Marad a három százalék feletti gazdasági növekedés a harmadik negyedévben is, de az előző negyedévekhez képest visszaesést mutatott ki az orosz statisztikai hivatal az ország GDP bővülésében.
Elmaradt az orosz gazdaság növekedése a harmadik negyedévben éves szinten a második és az első negyedévhez képest az orosz statisztikai hivatal adatai szerint.
A hazai össztermék (GDP) 3,1 százalékkal bővült a harmadik negyedévben éves összevetésben. A GDP a második negyedévben 4,1 százalékkal, az első negyedévben 5,4 százalékkal nőtt. A statisztikai hivatal számításai szerint az idei első háromnegyed évben a GDP 4,2 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. A harmadik negyedévben egyebek között a feldolgozóipar 5,9 százalékkal, a kis- és nagykereskedelem 4,8 százalékkal bővült, miközben a termelés a bányaiparban 1,1 százalékkal, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és halászatban pedig együttesen 5,2 százalékkal esett.
Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium az idei évre 3,9 százalékos, jövőre 2,5 százalékos GDP-növekedést vár. Az orosz jegybank ugyanakkor az idei évre 3,5-4 százalékos, jövőre pedig 0,5–1,5 százalékos gazdasági bővüléssel számol.
Az orosz gazdaság inflációs nyomás alatt áll, ami újabb kamatemelést vetít előre. Vezető közgazdászok szerint az infláció meghaladhatja a központi bank idei évre vonatkozó becslését, ami növeli egy újabb agresszív irányadó kamatemelés valószínűségét a jövő hónapban.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint a fogyasztói árak a legutóbbi héten 0,37%-kal emelkedtek, ami az év eleje óta mért főszámot 7,4%-ra emelte. Ez az érték már közelít a központi bank egész évre vonatkozó 8,0-8,5%-os inflációs becsléséhez.
Denis Popov, a PSB Bank munkatársa szerint „reális a veszélye annak, hogy az infláció meghaladja a központi bank októberi előrejelzését, ami arra készteti a szabályozó hatóságot, hogy decemberben ismét agresszívan emelje az irányadó kamatlábat, ezúttal 23%-ra”.
A központi bank októberben 21%-ra emelte az irányadó kamatlábat, azzal indokolva a lépést, hogy az infláció leküzdéséhez szigorú monetáris politikára van szükség. Ez a döntés azonban kritikák egész sorát váltotta ki az üzleti vezetők részéről, akik szerint ez megfojtja a beruházásokat és a hitelezést.
Az egész évre vonatkozó inflációs becslés októberi felfelé történő felülvizsgálata már a harmadik volt, amelyet a központi bank idén nyilvánosan ismertetett. Egyes kritikusok szerint a monetáris intézkedések alig vagy egyáltalán nem hatottak az inflációra, miközben visszafogták a növekedést és a Stagflációhoz vezettek.
Dmitrij Polevoj, az Astra Asset Manager munkatársa úgy véli, ha a jegybank kamatdöntő ülésére holnap kerülne sor, biztos lenne a 23%-ra történő emelés.
A jelenlegi makrogazdasági inputokat figyelembe véve minden rendkívül kedvezőtlennek tűnik a központi bank számára – mondta Polevoj, aki az egész éves infláció 9% feletti értéket jósol.
Az inflációt elsősorban az alapvető élelmiszerek áremelkedése táplálja. A burgonya, amely sok orosz számára alapvető élelmiszer, tavaly december óta 74%-kal drágult. Emellett a vaj, a napraforgóolaj, a tejtermékek és az importált gyümölcsök ára is jelentősen emelkedett.
A központi bank jelentéseiben a termést károsító rossz időjárást, a rossz logisztikát, a rubel gyengülését és a megnövekedett költségeket, például a nyersanyagok és a munkaerő költségeit okolta a magas inflációért.
