Ukrajna tárgyalásokat folytat az uniós országokból lehetséges villamosenergia-import mennyiségének maximalizálásáról, hogy kompenzálja az orosz támadások következtében megsemmisült termelési kapacitásokat.
A hírt a Reuters közölte az ukrán energiaügyi miniszterre hivatkozva. Haluscsenko szerint március óta felerősödtek az orosz rakéta- és dróntámadások Ukrajna energiaszektora ellen, ami számos régióban jelentős károkat és áramszüneteket okozott.
Ez több mint 1 milliárd dollárjába került az energiaszektornak, és 8000 MWh termelőkapacitás elvesztését eredményezte az energiarendszerben.
Jelenleg Ukrajna legfeljebb 1700 MWh villamos energiát importálhat egyszerre az EU országaiból.
„Tárgyalunk. Az a feladatunk, hogy ezt a számot a lehető legnagyobb mértékben növeljük” – mondta Haluscsenko.
Haluscsenko nem részletezte a jelenleg tárgyalt import pontos mennyiségét, de Makszim Timcsenko, a DTEK vezérigazgatója korábban arról számolt be, hogy a 2200 MWh-ra emelés jelentősen javíthat a helyzeten.
Eközben Volodimir Kudrickij, az Ukrenerh vezetője megjegyezte, hogy „egyelőre a plafon az 1700 MWh”.
„Minden azon múlik majd, hogy európai kollégáink – a szomszédos országok energiarendszer-üzemeltetői – milyen gyorsan tudnak majd projekteket megvalósítani hálózataik kapacitásának bővítésére” – mondta Kudrickij.
Megjegyezte: az európai hálózati társaságoknak időre és pénzre van szükségük egyes alállomásaik megerősítéséhez, további transzformátorok telepítéséhez vagy új távvezetékek építéséhez.
Az EU jóváhagyta azt a tervet, hogy az Orosz Központi Bank befagyasztott eszközeiből származó bevételeket Ukrajna megsegítésére fordítsák.
Ezt a cseh külügyminisztérium vezetője, Jan Lipavský jelentette be az X közösségi oldalon.
„Jóváhagytuk az EU-ban az Orosz Központi Bank befagyasztott eszközeiből származó bevételek felhasználását Ukrajna megsegítésére” – jegyezte meg a miniszter.
Lipavský szerint csak az idén 3 milliárd euróról van szó. 90%-uk a fegyveres erők segítségére megy.
„Oroszországnak meg kell térítenie a háború által okozott károkat” – zárta szavait.
Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében – írta közleményében az uniós tanács hétfőn.
Az uniós tagállamok kormányainak képviselőit magában foglaló testület brüsszeli közleménye szerint a jóváhagyott KAP-felülvizsgálat egyensúlyt teremt a jelenlegi uniós agárárpolitika környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvései fenntartása és a mezőgazdasági termelők aggodalmainak kezelése között.
A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások tekintetében a felülvizsgálat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ideiglenes és célzott eltéréseket engedélyezzenek bizonyos feltételességi követelmények alól olyan előre nem látható éghajlati viszonyok esetén, amelyek megakadályozzák a mezőgazdasági termelőket azok teljesítésében.
Az uniós mezőgazdasági termelők nem lesznek kötelesek szántóterületük bizonyos részét parlagon hagyni. Önkéntes alapon dönthetnek úgy, hogy szántóterületük egy részét parlagon hagyják, vagy új növényeket ültetnek rajtuk. A gazdálkodókat ugyanakkor arra ösztönzi, hogy tartsák fenn a biodiverzitás szempontjából előnyös, nem termelő területeket. A vetésforgó emellett a növénytermesztés diverzifikációját is lehetővé teszi a rendszeres aszálytól vagy túlzott csapadéktól sújtott területeket birtokló gazdálkodók számára, hogy könnyebben megfeleljenek a vonatkozó követelménynek – írták.
