Peking bejelentette, hogy egy évre felfüggeszti a speciális kikötési díjakat az amerikai hajókra, egy időben az amerikai féllel, amely szintén szünetelteti a kínai hajókra kivetett díjakat – számolt be a Barron’s 2025. november 10-én, hétfőn.
Kína külön bejelentette, hogy felfüggeszti az amerikai Hanwha Ocean leányvállalatai ellen korábban elrendelt szankciókat. A Hanwha Ocean Dél-Korea egyik legnagyobb hajóépítője.
Az intézkedések éves felfüggesztése összefüggésben áll azzal, hogy az Egyesült Államok is eltörölte a Kína által épített és üzemeltetett hajókra vonatkozó kikötési díjakat.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok és Kína hónapok óta kereskedelmi háborút folytat. A felek nemrégiben megállapodtak bizonyos korlátozások enyhítéséről a kínai elnök, Hszi Csin-ping és Donald Trump amerikai elnök találkozóját követően Dél-Koreában.
A vásárlói sztrájk a Kína felé irányuló orosz olajexport közel 45%-át érinti – áll a Rystad Energy elemzésében.
A Reuters értesülései szerint Törökország legnagyobb olajfinomítói a legutóbbi a nyugati szankciókra válaszul egyre több nem orosz eredetű kőolajat kezdenek vásárolni.
Törökország, India és Kína eddig az orosz nyersolaj szinte teljes exportját felszívták. A tengeri szállítások idén Kína felé napi 1–1,5 millió hordó, Indiába 1,2–1,8 millió hordó, Törökországba pedig mintegy 300 ezer hordó körül mozognak. Negyedikként Szíria is vásárol, de csupán 35 ezer hordó/nap mennyiségben – írja a Bloomberg.
A török finomítók most Kína és India példáját követik, ami az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Egyesült Királyság azon erőfeszítéseinek eredményét jelzi, amelyek célja az orosz olajeladások korlátozása.
Emellett a kínai olajfinomítók is visszafogják az orosz importot, miután az amerikai szankciók a Rosznyefty és a Lukoil vállalatokat is érintik – írja a Bloomberg.
A kínai állami Sinopec és PetroChina már több orosz olajszállítást lemondott, és továbbra is távol tartják magukat az orosz beszerzésektől. Hozzájuk csatlakoztak kisebb, magántulajdonú finomítók is, amelyek attól tartanak, hogy ők is szankciók alá kerülhetnek, mint például a Shandong Yulong Petrochemical.
A bojkott különösen a távol-keleti ESPO típusú orosz olajat érinti, amelynek ára emiatt csökken.
Az amerikai szankciók hatására több indiai olajfinomító – köztük a Mangalore Refinery and Petrochemicals, a HPCL-Mittal Energy és a Reliance Industries – is felfüggesztette az orosz olaj vásárlását. Az ország legnagyobb finomítója, az Indian Oil, azonban rövid szünet után újraindította az orosz Urals típusú olaj importját olyan beszállítóktól, amelyek nem estek szankciók alá.
Kína tovább szigorítja azokat az exportkorlátozásokat, amelyek az Ukrajna dróngyártásához szükséges alkatrészekre vonatkoznak. Pavlo Narozsnij katonai szakértő, a „Reaktív Posta” civil szervezet alapítója az Uniannak adott interjúban elmondta, milyen hatással lehet ez a változás a fronthelyzetre.
Emlékeztetett arra, hogy Kína már korábban is ellenezte a drónok – köztük a kereskedelmi forgalomban kapható modellek – Ukrajnába szállítását. Ennek megkerülésére a drónokat először Lengyelországba vitték, ahol ukrán szakemberek módosították a szoftverüket, hogy alkalmasak legyenek az elektronikai hadviselésben való használatra.
A szakértő elmondta, hogy bár Ukrajnában is gyártanak ilyen alkatrészeket, a mennyiség egyelőre nagyon korlátozott. Ha Kína teljesen leállítaná az alkatrészek szállítását, az komoly problémát jelentene.
