A kistérség- és területfejlesztési minisztérium közleménye szerint a kormány kompenzálja a kommunális díjakat azoknak a kistérségeknek, akik ingyen szállásoltak el menekülteket a kommunális tulajdonban lévő épületekben (iskolákban, óvodákban).
A kompenzáció a fűtésre, a vízellátásra, vízelvezetésre, gázszámlákra, tűzifára is vonatkozik.
A kistérségeknek a katonai adminisztrációknál kell igényelniük a kompenzálást, a kiadásokat csekkekkel kell bizonyítani. A kérvényeket legkésőbb a beszámolási hónapot követő harmadik munkanapon kell benyújtani.
Az állami a március 1. utáni kiadásokat téríti meg, így a kistérségek már április elején benyújthatják kérelmeiket.
A Nemzeti Bank (NBU) azt tanácsolja a külföldre tartó menekülteknek, hogy még Ukrajnában töltsék fel bankkártyáikat, hiszen kártyás fizetés esetén sokkal kedvezőbb a váltási árfolyam.
Az NBU emlékeztetett arra, hogy az ukrán állampolgárok külföldön készpénz nélkül is fizethetnek az árukért és szolgáltatásokért ukrán bankok által kibocsátott kártyákkal, valamint vehetnek fel készpénzt is a befogadó ország devizájában.
Az ilyen tranzakciók átváltása az ukrán kibocsátó bank által meghatározott árfolyamon történik.
Akár kétmilliárd eurónak megfelelő összeget költhet Lengyelország a jelenleg már az egymillió főt is meghaladó ukrajnai menekültcsoport befogadására – mondta el Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak.
A lengyel határőrség kedd reggeli adatai szerint 1,2 millió személy menekült át Ukrajnából Lengyelországba a háború február 24-i kitörése óta.
Előzetes becslések szerint a menekültek befogadása – beleértve az egészségügyi, társadalombiztosítási, oktatásügyi ráfordításokat – akár 10 milliárd zlotyba (2 milliárd euró) is kerülhet – közölte Jablonski.
Ehhez képest alacsonynak minősítette az Európai Unió (EU) által az ukrajnai menekültek támogatására elkülönített 500 millió eurót. „Tudjuk, hogy ez az összeg nagyobb lesz, a jelenlegi azonban nem elegendő, ráadásul az összes (befogadó) államot érinti” – jelentette ki. Szükségesnek nevezte, hogy az EU „határozottabb módon” támogassa a befogadó országokat.
Az Oroszország ellen kivetett szankciók „beélesítésének” szükségességéről beszélve Jablonski hibának nevezte Olaf Scholz német kancellár előző napi kijelentését, miszerint Európa nem engedheti meg magának az orosz energiahordozók importjának leállítását.
Az ilyen hozzáállás „azon a mítoszon alapszik, mely szerint az Oroszországgal folytatott együttműködésnek nincs alternatívája” – fogalmazott a lengyel diplomata. Egyebek közt azzal érvelt, hogy Európának alternatív energiaforrásokat nyújthatnak például a Perzsa-öböl menti országok és az Egyesült Államok.
„Különösen a német partnereinkhez fordulok: ne akadályozzák a szankciókat!” – jelentette ki. Úgy vélte, hogy a szankciók elmaradása végeredményben lényegesen magasabb költségekkel jár, mint a jelenleg vállalandó veszteségek. „Ha a szankciókat nem vetjük ki, Oroszország folytathatja a háborút, és megnyerheti” – mondta.
Arra a kérdésre, amely Varga Mihály pénzügyminiszter hétfői, a szankciók kiterjesztését elutasító kijelentésére vonatkozott, Jablonski rámutatott: a magyar kormány eddig semmilyen uniós szankciót sem akadályozott meg. „Magyarország egy könnyen megbélyegezhető bűnbak” – fogalmazott, hozzátéve: Németország sokkal nagyobb és az EU irányítására is nagyobb hatással bíró állam, mint a 10 millió lakosú Magyarország. Aki ma „Magyarországra mutogat, az eltereli a figyelmet azon politikusoktól, akik valóban társfelelősséget viselnek a kialakult helyzetért” – jelentette ki Jablonski.
A VIII. összehívású megyei tanács rendkívüli ülésén a képviselők összesen 60 millió 800 ezer szabad tartalékot osztottak el.
