Bár nem tagja az Európai Uniónak Norvégia, kormánya pénteken jelentette be, hogy követve az EU szankciós politikáját lezárja kikötőit az orosz hajók előtt, kivéve a vonóhálós halászhajókat.
Az Ukrajna elleni orosz offenzíva február 24-i megindítása óta a skandináv ország is átvette az EU Oroszországot sújtó szinte valamennyi büntetőintézkedését, mégha gyakran némi késéssel is.
Pénteken Norvégia bejelentette, hogy Oslo végrehajtja az EU három héttel korábban, április 7-én elfogadott ötödik szankciós csomagját is. Ezen büntetőintézkedések – néhány kivétellel – magukban foglalják az egyetlen norvég-orosz határátkelőhelyen, az északi sarkkörön túl fekvő Storskog településen keresztül történő orosz közúti belépést is.
Az orosz nemzeti lobogó alatt közlekedő hajókra vonatkozó, a norvég kikötőkben érvényes kikötési tilalom május 7-én lép hatályba, de nem vonatkozik majd azokra a halászhajókra, amelyek közül sokan Norvégiában és a Spitzbergákon rakodják ki a kifogott zsákmányt.
Ezt a sarkvidéki norvég szigetcsoportot az 1920-ban aláírt, de csak 1924-ben hatályba lépett Svalbardi Egyezmény szabályozza, amely lehetővé teszi minden részes tagállam, így Oroszország részére is, hogy ott egyenlő versenyfeltételek mellett folytasson gazdasági tevékenységet.
„A büntetőintézkedések jelentik a legfőbb nyomásgyakorlási eszközt számunkra az orosz kormányzattal szemben” – jelentette ki Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter közleményében. „Kulcsfontosságú, hogy az EU és a többi ország mellé álljunk, és megnehezítsük, hogy Oroszország az ukrajnai háborúját finanszírozza” – tette hozzá a norvég diplomácia vezetője.
Az ellenzék bírálta a baloldali-liberális norvég kormányt, amiért késleltette az újabb büntetőintézkedések elfogadását, amely az ellenzék szerint azt a kockázatot rejti magában, hogy segített Moszkvának kihasználni az Ukrajna elleni támadás után létrejött európai egységfronton támadt kiskaput.
Az oslói kormány ugyanakkor attól tartott, hogy a norvég kikötők orosz hajók előtti lezárása veszélyeztetné a két ország közötti kétoldalú halászati együttműködést.
A hidegháború közepén tető alá hozott és példaértékűnek tartott 1976-os egyezmény értelmében Norvégia és Oroszország megállapodott a Barents-tenger több halfajának fogási kvótájáról. A Barents-tenger a Norvégia számára is értékes exportcikk, a tőkehal jelentős állományának ad otthont. Oslo szerint az orosz halászhajók részére biztosított kivételes kikötési engedmény összhangban van az EU-s szankciókkal.
Norvégia 44 millió dollárt különít el az Egyesült Királyság fegyver- és katonai felszerelés vásárlásával kapcsolatos kezdeményezésére Ukrajna számára. Jonas Gar Stere norvég miniszterelnök azt mondta, hogy ez új tapasztalat az ország számára.
Stere a norvég parlament előtt elmondta, hogy a lépéssel olyan fegyverekkel támogatták Ukrajnát, amelyekkel a norvég fegyveres erők nem rendelkeztek, vagy amelyekről nem tudtak lemondani.
A maga nemében világrekordot döntött Norvégia: a tavaly eladott új autók több mint a fele, 54,3 százaléka teljesen elektromos volt.
Egy éve 42 és fél, 2018-ban 31, egy évtizede pedig még csak 1 százalék volt az akkumulátoros elektromos autók (BEV) részesedése a norvég piacon.
Tavaly a Volkswagen adta el a legtöbb elektromos autót a skandináv országban, megelőzve a Teslát.