A kormány igyekszik növelni néhány kulcsfontosságú élelmiszeripari termék importját, csökkenteni az exportkorlátokat, korlátozni vagy betiltani egyes exporttermékeket, és javítani a logisztikát az áremelkedés visszafogása érdekében. Ezen összehangolt erőfeszítések ellenére az infláció folyamatosan emelkedik.
A Renaissance Capital elemzői szerint „a jelenlegi növekedési pálya az orosz jegybank előrejelzése felett alakul”. Hozzátették, hogy ha az infláció december közepére 9% fölé emelkedik, a szabályozó hatóság várhatóan a kamatláb 23%-ra történő emelésével fog reagálni.
Az uniós szankcióknak köszönhetően az olajból származó orosz adóbevételek 2023-ban 30 százalékkal csökkentek, az EU sikeresen megtalálta az egyensúlyt saját szükségletei és az orosz hadigépezet megbénításának szükségessége között – jelentette ki Didier Reynders igazságügyi biztos szerdán Strasbourgban.
Az orosz árnyékflották elleni uniós intézkedések és az Oroszországgal szembeni szankciók teljes körű végrehajtásának biztosításáról szóló uniós parlamenti vitában Reynders elmondta: az Európai Unió számára abszolút prioritás, hogy gyengítse Oroszország képességét az Ukrajna elleni illegális háború folytatására.
„Szankcióinkkal Oroszország bevételi forrásait akarjuk csökkenteni, különösen az energiaágazatban. Az Oroszországgal szembeni olajimporttilalom hatása jelentős, mivel az Oroszországból származó uniós olajimport 90 százalékát érintette. Ennek a jövedelmező piacnak az elvesztése komoly hatással volt Oroszországra, amelynek költségvetése jelentős mértékben az olajbevételekre támaszkodik” – mutatott rá. Véleménye szerint, ha az EU nem hozott volna határozott intézkedéseket az orosz olajtól való függetlenedés érdekében, Moszkva lényegesen jobb pénzügyi helyzetben tudná feltölteni háborús gépezetét.
Hozzátette: aggodalomra adnak okot az árnyékflotta módjára működő orosz tankerhajók, amelyek az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett nemzetközi szankciókat kikerülve szállítanak nyersolajat és cseppfolyósított földgázt.
„Illegális olajkibocsátásokról vagy akár balesetekről van szó, ezek a hajók kikapcsolják navigációs nyomkövető rendszereiket (…) Erős kétségeink vannak az árnyékflottát jelenleg biztosító biztosítók pénzügyi szilárdságával kapcsolatban.
Fennáll annak a kockázata, hogy egy esetleges olajszennyezés és más környezeti incidensek költségei nem lennének fedezve, és ez méltánytalan terhet jelentene az államok számára” – jelentette ki.
Mint mondta, az Európai Unió érdemi lépéseket tett az orosz árnyékflotta jelentette veszélyek kezelésére, miközben biztosítja, hogy az olajárplafon továbbra is hatással legyen az orosz bevételekre. Az Európai Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal az összehangolt fellépés érdekében, támogatja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet közgyűlése által 2023 decemberében elfogadott határozatot, amely az árnyékflotta-hajók illegális gyakorlatát célozza, továbbá segíti a Nemzetközi Olajszennyezési Kártalanítási Alap jelenlegi munkáját is – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, hogy a lobogó szerinti államok elsődleges felelőssége annak biztosítása, hogy hajóik hajózásra alkalmasak legyenek, és megfeleljenek a biztonsági és szennyezésmegelőzési követelményeknek, és ezeket a kötelezettségeket a lobogó szerinti államok a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben vállalták.