13 milliót fordítottak a megye tartalékalapjának a növelésére (az elosztás előtt ebben a szektorban már csak 7 millió hrivnya maradt), 16,8 milliót a „Törődés” elnevezésű megyei program számára, mely a belső menekültek megsegítésére lett létrehozva (étkeztetés, gyógyszerek, szállás), 20 milliót sisakok, generátorok, hátizsákok, gyógyszerek és más szükséges dolgokra a hadsereg számára, Denisz Man képviselő kezdeményezésére pedig további 11 millió hrivnyát különítettek el a területvédelemre.
Igor Matovics Szlovákia pénzügyminisztere elmondta, hogy Szlovákia forrásokat fog elkülöníteni azoknak a háztartásoknak, amelyek menedéket adnak az ukránoknak.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte a Reutersre hivatkozva.
Az elmúlt 24 órában több mint 10 000 ukrán, többségében nők és gyerekek érkeztek Szlovákiába. Azok szlovák háztartások és intézmények, amelyek menekülteket fogadnak be, havi 100–200 eurót kapnak minden menekült után.
Met with Commissioner @PaoloGentiloni. Following @ZelenskyyUa’s initiative, I invited the EU to take a lead in rebuilding one of Ukraine’s war-torn regions. The EU will also support Ukraine’s economic recovery, further integration of goods & services into the EU’s Single Market. pic.twitter.com/8KK6GPz04Q
A posztszovjet térségre alapvetően is jellemző a népesség fogyása, Ukrajnában azonban ez a tendencia elképesztő méreteket ölt. Ennek egyik oka, hogy a kelet-ukrajnai háború sújtotta területek gyakorlatilag kiürültek. A másik, hogy 2014 óta jelentősen javultak Ukrajna és az Európai Unió kapcsolatai, aminek eredményeként vízummentesség lépett életbe a két fél között. Ez megindította az ukrán munkaerő áramlását az uniós piacokra, ennek pedig Lengyelország az egyik legnagyobb haszonélvezője.
Meglepően hangzik, de egy esetleges orosz–ukrán fegyveres konfliktusnak is a lengyelek lehetnek a legnagyobb nyertesei. Ennek oka, hogy elég hosszú Ukrajna és Lengyelország közös határa, a legtöbb menekült vélhetően Lengyelországba érkezne, és ott telepedne le. A bevándorlók többsége is Ukrajnából érkezett 2018 és 2020 között, azonban a ténylegesen munkát vállaló ukránok száma egymillió körül lehet varsói becslések szerint.
A különbségek meghatározók minden egyes szektorban a keresetek terén. Az építőiparban 387, a vendéglátásban 354, az iparban 295, a kereskedelemben 269, a szállítmányozásban 224 százaléka az ukrán béreknek a lengyel.
Ágazat
Ukrajna (euróban)
Lengyelország (euróban)
Százalékos arány (lengyel/ukrán)
Építőipar
228
1100
387%
Vendéglátás
183
831
354%
Ipar
275
1089
295%
Kereskedelem
291
1074
269%
Szállítmányozás
300
973
224%
Amellett, hogy az ukrán termékenységi ráta a legalacsonyabb Európában, egészen pontosan 1,20, a fiatalok népességen belüli alacsony arányát csak tovább rontja az a tény, hogy a kivándorló munkaerő nagy része szintén ehhez a korosztályhoz tartozik.
A másik, hogy jelenleg több mint 77 ezer ukrán hallgató tanul külföldi egyetemeken. Jelentős részük viszont a megszerzett tudást nem a hazájában tervezi kamatoztatni. Ezt erősíti meg az a felmérés is, amely szerint az ukrán fiatalok egyharmada készül elhagyni az országot.
A külföldre áramló humán tőkének az oktatás szempontjából is Lengyelország a legnagyobb nyertese. A külföldön tanuló ukrán hallgatóknak ugyanis majdnem a fele, körülbelül 35 ezer fiatal tanul lengyel egyetemeken.
Ukrajna egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért bruttó hazai terméket nézve, a rendszerváltáskor Ukrajna még egy szinten volt Lengyelországgal. Ehhez képest ma Lengyelország Közép-Kelet-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, míg Ukrajna jellemzően Moldovával versenyez az „Európa legszegényebb országa” címért.
Demográfiai problémákkal azonban nemcsak a posztszovjet térség, hanem a legtöbb közép-európai ország is küzd.
Az Európai Unió további 30 millió eurót mozgósít a hazájukat elhagyni kényszerült fehérorosz fiatalok és vállalkozások, a független média és a kulturális élet szereplőinek támogatására – közölte az Európai Bizottság hétfőn Brüsszelben.
