtüzek Ausztráliában
A 2019/20-as nyári időszak Ausztráliában olyan súlyos bozóttüzeket hozott, melyek példa nélküli károkat okoztak az országban. A kivételesen súlyos szárazság és a hőség együttese miatt ugyanis a bozóttüzek most korábban érkeztek a szokásosnál, és a megállításuk is nehezebb volt.
Példátlan károkat okoztak a tűzvészek Ausztráliában FORRÁS: AFP/PETER PARKS
A tüzek összesen nagyjából 2 milliárd dollárnyi anyagi kárt okoztak Ausztráliában, melyekből 1,6 milliárd dollárnyi biztosított volt – köszönhetően a tűzkárokra vonatkozó ingatlanbiztosítások nagy arányának. Korábban azonban voltak olyan becslések, amelyek szerint a károk mértéke meghaladta a 3 milliárd dollárt is.
Mi várható a második félévben?
Az idei év második felének természeti és időjárási eseményeit értelemszerűen nehéz pontosan megjósolni, de a jelentés hangsúlyozta, az La Niña jelenség valószínűleg alapvetően meghatározza majd az észak-amerikai hurrikán aktivitást. A hurrikán szezon központi hónapjaiban (augusztustól októberig) a La Niña uralkodik majd az előrejelzések szerint, ami felerősödő trópusi ciklonokat hozhat az atlanti térségben.
Ezzel együtt Kaliforniában (különösen az északi részen) a szokásosnál súlyosabb erdőtüzek jöhetnek, mivel a La Niña típusú időjárási körülmények általában igen komoly szárazságot hoznak a térségben az őszi időszakban, kitolva a téli esőzéseket.Következésképpen, a jelentés hangsúlyozta, a jelenlegi várakozásokat figyelembe véve idén különösen fontos lesz a kellő felkészülés a második félévre, még akkor is, ha elvileg van rá esély, hogy a jelenleg vártnál enyhébbek lesznek az időjárás által okozott károk.