A tervek szerint 2025-re megszűnik a fosszilis üzemanyag-meghajtású új autók értékesítése Norvégiában, ahol számos adó-, és díjkedvezményt élveznek a villanyautót használók.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet elvesztette a norvég kormány elleni pert a sarkvidéki olajfeltárások ügyében. A norvég legfelsőbb bíróság kedden jóváhagyta a sarkvidéki olajkutatásra vonatkozó kormányzati terveket, elutasítva azt a keresetet, amely szerint a terv megvalósítása sérti az emberek egészséges környezethez való jogát.
Az ítélet helybenhagyta két alacsonyabb fokú bíróság döntését, elutasítva a Greenpeace és a Nature and Youth érdekvédelmi csoport érvelését, hogy egy 2015–2016 között az Equinor norvég állami energetikai cégnek és másoknak adott feltárási engedély megsértette Norvégia alkotmányát.
Bár az ügy konkrétan a négy évvel ezelőtt odaítélt tíz feltárási engedélyről szólt, a környezetvédelmi szervezetek abban reménykedtek, hogy fellebbezésük precedenst teremt az olajipar sarkvidéki terjeszkedésének korlátozásában. Toril Marie Oeie főbíró az ítélet kihirdetésekor azt mondta, hogy a legfelsőbb bíróság elutasítja a fellebbezést. A bírói testület 11 tagja a kormány álláspontját támogatta, míg négy a környezetvédőkét.
A Nature and Youth érdekvédelmi csoport bírálta a most született döntést. A Twitteren megosztott írásuk szerint az ítélet azt jelenti, hogy „A mai fiataloknak nincs alapvető jogi védelmük a jövőjüket veszélyeztető környezeti károkkal szemben. (…) Ez megdöbbentő, és mérgesek vagyunk emiatt” – hangoztatták a civil szervezet képviselői.
A felperesek szerint a további olajfeltárás növelné az éghajlat felmelegedését okozó szén-dioxid-kibocsátást, amivel végső soron sérülne Norvégia alkotmánya is, akárcsak a párizsi klímamegállapodás, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján vállalt kötelezettség.
A bírók többsége ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a parlamentnek és a kormánynak széles hatásköre van az új olajterületek odaítélésében. Érvelésük alátámasztására azt is mondták, hogy a parlament nagy többsége többször elutasította a norvég olajkitermelés megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.
Míg Norvégia kőolajtermelésének legnagyobb része a sarkvidék déli részéről származik, az oslói kormány úgy véli, hogy a legnagyobb kiaknázatlan kőolajlelőhelyek a Barents-tenger mélyén vannak, Európa legészakibb partjainál. A norvég energiaügyi és kőolajügyi minisztérium már bejelentette azokat a terveket, amelyek szerint az Északi-sarkvidék feltárási engedélyeztetésének újabb fordulóját tartják hamarosan, amelyre a jelentkezés határideje a jövő év eleje lesz.
A Mol-csoport tagja, a Mol Norge AS olajat és gázt talált Északi-tenger norvégiai részén – közölte a magyar olajtársaság szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
A tájékoztatás szerint a cég a napokban fejezi be a kutató fúrás és annak kiferdítő kútjának mélyítését. A kút már felfedezett olajmezők közelében mélyült az Északi-tenger középső régiójában, Stavangertől 200 kilométerre nyugatra.
Az előzetes értékelések alapján a megtalált szénhidrogén vagyon 12 és 71 millió hordó olajegyenérték közötti. A talált szénhidrogén API 40 relatív sűrűségű könnyű olaj. Ez a találat is hozzájárul a Mol organikus és inorganikus készletpótlási stratégiájához a kutatási és akvizíciós tevékenységein keresztül – írják a tájékoztatóban.
A Mol Norge 40 százalékos érdekeltséggel a PL820S koncessziós terület operátora, partnerei a Lundin Norway AS (40 százalék), a Wintershall Dea Norge AS (10 százalék) és a Pandion Energy AS (10 százalék) – közölte a Mola BÉT honlapján.