A tagállamok mentesíthetnek bizonyos növényeket, talajtípusokat vagy gazdálkodási rendszereket a talajművelésre vonatkozó követelmények betartása alól.
Ezek területét korlátozni kell, és csak akkor lehet létrehozni, ha konkrét problémák megoldásához szükségesnek bizonyulnak. A felülvizsgálat a 10 hektárnál kisebb területen tevékenykedő mezőgazdasági üzemeket mentesíti a feltételességi követelmények betartásával kapcsolatos ellenőrzések és szankciók alól, ami csökkenti az ellenőrzésekkel kapcsolatos adminisztratív terheket a kistermelők számára, akik a KAP kedvezményezettjeinek 65 százalékát teszik ki – írták.
A felülvizsgálat biztosítja, hogy az uniós országok mostantól állandó jelleggel, évente kétszer módosíthassák KAP-stratégiai terveiket, szemben a jelenlegi egyszeri módosítási lehetősséggel. Ez – írták – nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a változó feltételek kezeléséhez.
A rendelet kihirdetését követően azonnal hatályba lép – tájékoztattak. A mezőgazdasági termelők a 2024-es igénylési évre visszamenőleges hatállyal alkalmazhatják a környezetvédelmi feltételekhez kapcsolódó egyes új szabályokat – tették hozzá.
Az Európai Unió Tanácsa további egy évvel meghosszabbította annak az ideiglenes kereskedelmi rendeletnek a hatályát, amely szerint Ukrajna és Moldova túlnyomórészt vámok és mennyiségi korlátozások nélkül hozhatja be az Európai Unióba a termékeit, köztük a mezőgazdasági termékeket további egy éven át – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.
Az ukrán mezőgazdasági termékekre kivetett behozatali vámok és kvóták felfüggesztése 2025. június 5-ig, a moldáv termékekre kivetett behozatali vámok és kvóták felfüggesztése pedig 2025. július 24-ig marad érvényben.
Az új rendelet értelmében az Európai Bizottság sürgős intézkedéseket hozhat, és bármilyen általa szükségesnek ítélt intézkedést elrendelhet, amennyiben az ukrán behozatal, különösen a mezőgazdasági termékek uniós behozatala miatt jelentős zavar keletkezik az EU, illetve a tagállamok piacain.
Az ideiglenes kereskedelmi liberalizációs intézkedések meghosszabbítása mellett az EU védelmet biztosít az uniós mezőgazdasági termelőknek, ugyanis az Európai Bizottság vészfékmechanizmust vezet be a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében. Ha e termékek behozatala meghaladja a 2021 második felében, valamint 2022 és 2023 egészében feljegyzett behozatali mennyiségek átlagát, a vámok újra kivethetők lesznek.
Az új szabályokról szóló megállapodás részeként az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy hamarosan tárgyalásokat kezd Ukrajnával a kereskedelem tartós liberalizációjáról.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió Tanácsa további egy évvel meghosszabbította annak az ideiglenes kereskedelmi rendeletnek a hatályát, amely szerint Ukrajna és Moldova túlnyomórészt vámok és mennyiségi korlátozások nélkül hozhatja be az Európai Unióba a termékeit, ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1715675160 [modified] => 1715632793 ) [title] => Az EU újra meghosszabbította az ukrán és a moldáv termékek korlátozások nélküli uniós behozataláról szóló szabályokat [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48561&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 48561 [uk] => 48556 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 48562 [image] => Array ( [id] => 48562 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ep.jpg [original_lng] => 244570 [original_w] => 1200 [original_h] => 630 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ep-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ep-300x158.jpg [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ep-768x403.jpg [width] => 768 [height] => 403 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ep-1024x538.jpg [width] => 1024 [height] => 538 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ep.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ep.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ep.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1715622013:12 [_thumbnail_id] => 48562 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1078 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 1593 [1] => 41 [2] => 17 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Sürgős [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 179 [1] => 78722 [2] => 260751 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => ukrán termékek [2] => vámmentes áruk ) ) [4] => Array ( [id] => 48209 [content] =>
Jelentős veszteségeket halmoz fel a Bulgargaz bolgár állami gázipari vállalat, ami a BOTAŞ török állami gáztársasággal kötött megállapodásnak köszönhető. Az Európai Bizottság eközben azt vizsgálja, hogy a vállalat terít-e orosz gázt az Európai Unióban.
