Az argentin infláció éves alapon 109 százalékon állt áprilisban – közölte pénteken az ország statisztikai hivatala. Ez az 1991-es hiperinfláció óta a legmagasabb érték, és a drágulás üteme havi alapon is 8,4 százalékot tett ki, szemben az elemzők által várt 7,5 százalékos értékkel.
A fékezhetetlen drágulás hatására az ország lakosságának negyede csúszott a szegénységi küszöb alá. Ez az országban nem ismeretlen jelenség, 1975 és 1990 között a drágulás átlagos éves üteme még a jelenleginél is magasabb, 300 százalék volt, sőt 1990-ben éves szinten a 12 ezer százalékot is elérte.
A törékeny argentin gazdaság nehézségeit növelte, hogy az országot tavaly történelmi léptékű aszály sújtotta, így rendkívüli mértékben visszaesett az ország szója-, kukorica- és búzaexportja egyaránt, kiürítve az ország devizatartalékait, és nehezítve az ország fizetőeszközének védelmét.
A párhuzamos piacokon a pezó árfolyama rekordmélyre süllyedt a dollárral szemben: 500-at kellett az argentin valutából adni egyetlen zöldhasúért – írja a Reuters.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az ukrán üzleti szféra egyre jobban alkalmazkodik a kihívásokhoz, amelyek elé Oroszország teljes körű fegyveres agressziója állította – közölte Telegram-csatornáján az Európai Üzleti Szövetség felmérésének eredményeire hivatkozva Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának elnöke, akit a DW idéz.
A felmérés szerint 2023 második negyedévében Ukrajnában már a cégek 68 százaléka működik teljes kapacitással, míg az előző negyedévben ez a mutató 54 százalék volt, a tavalyi negyedik negyedévben pedig 44 százalék. A korlátozásokkal működő cégek aránya 31 százalékra csökkent (a január–márciusi 46 százalékról).
A felmérésből az is kiderült, hogy a cégek 90 százaléka teljes bért fizet (az első negyedévben ez a mutató 89 százalék volt), és két százalékra csökkent a létszámleépítésre kényszerülő vállalatok aránya (a január–márciusi 5 százalékról). Emellett 33-ról 30 százalékra csökkent azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek legfeljebb fél éves pénzügyi tartalékkal rendelkeznek, ezzel szemben 60 százalékuk tartalékai legalább egy évre, vagy még tovább is elégségesek.
A magyar ingatlanpiac tavalyi mintegy 125 ezer tranzakciójából 2524 esetben voltak olyan külföldi befektetők a vásárlók, akiknek ingatlanvásárlási kérelmet kellett benyújtaniuk, mert nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség (EGT), valamint Svájc állampolgárai voltak – mutatott rá a Duna House ingatlanközvetítő.
Az ingatlanszerzési kérelmek többsége, 73 százaléka fővárosi házra vagy lakásra vonatkozott. A fővárost Pest, majd Zala és Győr-Moson-Sopron vármegye követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján.
Az ukrán vásárlók aránya 2,5 százalékponttal emelkedett az előző év adataihoz képest, így az ukrán lett a negyedik legtöbb magyar ingatlant szerző csoport 2022-ben. Az orosz befektetők aránya közel 1 százalékpontot nőtt 2021-hez mérten, számukra továbbra is főként Hévíz, valamint a főváros XIII. kerülete volt vonzó.
Az állami tulajdonú PrivatBank és az Oscsadbank rendelkezik a legtöbb fiókintézettel Ukrajnában. A 2023. április elsejei adatok alapján 5192 aktív strukturális részleg működött az országban – számolt be róla az Ukrán Nemzeti Bank.
Az év eleje óta a bakfiókok száma 144-gyel csökkent. Ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy Ukrajnában január óta két bank, az Ibox Bank és a Forward is bezárt, a két pénzintézet együttesen 86 fiókkal rendelkezett.
Az ukrán jegybank kimutatása szerint az állami tulajdonú PrivatBank rendelkezik a legtöbb fiókkal, szám szerint 1209-cel. A második helyen, nem sokkal lemaradva az Oscsadbank szerepel, aki 1183 intézménnyel rendelkezik.
Az első ötbe bekerült még a Raiffeisen Bank (323 fiók), az Ukrsibbank (230 fiók), valamint a PUMB bank (221 fiók) is.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója és a kelet-ázsiai feszültség a világ számos országában a katonai kiadások növekedéséhez vezetett. A katonai szükségletekre fordított kiadások teljes volumene rekord szintet, 2,24 billió dollárt ért el – áll a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentésében.
2022-ben a legnagyobb katonai kiadások az Egyesült Államokban, Kínában és Oroszországban voltak – ez a teljes volumen 56%-a, ami már nyolcadik éve egyre csak növekszik.