Arra is rámutatott, hogy a használt tartályhajók kereskedelmének átláthatóbbá tétele érdekében az EU egyik szankciócsomagjában bejelentési szabályt vezetett be a tartályhajók bármely harmadik országba történő eladására vonatkozóan, ami lehetővé teszi az árnyékflottába kerülő tartályhajók nyomon követését, továbbá az EU jogi eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy kijelölje azokat a konkrét hajókat, amelyek tevékenysége támogatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
A GDP és a szolgáltatóipar is lassult Oroszországban. A romlás a mezőgazdaság visszaesésére vezethető vissza. A szeptemberi BMI-adat is a zsugorodást jelzi.
Lassult az orosz gazdaság teljesítményének növekedése augusztusban éves szinten, részben a mezőgazdaság gyengébb teljesítménye miatt – közölte az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium csütörtökön. A minisztérium számításai szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,4 százalékkal nőtt augusztusban éves összevetésben a júliusi 3,5 százalékos növekedést követően.
Lassult az orosz gazdaság
A GDP júniusban 3,2 százalékkal, májusban 4,7 százalékkal, áprilisban 4,6 százalékkal, márciusban 4,2 százalékkal, februárban 7,6 százalékkal, januárban pedig 4,8 százalékkal nőtt éves szinten. A gazdaságfejlesztési minisztérium szerint az orosz GDP 4,2 százalékkal nőtt az idei első nyolc hónapban a tavalyi azonos időszakkal összevetve.
Az orosz statisztikai hivatal kimutatásában az szerepelt, hogy augusztusban a mezőgazdaság teljesítménye 14,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az idei első nyolc hónapban a mezőgazdasági termelés 3,2 százalékkal csökkent éves szinten. A szaktárca szeptemberben az idei orosz GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését 2,8 százalékról 3,9 százalékra, a jövő évit pedig 2,3 százalékról 2,5 százalékra emelte. Az orosz központi bank pedig idénre 3,5-4 százalékos, jövőre 0,5-1,5 százalékos gazdasági növekedést vár.
A szolgáltatóipar sem szárnyal
Szeptemberben lassult az orosz szolgáltatóipar teljesítménynövekedése augusztushoz képest elsősorban a gyengébb keresletnövekedés miatt – derül ki az S&P Global gazdaságkutató intézet csütörtökön ismertetett felméréséből. Az oroszországi szolgáltatószektor üzleti aktivitásának alakulását jelző mutató 50,5 pontra esett szeptemberben, miután augusztusban még héthavi csúcson, 52,3 ponton állt.
A BMI 50 pont fölötti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a zsugorodását jelzi.
Az orosz szolgáltatóipari és a kedden ismertetett feldolgozói beszerzésimenedzser-indexből képzett kompozit BMI 49,4 pontra süllyedt szeptemberben az augusztusi 52,1 pontról.
A második negyedévben lassult a GDP növekedése Oroszországban. A négyszázalékos adat még a jegybanki prognózist is alulmúlta.
Négyszázalékosra lassult Oroszországban a GDP növekedése a második negyedévben az első negyedévi 5,4 százalékról – közölte az orosz statisztikai hivatal nem végleges adatként. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium is 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, míg a jegybank előrejelzésében 4,4 százalék szerepelt.
Éves összevetésben egyebek között a nagykereskedelmi forgalom 8,3 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 7,3 százalékkal, a feldolgozóipari termelés 7,3 százalékkal, az építőipari termelés pedig 4,1 százalékkal nőtt. A statisztikai hivatal nem közölt féléves GDP-adatot.
A gazdaságfejlesztési minisztérium becslése szerint a GDP 4,7 százalékkal nőtt az idei első hat hónapban éves összevetésben.
Az orosz jegybank július végén 3,5–4 százalékra emelte az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését az áprilisban várt 2,5–3,5 százalékról. A jegybank ugyanakkor a jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzését 0,5–1,5 százalékra csökkentette 1–2 százalékról, a 2026. évit pedig 1–2 százalékra 1,5–2,5 százalékról. A jegybank 2027-ben 1,5–2,5 százalék közötti orosz GDP-növekedést vár.