Vlagyimir Malinov bolgár energiaügyi miniszter és török kollégája, Alparslan Bayraktar szombaton találkoztak Isztambulban. Malinov azért utazott Törökországba, hogy felmondja a BOTAŞ és a Bulgargaz közötti megállapodást, de a törökök erre nem mutattak hajlandóságot. A bolgár hatóságok már több mint fél éve próbálják új feltételekhez szabni a megállapodást, de a szombati találkozó újabb fiaskóval végződött.
A Bulgargaz és a BOTAŞ közötti szerződés 2035-ig évi 1,85 milliárd köbméter gáz lekötését írja elő a török LNG-termináloktól a bolgár határig a transzbalkáni gázvezetéken keresztül. A szerződést vizsgáló bolgár parlamenti bizottság jelentése szerint a megállapodás kedvezőtlen Bulgária számára, ezért felülvizsgálatra küldték az Európai Ügyészséghez.
A parlamenti bizottság jelentése kitér arra is, hogy a Bulgargaz félmillió dollárt fizet naponta a török gázóriásnak, viszont nem használja ki a szerződésben rögzített kapacitást, és a Bulgargaz épp ezért évente több százmillió dollárt veszíthet. Megjegyzik: a vállalat az utóbbi két évben közel 300 millió dollárt költött el úgy, hogy abból nem származott később bevételük.
Az Euractiv emlékeztet: a két vállalat közötti szerződést 2023. január 3-án Szófiában írta alá Denitza Zlateva, a Bulgargaz vezérigazgatója és Burhan Özdcan BOTAŞ-vezér a két ország akkori energiaügyi minisztere, Rosen Hristov és Fatih Dönmez jelenlétében. Bulgáriában akkor a Rumen Radev elnök által kinevezett ideiglenes kormány volt hatalmon.
Alekszandr Nikolov volt energiaügyi miniszter a bolgár Segának nyilatkozva azt mondta, hogy a Bulgargaz szerinte csődben van, és hogy csak az azerbajdzsáni gázra vonatkozó hosszú távú szerződés mentheti meg a felszámolástól. Hozzátette: a török vállalattal kötött szerződés csak egy epizód a bolgár energiaszektor hanyatlásának.
A szombati találkozó után kiadott közlemény szerint a hanyatlás tovább folytatódhat, ugyanis Malinov és Bayraktar bejelentették, hogy a bolgárok ugyan felülvizsgálnák a megállapodást, de a török fél ebben a formában folytatná az együttműködést.
Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága októberben vizsgálatot indított a hétvégén is tárgyalt szerződéssel kapcsolatban, és tájékoztatást kért azokról a megkötött vagy aktuálisan tárgyalt szerződésekről, melyek alapján a Bulgargaz elosztóként vagy forgalmazóként vesz részt Bulgária gázellátásában, vagy máshol az Európai Unióban.
Akkor azt mondták: a nyomozás oka annak a gyanúja, hogy a Bulgargaz lehet az egyetlen olyan cég az EU-ban, amely a török infrastruktúrán keresztül vásárol földgázt, és így orosz gázt értékesít az Unió térségébe.
