Fehéroroszország Venezuelán keresztül hozzáférést kap Latin-Amerikához és a karib térséghez, Venezuela pedig Fehéroroszországon keresztül a világhoz – mondta Maduro a fehérorosz–venezuelai bizottság ülésén, amelyet a Venezolana de Televisión helyi televízió közvetített.
Maduro nem közölt részleteket a megállapodásról, ugyanakkor azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a légiösszeköttetésnek köszönhetően több turista érkezhet majd a dél-amerikai országba.
A venezuelai elnök szerint a bizottsági ülésen egyéb megállapodások is születtek, így a többi között az élelmiszertermelés, az olajipar, a kereskedelem területén, valamint egy teherautókat és traktorokat gyártó üzem helyreállítása kapcsán.
Aljakszandr Lukasenka elnök és Fehéroroszország számíthat a Bolivári Köztársaság teljes körű támogatására és szolidaritására – hangoztatta Maduro.
Mindkét ország nyugati szankciók hatálya alatt áll.
Venezuela egyszerre küzd súlyos gazdasági és politikai válsággal. Előbbinek az az oka, hogy Venezuela szinte kizárólag kőolajszármazékokat exportál, és az olaj árának pár évvel ezelőtti jelentős csökkenése miatt a gazdaság zuhanórepülésbe kezdett. Maduro ugyanakkor azt állítja, hogy elsősorban a nyugati büntetőintézkedések okozzák az ország gazdasági nehézségeit.
Fehéroroszországban Aljakszandr Lukasenka tavaly augusztusban nyerte el hatodik elnöki mandátumát az ellenzék és nyugati országok által is vitatott választásokon. Az ennek nyomán indult tüntetési hullámot a karhatalom elfojtotta. A helyzetet súlyosbította, hogy Fehéroroszország légterében leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság nemzetközi járatát, és letartóztattak a fedélzetén egy ellenzéki aktivistát.
A nemzetközi felháborodást keltő akció miatt az Egyesült Államok és az EU is újabb szankciókat rendelt el a minszki vezetés ellen, a Belavia fehérorosz légitársaság az európai légtér használatának tilalmára vonatkozó büntetőintézkedések miatt kénytelen volt törölni járatainak jelentős részét. A Belaviát egyébként azért is szankcionálták, mert gépei állítólag migránsokat szállítottak a fedélzetükön az Európai Unió határaira destabilizációs céllal.
Tim Cook, az Apple főnöke elszántan lobbizott Pekingben azért, hogy a világ legdrágább cége ne veszítse el előnyös pozícióját a világ potenciálisan legnagyobb piacán, Kínában – írja a The Information.
Az iPhone piacvezető lett Kínában, ahol pedig a hazai cégek is elképesztő tempóban fejlődnek. Hogy sikerült ezt elérni? A The Information megtalálta a választ: titkos megállapodás a kínai kommunista vezetéssel.
Miért kötött 275 milliárd dolláros szerződést titokban a kínaiakkal az Apple? Tim Cook ily módon akart a kínaiak ötéves tervébe bekapcsolódni. A 2016-ban meginduló ötéves terv számára azt ígérte: az Apple a legkorszerűbb informatikai technológiával látja el Kínában működő vállalkozásait, és ezt a technológiát megosztja a kínaiakkal. Érdekes, hogy Tim Cook már első pekingi látogatása során megállapodott arról, hogy öt éven keresztül az Apple több mint 275 milliárd dollárt fektet be Kínában. Azóta persze rendszeres látogatója az országnak: kidolgozta annak az ellátási rendszernek az alapját, amely Kínából indul és a világ más részein működő Apple-üzemekben ér véget. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az iPhone-ok, iPadek és Mac számítógépek alkatrészeinek nagy részét Kínában gyártják. Az Apple vállalja a munkaerő képzését, ezenkívül az Apple befektet kínai cégekbe is, amelyek megkapják a technológiát is. Ilyen kínai cég például a Didi Chuxing.