Az S&P Global gazdaságkutató intézet hétfőn ismertetett felmérése szerint az oroszországi szolgáltatószektor üzleti aktivitásának alakulását jelző mutató 50,5 pontra mérséklődött a márciusi 51,4 pontról.
A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a zsugorodását jelzi.
Az orosz szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) immár tizenötödik hónapja mozog 50 pont fölött, azonban a növekedés üteme áprilisban volt a leglassabb az utóbbi tizenöt hónapban.
Az orosz szolgáltatók arról számoltak be, hogy áprilisban az új megrendelések növekedése lassult a kevésbé erős kereslet miatt, miközben az ágazatban már kilencedik hónapja nőtt a foglalkoztatás.
A szolgáltatóiparban a múlt hónapban az inputköltségek inflációja 2020 júliusa óta a második legalacsonyabbra mérséklődött, míg az eladási árak növekedési üteme 2021 januárja óta a leglassabb volt. Áprilisban az oroszországi szolgáltatószektor vállalatainak üzleti várakozásai derűlátóan alakultak, a cégek továbbra is a kibocsátás bővülésére számítanak, azonban az optimizmus mértéke kilenchavi mélypontra süllyedt.
A szolgáltatóipari és a csütörtökön ismertetett feldolgozóipari adatok összesítésével képzett áprilisi kompozit BMI 51,9 pontra mérséklődött a márciusi 52,7 pontról. A mutató tavaly február óta, immár tizenöt hónapja 50 pont felett mozog, az orosz gazdasági teljesítmény bővülését jelezve, azonban a növekedés mértéke áprilisban volt a legkisebb az utóbbi tizenöt hónapban.
Az S&P Global gazdaságkutató intézet csütörtöki közlése alapján az orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) 54,3 pontra csökkent a márciusi 55,7 pontról. A mutató egy éve 52,6 ponton állt, 23 hónapja folyamatosan az 50 pontos szint fölött mozog.
Az áprilisi termelés növekedési üteme lassult márciushoz képest, de 2017 januárja óta így is a második leggyorsabb volt. Az új megrendelések száma tovább nőtt, a bővülési ütem azonban három hónapon belül a leglassabb volt. Az új megrendelések mögött elsősorban a belföldi kereslet élénkülése állt, miközben az új exportrendelések hat hónapon belül ötödször estek vissza áprilisban.
A Nemzetközi Valutaalap tavaly 2 százalék alá lőtte be az orosz nemzeti jövedelem bővülését, de most erősen módosítja az előrejelzést. A várakozás alapja a megemelkedett védelmi kiadás-csomag.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott jelentése javított Oroszország 2024-es gazdasági növekedésére vonatkozó korábbi előrejelzésén. Ennek oka, hogy a hatalmas mértékben megugrott katonai kiadások segítenek megvédeni Moszkvát a nyugati szankciók csapásaitól.
A World Economic Outlook az orosz gazdaság 3,2 százalékos növekedésére számít az idén, szemben a korábbi, még januárban kiadott 2,6 százalékos előrejelzéssel.
A Kreml 10,8 billió rubelt (115 milliárd dollárt) különített el védelmi kiadásokra 2024-ben, amivel szilárdan háborús alapokra helyezve gazdaságát.
A javuló mutatók egyik alapja az ország politikai stabilitása, amit igazolt Vlagyimir Putyin zökkenőmentes újraválasztása. A kampány során az elnök többször is hangsúlyozta a szuverén gazdaság kiépítésének súlyát, és ebben a katonai beruházások jelentőségét.
A jelentés Oroszországot a feltörekvő gazdaságok közé sorolja
Oroszországban 2023-ban mintegy 4,8 millió munkavállaló hiányzott, és a probléma 2024-ben is akut marad – írta vasárnap az Izvesztyija szakértőkre és az Orosz Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetének kutatására hivatkozva.
