Szocsiban találkozott Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök. A megbeszélésen a két ország együttműködésének jövője mellett nemzetközi kérdéseket is érintettek. Többek között az energiaellátás és a gabonaexport is szóba került.
A két elnök Oroszország és Törökország sokrétű együttműködésére koncentrált az egyeztetésen. Ebbe beletartoznak a jövőbeni szélesebb körű kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kilátásai, a közös stratégiai energetikai projektek megvalósítása. Az egyik legfontosabb globális kérdés az ukrán gabona exportjáról szóló véleménycsere. Szó esett az Ukrajnából dúló háborúról, Szíriáról és Hegyi-Karabahról is.
Putyin és Erdogan megállapodtak abban, hogy Törökország az orosz gázért egy részben rubelben fog fizetni a jövőben – jelentette az Interfax hírügynökség Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettesre hivatkozva.
A négy órás megbeszélésen a két vezető megállapodott a közlekedési, mezőgazdasági és építőipari együttműködés fokozásáról is.
Az elnökök kijelentették, hogy az isztambuli gabonamegállapodás végrehajtását biztosítani kell. Ebbe bele tartozik az orosz gabona akadálytalan exportja is.
Ankara az Erdogan és Putyin közötti Szocsiban zajló megbeszéléseket a július 19-i teheráni találkozó folytatásának tekinti az asztanai trojka csúcstalálkozója mellett.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
A fűtési szezonra való felkészülés Ukrajnában már a nyár elején megkezdődött. Speciális központot hoztak létre, melynek célja különféle forgatókönyvek kidolgozása a fűtési szezon sikeres lebonyolítása érdekében.
Jelenleg az ukrán energiainfrastruktúra elleni rakétatámadások jelentik a legnagyobb veszélyt. Ráadásul az orosz csapatok rengeteg ilyen objektumot leromboltak, megsemmisítettek vagy elfoglaltak.
Ukrajna ily módon elvesztette a kahovkai vízierőművet, három hőerőművet és az összes megújuló energiaforrást termelő objektumok mintegy 40%-át.
A kormány által megvitatott egyik pesszimista forgatókönyv: az áramtermelők számának csökkenése és az alacsony kereslet a megszállt területek fogyasztóinak lekapcsolása. Ezért a tél egyes hónapjaiban valószínűleg villamosenergiahiány lesz.
Gáztranzit helyett villamosenergia-export az EU-ba
Ukrajna június végén kezdte meg a villamosenergia exportját az EU-ba. Az első címzett Románia és Szlovákia volt, hamarosan pedig Magyarországra is exportálnak.
Hónapról hónapra nő a villamosenergia szállítása, idővel az export több bevételt hozhat, mint az orosz gáz tranzitja Ukrajna területén keresztül. Ami utóbbit illeti, a legvalószínűbb, hogy Ukrajna elveszíti a tranzitot.
Február 23-án megkezdődött az európai energiarendszerhez való csatlakozás előkészítő szakasza, amely időtartama három nap kellett legyen. A kereskedelmi exportot legkorábbra, 2024-re tervezték. Egyes európai politikusok még ezeket a terminusokat is túl optimistának és ambiciózusnak nevezték. Azonban február 24-én, a háború kitörését követően megkezdődtek a tárgyalások az energiarendszerek sürgős szinkronizálásáról. Ukrajna pedig március 16-tól az Európai Unió egységes energiarendszerének része lett, és június óta már exportálja az áramot.
Ukrajnának kifizetődőbb az EU-ba exportálni az áramot, mivel ott 4–6-szor magasabbak az árak. A háború alatt Ukrajna nagy mennyiségű termelési kapacitást veszített, és a villamosenergia-fogyasztás is jelentősen visszaesett. Ezért az ukrán energiarendszerben többlet alakult ki.
Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter arról biztosított, hogy télen csökkentik az export mértékét abban az esetben, ha nem lesz elegendő áram a hazai fogyasztás igényeinek kielégítésére, számolt be az Ekonomicsna Pravda.
Mennyi gáz van a tárolókban?
Denisz Smihal kormányfő stratégiai feladatként tűzte ki az ukrán Naftohaz számára, hogy nem kevesebb, mint 19 milliárd köbméter gázt halmozzon fel a tárolókban.
A júliusi adatok szerint több mint 10 milliárd köbméter gáz van a tárolókban, azok feltöltése folyamatban van. Annak ellenére, hogy Ukrajnában a hazai gázkitermelés 16-19 milliárd köbmétert tesz ki, még hozzá kell vásárolni.