Az Apple forgalma és profitja rekordokat dönt Kínában annak ellenére, hogy Donald Trump elnöksége idején az USA kereskedelmi háborút indított Peking ellen, és utódja, Joe Biden nem vonta vissza a szankciókat. Tim Cook remek kapcsolatot épített ki Donald Trumppal, aki kétértelmű viszonyt ápolt a pekingi vezetéssel. Ezért nem fúrta meg az Apple üzletét, csak annyit kért, hogy tartsák titokban – állítja a lap. Minthogy a kínaiak is ugyanezt kérték, Tim Cook vezérigazgatónak nem esett nehezére a titkolózás. Ugyanakkor mindent megtett, hogy elnyerje a pekingi vezetés kegyeit.
Az Apple üzleti szempontból már egybeszámolja a kínai és a hongkongi piacot, hogy ezzel is tetszést arasson Pekingben. Az Apple eladásainak egyötöde már ezen a piacon történik. A forgalom meghaladja a 68 milliárd dollárt.
Meghosszabbítják-e a megállapodást az Apple és Peking között?
Elvben a megállapodása idén májusban lejárt – írja az AppleInsider portál, de egyéves időtartamra meg lehet hosszabbítani, vagyis érvényes 2022 májusáig. A megállapodásért persze Washingtonban is lobbizni kell. Biden kínai ügyekkel foglalkozó tanácsadója korábban azt írta, hogy Kína a technológiai versenyben akarja legyőzni az USA-t. Ahogy Trump annak idején rábólintott az Apple hatalmas kínai üzletére, ugyanúgy Bidennek is engedélyeznie kell azt, mert már nem lehet titokban tartani, ahogy azt éveken keresztül sikerült.
Az OPEC tagállamai és az Oroszország által vezetett olajexportáló országok (együttesen OPEC+) csütörtökön abban állapodtak meg, hogy fenntartják a havi olajkibocsátás növelésének korábban elfogadott ütemét, azaz januárban is havi 400 000 hordó/nappal emelik összesített kitermelésüket – írja a Reuters cikkére hivatkozva a Világgazdaság.
A videókonferencián résztvevő miniszterek annak ellenére ragaszkodtak a közös ütemtervhez, és nem fagyasztották be az eddigi volument, hogy az Egyesült Államok stratégiai olajkészletének részleges felszabadítása, illetve az új koronavírus-variáns megjelenése újabb olajáreséshez vezethet.
A szervezet ugyanakkor ellenállt az USA kérésének is, hogy a világgazdaság megsegítése érdekében gyorsabban növelje az olajkitermelést, mivel attól tartanak, hogy a túlkínálat árthat a törékeny energiaipari fellendülésnek.
A Brent hordónként 68 dollárra alá esett a megállapodásról szóló hír megjelenését követően.
November 22-én Izrael és Jordánia az Egyesült Arab Emirátusok közvetítése által egy teljesen egyedülálló és precedens nélküli megállapodást ír alá, amelynek köszönhetően Jordánia árammal látja el Izraelt, cserébe pedig ivóvizet kap.
A helyi sajtó arról számolt be, hogy az Egyesült Arab Emírségek egyik vállalata hatalmas naperőművet épít a jordán sivatagban, amely Izraelt fogja ellátni az árammal, maga Jordánia pedig kétszer annyi ivóvizet fog vásárolni Izraeltől, mint jelenleg. Ugyanakkor annak a lehetőségét is megvitatják, hogy a Földközi-tenger partján egy speciális vízüzemet építsenek Jordánia számára.
A megállapodást a jelenlegi amerikai elnöki adminisztráció közbenjárásával írják alá. Ez pedig Izrael és Jordánia regionális együttműködésének legnagyobb és valóban egyedülálló projektje, mivel a Jordániában megépülő naperőmű körülbelül 1,2 gigawatt áramot lesz képes előállítani. A tervek szerint 5 év múlva indítják be, üzembe helyezésének utolsó határideje – 2026. A megállapodásban szó esik arról is, hogy mindkét ország a jövőben bővíteni kívánja az erőművet, hogy a jövőben közel 5 gigawattot termelhessen. Ez az óriási infrastrukturális létesítmény csatlakoztatva lesz Izrael elektromos hálózatához. A megtermelt villamos energia felét valós időben, másik fele Jordániában lesz felhalmozva pár órán keresztül és az éjszakai órában szállítják Izraelbe.
