Ukrajnának 20 milliárd dollárt kell bevonnia a fegyvergyártás fokozására, csak így tudja visszaverni Oroszországot – mondta Herman Szmetanin, az ország stratégiai iparért felelős minisztere.
Az ország védelmi ipara sokat fejlődött, a finanszírozás azonban továbbra is a szűk keresztmetszet.
A kedvezőtlen helyzet most az, hogy tőke híján kihasználatlan kapacitások is vannak a szektorban. Tény, hogy Ukrajna saját erejéből csak a katonai termelési igény felét tudja finanszírozni.
A legtöbb szempontból nagyobb kapacitással rendelkezünk, mint amit a forrásaink segítségével ki tudunk használni – mondta Szmetanin a davosi világgazdasági fórumon.
Kijev közben keresi a finanszírozást: az úgynevezett dán modellre alapoznak, amelynek lényege, hogy a szövetséges kormányok fizetik az ukrán létesítményekben gyártott lőszert.
Az Ukrajnánál sokszorosan több erőforrással rendelkező Oroszország elleni küzdelem aszimmetrikus döntéseket és lépéseket igényel – mondta Szmetanin. Gyors fejlesztési kényszer is jeletkezik, ugyanis a fronton felmerülő igények szinte azonnali válaszokat követelnek, jó példa erre a katonai drónok gyors fejlesztése.
„Ahhoz, hogy ezt a csatát egyenlő feltételek mellett vívjuk meg Oroszországgal – mondta Szmetanin –, szoros viszonyban kell lennünk szövestégeseinkkel.”
Havi 2,5 milliárd ukrán hrivnyát osztanak szét az Ukrán Fegyveres Erők dandárjai között drónok vásárlására – írja az Unian Rusztem Umjerov védelmi miniszter sajtószolgálatára hivatkozva.
A tárcavezető közlése szerint decemberben a védelmi minisztérium 1,1 milliárd hrivnyát utalt át közvetlenül a fegyveres erők harcoló egységeinek drónok vásárlására.
Umjerov szerint ez lehetővé tette a dandárok igényeinek gyors kielégítését és a központi irányítás diverzifikálásának növelését.
„Elemeztük ezt a tapasztalatot, és úgy döntöttünk, hogy a kezdeményezést megnöveljük. Ma a Miniszteri Kabinet támogatta a védelmi minisztérium javaslatát. Mostantól kezdve havonta 2,5 milliárd hrivnyát osztanak szét a fegyveres erők dandárjai között drónok beszerzésére. Az egységparancsnokok ezeket a pénzeszközöket a frontfeladatok elvégzéséhez leghatékonyabb drónok megvásárlására használhatják majd fel. Ez egy újabb lépés afelé, hogy a legrugalmasabb rendszert hozzuk létre, ami biztosítja a hadsereg számára mindazt, amire szükségük van Ukrajna védelméhez” – mondta a miniszter.
A megválasztott elnök eskütételét és az esemény biztonságát közpénzből fizetik, de a ceremóniát számos más esemény is övezi, amit adományokból finanszíroznak. Trump megdöntötte a saját korábbi rekordját, több mint 250 millió dollárt gyűjtött a beiktatására.
A megválasztott elnökkel korábban ellenséges hangnemet megütő vállalatok vagy épp a különböző területeken szabályozói változásokat forszírozó cégek is öntötték az adományokat a ceremóniára, amely így akár a legdrágább is lehet az amerikai történelemben.
A beiktatás pontos költségeit nehéz megállapítani, hiszen például az erre szánt közpénzek egy része nincs feltétlenül lebontva. A belbiztonsági minisztérium a ceremónia költségeit nemzetbiztonsági eseményként számolja el, ám ezen a könyvelési soron nem csak ez a nap szerepel.
Becslések szerint Trump első beiktatása nyolc évvel ezelőtt mintegy 200 millió dollárt emésztett fel, melynek jelentős részét tették ki a rendőri és a tömeget kontrolláló kiadások, de magánadományokból is összejött mintegy 100 millió dollár a beiktatást övező eseményekre.
A beiktatásra adományozók között olyan cégeket találhatunk, mint a Meta, a Pfizer, az OpenAI vagy az Amazon, de szólnak hírek arról is, hogy az Apple-vezér Tim Cook sem sajnál egymillió dollárt a ceremóniára. The New York Times (NYT) információi szerint így a beiktatásra szánt adományok elérték a 250 millió dollárt.