A Parlament Energiaügyi Bizottsága adatai szerint 2,7 milliárd köbméter gázt kell importálni, és további 1,8 milliárd köbmétert kell beszerezni a hazai cégektől. Jurij Vitrenko, a Naftohaz elnöke elmondta, hogy Ukrajnának 6 milliárd köbméter gázt kell importálnia körülbelül 8 milliárd dollár értékben.
A lakossági éves tarifa a háború előtti szinten, köbméterenként 7,99 hrivnyán, míg a piaci ár közel 29 hrivnyán lett rögzítve, a különbözetet az állami költségvetésből térítik meg, az erre vonatkozó törvényjavaslatot már készítik.
Mi van a szénnel?
Az ukrán raktárakba minimum 2 millió tonna szenet kell felhalmozni az őszi-téli időszak kezdete előtt. A hazai kitermelésnek köszönhetően Ukrajna önállóan képes kielégíteni ezt az igényt. Ezenkívül tilos lesz a szilárd tüzelőanyag exportja.
Egyes régiókban nem fognak stabilan működni a rendszerek, ezért azt tanácsolják a lakosságnak, hogy önállóan készüljenek fel a fűtési szezonra. Hennagyij Rjabcev, a „Psziheja” speciális projektek igazgatója azt tanácsolja, hogy használjanak kályhákat és tűzifát, mindenki készüljön a télre, és ne azt várja, hogy az állam döntsön mindenről.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Olaszország 2024 közepéig függetleníti magát az orosz gáztól – jelentette be az ökológiai átmenetért felelős miniszter szerdán. Roberto Cingolani közölte: az ország elegendő gázzal rendelkezik majd ahhoz, elkerülje az ellátási válságot a télen.
„Ha összeadjuk az energiamegtakarításokat és az új szállításokat, akkor 2024 második felében teljesen függetlenek leszünk az orosz gázszállításoktól” – mondta Roberto Cingolani az ország energetikai helyzetéről és energiatakarékossági tervéről tartott római sajtótájékoztatón.
„Olaszországnak elegendő gázkészlete van ahhoz, hogy elkerülje az ellátási válságot a tél végéig, ha Oroszország elzárja a csapot” – mondta a politikus.
Olaszország reméli, hogy az év végére, vagy hamarabb, legalább 90 százalékban feltöltik a tárolókat. A készletek februárig kitartanak akkor is, ha Oroszország a tél kezdetén leállítja a szállítást – közölte. „Rövid távon az a cél, hogy a diverzifikációs terv, a tárolók feltöltése és az energiatakarékossági terv segítségével átvészeljük a 2022-2023-as telet” – mondta Cingolani.
Olaszország évi 2,5 milliárd köbméter gázt akar megtakarítani azáltal, hogy a középületekben és a magánháztartásokban egy fokkal csökkentik a hőmérsékletet, és napi egy órával a fűtést – közölte a miniszter. „A más forrásból származó gázellátás romlása esetén szigorúbb megszorító tervet állíthatunk fel, de jelenleg az energiabiztonság garantált” – mondta Cingolani.
Olaszország az ukrajnai invázió után egy sor megállapodást kötött, hogy csökkentse függőségét az orosz gáztól. Jelenleg már Algéria a legfőbb olasz importforrás.
"Italy cannot waste time: the goal of returning to clean and safe energy production through nuclear power, starting in the next few years, must be clear"
A háború ellenére Ukrajna meg tudta őrizni energiarendszerének a stabilitását, és tovább is biztosította a gáztranzitot, emellett Ukrajna ezen a télen is kész segítséget nyújtani az európai országoknak a gázellátás megbízhatóságának javításában és az orosz gáz helyettesítésének elősegítésében – jelentette ki Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter, adta hírül szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Haluscsenko a Josef Sikela cseh ipari és kereskedelmi miniszterével, valamint Kadri Simson európai uniós energiaügyi biztossal közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: „az ukrán villamos energia exportpotenciáljának teljes kihasználása – több mint 1,5 GW – lehetővé teszi az európai államok számára, hogy 5-6 milliárd köbméter orosz gázt váltsanak ki.” A miniszter emlékeztetett Ukrajna gáztárolóira amelyek a legnagyobbak Európában. És készek vagyunk 12 milliárd köbméter kapacitást biztosítani az európai stratégiai gázkészletek tárolására” – számolt be az európaiaknak Herman Haluscsenko.