[type] => post [excerpt] => Jelentős veszteségeket halmoz fel a Bulgargaz bolgár állami gázipari vállalat, ami a BOTAŞ török állami gáztársasággal kötött megállapodásnak köszönhető. Az Európai Bizottság eközben azt vizsgálja, hogy a vállalat terít-e orosz gázt az Európai U... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1714482300 [modified] => 1714479125 ) [title] => Orosz gázt is adhat el az EU-nak a csődközelben lévő bolgár gázóriás [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48209&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 48209 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 48210 [image] => Array ( [id] => 48210 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/r-9.jpg [original_lng] => 109614 [original_w] => 980 [original_h] => 551 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/r-9-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/r-9-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/r-9-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/r-9.jpg [width] => 980 [height] => 551 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/r-9.jpg [width] => 980 [height] => 551 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/r-9.jpg [width] => 980 [height] => 551 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/r-9.jpg [width] => 980 [height] => 551 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1714468854:4 [_thumbnail_id] => 48210 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 1446 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 250517 [1] => 179 [2] => 26719 ) [tags_name] => Array ( [0] => Bulgargaz [1] => Európai Unió [2] => orosz gáz ) ) [5] => Array ( [id] => 48127 [content] =>
Az európai gazdatüntetések hatására az Európai Parlament jóváhagyta a Közös Agrárpolitika (KAP) egyszerűsítését, amely elsősorban a gazdálkodók terheinek mérséklését szolgálja – ismerteti az Agrárminisztérium (AM) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Közleményében az AM kifejti: az európai uniós gazdatársadalom elégedetlensége és a KAP Stratégiai Tervek végrehajtása első évének tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a stratégiák hatékony megvalósításához kiigazításokra van szükség. Ezekhez felül kellett vizsgálni és egyben egyszerűsíteni a szabályozást, hogy a tagállamok a mezőgazdasági termelők valódi igényeihez igazíthassák a támogatási rendszerüket, nagyobb rugalmasságot adva a gazdálkodási tevékenységek eredményes elvégzéséhez. Figyelembe kell venni ugyanis az ágazat szereplőit sújtó növekvő kihívásokat, amelyek elsősorban az időjárás kiszámíthatatlanságában, a piaci és a gazdasági bizonytalanságokban érhetők tetten.
Az Európai Parlament döntése nyomán a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy szabályaikat akár már a 2024-es kérelmezési időszakban úgy alkothassák meg, hogy azok nagyobb mozgásteret adjanak a gazdálkodók számára a termelési gyakorlataik megvalósításához – írják a közleményben. Emlékeztetnek: Magyarország a javaslatában megfogalmazottaknak már számos alkalommal és idejében hangot adott, ám e meglehetősen kései döntés nyomán most végre érvényre is juttathatja azokat az idei esztendőtől, amelyekre még módja van.
Jelentős eredmény, hogy a magyar javaslatok kulcselemei közül számos elfogadásra került – mutat rá az AM. Ilyen például az, hogy a kisgazdaságokra aránytalan terhet rovó ellenőrzéseket és szankciókat két év alatt kivezetik. További eredmény, hogy a termeléskorlátozó és így az orosz–ukrán termeléssel szemben jelentős versenyhátrányt okozó parlagoltatást ki lehet vezetni a kötelező támogatási feltételek közül, miközben azok számára, akik környezeti, vagy gazdasági megfontolásból önként vállalják, támogatott lehetőségként megmarad.
Magyarország idén másodszor tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét egy kihívásokkal teli időszakban. Varga Mihály, a magyar Pénzügyminisztérium vezetője a PM közleménye szerint kiemelte, hogy a minisztérium szakértői felkészültek az elnökség egyik fontos feladatára, ami az uniós költségvetés 2025-ös elkészítése. A demográfiai és versenyképességi kihívások is fontos területei lesznek az elnökség munkájának.
A tárcavezető kiemelte: a magyar elnökség során válaszokat kell találni az Európai Unió versenyképességének növelésére. Mint mondta: az unió folyamatosan veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben, a folyamat a járvány és a háború alatt felgyorsult.
A magyar EU-elnökség ezért nagy hangsúlyt fordít majd az európai versenyképességre, hogy érdemben csökkenjen az unió és versenytársai közötti növekedési és innovációs szakadék.
