Finnország kormánya hétfőn, február 23-án bejelentette, hogy 20 millió euró humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának. A támogatás az ENSZ humanitárius szervezetein és a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottságán (ICRC) keresztül jut el a rászorulókhoz.
A forrásokat az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), a Világélelmezési Program (WFP), az ICRC, valamint az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) között osztják szét. Ez utóbbi szervezeten keresztül a támogatást helyi szinten, az igényeknek megfelelően továbbítják.
A közlemény szerint az összeget elsősorban a lakosság téli szükségleteire fordítják, különös tekintettel a fűtés biztosítására: fűtőberendezéseket, tüzelőanyagot, ruházatot és pénzbeli támogatást osztanak szét. Emellett a forrásokat a orosz támadások során megrongálódott lakóépületek, valamint a víz-, villamosenergia- és fűtési rendszerek helyreállítására is felhasználják.
Kárpátalja több mint 90 millió hrivnya összegű támogatást kapott az állami költségvetésből az oktatási szektor számára – közölte Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője. Hozzátette, ezt az összeget egy magas színvonalú oktatási tér létrehozására fogják felhasználni az Új Ukrán Iskola program keretében. Idén a DREAM rendszerben regisztrált projektek megvalósítására kerül sor.
57 millió 704 ezer hrivnyát különítettek el modern tanulási feltételek megteremtésére, valamint biológiai, fizikai, kémiai laboratóriumok, STEM laboratóriumok és a művészeti oktatási szektor tantermeinek felszerelésére azokban az intézményekben, amelyek jövőre gimnáziumként fognak működni.
További 32 millió 432 ezer hrivnyát különítettek el az „Ukrajna védelme” tantárgy oktatási központjainak felszerelésére.
Annak érdekében, hogy a fiataloknak lehetőségük legyen gyakorlati készségeket szerezni ezen tudományág tanulmányozása során, az osztályokat drónszimulátorokkal, lézerlőterekkel, kommunikációs és taktikai kiképzési felszerelésekkel stb. szerelik fel, számolt be Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője.
Több mint 30 ezer ukrán vállalkozó kapott támogatást az egyéni vállalkozók számára létrehozott állami energiatámogatási program keretében – jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök.
A vállalkozók több mint 303 ezer hrivnyát kaptak generátorok és üzemanyag vásárlásra vagy a közüzemi számlák kifizetésére.
„Az állam 7500 és 15 000 hrivnya közötti összeget biztosít. Az energiatámogatás lehetővé teszi az áramszolgáltatás többletköltségeinek kompenzálását, hogy azáramszünetek idején ne álljon le a munka, megőrizzék a munkahelyeket, és továbbra is termeljenek és nyújtsanak szolgáltatásokat” – írja Szvyridenko.
A forrásokat többek között a mikolajivi Zillya okos-kávézó kapta, amely egy veterán tulajdonában van, a Bila Cerkvában működő Wheelny cég, amely adaptív ruházatot gyárt, a dnyiprói Dnipro Karate School karateiskola és a harkivi Frani nemzeti ruházatot gyártó vállalkozás.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy 2026-ban a partnerállamok már 584 millió dollárral járultak hozzá a PURL programhoz. Az államfő ezt X közösségi oldalán közölte.
„Hálás vagyok mindenkinek, aki hozzájárul a PURL-hoz. 2026-ban már kaptunk pénzügyi hozzájárulást az Egyesült Királyságtól, Norvégiától, Hollandiától, Svédországtól, Izlandtól és Lettországtól, összesen 584 millió dollár értékben” – jegyezte meg az elnök.
Az államfő elmondása szerint a program teljes igénye 2026-ban 15 milliárd dollár. Zelenszkij megjegyezte, hogy a PURL segít megfosztani Oroszországot a légi terror eszközétől, és biztosítja a légvédelmi rakéták beszerzését Ukrajna kritikus infrastruktúrájának védelme érdekében.
„Oroszország folytatja Ukrajna kritikus infrastruktúrájának megsemmisítését, és a PURL továbbra is megbízható mechanizmus az orosz ballisztikus rakéták ellensúlyozására. Ez lehetőséget ad nekünk az energiarendszer védelmére a téli időszakban” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Az elnök háláját fejezte ki minden országnak, amely segít megvédeni az ukránok életét. „Arra számítunk, hogy a program továbbra is hatékonyan fog működni, mert valóban segít.”