Mint hírportálunk tegnap beszámolt róla, Denisz Smihal miniszterelnök bejelentette, Kijev felhívást intézett az Egyesült Államok kormányához, hogy biztosítson Ukrajnának földgázt a kölcsönbérleti szerződés, a Lend-Lease keretében a tél átvészeléséhez. Mint jelezte, a következő fűtési szezon stabil lebonyolításához Ukrajnának „gázkölcsön-lízingre” lesz szüksége az Egyesült Államoktól. „Folytatódik a felkészülés történelmünk legkeményebb telére, és ebben a felkészülésben minden lehetséges eszközt keresünk, hogy minden forgatókönyvre készen álljunk” – kongatta meg a vészharangot a kormányfő.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Az Európai Unió az Oroszország elleni hetedik szankciós csomagját készíti elő, de már most világos, hogy az nem fog kiterjedni az orosz gáz importjának korlátozására, mert több EU-tagállam nem tudna ehhez időben alkalmazkodni – mondta szerdán Petr Fiala cseh miniszterelnök. Csehország július elsejétől vette át az unió soros elnökségét.
A Reuters brit hírügynökségnek adott interjújában közölte, hogy az újabb büntetőintézkedések, amelyeket most véglegesít az Európai Bizottság, a többi között megtiltanák az orosz arany behozatalát, illetve kiszélesítenék a kiviteli tilalom alá eső kettős felhasználású, azaz katonai és polgári célra is használható termékek listáját, valamint bővítenék a szankciók hatálya alá kerülő személyek névsorát is.
Mint mondta, Brüsszel várhatóan már a következő napokban be fogja mutatni az új szankciókat, a tagállamok pedig ezt követően nyomban jóvá is tudják majd hagyni ezeket.
„Ami igazán problémás, az az energiahordozók felvétele a szankciós listára, mert figyelemmel kell lenni arra a szabályra, hogy a büntetőintézkedéseknek nagyobb hatással kell lenniük Oroszországra, mint az azokat kibocsájtó államokra” – húzta alá Fiala. Hangsúlyozta: szerinte kizárt, hogy az orosz gáz is szankciós listára kerüljön.
„Úgy vélem, nem is szabadna ott szerepelnie, mert sok ország szorul orosz gázra” – mondta.
Csehország látja el az Európai Unió soros elnökségét július elsejével. Egyike azon országoknak, amelyek szinte teljes egészében Oroszországból fedezik gázszükségletüket.
Fiala kiemelte, hogy a csehek mindent megtesznek annak érdekében, hogy enyhítsenek Oroszországtól való energiafüggőségükön, de – mint fogalmazott – „ez nem fog ezen a télen bekövetkezni”.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Hollandia és Dánia sem teljesíti a Gazprom követelését, nem fizetnek rubelben az orosz földgázért. A holland GasTerra és a dán Orsted energiapari vállalatok is az oroszországi gázszállítás május 31-től történő leállására készülnek.
Hollandia nem fizet rubelben az orosz földgázért
A GasTerra holland gázkereskedő elutasítja a Gazpromnak azt a követelését, hogy rubelben fizessen az orosz földgázért. A GasTerra szerint a Gazprom követelése „sértheti az EU által bevezetett szankciókat, és túl sok pénzügyi és működési kockázatot rejt magában”. Különösen nagy kockázatot jelent a groningeni cég számára az egyoldalúan bevezetett, az orosz törvények által előírt moszkvai számlák nyitása és azok ellenőrzése az orosz rezsim részéről – áll a közleményben.
A szállítások leállítása azt jelenti, hogy május 31-től október 1-jéig, azaz az érvényes szerződés lejártáig a GasTerra mintegy 2 milliárd köbméter orosz fölgáztól esik el. A holland cég ugyanakkor biztos abban, hogy ezt a mennyiséget más beszállítóktól könnyedén beszerezheti.
Dánia sem fizet rubelben
A legnagyobb dán energiaipari vállalat, az Orsted az oroszországi gázszállítás leállására készül május 31-től, miután nem hajlandó rubelben fizetni az orosz energiaforrásért – olvasható a cég honlapján. A dán vállalat a szerződéses kötelezettségek megszegésének tekinti az orosz fél követeléseit. Az Orsted jelezte, hogy továbbra is euróban kíván fizetni a szállításokért, vagy megtagadja a Gazprom Exporttal való együttműködést.
A cég azt is közölte, hogy felkészült arra az esetre, ha a Gazprom Export leállítja a gázszállítást. Megjegyezték, hogy Oroszország és Dánia között nincs közvetlen vezeték, az ország közvetítőkön keresztül vásárolhat majd orosz gázt az európai piacon.