„Nehezen tudnánk más forrást találni. Nem vagyok biztos benne, hogy az Európai Unióban vagy az Egyesült Államokban létezik akkora gyártókapacitás, amely képes lenne kielégíteni az ukrán igényeket” – tette hozzá. Narozsnij hangsúlyozta, hogy a kínai termékek sokkal olcsóbbak az amerikai vagy európai alternatíváknál.
Az amerikai kormány nagy valószínűséggel lemond a Kínával szembeni 100%-os vámok kivetésének tervéről. Az Ukrinform publikációja szerint ezt Scott Bessant amerikai pénzügyminiszter jelentette be, közölte a Reuters.
A kormánytisztviselő arról számolt be, hogy „nagyon lényeges keretmegállapodást” értek el He Lifen kínai alelnökkel. A Malajziában elért megállapodások lehetővé teszik, hogy Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető a jövő heti tárgyalásain további kereskedelmi együttműködésről tárgyaljanak.
Megjegyezték, hogy a tárgyalások napirendjén szerepel az USA és Kína közötti kiegyensúlyozottabb kereskedelem, Kína amerikai és más mezőgazdasági termékek vásárlása, valamint az úgynevezett fentanilválság megoldása az Egyesült Államokban.
Arra a kérdésre, hogy számít-e arra, hogy az Egyesült Államok végrehajtja Trump fenyegetését, miszerint 100%-os vámot vet ki a kínai árukra, Bessent nemmel válaszolt.
„Nem, nem vagyok biztos benne, és arra is számítok, hogy némi halasztást kapunk a ritkaföldfémek exportellenőrzésével kapcsolatban, amiről a kínaiak beszéltek” – jegyezte meg az amerikai pénzügyminisztérium vezetője.
Átmenetileg nem vásárolnak tengeri úton érkező olajat, ami az import 60 százalékát, napi 1,4 millió hordót jelent.
Kína állami olajtársaságai – mint a Sinopec, a PetroChina vagy a Zhenhua Oil – felfüggesztik a tengeren érkező orosz kőolaj vásárlását a Lukoilra és a Rosznyeftre október 22-én kiterjesztett amerikai szankciók hatására – írja a Reuters. Kína az orosz olaj legnagyobb importőre, 2025-ben átlagosan napi 2,1-2,3 millió hordó olajat vásároltak, ennek 40 százaléka az ESPO-csővezetéken, 60 százaléka, körülbelül 1,4 millió hordó a tengeren érkezik az országba. Különböző iparági becslések 250-500 ezer hordóra teszik az állami cégek napi szállításait, a maradékot független finomítók vásárolják fel, de esetükben sem várható túl nagy mozgástér.
A Sinopec kereskedő leányvállalata, a Unipec a hírügynökség szerint már múlt héten felfüggesztette az orosz olaj vásárlását, miután az Egyesült Királyság október 15-én szankciókat jelentett be a Rosznyeft és a Lukoil ellen.
A kínai cégek döntése nem sokkal azután érkezett, hogy az indiai olajvállalatok október 23-án délelőtt közölték, hogy november 21-ig le kell zárni minden, a két orosz vállalathoz kötődő ügyletet, utána az orosz szállítások „közel zéróra” eshetnek. A cégek vezetői szerint a feketelistázás mellett a másodlagos szankciók kockázata ellehetetleníti a pénzügyi és logisztikai teljesítést.
Az indiai kőolajszükséglet 36 százaléka érkezik jelenleg Oroszországból, ez azonban megfordulhat, és India vélhetően közel-keleti forrásokból fogja pótolni a szankciók nyomán kieső mennyiséget.
Amennyiben az orosz kőolaj két legnagyobb vásárlója (Kína és India együttesen az orosz export háromnegyedét szívja fel), alternatív források után néz, az jelentősen felhajtaná a kőolaj világpiaci árát, amely csütörtökön egy nap alatt több mint 5 százalékot erősödött.
