A Csehországba áramlott háborús menedékkérők már több adót fizetnek be az államkasszába, mint amennyi támogatást kapnak. Az ukrán menekültek 5,7 milliárd koronával gyarapították a költségvetést.
A Csehországban tartózkodó ukrán menekültek negyedévről negyedévre egyre többet fizetnek be az államkasszába, 2024 első 9 hónapjában az adók és járulékok formájában befizetett összeg már 5,7 milliárd koronával (kb. 1 korona 1,6 harivnya) haladja meg az ukrán menekülteknek folyósított szociális támogatások nagyságát – közölte Jakub Augusta, a cseh munka- és szociálisügyi minisztérium szóvivője.
Először 2023 harmadik negyedében fordult többletbe a mérleg. Prága az orosz hadsereg 2022. februári inváziója óta összesen 20,7 milliárd korona humanitárius támogatást nyújtott az országba menekült ukrán állampolgároknak. Ez az összeg évről évre mérséklődik, 2022-ben még 8,7 milliárd korona kiadást jelentett, 2023-ban 6,96 milliárdot, idén augusztus végéig 4,99 milliárd koronára rúgott e tétel.
Az ukrán menekültek negyede igényel már csak segélyt
A támogatandók száma is csökken, míg tavaly augusztusban 96 500 pénzügyi segélyt folyósítottak, addig 2024 augusztusában már csak 51 400-at. A jelenleg fejenként átlagosan havi 7966 koronás segélyt már csak az ukrajnaiak alig negyede igényli.
Napjainkban mintegy 150 ezer, ukrán állampolgár által Csehországban létesített munkaviszonyt regisztrálnak, tény, hogy az általuk betöltött állások többsége nem igényel magasabb végzettséget. A 10,5 milliós Cseország az arányokat tekintve az ukránok egyik legnagyobb befogadója: napjainkban 383 300 ukrán polgárt regisztrálnak, ebből 95 400 fő 18 év alatti, 16 200 pedig nyugdíjas.
Ukrajnában a kriptovaluták és más virtuális javak megadóztatását a háború utáni időszakra időzítik.
A hírt Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő közölte a Telegramon.
„A kripto- és más virtuális eszközök megadóztatása a háború utáni időszakra vonatkozik. Az NKCPFR és az NBU a kripták legalizálásáról szóló törvénytervezetet az IMF segítségével kívánják kidolgozni és december végéig benyújtani” – írta.
Zseleznyak hozzátette, hogy a háború utáni időszakra tervezik az ipari kibocsátások adóztatásának reformját és a kitermelő iparágak adóztatásának felülvizsgálatát is.
A külföldi turistáknak ezentúl 150 000 rúpia (mintegy 10 dollár) illetéket kell fizetniük, ha be akarnak lépni Balira, a világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontjára.
Szerdától a külföldi turistáknak belépési adót kell fizetniük, ha be akarnak lépni Balira – írja a BBC. Az indonéz hatóságok szerint ennek célja a sziget környezetének és kultúrájának védelme.
Bali híres érintetlen strandjairól és gyönyörű tájairól. Hivatalos adatok szerint 2023. január és november között közel 4,8 millió turista látogatott el az indonéz szigetországba.
Az idegenforgalmi adó, amelyet először 2023-ban jelentettek be, szerdától, vagyis Valentin-naptól lépett életbe.
Az adó a tartományba külföldről vagy az ország más részeiből érkező külföldi turistákra vonatkozik, a belföldi indonéz turisták mentesülnek. Az utazókat arra kérik, hogy még érkezés előtt fizessék be, a Love Bali weboldalon keresztül. Amennyiben a honlapon keresztül történő fizetés nem működne, a reptéren, illetve a bali kikötőkben szintén lehetőség van a készpénzmentes fizetésre – írja Magyarország Nagykövetsége.
A járvány előtt a turizmus mintegy 60 százalékkal járult hozzá Bali éves GDP-jéhez. A tartomány statisztikai hivatala szerint 2023 novemberében Ausztráliából érkezett a legtöbb külföldi turista Balira, ezt követték az indiai, kínai és szingapúri látogatók.
Azonban a helytelenül viselkedő turisták az elmúlt években felbőszítették a helyieket.
2023 márciusában egy orosz férfit kitoloncoltak Baliról, miután levetkőzött a hinduk által az istenek otthonának tartott Agung-hegyen.
Ugyanebben a hónapban a hatóságok közölték, hogy meg akarják tiltani a külföldi turisták motorozását, miután számos olyan eset történt, amelyekben a közlekedési szabályokat megszegték.
2021-ben szintén felháborodást váltott ki egy háromperces videó, amelyen egy orosz pár szexelt a Batur-hegyen, egy másik szent helyen.
A benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árai Ukrajnában 2023. július 3-án az előző kereskedési naphoz képest hozzávetőleg 2 hrivnyával emelkedtek, az autógáz is drágult – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az A-95 Consulting Group üzemanyag-árfigyelési adataira hivatkozva.
A monitoring adatok szerint az A-95-ös benzin átlagos kiskereskedelmi ára 46,84 hrivnya literenként (+1,98 hrivnya), a gázolajé 45,44 hrivnya literenként (+2,03 hrivnya), az autógázé 22,81 hrivnya literenként (+ 0,8 UAH).
Ukrajnában július 1-jén lépett hatályba az üzemanyagok áfakulcsának 7 százalékról 20 százalékra való emeléséről szóló törvény. Emellett a benzin jövedéki adója 100 euróról 213,5 euróra emelkedett 1000 literenként július 1-től, a gázolajé pedig 100 euróról 139,5 euróra. A cseppfolyósított gáz jövedéki adója 1000 literenként 52 euró szinten maradt.
A jövedéki kulcsok és az áfa 2023. július 1-jétől a háború előtti szintre történt visszaállítása után jelentősen megnő az autógáz, a gázolaj és a benzin ára a töltőállomásokon. Az áremelkedés azonban nem lesz azonnali. Amint azt Hennagyij Rjabcev, a Psyche Nemzeti Műszaki Központ speciális projektjeinek igazgatója közölte, a benzin ára átlagosan 12 hrivnyával, a gázolajé 10 hrivnyával, a cseppfolyósított gázé 5 hrivnyával emelkedik.
Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelzése szerint július 1-től drágul az üzemanyag Ukrajnában, mivel az adók visszatérnek a háború előtti szintre. A jövőben az üzemanyagárak az olaj világpiaci árának fokozatos csökkenése miatt stabilizálódhatnak, 2024-től pedig az üzemanyag-komponens közvetlen és másodlagos hatásokon keresztül is hozzájárul az általános infláció visszafogásához.
A Legfelső Tanács pénzügyi-, adó- és vámpolitikai bizottsága támogatta a háború előtti adórendszer visszaállításáról szóló törvénytervezet szövegét.
A hírt Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő közölte a Telegramon.
Elmondása szerint a törvény augusztus 1-től lép hatályba, s valószínűleg még ma megvizsgálják második olvasatban is. Hozzátette, hogy a dokumentum tartalmaz egy rendelkezést a vállalkozók azon lehetőségének törléséről, hogy 5 százalék helyett 2 százalékos adót fizessenek.
Szomszédunknál az év elejétől a borravaló mértéke legfeljebb 15 százalék lehet, és fel kell tüntetni az éttermi, kávézói nyugtán, hogy a vendég adott-e borravalót, és ha igen, mennyit.
Életbe lépett a borravaló-rendelet Romániában, vagy ahogy helyben nevezik: a baksis-törvény.
Az új szabályozás lényege, hogy a vendéglátó egységek látogatói által ott hagyott borravalót fel kell tüntetni a nyugtán – írja a turizmus.com.
A turisztikai szakportál szerint további szabályok a borravalóval kapcsolatban:
adókötelessé válik;
most már hivatalosan is lehet bankkártyával fizetni;
és értéke nem haladhatja meg a fogyasztásért fizetett összeg 15 százalékát.
A romániai vendéglátó egységekben 2023. január elsejétől a borravalót kétféleképpen lehet majd feltüntetni a nyugtán a vendég kérésének megfelelően: fix összegként vagy a fogyasztás összegéhez mérten, százalékban.
Az alkalmazottak borravalóból származó jövedelme béren kívüli jövedelemnek számít, ezért jövedelemadó-köteles lesz, amelyre 10 százalékos személyi jövedelemadót vetnek ki.
A lap arról is ír, hogy Romániában a vendégek fele kártyával fizet, és az összeget eddig nem volt módjuk megtoldani borravalóval, ám ez az akadály most elhárult, és az alkalmazottak nagyobb juttatást kapnak a bérükre.
A romániai ágazati érdek-képviseleti szervek úgy vélik, még akad csiszolni való a borravaló-törvényen, ezért további szakmai egyeztetéseket kezdeményeznek Bukaresttel.
Az Európai Unió intézkedéseket javasol az alacsony költségű villamosenergia-termelők extraprofitjának megadóztatására, az ebből származó bevétel akár 140 milliárd eurót hozhatna az uniós államoknak – közölte az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az unió helyzetét értékelő éves beszédében szerdán.