Dánia esetében kis mennyiségű orosz gázról van szó. Az Oroszországból az EU-ba irányuló teljes gázexportból Dánia részesedése mintegy 1,3 százalék, az ország tavaly 1,965 milliárd köbméter földgázt vásárolt a Gazpromtól.
Az Orsted képviselői már április végén nyilvánvalóvá tették, hogy nem kívánnak rubelben fizetni az orosz földgázért, és jelezték, hogy erről nem is nyitnak vitát a Gazprom Exporttal.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök által jóváhagyott, április 1-jén életbe lépett új szabályok arra kötelezik a „barátságtalan országokat”, hogy külön számlát nyissanak a Gazprombankban, amelyre devizában kell átutalniuk a gáz árát. Ezután a bank maga értékesíti a valutát a moszkvai tőzsdén, és csak ezt követően tekintik a fizetést teljesítettnek.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Szerhij Makohon, az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) fenntartó vállalat vezérigazgatója pénteken felszólította az Európai Uniót, hogy állítsa le az Északi Áramlat-1 orosz gázvezetéket, de legalábbis jelentősen csökkentse a rajta áramló gáztranzitot.
Makohon a Facebookon azzal érvelt, hogy a Gazprom orosz állami gázvállalat durván megsértette a meglévő szerződések feltételeit, amikor felfüggesztette a gázszállítást Lengyelországba és Bulgáriába.
Ez bizonyítja, hogy Oroszország nem megbízható beszállító – szögezte le a vezérigazgató.
A Gazprom a döntést korábban azzal indokolta, hogy az említett két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni az orosz földgázért.
Makohon hangsúlyozta, hogy az EU-ba irányuló gázexportnak gyorsan csökkennie kell, amihez csökkenteni kell az Északi Áramlat 1-en keresztüli tranzitot.
Az Északi Áramlat-1 gázvezeték már most is jelentősebb probléma nélkül leállítható, az európai fogyasztók számára az ukrán és lengyel gázszállító rendszer pedig átmenetileg el tudja szállítani a szükséges mennyiségeket – fejtegette Makohon. Kiemelte: már mindenki számára világos, hogy Oroszországból induló semmilyen új gázvezeték nem javítja az EU-országok energiabiztonságát, hanem épp ellenkezőleg, az Oroszországtól való függőséget növelik.
Az egyetlen kiút a teljes embargó vagy az Oroszországi Föderációtól történő gázvásárlás jelentős csökkentése, valamint az alternatív gázszolgáltatók aktív keresése – szögezte le.
Hangsúlyozta, hogy vállalata teljes mértékben támogatja a kormány álláspontját az orosz energiaforrások teljes embargójával kapcsolatban.
Az Északi Áramlat-1 két csőpár, amely az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig juttatja el a gázt a Balti-tenger alatt. Az első csövet 2011-ben, a másodikat 2012-ben helyezték üzembe.
Oroszország május 21-én leállítja a gázszállítást Finnországba. A két fél között a miatt kialakult vita, hogy a Gazprom orosz állami vállalat rubelben követeli meg a fizetést – jelentette be pénteken a finn állami Gasum gázszolgáltató vállalat.
Mika Wiljanen, a Gasum igazgatója kijelentette, hogy felkészültek erre az eshetőségre, és intézkedtek, hogy ne legyenek fennakadások a finn gázszolgáltatásban. Hozzátette, hogy alternatív beszerzési forrásokat találtak, ideértve a Finnországot Észtországgal összekötő Balticconnector vezetéket.
A földgáz a finn energiaszerkezet öt százalékát teszi ki, és eddig kizárólag Oroszországból érkezett.
A Gasum közlése szerint ők az egyedüli finn cég, amely közvetlenül a Gazprom orosz gázipari óriástól vásárolja az erőforrást.
Jukka Leskelä, a Finn Energiaipari Szövetség elnöke az STT finn hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy nem számítanak ellátási problémákra a nyáron, őszig, illetve télig pedig még sok idő van. Számos vállalkozás óvintézkedéseket tett, és alternatívákat keresnek az orosz gázhoz – tette hozzá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök március 23-án rendelte el, hogy az Oroszországgal szemben „barátságtalan” országokkal folyó gázkereskedelemben át kell állni a rubelalapú elszámolásra. A Gazprom április 27-én már leállította a gázszállítást Bulgáriába és Lengyelországba, miután a két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni.