Az Európai Unió támogatása az ukránok legfontosabb humanitárius szükségleteire összpontosít, az élelmiszer biztosításától kezdve az energia-fenntarthatóság támogatásáig a téli körülmények között – jelentette ki csütörtökön Hadja Lahbib, az Európai Bizottság tagja az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Lahbib elmondta, az uniós támogatás olyan kulcsfontosságú ágazatokra irányul, mint az egészségügy, a lakhatás, a vízellátás, a közegészségügy és a higiénia. A polgári védelem, a vészhelyzetekben való oktatás és a humanitárius aknamentesítés szintén fontos területek. Külön figyelmet fordított a téli időszakra való felkészülésre. Hangsúlyozta, hogy a támogatás mindent magában foglal, amire az ukránok számára szükség van a fagyos tél átvészeléséhez.
Az EB tagja különösen az élelmiszer-, hálózsák-, lakhatási és természetesen a generátorok szállítását, valamint sok más, a hidegben való túléléshez elengedhetetlen dolgokat emelte ki. Adatokat szolgáltatott a finanszírozás összegéről is. A teljes körű háború kezdete óta az EU a tagállamaival együtt már 4,7 milliárd eurót adott humanitárius segélyre, amelyből 1,4 milliárd eurót közvetlenül az Európai Bizottság nyújtott. Összességében az Ukrajnának nyújtott teljes támogatás, beleértve a pénzügyi, katonai, humanitárius és menekültsegélyt, mára elérte a 193 milliárd eurót. Ukrajnának komoly pénzügyi segítségre van szüksége a nyugati partnerektől, mivel az államháztartás hiányát körülbelül 60 milliárd dollárra becsülik – mutatott rá Hadja Lahbib.
Donald Trump hivatalba lépésével az Egyesült Államok leállította az ukrajnai támogatások 99 százalékát, a Kieli Világgazdasági Intézet pedig kiszámolta, mennyit is kellett fizetnie Németországnak a háború támogatása miatt – írja a Die Welt. Közben Észtország figyelmeztet Oroszország újrafegyverkezésére.
A portál idézi a Kieli Világgazdasági Intézet – a szervezet folyamatosan nyomon követi az Ukrajnának nyújtott valamennyi, vagyis pénzbeli, katonai és humanitárius támogatások összegét euróban számítva és GDP-arányosan feltüntetve – interaktív térképéről elérhető adatokat, amelyek alapján Ukrajna legnagyobb európai támogatói idáig ennyi pénzt fizettek a háború támogatásáért:
Németország: 9,01 milliárd euró
Nagy-Britannia: 5,44 milliárd euró
Svédország: 3,71 milliárd euró
Norvégia: 3,63 milliárd euró
Dánia: 2,61 milliárd euró
Miközben Washington leállította Ukrajna támogatását, addig a The Telegraph hasábjain – ahogy ezt megírtuk a hirado.hu oldalán – ítéletet mondtak az európai vezetők háborús politikájáról. A véleménycikk szerzője szerint az európai vezetők – név szerint Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár – most azért szenvedhetnek vereséget, mert alábecsülték Oroszország katonai és gazdasági kapacitásait és nem értették meg Moszkva és Peking geopolitikai prioritásait.
A brit hírportál publicistája szerint az európai politikai elit döntései az első világháborúból levont tanulságokon nyugszanak, amelyek napjainkra érvényüket veszítették.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a „Lakáspolitika alapelveiről” szóló törvényt, amely egységes ingatlannyilvántartási rendszer létrehozását és új mechanizmusokat irányoz elő a polgárok lakhatásának biztosítására, számolt be a Szudovo-juridicsna.
A törvény egy digitális lakásnyilvántartási rendszer bevezetését irányozza elő, amelyet integrálnak más állami nyilvántartásokkal. Ez lehetővé teszi, hogy lássa, hol találhatóak az ingatlanok, ki használja azokat, milyen körülményeket biztosít és árát.
A katonák és családtagjaik, a Nemzeti Rendőrség és az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat alkalmazottai, valamint az árvák és a szülői gondoskodás nélkül maradt gyermekek számára továbbra is biztosított az ingyenes privatizációhoz való jog. A többi állampolgár számára alternatív lakhatási mechanizmusokat biztosítanak, többek között szociális bérlakásokat, valamint állami és helyi lakhatási programokat.
A törvény előírja egy szociális lakásalap létrehozását Ukrajnában is. Ez lehetővé teszi a kistérségek számára, hogy tartalék lakásalappal rendelkezzenek a belső menekültek és a háború miatt otthonukat elvesztő személyek számára.
Új mechanizmusok jelennek meg a lakásépítés, -vásárlás és -bérlés támogatására, valamint az „eOszelja” program bővítésére.