Ursula von der Leyen az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt mondta: nem helyes most rendkívüli bevételeket beszedni a háborúra hivatkozva a fogyasztók kárára. A nyereséget meg kell osztani, és azokhoz kell eljuttatni, akiknek arra a legnagyobb szükségük van – mondta.
Közölte továbbá: az uniós tárgyalók asztalán szerepel az energiaárak felső határának meghatározása is.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
During my phone call with @ZelenskyyUa today, I expressed EU solidarity with Ukraine in the face of Russia’s criminal attacks on civilian infrastructure.@EU_Commission is stepping up support, including with partners, to support the restoration of power and heat in Ukraine.
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
Romániában adóemelések léptek hatályba augusztus 1-től, így nőtt a dohánytermékek és az alkohol jövedéki adója, valamint a szerencsejátékokból származó nyereség után fizetendő adó, emellett eltöröltek néhány építőipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari adókedvezményt.
A kormány július közepén sürgősségi rendelettel módosította az adótörvénykönyvet úgy, hogy emelt bizonyos adónemeket és adókedvezményeket törölt el az államháztartás bevételeinek növelése érdekében. Az intézkedések egy része 2023. január 1-től lép hatályba, de egy másik része már augusztus 1-től hatályos. Így a kormány emelte a dohánytermékek és az alkohol jövedéki adóját, illetve eltörölte a magas cukortartalmú édesített italok kedvezményes 9 százalékos áfáját és 19 százalékra emelte.
Jelentős változásnak számít a részmunkaidővel foglalkoztatott személyek megadóztatása, hiszen a munkáltatóknak nem a ledolgozott munkaidővel arányosan, hanem a teljes bruttó minimálbér után kell fizetnie az alkalmazott nyugdíj- és egészségügybiztosítási járulékát. A kormány szerint ez az intézkedés azért indokolt, mert sok esetben adóelkerülés céljából alkalmaznak papíron részmunkaidőben dolgozókat, akik valójában teljes munkaidőben foglalkoztatottak. Ugyanakkor vállalkozók szerint ez az intézkedés növelni fogja a feketemunkát.
Az építőiparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak járó adókedvezmény esetében egyharmadával, 10 ezer lejre csökkentették azt a jövedelmi határt, amelyen belül adómentességet élveznek.
Január 1-től főleg a mikrovállalkozások és az egyéni vállalkozások tevékenységét érintő adóemelések lépnek hatályba, illetve eltörölnek a vendéglátóiparra vonatkozó adókedvezményeket.
A villamosenergia-árplafonnak és a megújuló energiaforrások bővítésének a finanszírozásához különadót vetnének ki az energiaipari vállalatok extraprofitjára az osztrák szociáldemokraták.
Az osztrák szociáldemokrata párt (SPÖ) a rekordszintű inflációra való tekintettel megismételte követelését az energiavállalatok extraprofitjára kivetendő különadóra vonatkozóan. Konkrétan egy olyan különadóra tettek javaslatot, amelyet akkor vetnének ki, ha egy energiaipari vállalat nyeresége 10 százalékkal meghaladja az előző évi értéket. Az ezt a küszöböt meghaladó nyereséget teljesen el kell venni – írta a párt szombati közleményében. Az SPÖ szerint az energiavállalatok többletbevétele az áremelkedés miatt 4-6 milliárd euróra tehető.
Az SPÖ javaslata szerint a különadóból befolyó bevételek felét a villamosenergia-árplafon finanszírozására, másik felét pedig a megújuló energiaforrások bővítésére kellene fordítani. Az adót az energiatermelő és az energiaszolgáltató cégekre, a kőolajiparban működő vállalatokra kellene kivetni.
Az SPÖ szerint a labda most Magnus Brunner pénzügyminiszter térfelén van. „A pénzügyminiszternek végre választ kellene adnia arra, hogy miből finanszírozná a tervezett áramárplafont, ha a többletnyereséget nem adóztatják meg” – idézte a közlemény Jörg Leichtfried frakcióvezető-helyettest. Ha a kormány villamosenergia-árplafont vezetne be, akkor az adófizetők pótolnák a plafon és a piaci ár közötti különbséget, amivel gyakorlatilag az energiaipari vállalatok extraprofitját finanszíroznák – mutatott rá Leichtfried.