Kérdés, hogy Donald Trump amerikai elnök milyen elánnal akarja betartatni a másodlagos szankciókat, amely azokat a pénzintézeteket sújtja, amelyeken keresztül a világ olajcégei kapcsolatban állnak a Rosznyefttel és a Lukoillal – teszi fel a kérdést a Reuters elemzője. Amennyiben a kőolaj ára tartós emelkedésbe kezd, azt az amerikai fogyasztók is meg fogják érezni a benzinkutakon, valamint az általánosan emelkedő infláció formájában. Nem biztos azonban, hogy vállalni akarja ennek ódiumát, miután kampányában hangsúlyosan a magas inflációval támadta a Demokrata pártot.
Mozgásteret adhat ugyanakkor Trumpnak az a tény, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2025-re napi 2,3 millió hordós túltermelést jelez, ami 2026-ra 4 millió fölé nőhet, ami a globális kereslet 4 százalékát teszi ki, ami legalábbis rövidtávon megvédené az áremelkedéstől az amerikai gazdaságot.
Trump abban bízhat, hogy a szankciókkal hamarabb a tárgyalóasztalhoz kényszerítheti Vlagyimir Putyint, mint hogy választói megéreznék az olajár-emelkedés hatását.
Az Egyesült Államok és Kína között újabb kereskedelmi tárgyalási fordulóra kerülhet sor a vámok csökkentéséről – számolt be a Bloomberg.
Ismertté vált, hogy a héten Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter és Ho Lifeng kínai miniszterelnök-helyettes találkozót tartanak, amelynek célja új intézkedések kidolgozása a világ két legnagyobb gazdasága közötti feszültség enyhítésére.
Ezt megelőzően Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke optimizmusának adott hangot, mondván, hogy a kínai tisztviselőkkel folytatott tárgyalások olyan megállapodáshoz vezethetnek, amely segíthet leküzdeni a válságot.
„Összességében ezek a nyilatkozatok arra utalnak, hogy Washington igyekszik enyhíteni az aggodalmakat egy Pekinggel folytatott teljes körű kereskedelmi háborúval kapcsolatban, amely pusztító hatással lehetne a világgazdaságra” – írja a Bloomberg.
A The Telegraph információi szerint Donald Trump az „ukrán győzelmi alap” létrehozásán dolgozik, amelyet Kínára kivetett új vámokból finanszíroznának. A kiadvány szerint Trump utasította a pénzügyminisztert, Scott Bessentet, hogy egyeztessen az európai kollégákkal a tervről, mielőtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 17-én, pénteken Washingtonba látogatna.
„Trump utasította a nagykövetet és engem, hogy közöljük európai szövetségeseinkkel, támogatjuk az ötletet, nevezzék akárhogy. »Orosz olajra kivetett kínai vámnak« vagy »Ukrajna győzelme vámnak«. De ukrán és európai szövetségeseinknek készen kell állniuk. Mi reagálunk, ha európai partnereink velünk lesznek” – mondta Bessent a sajtónak.
A jelentések alapján a stratégia szerint 500 százalékos vámot vezetnének be a kínai importtermékekre, és a befolyt pénzt az ukrán hadsereg felfegyverzésére fordítanák.
A terv célja, hogy maximális gazdasági nyomást gyakoroljanak Vlagyimir Putyinra, akinek katonai gépezete Kína támogatásától is függ, így rávéve őt, hogy leüljön tárgyalni Trumppal és Zelenszkijjel.
Az Unian által szemlézett cikk megjegyzi, hogy korábban az az elképzelés, miszerint szankciókat vezessenek be Kína ellen az orosz olajvásárlások miatt, ellenállásba ütközött az európai kormányok részéről. Bár a NATO Pekinget „a háború kulcsfontosságú segítőjének” nevezte, a katonai szövetség számos országa, köztük az Egyesült Királyság elutasította, hogy Kínát ellenségként kezelje.