Miközben a bécsi adófizetők a növekvő megélhetési költségekkel küzdenek, a város számvevőszéki jelentéséből kiderült: évente mintegy 1,2 milliárd eurót emészt fel a nem osztrák állampolgárok szociális támogatása – írja az Origo.
A portál beszámolója bécsi számvevőszék friss jelentése hidegzuhanyként érte a közvéleményt, bár az Osztrák Szabadságpárt már korábban is kongatta a vészharangot.
A város kasszájából kiáramló 1,2 milliárd eurónyi szociális segély túlnyomó része olyan személyekhez kerül, akik nem rendelkeznek osztrák állampolgársággal.
A baloldali városvezetés migrációs politikája gyakorlatilag egy pénzügyi fekete lyukat hozott létre Európa egyik leggazdagabbnak hitt városában. Bécs idén kénytelen lesz újabb, 2,8 milliárd eurós hitelt felvenni, hogy befoltozza a költségvetésen tátongó lyukakat. Ez az elképesztő mértékű eladósodás pedig nem fejlesztésekre, hanem a jóléti rendszer fenntartására megy el, miközben égető szükség lenne a forrásokra más területeken.
Miközben a szociális háló bőkezűen gondoskodik a gyakran munkakerülő, integrációra nem hajlandó bevándorlókról, a tisztességesen dolgozó bécsi polgárokat és a nyugdíjasokat újabb és újabb terhek sújtják.
A városvezetés a díjak emelésével, a növekvő energiaárakkal és a magasabb üzemeltetési költségekkel sarcolja meg a lakosságot.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a Facebookon írt bejegyzésében mondott köszönetet Csehországnak a segélyezési kezdeményezésért, amivel az ukrán energiainfrastruktúrát ért orosz támadásokra reagáltak.
A miniszter arról írt, hogy a csehországi „Dárek pro Putina” nevű támogatási kampány keretében néhány nap alatt 80 millió cseh korona (több mint 3,8 millió dollár) gyűlt össze.
A pénzt az áram- és távhőszolgáltatás nélkül maradt kijevieknek szánt generátorokra és akkumulátorokra fordítják.
Szibiha szerint a jövő héten 49 különböző kapacitású generátor érkezik Harkivba a cseh Post Bellum nevű civil szervezet jóvoltából.
A Cseh Köztársaság Közép-Csehországi régiójának támogatásával a felsoroltakon kívül vasárnap 40 akkumulátorállomás és 1500 hosszabbító érkezik Kijev megyébe a megtörhetetlenségi pontok ellátására. A támogatás egy része a kijevi rendőrség kiberbiztonsági osztályához kerül.
„Ez a valódi szolidaritás példája. A Cseh Köztársaság bebizonyítja, hogy Ukrajna támogatása nem pusztán szavakból, hanem konkrét tettekből áll, amelyek életeket mentenek és erősítik ellenálló képességünket” – írta Szibiha.
Ukrajna 85 millió eurót kap azEurópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eszközein keresztül, amelyet további gázvásárlásra fordít – jelentette be kedden Denisz Smihal első miniszterelnök-helyettes és energetikai minisztere a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal azt írta: „85 millió euró EBRD eszközökön keresztül további gáz vásárlására Ukrajna számára. Már folyamatban van a megfelelő támogatás megszerzésére irányuló munka az egyik európai országtól.” Mint jelezte, erről az EBRD elnökével, Odile Renaud-Bassóval folytatott megbeszélés során esett szó.
„Tájékoztattam az EBRD-t az ukrán energiarendszerben kialakult nehéz helyzetről, amelyet az orosz csapások okoztak. Jelenleg a javítócsapatok az áram- és fűtésszolgáltatás helyreállításán dolgoznak. A munka a nap 24 órájában folyik” – tette hozzá a miniszter.
Smihal azt is megjegyezte, hogy az EBRD folyamatos pénzügyi támogatást nyújt az ukrán Ukrenerho és Ukrhidroenerho vállalatoknak, amely javításokat, berendezéseket és új megoldások bevezetését segíti, hogy az embereknek áramuk és fűtésük legyen.
Korábban hírek voltak arról, hogy Ukrajna közel 20 %-kal növelte a gázimportot, hogy kielégítse a hideg időjárási körülmények közötti igényeket és csökkentse az áramtermelést.
Jelenleg az import mennyisége napi körülbelül 26 millió köbméterről több mint 30 millió köbméterre nőtt. A növekedés Szlovákiából és Lengyelországból származott.