Az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió miatt az alábbi országok növelték jelentősen katonai költségvetésüket: Finnország (+36%), Litvánia (+27%), Svédország (+12%) és Lengyelország (+11%). Dánia bejelentette, hogy a következő évtizedben folyamatosan növelni fogja védelmi kiadásait.
Nagy-Britannia kiadásai elérték a 68,5 milliárd dollárt, amelyből 2,5 milliárd dollárt Ukrajna megsegítésére fordítottak.
Tavaly Németország katonai kiadásai 2,3%-kal nőttek, és elérték az 55,8 milliárd dollárt. Ezenkívül Berlin 105 milliárd eurós, költségvetésen kívüli alapot hozott létre a Bundeswehr felfegyverzésére.
Ugyanakkor az Egyesült Államok 877 milliárd dollárt költött védelemre – ez a teljes volumen 39%-a. Ezt a növekedést elsősorban az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek váltották ki.
Kína ezzel szemben továbbra is a második a világon a katonai kiadásokat illetően – ezek csaknem 292 milliárd dollárt tesznek ki.
A Pakisztán és Kína közötti feszültség miatt India 81,4 milliárd dollárra növelte katonai kiadásait.
Szaúd-Arábia is a legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező országok ranglistájára került: 75 milliárd dollár, ami 16%-os növekedést jelent.
Eközben Ukrajnában a kutatók a katonai kiadások legnagyobb éves növekedését regisztrálták. A védelmi ipar finanszírozásának összege tavaly elérte a 44 milliárd dollárt (+640%). Ukrajna katonai kiadásai a GDP 34%-át teszik ki.
Az ukrán gazdálkodók 1 millió 5 ezer hektár gabonát és hüvelyes növényt vetettek már el. A hírt az Agrárpolitikia Minisztérium sajtószolgálata közölte.
Az információk szerint a következő növényeket vetették el:
tavaszi búza – 169,1 ezer ha;
tavaszi árpa – 557,4 ezer ha;
borsó – 110,2 ezer ha;
zab – 81,7 ezer hektár;
kukorica – 53,4 ezer hektár;
hajdina – 0,27 ezer hektár;
köles – 1,7 ezer ha.
A múlt héten összesen 278 400 hektáron vetettek gabonát és hüvelyes növényeket.
Ukrajna árukereskedelme 7 százalékkal, 25,8 milliárd dollárra esett vissza az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest – közölte az ukrán vámszolgálat szerdán.
A hivatal közleménye szerint a március végével záródott három hónapban Ukrajna kivitele 10,3 milliárd dollárt, behozatala pedig 15,5 milliárd dollárt tett ki. Ukrajna exportbevételéhez a legnagyobb mértékben az élelmiszeripari termékek, továbbá a fémipari termékek, gépek és berendezések járultak hozzá.
A legfontosabb importcikkek a gépek, berendezések, üzemanyagok és vegyszerek voltak. Ukrajna külkereskedelme tavaly 29,6 százalékkal, 99,7 milliárd dollárra esett – írta az MTI.
Jól kezdődött az év a szupergazdagoknak: a tőzsdék eddig tapasztalt ralija 2023-ban 213 milliárd dollárral növelte a világ 10 legnagyobb milliárdosának vagyonát – írja a Business Insider. Ez jól jött a milliárdosoknak, hiszen a tőzsdék idei erős felfutása segített visszafordítani a 2022-es nagy veszteségeiket.
A hatalmas nyereség részben visszafordítja azt a több mint 575 milliárd dollárt, amelyet a technológiai szektor nagytulajdonosai a 2022-es tőzsdei lejtmenet során elbuktak, amikor a technológiai súlyú Nasdaq 100 index 33 százalékkal esett.
A Bloomberg szerint a nyertes milliárdosok rangsorában az összvagyont és az idei vagyongyarapodást tekintve is azonos a sorrend.
Az első helyen a gazdagságát az LVMH Moet Hennessy Louis Vuittonnal megalapozó Bernard Arnault áll. Arnault nettó vagyonát 210 milliárd dollárra, az idei nyereségét pedig 47,8 milliárd dollárra teszik.
A Tesla, a SpaceX, és a Twitter tulajdonosa, legújabban a mesterségesintelligancia-bizniszbe beszálló Elon Musk idei nyeresége 43,2 milliárd dollár, nettó vagyona pedig a Bloomberg szerint 180 milliárd dollár.
Az első két helyezetthez képest az eredetileg online könyvesboltként indult Amazon alapító-tulajdonosa, a 126 milliárd dolláros nettó vagyonával a világ harmadik leggazdagabb emberének számító Jeff Bezos idei 19,2 milliárd dolláros nyeresége szinte eltörpül. Őt követi a sorban a 122 milliárd dolláros nettó vagyont felmutatni tudó Microsoft-alapító Bill Gates, aki idén 12,3 milliárd dollárt profitált a részvénypiacok felpattanásából.