Az egyik legtöbb pénzt az XRP kriptovalutát kiadó Ripple adta, amely 5 millió dollárt sem sajnált a beiktatásra, igaz, ezt kriptóban ajánlották fel. A NYT írása után az adományozók körében feltűnt a Microsoft, az Apple és a HP is, míg az AP hírügynökség már 170 millió dolláros összegyűjtött összegről beszélt, ami a ceremóniáig akár a 200 millió dollárt is elérheti.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Hatalmas költségvetési hiányt ért el Románia. Az év utolsó két hónapjában pusztán hitelből finanszírozza magát, ami olyan rossz gazdaságpolitikára mutat, mint sehol máshol az unióban. Az ország sürgős pénzügyi reformokra szorul.
Aggasztó képet fest Románia államháztartásáról egy friss európai tanulmány. Az Agenda Austria kutatóintézet elemzése szerint az ország már október 24-én elköltötte teljes éves bevételét, így az EU-ban egyedülálló módon több mint két hónapot kizárólag hitelből finanszíroz. A 8 százalék fölé várható költségvetési hiány és a növekvő adósságteher sürgős gazdasági reformokat sürget, miközben más uniós országok jóval felelősebb gazdálkodást folytatnak – írja a Magyar Nemzet a Maszol cikke alapján.
Aggasztó helyzetben van Románia
Egy friss tanulmány szerint Románia pénzügyi helyzete az Európai Unióban a legsúlyosabb. Az ország már október 24-én elköltötte az idei teljes költségvetési bevételeit, így az év fennmaradó részében hitelekből él.
A tanulmány készítői szerint ez meggyengült költségvetési helyzetet demonstrál. Rámutattak, hogy más tagállamok is küzdenek hasonló problémákkal, de nem ilyen mértékben, mint Romániában.
Románia jelenlegi gazdálkodása olyan, mint egy nagy lábon élő dzsentrié, akinek lyukas a nadrágja és a cipőtalpa. Az ország sürgős pénzügyi reformokra szorul, ha el akarja kerülni a további eladósodást és gazdasági nehézségeket.
Az idei román költségvetési hiány várhatóan meghaladja a 8 százalékot, és mintegy 150 milliárd lej hitelt (30 milliárd euró) kell felvennie a kiadások fedezésére. Emellett a korábbi hitelek kamatai is tetemes terhet rónak az országra, idén körülbelül 37 milliárd lejt (8 milliárd eurót) emésztenek fel.
Rettenetes pénzek mozdulnak meg egy-egy kampányidőszakban, de vajon honnan, kiktől érkezik a támogatás? Ahhoz, hogy valamelyik jelöltből az Egyesült Államok elnöke legyen, sok pénzre van szüksége. Ennek megszerzésére viszont különböző lehetőségek állnak rendelkezésre.
A jelöltek a saját vagyonukból is kampányolhatnak, vagy elfogadhatnak pénzadományokat támogatóktól.
Egy másik lehetséges mód a politikai akcióbizottságoktól (PAC), vagy super PAC-től érkező támogatás.
Végül lehet szerezni kormányzati támogatást is, azonban ennél nagyon szigorúan szabályozott, hogy mire lehet felhasználni, ezért az elmúlt időszak választásainak nagyágyúi nem éltek ezzel a lehetőséggel.
Mennyi pénzből kampányol Kamala Harris?
A demokrata elnökjelölt – szeptember 30-ig – mintegy 906 millió dollárt kalapozott össze – idézi a Deutsche Welle az OpenSecrets összesítését. Ez egyébként egy washingtoni székhelyű nonprofit szervezet, amely leköveti és láthatóvá teszi a választási kampányokra fordított pénzek útját. A Harris számára most rendelkezésre álló összegben benne van már az is, amit a jelenlegi elnök, a mégsem újrázó Joe Biden júliusi visszalépéséig szedett össze.
Ehhez jön még 359 millió dollár, amit különböző támogatói csoportok gyűjtöttek össze, így tehát Kamala Harris 1 milliárd 270 millió dollárból finanszírozhatja kampányát. Ennek 56 százaléka nagy összeggel támogató donoroktól érkezett, míg a fennmaradó 44 százalék átlagemberek, általában 200 dollár alatti támogatásaiból áll össze.
Mennyi pénzből kampányol Donald Trump?
A republikánus jelölt kevesebbet szedett össze saját maga, mint Harris. Trump támogatása elérte a 367 millió dollárt, azonban külső csoportoktól még bejött 573 millió, így végül 940 millió dollár áll kampánya rendelkezésére – olvasható az OpenSecrets összesítésében.