Varga Mihály kijelentette: „kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a demográfiai problémáknak, amelyek alapjaiban határozhatják meg a kontinens jövőjét, a kedvezőtlen népesedési folyamatok megfordítása ma az egyik legnagyobb kihívás. A kormány ezért is elkötelezett a családok támogatásában: a magyar családtámogatási rendszer sikeres, az Európai Unión belül a magyar családtámogatási arány a legmagasabb a GDP-hez képest”.
Mint fogalmazott: a magyar álláspont szerint az uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia Európa biztonságáért, növelni kell a védelmi kiadásokat, erősíteni kell a határvédelmet. A folyamatban lévő háborús konfliktusok mellett a migrációs nyomás is fokozatosan növekszik, amelyet nem menedzselni, hanem megállítani kell, és ennek terheiben növelni szükséges az uniós szerepvállalást.
A felek egyeztettek a vámunió reformjáról is, a magyar elnökség alatt egy új uniós vámhatóság és vámadatközpont jöhet létre, amely az e-kereskedelem új kihívásaira adhat választ – ismertette a Pénzügyminisztérium közleménye.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta azt a megállapodást, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy túlnyomórészt vám- és mennyiségi korlátozás nélkül exportálja termékeit az Európai Unióba, ideértve a mezőgazdasági termékeket is, egy további évig. Erről az uniós parlament tájékoztatta a nyilvánosságot kedden.
A strasbourgi közlemény szerint az EP-képviselők 428 szavazattal, 131 ellenszavazat és 44 tartózkodás mellett támogatták az ukrán mezőgazdasági termékekre kivetett behozatali vámok és kvóták felfüggesztésének meghosszabbítását 2025. június 5-ig, hogy – mint kiemelték – támogassák Ukrajnát a folytatódó háború közepette.
Az új rendelet értelmében az Európai Bizottság sürgős intézkedéseket hozhat, és bármilyen általa szükségesnek ítélt intézkedést elrendelhet, amennyiben az ukrán behozatal, különösen a mezőgazdasági termékek uniós behozatala miatt jelentős zavar keletkezik az EU, illetve a tagállamok piacain.
Közölték, az ideiglenes kereskedelmi liberalizációs intézkedések meghosszabbítása mellett az EU védelmet biztosít az uniós mezőgazdasági termelőknek, ugyanis az Európai Bizottság vészfékmechanizmust vezet be a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében. Ha e termékek behozatala meghaladja a 2021 második felében, valamint 2022 és 2023 egészében regisztrált mennyiség átlagát, a vámok újra kivethetők lesznek. Az új szabályokról szóló megállapodás részeként az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy hamarosan tárgyalásokat kezd Ukrajnával a kereskedelem tartós liberalizációjáról, és az Európai Parlamentet továbbra is bevonja a tárgyalási folyamatba – írták.
A jelenleg érvényes kereskedelmi intézkedések június 5-én hatályukat vesztik. A rendeletet az EP jóváhagyását követően most az Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia, az új rendelet ezt követően azonnal hatályba léphet.
Andrej Babis volt cseh miniszterelnök szövetségese olyan manőverrel próbálkozik, amely felboríthatja a törékeny kompromisszumot, és Kijevet pácban hagyhatja. Martin Hlavácek csütörtökön az Európai Parlament valamennyi tagját arra kérte, hogy csatlakozzanak hozzá, és nyújtsanak be olyan módosító indítványokat, amelyek a kereskedelem liberalizálására irányuló intézkedések megújításának részeként tovább szigorítanák az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozásokat.
A lépés közvetlenül a jövő keddi strasbourgi plenáris szavazás előtt történt, amelyen az EP-képviselőknek gyorsított eljárásban kellett volna elfogadniuk a meghosszabbítást. Ha a liberális Renew képviselőcsoporthoz tartozó Martin Hlavácek elegendő támogatást kap, az megakasztaná a folyamatot, mivel a parlament hamarosan szünetre vonul a június eleji európai választások előtt. Ekkor jár le Ukrajna jelenlegi piaci hozzáférése – írja a Politico.