Feltételezések szerint ez a projekt félmilliárd sékel profitot hoz Jordániának (2021. november 17-i árfolyam szerint 1 új sékel – 8,62 hrivnya), ami dollárra átváltva 162 millió 490 ezer 655 amerikai dollár lesz (a jelenlegi árfolyam szerint). Ezt az összegeket Jordánia és az Egyesült Arab Emírségekből származó vállalat osztja meg, amely az állomást építi és működteti.
A megállapodás egyik pontja szerint Jordánia egy év alatt mintegy 200 millió köbméter édesvizet vásárol Izraeltől – kétszer annyit, mint jelenleg. A megállapodás különböző lehetőségeket ajánl: speciális vízüzem építése Izraelben Jordánia számára, valamint ivóvíz vásárlása a már meglévő üzemekből.
A megállapodás a három ország közötti „Ábrahám-megállapodást” követő titkos kapcsolatok eredménye. Alapja az EcoPeace Middle East közszervezet által 2 évvel ezelőtt bemutatott ötlet. Annak résztvevői izraeli, jordániai és palesztin környezetvédelmi aktivisták, akik a környezetvédelmi együttműködést és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet próbálják előmozdítani.
Az ötlet egyszerű logikán alapult – Izraelnek megújuló forrásból származó áramra van szüksége, de az országban nincs elég hely naperőmű építéséhez, és Jordániában viszont van elég hely, ugyanakkor ivóvízre van szüksége. Jordániának a tengerhez vezető egyetlen útja délen van, távol a településektől, és viszont Izrael hosszú partszakasszal rendelkezik, már működő vízfeldolgozó üzemekkel, és újabbak építésének lehetőségeivel.
Ez a kérdés már az „Ábrahám-megállapodás” aláírása után felmerült az Egyesült Arab Emirátusokkal folytatott tárgyalásokon. Ám az előző izraeli kormány kadenciája alatt a Jordániával való kapcsolatok nagyon hidegek voltak, a Jordánia pedig nem fejezte ki együttműködési készségét. Csak az új és jelenlegi kormány megalakulását követően „melegedtek” fel a kapcsolatok, és a felek visszatértek a projekt megvitatására.
A megállapodás aláírását két héttel ezelőttre tervezték – a glasgow-i éghajlati konferencián, II. Abdullah, Jordánia királya jóváhagyta a megállapodás aláírását, viszont Naftali Bennett kormányfő az elnapolását kérte. Az izraeli tisztviselők megjegyezték, Bennett miniszterelnök előtte az állami költségvetést akarta jóváhagyni. Az izraeli kormányfő attól tartott, hogy a megállapodás aláírása kritikát váltana ki az ellenzék részéről, és ez veszélyeztetheti a költségvetés jóváhagyását.
Ugyanakkor Karin Elharar energiaügyi miniszter, Eyal Khulata nemzetbiztonsági tanácsadó és a Külügyminisztérium más tisztviselői biztosították Jordániát, az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Államokat, hogy Izrael érdekelt a megállapodás megkötésében, az elnapolás egy rövid időre szól, csupán a költségvetés jóváhagyásáig. A múlt héten pedig valóban újraindultak a tárgyalások a felek között. Tisztázták a részleteket, Jordánia november 17-én bejelentette, hogy készen áll az aláírási procedúra megkezdésére.
Izrael részéről a megállapodást Karin Elharar energiaügyi miniszter, Jordánia részéről pedig Muhammad al-Najar, az ország vízügyi minisztere írja alá. Az Egyesült Arab Emirátusokat Sultan al-Jaber államminiszter, az Abu Dhabi Nemzeti Olajtársaság vezérigazgatója, az USA-t John Kerry, az elnök éghajlatváltozási különleges képviselője képviseli.