Ez év végére akár kétharmadával is csökkenthető az orosz gáz importja, célunk pedig, hogy 2030-ra teljesen megszabaduljunk tőle – jelentette ki Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Elmondta: az Európai Bizottság még ebben a hónapban tervezetet terjeszt elő arról, hogy az Európai Unió miként tudja 2022 végéig pótolni az orosz gázfelhasználás kétharmadát. Hozzátette: a bizottság minden nagyobb gázszolgáltatót megkeresett, hogy segítsen az orosz gáz pótlásában, és azt tervezi, hogy a gázfelhasználást lehetőség szerint megújuló energiával vagy energiamegtakarítással is helyettesítené.
„Feltérképezzük azokat a problémákat, amelyeket a tagállamoknak meg kell oldaniuk az orosz gázszállítások helyettesítéséhez, valamint figyelmet fordítunk a gázinfrastruktúrával kapcsolatos tevékenységek összehangolására a jelenlegi infrastruktúra optimalizálása érdekében” – tette hozzá.
Simson megerősítette az Európai Bizottság szolidaritását Lengyelországgal és Bulgáriával, akiktől Oroszország megtagadta a gázszállítást, mivel nem voltak hajlandóak euró helyett rubellel fizetni. Mint mondta, e két uniós ország betartotta a szerződésben foglaltakat, a Gazprom viszont megszegte, ezzel is bizonyítva, hogy megbízhatatlan beszállító. „Készek vagyunk szolidárisan cselekedni, hogy a tagállamok maguk is segíthessenek a függetlenedésben azoknak országoknak, amelyek bizonytalan helyzetbe kerültek” – jelentette ki az uniós biztos.
Karl Nehammer osztrák kancellár egy szerdai televíziós interjúban kijelentette, hogy országa „most nem tud azonnal lemondani az orosz gázról, mert szerinte az Oroszország elleni szankcióknak több kárt kell okozniuk Moszkvának, mint az Európai Uniónak – adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Nehammer a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta: „Ausztria nincs egyedül a gázembargó elleni érvével.” Ugyanakkor hozzátette, hogy Ausztria „határozottan kiáll” az uniós országok oldalán az Oroszország elleni szankciók kérdésében. De mint hangsúlyozta, a korlátozásoknak többet kell ártaniuk Moszkvának, mint az EU-nak.
A kancellár emlékeztetett arra, hogy az olajról már szó van az Európai Bizottságban és az EU Tanácsában is. „A gáz kérdése külön áll, tudniillik ez nem csak Ausztria álláspontja, hanem például Németországé, Magyarországé vagy Bulgáriáé, mert függünk a gáztól” – mutatott rá.
Arra a kérdésre, hogy a gázembargó megoszthatja-e az Európai Uniót, Nehammer azt mondta, nem hiszi. „Az Oroszország elleni további szankciókról dönteni fogunk, mert meg akarjuk mutatni, hogy az Európai Unióban egység van, ennek a háborúnak (Ukrajnában – a szerk.) véget kell vetni” – hangoztatta Karl Nehammer.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Karl Nehammer osztrák kancellár egy szerdai televíziós interjúban kijelentette, hogy országa „most nem tud azonnal lemondani az orosz gázról, mert szerinte az Oroszország elleni szankcióknak több kárt kell okozniuk Moszkvának, mint az Európai Unió... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1649879400 [modified] => 1649878013 ) [title] => Ausztria nem tud azonnal lemondani az orosz gázról – Karl Nehammer [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=22210&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 22210 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 22211 [image] => Array ( [id] => 22211 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/karl-nehammer-1.jpg [original_lng] => 28729 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/karl-nehammer-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/karl-nehammer-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/karl-nehammer-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/karl-nehammer-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/karl-nehammer-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/karl-nehammer-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/karl-nehammer-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1649867326:3 [_thumbnail_id] => 22211 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2928 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_9c2e28c716b7d3d414668c7305749092] =>
We are taking a major step towards joint purchasing of gas in the EU.
From today, companies can register their gas purchase needs on the AggregateEU platform.
We will pool our demand and use our collective bargaining power to improve prices for consumers. https://t.co/loPSgkIPJV
Das Taschengeld für das Kind. Die eiserne Reserve zu Hause. Das Geld im Börserl für alle Fälle. Allein in Österreich werden jedes Jahr 47 Milliarden Euro an Bankomaten behoben und im Schnitt trägt jeder Österreicher 102 Euro Bargeld bei sich. Bargeld spielt in unserem Alltag eine… pic.twitter.com/8zplGJANND