Ez egy újabb fordulat abban a történetben, amely már többször is konfliktust szült az Európai Bizottság, a kormányok és a törvényhozók közt.
„A háromoldalú tárgyalások nem vezettek az uniós mezőgazdasági termelők számára kielégítő eredményre. Módosításaink jelentősen hozzájárulhatnak a gazdák életkörülményeinek javításához, és kiküszöbölhetik a bizottság eredeti javaslatának hiányosságait” – írta Martin Hlavácek, utalva az európai intézmények közötti egyeztetésekre.
Komoly viták kereszttüzében
Az Európai Parlament, az EU Tanácsa és a Bizottság között az elmúlt hetekben jelentős huzavona alakult ki a kijevi mezőgazdasági termékek exportjának a blokk piacaira történő korlátozásáról. Ahhoz, hogy az intézkedések törvényerőre emelkedjenek, a három intézménynek meg kell állapodnia a végleges szövegben.
A március végi első megállapodás gyorsan meghiúsult, mivel egyes országok – a gazdáik nyomásának engedve élükön Lengyelországgal és Franciaországgal – arra törekedtek, hogy több termékre vonatkozóan alacsonyabb határértékek alapján számítsák ki az importkorlátokat.
Putyin gabonaexport offenzívája
Martin Hlavácek a felelősséget a tanácsra hárította, amely az EU 27 tagállamát képviseli. „A tanácsnak mindig lehetősége van arra, hogy elfogadja a módosításaimat, és úgy gondolom, hogy ez egy nagyon szelíd és ésszerű javaslat” – mondta a Politicónak. A cseh politikus szerint felelőtlenség lenne hagyni, hogy az intézkedések teljesen elbukjanak.
A továbbiakban azzal érvelt, hogy módosításai kedvezőek lennének Ukrajna számára, ugyanakkor segítenének megakadályozni a nyersanyagárak leromlását az EU-ban. A képviselő visszautasította azt a felvetést, hogy módosító javaslata az utolsó pillanatban történt volna, ő már hónapok óta követelte a változtatásokat.
A piaci elemzők szerint nincs bizonyíték arra, hogy az ukrán import lenne a fő oka az alacsony uniós mezőgazdasági nyersanyagáraknak. Ehelyett azt mondják, hogy Oroszország olyan gabonaexport-offenzívát indított, amely szabadesésbe taszította az árakat a világpiacokon.
Hlavácek módosításait gyorsan elítélték a Renew európai parlamenti képviselőtársai, valamint a jobbközép Európai Néppárt részéről is többen. A cseh törvényhozó ugyanezeket a módosításokat már korábbi szavazásokon is benyújtotta, ahol azonban csak a képviselők egy kis csoportja támogatta azokat. Amennyiben a módosítások most átmennek, úgy visszaállnak a háború előtti vámok.
Az Európai Beruházási Bank és a Közösségfejlesztési, Területi és Infrastrukturális Minisztérium megállapodást kötött, amely további 5 millió euró elkülönítését írja elő az ukrán kórházak korszerűsítésére. Erről az Újjáépítési Minisztérium sajtószolgálata számolt be.
Amint arról beszámoltunk, az Európai Beruházási Bank (EBB) és a Közösségfejlesztési, Területi és Infrastrukturális Minisztérium új megállapodást kötött, amelynek célja az energiahatékonyság és a katonai akciók következményeinek felszámolása terén szükséges intézkedések végrehajtásának támogatása az egészségügyi szektorban.
A megállapodás 5 millió eurós beruházási támogatást irányoz elő a Kelet-Európai Energiahatékonysági és Környezetvédelmi Partnerség (E5P Fund) keretéből.
Feltételezések szerint a támogatási forrásokat károk helyreállítására, óvóhelyek építésére, ivóvízellátó állomások telepítésére, világítás, kommunikációs vezetékek és szellőzés korszerűsítésére fordítják.