Donald Trump nagyon sokat köszönhet hipergazdag támogatóinak, hiszen ők adták össze ennek a pénznek a 68 százalékát. Olyanokra érdemes gondolni, mint például Elon Musk. A milliárdos üzletember eddig legalább 75 millió dollárt juttatott az America PAC-nek, amely a Donald Trump visszatérését támogató törekvések egyik kulcsfontosságú csoportja.
Pénz kell a kongresszusi kampányokra is
Az Egyesült Államok törvényhozó testülete a Kongresszus, amely két házból áll: a Szenátusból és a Képviselőházból. A 100 fős Szenátus 34 helyére választanak most novemberben új szenátorokat, illetve a teljes, 435 fős Képviselőház is megújul. Az OpenSecrets számításai szerint a szenátorok saját kampányukra összesen mintegy 1 milliárd 380 millió dollárt szedtek össze, míg a képviselőjelöltek 1 milliárd 780 millió dollárból kampányolhatnak.
A kampányfinanszírozásra fordítható pénzek fontosak, de nem biztos, hogy mindig a nagyobb büdzséből gazdálkodó jelölt nyer – ezt már Dan Mallison, a közpolitika és a közigazgatás professzora mondja. Viszont elismeri, hogy a nagy támogatások ma már elengedhetetlenek, de emellett fontos, hogy a jelöltek, a pártok, a politikai akcióbizottságok és más szervezetek külön-külön is mennyit hoznak be.
Kik támogathatják az elnökjelölti kampányokat?
Ennek is szigorú szabályai vannak. A Szövetségi Választási Bizottság (FEC) határozta meg, hogy kik támogathatnak, és kik nem. Csak amerikai állampolgárok vagy zöld kártyával rendelkezők támogathatnak pártokat, illetve elnökjelölteket, tehát külföldiek egyáltalán nem vehetnek részt ebben. C égek sem adományozhatnak pénzt közvetlenül szövetségi kampányra, így elnökválasztásra sem, a tulajdonosoknak és a munkavállalóknak ezt a saját zsebükből kell megtenniük.
Szigorúan szabályozott az is, hogy a képviselőket mennyi pénzzel lehet támogatni: egy magánszemély egy jelöltnek összesen 2600 dollárt adhat. Viszont a már korábban említett PAC-ek, vagy super PAC-ek, olyan szervezetek, amelyek összegyűjtik az adományokat, és összehangoltan, célzottan juttatják el a pénzt a jelölteknek.
Általában van PAC-je a nagy cégeknek, de vezető politikusoknak is lehet ilyenje. A PAC kezelte adományokra ugyanolyan szigorú szabályok vonatkoznak, mint a magánszemélyekre: egy PAC egy jelöltnek például 5000 dollárt adhat. Viszont 2010-ben változtak a dolgok, mert az amerikai Legfelső Bíróság úgy döntött, hogy független szervezetek, bár politikai kampányokat és jelölteket a korrupció elkerülése miatt közvetlenül nem támogathatnak, azonban politikai célokra, ügyekre, vagyis mondjuk a választások eredményének befolyásolására annyit költhetnek, amennyit csak akarnak.
Decembertől az ukránok egyszeri anyagi támogatást kapnak, a folyósításhoz az állam korábban létrehozott programok forrásait használja fel – jelentette ki vasárnap Olekszij Szobolev, a gazdasági miniszter első helyettese az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tárcavezető-helyettes emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök a péntek esti videoüzenetében jelentette be, hogy december 1-től kezdődően minden ukrán állampolgár fejenként Ezer hrivnyát kap. A közvélemény azonban elkezdte számolni, hogy mennyi pénzt költenek el, és honnan veszi a pénzt az állam erre a programra tette hozzá.
„Most helytelen lenne megnevezni a pontos összeget. Az ePidtrimka korábbi verziója a covid idején 8 milliárd hrivnyába került. A program végső összege erre a 3 téli hónapra attól függ, hogy hány ukrán szeretné ezt igénybe venni” – magyarázta a miniszterhelyettes. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a költségvetésből új forrás nem kerül elkülönítésre. Ehelyett olyan forrásokat használnak fel, amelyeket korábban különböző támogatási programokra osztottak ki – mondta.
„Ezek nem új források. Ezek a meglévő programok forrásai, amelyeket át fogunk irányítani. Ezek olyan források, amelyeket idén nincs időnk felhasználni. Ráadásul ezeket a forrásokat biztosan nem tudnánk a hadseregnek átirányítani, mert ezeket a forrásokat adományozók juttatták a költségvetésünkbe, és van egy feltétel – katonai kiadásokra nem fordíthatók” – magyarázta Olekszij Szobolev.