Das Taschengeld für das Kind. Die eiserne Reserve zu Hause. Das Geld im Börserl für alle Fälle. Allein in Österreich werden jedes Jahr 47 Milliarden Euro an Bankomaten behoben und im Schnitt trägt jeder Österreicher 102 Euro Bargeld bei sich. Bargeld spielt in unserem Alltag eine… pic.twitter.com/8zplGJANND
Das Taschengeld für das Kind. Die eiserne Reserve zu Hause. Das Geld im Börserl für alle Fälle. Allein in Österreich werden jedes Jahr 47 Milliarden Euro an Bankomaten behoben und im Schnitt trägt jeder Österreicher 102 Euro Bargeld bei sich. Bargeld spielt in unserem Alltag eine… pic.twitter.com/8zplGJANND
A spanyol kormány 9,5 milliárd eurós gazdasági segélycsomagot jelentett be, hogy ezzel is mérsékelje az ukrajnai háború negatív hatásait – írta a Reuters. Ennek fedezetét képezné az energiaszektorra kivetendő különadó. Spanyolország lehet a negyedik európai állam, ahol megadóztathatják a szárnyaló nyersanyagárakból profitáló energiacégeket.
„Ez a háború és annak gazdasági és társadalmi következményei rendkívüli bizonytalanságot eredményeztek az európai és a nemzetközi gazdaságban, és így Spanyolországban is” – monda Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök újságíróknak.
Az intézkedések egy része kiadásnövelő lépés. Tíz százalékról 5 százalékra csökkentik az elektromos áram áfáját és a tömegközlekedési bérletek árát. Egyszeri, 200 euró (80 ezer forint) pénzügyi juttatás kapnak a munkanélküliek és az évi 14 ezer eurónál alacsonyabb keresetű egyéni vállalkozók.
A nyugdíjakat 15 százalékkal emelik a legkiszolgáltatottabbak, köztük az özvegyek és a fogyatékkal élők számára.
A baloldali kormányfő elmondta, hogy a kormány az energiaipari vállalatok rendkívüli nyereségének megadóztatását tervezi, mivel a háború óta az egekbe szöktek az árak. Úgy vélte, hogy ebben a kérdésben társadalmi konszenzus van. Több részletet nem árult el az intézkedésről. Alig kevesebb, mint egy hete az ellenzéki Néppárt jelentős fölénnyel nyert az andalúziai regionális választásokon, míg a kormányzó szociálisták támogatottsága visszaesett.
A magyar kormány mellett Olaszországban és Nagy-Britaniában vezettek be eddig különadókat az energiaszektorra és Németországban is napirenden van a kérdés.
Az olajmultik óriási extraprofitra tettek szert az ukrajnai háború miatt. Csak az első negyedévben az öt legnagyobb olajtársaság profitja megduplázódott, és egyre erősebbek azok a hangok a német politikában, hogy a terhekhez nekik is hozzá kell járulniuk– írják a német hírportálok.
A szárnyaló energiaárak már az Egyesült Államokban is odavezettek, hogy Joe Biden arra kérte az amerikai kongresszust, hogy 3 hónapra függessze fel az üzemanyagokra kivetett szövetségi adót. Ez példa nélküli lépés lenne egy olyan országban, ahol a legvehemensebb reakciókat szül mindenféle kormányzati beavatkozás a szabadpiac működésébe.
Forrás: hirado.hu
[type] => post
[excerpt] => A spanyol kormány 9,5 milliárd eurós gazdasági segélycsomagot jelentett be, hogy ezzel is mérsékelje az ukrajnai háború negatív hatásait – írta a Reuters. Ennek fedezetét képezné az energiaszektorra kivetendő különadó. Spanyolország lehet a negyed...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1656348240
[modified] => 1656342532
)
[title] => Extraprofit-adó kivetését tervezi a spanyol kormány az energiaszektorra
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=25844&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 25844
[uk] => 25892
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 25845
[image] => Array
(
[id] => 25845
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/extraprofit-ado-meglepo-hogy-meglepodtek-1024x535-1.jpg
[original_lng] => 81725
[original_w] => 1024
[original_h] => 535
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/extraprofit-ado-meglepo-hogy-meglepodtek-1024x535-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/extraprofit-ado-meglepo-hogy-meglepodtek-1024x535-1-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/extraprofit-ado-meglepo-hogy-meglepodtek-1024x535-1-768x401.jpg
[width] => 768
[height] => 401
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/extraprofit-ado-meglepo-hogy-meglepodtek-1024x535-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 535
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/extraprofit-ado-meglepo-hogy-meglepodtek-1024x535-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 535
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/extraprofit-ado-meglepo-hogy-meglepodtek-1024x535-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 535
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/extraprofit-ado-meglepo-hogy-meglepodtek-1024x535-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 535
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1656411686:8
[_thumbnail_id] => 25845
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 2720
[translation_required_done] => 1
[_oembed_aa729cd7dd69e4af4afaafab78613c0a] =>
Had a productive conversation with ?? #DefMin Margarita Robles. Grateful for your support & for being the 1st to provide Hawk systems to make our skies safer. Look forward to the new military aid package that will arrive soon. Our cooperation will result in our common victory!