Februárban Ukrajnában jelentősen emelkedett a zöldség ára. Ezzel párhuzamosan a gabonafélék, valamint a tojás és a szalonna ára csökkent.
Megváltoztak az élelmiszerárak Ukrajnában. Februárban a zöldségfélék ára jelentősen drágult, a gabonafélék, a tojás és a szalonna viszont csökkent, közölte az Állami Statisztikai Szolgálat.
Januárhoz képest a vöröshagyma 31,9%-kal 42,3 hrivnya/kg-ra, a sárgarépa 17,8%-kal 28,8 hrivnya/kg-ra drágult. A fejes káposzta 8,3%-kal 14 UAH/kg-ra, a burgonya 1,8%-kal 9,6 UAH/kg-ra drágult. Az alma 5%-kal drágult – 16,5 UAH/kg.
Viszont olcsóbbak lettek a gabonafélék: a hajdina ára 4,6%-kal 65,7 UAH/kg-ra esett. Más gabonafélék esetében is csökkentek az árak.
A tojás ára 1,9%-kal 62 hrivnyára esett tucatonként, a szalonna ára 1,9%-kal 168 hrivnyára/kg esett vissza.
Ukrajnában 2023 februárjában 2,7 ponttal nőtt a fogyasztói hangulat indexe, amely 86,5 pontot ért el, emelkedtek a nagy vásárlások célszerűségét, az anyagi helyzet várható változásait és a gazdaság következő évre várható alakulását jelző indexek is – derült ki az Info Sapiens cég havi felmérésének adataiból, számolt be az rbc.ua hírportál.
A cég közlése szerint a jelenlegi helyzet mutatója (CPI) 48,1-re emelkedett, ami 1,7 ponttal haladja meg ennek a mutatónak a januári szintjét. A gazdasági várakozások indexe (EIO) februárban 3,4 ponttal nőtt és most 112,2 pont. Februárban a munkanélküliség várható dinamikájának mutatója 4,1 ponttal csökkent és most 125,2 pont, az inflációs várakozások indexe 0,2 ponttal nőtt és jelenleg 178,2 pont, a leértékelési várakozások mutatója 12,8 ponttal csökkent és most 135,1 pont.
„A fogyasztói hangulat indexe továbbra is változatlan, csak óvatos növekedési tendencia figyelhető meg februárban. Ezzel párhuzamosan a leértékelési várakozások indexe is javult. A nemzeti valutába és a munkahelyekbe vetett bizalom jelenleg a legmagasabb az adott időszakban 2021–2022 teléhez viszonyítva” – kommentálják a Sapiens információs elemzői.
A fogyasztói attitűdök vizsgálatát Ukrajnában 2000 júniusa óta a GFK Ukraine, 2019 óta pedig az Info Sapiens végzi. Az ukrajnai fogyasztói hangulatindexet az ország háztartásainak mintavételi felmérése alapján határozzák meg. A kutatás során 1000 16 év feletti személyt kérdeznek meg. Az indexértékek 0 és 200 között változhatnak. Az érték 200, ha minden állampolgár pozitívan értékeli a gazdasági helyzetet. Az index 100, ha a pozitív és negatív értékelések aránya azonos. A 100-nál kisebb indexérték azt jelenti, hogy a társadalomban a negatív értékelések uralkodnak.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2022 decemberében Ukrajnában 83,9 pont volt a fogyasztói hangulatindex, ami 1,3 ponttal alacsonyabb a novemberi adatnál. Ugyanakkor az ukránok valamivel kevésbé tartottak az inflációtól és a leértékeléstől.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Ukrajnában 2023 februárjában 2,7 ponttal nőtt a fogyasztói hangulat indexe, amely 86,5 pontot ért el, emelkedtek a nagy vásárlások célszerűségét, az anyagi helyzet várható változásait és a gazdaság következő évre várható alakulását jelző indexek is. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1678974240 [modified] => 1678968132 ) [title] => Az utóbbi időben növekszik az ukránok gazdasági optimizmusa [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36176&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 36176 [uk] => 36180 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 36178 [image] => Array ( [id] => 36178 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/valtas-dollar-hrivnya-penz.jpg [original_lng] => 33422 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/valtas-dollar-hrivnya-penz-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/valtas-dollar-hrivnya-penz-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/valtas-dollar-hrivnya-penz.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/valtas-dollar-hrivnya-penz.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/valtas-dollar-hrivnya-penz.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/valtas-dollar-hrivnya-penz.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/valtas-dollar-hrivnya-penz.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1678961089:3 [_thumbnail_id] => 36178 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1928 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_267a5506b653a9db0ecfd20d5a3e302a] =>