Ukrajna évente több mint 3 millió különböző típusú drónt tud gyártani, amihez finanszírozásra van szükség, beleértve a partnerek segítségét is – számolt be az rbc.ua hírportál Hanna Hvozgyar stratégiai ipari miniszterhelyettesre Szuszpilne tévécsatornának tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a miniszterhelyettes elmondta: „Elég nagy gyártókapacitásunk van, ma több mint 3 millió drónt tudunk gyártani különféle típusokból. Ehhez finanszírozásra van szükségünk.” Mint megjegyezte, az állam csak részben tudja fedezni az ilyen nagyszámú drón előállításához szükséges igényt. A többi szükségletet nemzetközi partnerek fedezi – tette hozzá. Úgy vélte, Kanada megvásárolja az ukrán gyártmányú drónok egy részét az ukrán védelmi erők számára, amiről jelenleg folynak a tárgyalások más országokkal, elsősorban Nagy-Britanniával.
„Mind az állami, mind a magánkapacitások révén kellőképpen fejlődtünk a különböző típusú drónokhoz való termékek előállítása tekintetében. Több mint egymillió drón – egyértelmű, hogy több mint egymillió lőszerre van szükségük” – mutatott rá Hanna Hvozgyar.
Szerhij Marcsenko, Ukrajna pénzügyminisztere, az RBK-Ukraina hírportálnak adott interjújában elmondta, hogy a háború minden egyes napja több mint 120 millió eurónak megfelelő összegbe kerül az országnak.
Elmondta, hogy a biztonság és a védelem költségei havi több mint 3,7 milliárd eurónak megfelelő összegre rúgnak. Az idei éves költségvetésből pedig még nagyjából 11 milliárd euró hiányzik a kiadások fedezéséhez, amelynek nagy részét adóemeléssel kívánják előteremteni.
A háború több mint két évvel ezelőtti kezdete óta Ukrajna költségvetésének közel felét külföldi hitelekkel és támogatásokkal finanszírozza.
A kormány nemrégiben terjesztette be a jövedelemadó mellett fizetendő, 2014-ben bevezetett védelmi illeték 1,5 százalékról 5 százalékra emelésérő szóló törvénytervezetet. Emellett 15, illetve 30 százalékos védelmi illetékkel tervezik sújtani a gépkocsi- és ékszervásárlásokat is.
Médiajelentések szerint a törvénytervezet bejelentését követően jelentős mértékben megemelkedett az új autók értékesítése az országban.
A Nemzetközi Valutaalap csapata július 16-án kezdte meg munkáját Kijevben – közölte Vahram Sztepanjan, az intézmény állandó ukrajnai képviselője, számolt be a Ragyio Szvoboda.
„A Gavin Gray vezette IMF-szakértői csapat ma Kijevben találkozik az ukrán hatóságok képviselőivel és más partnerekkel. A megbeszélések középpontjában a kormány folyó év második félévére vonatkozó adó- és költségvetési tervei, valamint a középtávú kilátások állnak” – mondta.
Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kötött memorandum szerint a 2024. évi tavaszi orosz támadások miatt az energiarendszerben keletkezett károkat a DTEK és más energiacégek a saját forrásaikból javítják ki – számolt be az rbc.ua hírportál az IMF jelentésére hivatkozva.
Az IMF-fel kötött memorandum szerint „a 2024-es tavaszi támadások következtében az energiarendszerben keletkezett kár összege több mint 1 milliárd dollár, és ezt valószínűleg az érintett cégek (DTEK és az állami energetikai vállalatok) fedezik a forgótőke és a potenciális adományozói támogatás terhére.” Ebben az esetben ennek korlátozott hatása lesz a 2024-es állami költségvetésre. Az IMF 1 milliárd dollárra becsüli az energiarendszerben a tavaszi támadások által okozott károkat.
2024 tavaszán Oroszország 8 hatalmas támadást hajtott végre az ukrán energiarendszer ellen. Az IMF szerint az ukrán hőerőművek 80%-a és a vízerőművek 40%-a megsemmisült. 9 GW teljesítmény veszett el 12 GW átlagfogyasztás mellett.
Ennek eredményeként jelentős áramhiány alakult ki, ami arra kényszeríti az Ukrenerhót, hogy korlátozza az ipari és háztartási fogyasztók áramfelhasználását, hogy megakadályozza az energiarendszer összeomlását.