Kínában az amerikai cégek és magánszemélyek tulajdonában lévő vagy általuk üzemeltetett, az Egyesült Államokban épített vagy az amerikai zászló alatt hajózó hajókra október 14-től kezdődően minden út után további kikötői illetéket kell fizetni, közölte a Reuters hírügynökség.
Az október 14-től a kínai kikötőkbe érkező amerikai hajók esetében az illeték nettó tonnánként 400 jüan (56 dollár) lesz. 2026. április 17-től ez a díj 640 jüanra (89,81 dollárra), 2027. április 17-től pedig 880 jüanra emelkedik. A 2028. április 17-től a kínai kikötőkbe érkező hajók esetében az illeték nettó tonnánként 1120 jüan (157,16 dollár) lesz.
A kínai minisztérium közleménye szerint ezek a tarifák ellenintézkedések a jövőbeni amerikai kikötői illetékekkel szemben.
Október 14-től kezdődően a Kínában épített, illetve kínai vállalatok által üzemeltetett vagy kínai tulajdonban lévő hajóknak díjat kell fizetniük az első, egyesült államokbeli kikötőbe való érkezéskor. Az elemzők becslése szerint a díj meghaladhatja az 1 millió dollárt egy több mint 10 000 konténert szállító hajó esetében, és 2028-ig évente emelkedhet.
Megjegyezték, hogy a kínai szervezetek tulajdonában lévő vagy általuk üzemeltetett hajókra nettó tonnatartalomonként és az Egyesült Államokba tartó út során 80 USD fix díjat kell fizetni.
A várakozásoknak megfelelően az amerikai hajókra kivetett kínai vámok kevesebb kárt okozhatnak az Egyesült Államoknak, mint a kínai hajókra kivetett vámok.
Mint ismeretes, az elmúlt két évtizedben Kína a világ vezető hajóépítőjévé vált, és legnagyobb hajógyárai kereskedelmi és katonai projektekben is részt vesznek.
Katonai és ipari elemzők szerint a kínai hajógyárak tavaly több mint 1000 kereskedelmi hajót építettek, míg az Egyesült Államok kevesebb mint 10-et.
A javaslat egyik feltétele az volt, hogy töröljék el a nemzetbiztonsági korlátozásokat a kínai vállalatok amerikai ügyleteivel kapcsolatban.
Kínai képviselők az USA-val folytatott kereskedelmi tárgyalások során hatalmas összeget ajánlottak az amerikai gazdaságba történő befektetésre, de bizonyos feltételek mellett. Az egyik feltétel az volt, hogy eltöröljék az elmúlt évtizedben nemzetbiztonsági okokból bevezetett korlátozásokat a kínai cégek tevékenységére az Egyesült Államokban – jelentette a Bloomberg.
A madridi delegációs találkozó után szeptemberben, ahol megegyezés született a TikTok amerikai működésének folytatásáról, az amerikai kereskedelmi képviselő, Jamison Greer arról számolt be, hogy a felek kínai befektetésekről is tárgyaltak. Kínai kollégája, Li Chengang szerint az USA „kész volt együttműködni Kínával a befektetési korlátok csökkentése és a kereskedelmi-gazdasági együttműködés előmozdítása érdekében”.
Néhány nappal később telefonbeszélgetés során Donald Trumppal Hszi Csin-ping hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy „a kínai vállalatok befektessenek” Amerikába.
Az USA az elmúlt években több iparágban korlátozni próbálta Kína gazdasági fejlődését nemzetbiztonsági eszközök révén. Például az elmúlt évtizedben Washington betiltotta a Huawei termékeinek használatát az USA-ban, szankciókat vezetett be ellene, és más országokat is az embargóhoz való csatlakozásra szólított fel. Kínai vállalatok esetében korlátozások vannak az amerikai eszközök felvásárlására. Külföldön az USA korlátozta a Kínának eladható fejlett technológiájú chipeket, különösen a mesterséges intelligenciához kapcsolódóan.
Egyelőre azonban nem ismert, hogy Trump eleget tesz-e Hszi kérésének.