Elvira Nabiullina jegybankelnök a múlt hónapban azt mondta, hogy Oroszországban akut munkaerőhiány van, amely veszélyezteti a gazdasági növekedést, mivel Moszkva fiskális és fizikai erőforrásokat pumpál a hadseregbe.
Oroszok százezrei hagyták el az országot az ukrajnai háború 2022 februári indulása óta, köztük magasan képzett informatikai szakemberek. Akik elmenekültek, vagy nem értettek egyet a háborúval, vagy attól tartottak, hogy behívják őket harcolni.
Az elvándorlás fokozódott, miután Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy 2022 szeptemberében mintegy 300 000 újonc részleges katonai mozgósítását hajtják végre.
Az Izvesztyija a kutatás szerzőjére, Nyikolaj Akhapkinra hivatkozva azt írta, hogy a munkaerőhiány 2022-ben és 2023-ban meredeken növekedett, különösen nagy a kereslet a sofőrök és a bolti dolgozók iránt.
„Ha a Rosstat (orosz statisztikai hivatal) által bemutatott adatokat kiterjesztjük a teljes munkaerőre, akkor a munkaerőhiány 2023-ban előzetes becslések szerint 4,8 millió embert fog kitenni” – idézte a lap az új kutatást.
A lap megjegyezte, hogy Anton Kotjakov munkaügyi miniszter elmondta, hogy a munkaerőhiányt a feldolgozóiparban, az építőiparban és a közlekedési ágazatban érzik keményen, ami arra kényszeríti a vállalatokat, hogy béremelésekkel próbáljanak több munkavállalót vonzani.
Az újság idézte Tatjana Zaharovát, a G. V. Plehanovról elnevezett orosz közgazdasági egyetem munkatársát, aki szerint a munkaerőhiány valószínűleg jövőre is fennmarad, mivel a gyári munkások, mérnökök, orvosok, tanárok és más szakmák esetében különösen nehéz lesz betölteni az üres állásokat.
Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője gazdasági törpének nevezte Oroszországot. Borrell, egy interjúban úgy nyilatkozott: Oroszország olyan, mint egy benzinkút, amelynek tulajdonosa atombombával rendelkezik.
Marjorie Taylor Green, az amerikai képviselőház tagja viszont a svájci UBS banknak az orosz gazdaság helyzetéről szóló jelentése után elismerte az Oroszország elleni szankciók kudarcát, és felszólított az Ukrajna finanszírozásának megszüntetésére.
A jövőbeni tanulmányok tárgya lesz, hogy Oroszország képes-e ellenállni a Nyugat által ellene bevezetett szankcióknak.
Mérséklődött az orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) növekedése júniusban májushoz képest, a mutató az áprilisi szintjére gyengült vissza.
Az S&P Global gazdaságkutató intézet hétfőn azt közölte felmérése alapján, hogy az index a májusi 53,5 pontról 52,6 pontra gyengült júniusban. A mutató 50 pont feletti értéke az üzleti aktivitás növekedését, e szint alatti értéke pedig a csökkenését jelzi.
A felmérés szerint júniusban folytatódott a termelés bővülése, tizenegyedik egymást követő hónapban jegyeztek fel emelkedést az új megrendelések növekedésére, ugyanakkor a termelés növekedése lassult májussal összevetve. Az új rendelések növekedéséhez a belföldi kereslet, valamint a külpiaci értékesítés újbóli bővülése járult hozzá. Az iparban a foglalkoztatottság nyolcadik hónapja nőtt júniusban, de tavaly november óta a legkisebb ütemben bővült. Az inputköltségek inflációja a második legnagyobb ütemben nőtt 2022 áprilisa óta, mivel az egyre komolyabb beszállítói késések megemelték az árakat, miközben az eladási árak több mint egy éve a leggyorsabb ütemben emelkedtek.
Júniusban a jövőbeni termelésre vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőek maradtak, amihez hozzájárultak a tervezett új beruházások és azok a várakozások, hogy nő a kereslet és sikerül kijutni új exportpiacokra.