A közlemény szerint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos azt hangsúlyozta, hogy a támogatás újabb egyértelmű jele annak, hogy az Európai Unió szilárdan kiáll a fehérorosz nép mellett a szabadságért folytatott harcában. A fehérorosz nép továbbra is számíthat az Európai Unió támogatására és szolidaritására a demokratikus jövő építéséért folytatott küzdelmében – húzta alá.
A bizottsági közlemény részletezte: az uniós támogatás a független fehérorosz média esetében technikai segítségnyújtást és képzés finanszírozását jelenti egy adományozói koordinációs struktúra létrehozása révén. Az ifjúság, az oktatók és a tudományos szakemberek körében lehetőséget biztosít a nemzetközi mobilitásra. A külföldre kényszerült vállalkozások egyebek között tanácsadási szolgáltatásokhoz juthatnak, a kultúra területén tevékenykedők pedig különböző művészeti kezdeményezések finanszírozását kérhetik, illetve forrás jut a fehérorosz művészek készségfejlesztésének támogatására is úgy Fehéroroszországban, mint külföldön.
Az Európai Unió 2020 augusztusa óta közel 65 millió euró támogatást nyújtott a fehérorosz társadalom számára – tették hozzá.
Korábban megírtuk, hogy szankciókkal sújtja a belarusz állami légitársaságot, a Belaviát az Európai Unió, miután a cég részt vett az EU destabilizálását célzó intézkedésekben, melynek keretében közel-keleti bevándorlókat szállított az EU határára. Minszk válaszul szintén számos szankciót léptetett életbe.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió további 30 millió eurót mozgósít a hazájukat elhagyni kényszerült fehérorosz fiatalok és vállalkozások, a független média és a kulturális élet szereplőinek támogatására – közölte az Európai Bizottság hétfőn Brüsszelben. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1639489800 [modified] => 1639477226 ) [title] => Az EU még több pénzt küldött a fehérorosz menekülteknek [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=17765&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 17765 [uk] => 17797 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 17766 [image] => Array ( [id] => 17766 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/varhelyi-oliver.jpeg [original_lng] => 32276 [original_w] => 768 [original_h] => 430 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/varhelyi-oliver-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/varhelyi-oliver-300x168.jpeg [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/varhelyi-oliver.jpeg [width] => 768 [height] => 430 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/varhelyi-oliver.jpeg [width] => 768 [height] => 430 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/varhelyi-oliver.jpeg [width] => 768 [height] => 430 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/varhelyi-oliver.jpeg [width] => 768 [height] => 430 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/varhelyi-oliver.jpeg [width] => 768 [height] => 430 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1639494968:8 [_thumbnail_id] => 17766 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 2750 [translation_required_done] => 1 [_oembed_d12b969b7a3d45ff757b114c2890b3c5] => [_oembed_time_d12b969b7a3d45ff757b114c2890b3c5] => 1639482607 [_oembed_617bbacdbf3020376e609b6a98d0cfe5] => [_oembed_time_617bbacdbf3020376e609b6a98d0cfe5] => 1640422626 [_oembed_153947ffb9de477a1a7d3161129d8292] => [_oembed_time_153947ffb9de477a1a7d3161129d8292] => 1642602970 [_oembed_e6a5da9ca9ecb363f27c8d9c8c0744b6] =>
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Az európai országok nagyköveteitől kért Jordánia 2,4 milliárd dolláros támogatást szerdán ahhoz a programjához, amelynek célja a közel-keleti országban élő 1,3 millió szíriai menekült ellátása.
A tervezésért és nemzetközi együttműködésért felelős jordániai minisztérium közleménye szerint Nasszer Sraideh tárcavezető számos európai ország nagykövetével folytatott megbeszélést, akiktől segítséget kért az idei terv megvalósításához. A minisztérium reményének adott hangot, hogy az említett összeget már az EU kétnapos – március 29-én és 30-án tartandó – nemzetközi donorkonferenciáján megkaphatják.
A koronavírus-járványból eredő kihívásokkal szembeni fellépésen kívül a terv kiterjed az oktatásra, az egészségügyi ágazatra, a lakásügyre, a szociális védelemre, a tisztálkodási szolgáltatásokra és a gazdasági szerepvállalásra is. A járvány tavaly márciusi kezdete óta a jordániai kormány biztosította, hogy a szíriai menekültek hozzáférhessenek az összes egészségügyi szolgáltatáshoz, sőt a koronavírus elleni védőoltásokhoz is, amit a nemzetközi szervezetek és civil szervezetek üdvözöltek. A múlt héten pedig felavatták a világ első olyan oltóközpontját, amely menekültek számára teszi lehetővé a koronavírus elleni védőoltást.
Jordánia egyike azon államoknak, amelyek a legtöbb, a szíriai polgárháború elől elmenekült embernek adnak otthont. A hásemita királyság állítása szerint 1,3 millió szíriai menekültnek biztosít menedéket, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága azonban ennek felére becsüli az országban élő szíriai menekültek számát.
[type] => post [excerpt] => Az európai országok nagyköveteitől kért Jordánia 2,4 milliárd dolláros támogatást szerdán ahhoz a programjához, amelynek célja a közel-keleti országban élő 1,3 millió szíriai menekült ellátása. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1614266640 [modified] => 1614210570 ) [title] => 2,4 milliárd dolláros támogatást kér Jordánia a menekültek ellátására [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=10671&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 10671 [uk] => 10688 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 10673 [image] => Array ( [id] => 10673 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/menekulttabor-2.jpg [original_lng] => 72205 [original_w] => 512 [original_h] => 341 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/menekulttabor-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/menekulttabor-2-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/menekulttabor-2.jpg [width] => 512 [height] => 341 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/menekulttabor-2.jpg [width] => 512 [height] => 341 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/menekulttabor-2.jpg [width] => 512 [height] => 341 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/menekulttabor-2.jpg [width] => 512 [height] => 341 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/menekulttabor-2.jpg [width] => 512 [height] => 341 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1614267621:8 [_thumbnail_id] => 10673 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 2948 [translation_required_done] => 1 [_oembed_48ecc78a24ae724b9802d87b01afd30d] => [_oembed_time_48ecc78a24ae724b9802d87b01afd30d] => 1651429050 [_oembed_cb53c5594aa70fbe99bd781f81552b86] => [_oembed_time_cb53c5594aa70fbe99bd781f81552b86] => 1653046835 [_oembed_d92d1564e0c3de22a35109d3586c55c1] => [_oembed_time_d92d1564e0c3de22a35109d3586c55c1] => 1653382066 [_oembed_a546090fd8d6bb0d60505a50333a9c7e] => [_oembed_time_a546090fd8d6bb0d60505a50333a9c7e] => 1672906528 [_oembed_ac1c62646bb5f11d31112c2058c9e646] => [_oembed_time_ac1c62646bb5f11d31112c2058c9e646] => 1719515067 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 17 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Sürgős [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 11408 [1] => 1385 ) [tags_name] => Array ( [0] => Jordánia [1] => menekültek ) ) [8] => Array ( [id] => 2339 [content] => Ursula von der Leyen (jobbra), az Európai Bizottság elnöke, Kyriakos Mitsotakis (középen), görög miniszterelnök, David-Maria Sassoli, az Európai Parlament elnöke és Charles Michel (balra), az Európai Tanács elnöke helikopteren nézték meg a mai napon a görög-török határt Evrosnál Fotó: Handout / Reuters
350 millió euró azonnali segítséget ígért migrációkezelésre a görög kormánynak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden.
Von der Leyen az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökével a görög-török szárazföldi határra látogatott, hogy kifejezzék a szolidaritásukat a görög kormány felé, és a helyszínen mérjék fel, milyen segítségre van szüksége a görög hatóságoknak ahhoz, hogy a menekültáradattal megbirkózzanak.
A török kormány pénteken jelentette be, hogy „megnyitja a kapukat Európa felé” és felfüggeszti a közúti és határellenőrzéseket, amelyek azt a célt szolgálták, hogy az országban élő mintegy 5 millió menekült ne távozhasson nyugatra. Az elmúlt napokban több tízezren vonultak a görög-török szárazföldi határra, és egyre többen próbálkoznak azzal is, hogy a tengeren jussanak át valamelyik görög szigetre.
„A GÖRÖG HATÓSÁGOK 24 EZER SZÁRAZFÖLDI ÉS TENGERI ILLEGÁLIS HATÁRÁTKELÉST AKADÁLYOZTAK MEG PÉNTEK ÓTA„- mondta Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök az uniós intézmények elnökeinek az evroszi határátkelőnél tett látogatását követő sajtótájékoztatón.
A kormányfő azzal vádolta Törökországot, hogy migránsok hivatalos csempészévé vált és a saját geopolitikai célja érdekében játszik az emberéletekkel. „Európát nem lehet megzsarolni” – üzente Reçep Tayyip Erdogan török elnöknek. A migránsokat pedig arra figyelmeztette, hogy „ne próbáljanak meg illegális belépni Görögország területére, mert nem fognak sikerrel járni.”
The EU is securing more than €15 billion to help our partners worldwide to combat the #coronavirus. It is in our interest to ensure that the fight is successful worldwide.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
