Lengyelországban éves szinten gyorsult, havi összevetésben lassult az infláció februárban – a statisztikai hivatal szerdán közölt végleges adatai szerint.
A februári éves szintű fogyasztói áremelkedés 18,4 százalékra gyorsult a januári 16,6 százalékról. Elemzői várakozások átlagában 18,7 százalék szerepelt a múlt hónapra.
Éves szinten a legnagyobb mértékben, 24 százalékkal az élelmiszerek és nem alkoholos italok ára emelkedett a januári 20,6 százalék után. A második legnagyobb drágulást a víz-, az áram- és a gázdíj, illetve az üzemanyagár együttese esetében jegyezték fel, 22,7 százalékost tavaly februárhoz viszonyítva a januári 21,6 százalékot követően.
Februárban a havi szintű fogyasztói áremelkedés 1,2 százalékra lassult a januári 2,5 százalékról. Elemzők 0,9 százalékos havi szintű inflációt vártak februárra. Lengyelországban 2022-ben 14,4 százalék volt az átlagos infláció.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Csehországban 17,5 százalékra emelkedett januárban az éves szintű infláció a decemberi 15,8 százalékról – közölte a Cseh Statisztikai Hivatal pénteken Prágában.
Az infláció növekedését elsősorban az energiaárak, a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás, valamint az élelmiszerek év eleji drágulása befolyásolta.
Havi szinten, decemberrel összehasonlítva a januári áremelkedés 6 százalékot tett ki.
„Az áram éves szinten 36,4 százalékkal, a földgáz 87 százalékkal, a fűtés és a melegvíz 44,7 százalékkal drágult” – mutatott rá Pavla Sedivá, a statisztikai hivatal szakigazgatója.
A cseh jegybank és a piaci elemzők várakozásai szerint a januári csehországi infláció az idei csúcsértéket jelenti, a következő hónapokban csökkenni fog és az év második felében tíz százalék alá esik. A jegybank az idei éves átlagos inflációt 10,8 százalékra, a pénzügyminisztérium pedig 10,4 százalékra várja. A tavalyi éves infláció értéke 15,1 százalék volt.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az ukrán Állami Statisztikai Szolgálat szerint 2022-ben a termékek és szolgáltatások ára átlagosan csaknem 23 százalékkal emelkedett Ukrajnában. Az élelmiszerárak összességében 27,1 százalékkal nőttek. Különösen a zöldségfélék (68,5 százalék) és a gyümölcsök (27,7 százalék) fogyasztói árának növekedése volt tapasztalható.
A drágulást elsősorban Herszon és Zaporizzsja megye termékeny földjeinek bombázása idézte elő, a háború előtt ezekről a területekről látták el szinte egész Ukrajna zöldség- és gyümölcsszükségletét. Az üzemanyag, a vetőmag és a műtrágya drágulása további kihívás elé állította a mezőgazdasággal foglalkozókat. Emellett a gazdálkodók egy részét az ország instabil helyzete is visszatartotta. A folyamatos áramszünetek a termény tárolását is megnehezítik.
Mi várható idén?
Bármilyen nehézségekbe ütközik is a zöldség- és gyümölcstermesztés, az ukrán kiskereskedők igyekeznek kielégíteni vásárlóik igényeit. Ezért szükség esetén aktívan keresnek és találnak alternatív szállítókat, figyelembe véve a fogyasztók kéréseit. A vezető áruházláncok arról számoltak be, hogy boltjaik polcain a tavalyi évhez képest alig változott a kínálat.
„Az ATB hálózat üzleteiben a zöldség- és gyümölcskínálat nem változott a tavalyi év azonos időszakához képest. A választék az üzlet földrajzi elhelyezkedésétől függően kis mértékben eltérhet. Tavaly is így volt” – fejtette ki a cég sajtószolgálata.
A Szilpo hálózat a thai mangótól, a marakujától és a papayától búcsúzott, emellett kismértékben növelték az import arányát olyan árukategóriákban, mint a paradicsom, uborka, káposzta.
Katerina Nyicsajeva, a Varus cég zöldség- és gyümölcsrészlegének igazgatója megjegyezte, hogy a hálózatnak nehézségei vannak olyan kategóriák ellátásában, mint az ukrán üvegházi zöldségek és zöldségfélék, ami az importtermékek arányának növekedésével járt. Hálózatukban jelenleg nem elérhető a retek és a zeller, amelyeket főként Herszon megyében termesztettek – fejtette ki Nyicsajeva. Hozzátette, hogy az ukrán beszállítók alacsony készlettel rendelkeznek sárgarépából és hagymából, ezeket a termékeket a közeljövőben valószínűleg importálni fogják.
Az árak emelkedése elkerülhetetlen
Az ukrán zöldség- és gyümölcspiacot markáns szezonalitás jellemzi: a betakarítás idején az árak alacsonyabbak, majd fokozatosan emelkednek.
„A tavasz közeledtével szezonálisan drágulni fognak a zöldségek és a gyümölcsök, ez a tendencia minden termékre érvényes lesz. Viszont például a burgonya és az alma ára – a jó termés miatt – lassabb ütemben emelkedik” – fejtette ki Szvitlana Litvin, az Ukrán Agráripari Klub (UKAB) elemzője. A káposzta és a sárgarépa viszont a szűkösebb kínálat miatt nagyobb mértékben drágulhat.
Elemzői becslések szerint január folyamán az alma 5,8 százalékkal, kilogrammonként 12,30 hrivnyára drágult. Az importmandarin és -banán ára 8,6 százalékkal, illetve 1,8 százalékkal 72,17 hrivnyára, illetve 70,45 hrivnyára nőtt kilónként. Ezzel szemben olcsóbb lett a narancs és a citrom.
Az ukrán agrárgazdasági intézet becslései szerint 2023. február végére a gyümölcsárak további 7-10 százalékos emelkedése várható, a zöldségek pedig 5-7 százalékkal drágulnak.
Nem lesz hiány
Bár a zöldségek és a gyümölcsök ára folyamatosan drágul, ezekből az élelmiszerekből nem kell hiányra számítani. Az agrárgazdasági intézet számításai szerint Ukrajnában a kínálat elegendő a lakossági kereslet kielégítésére, kizárólag hagymából lehet hiány.
„Idén mintegy harmadával kevesebb hagymát takarítottak be a termesztésre szakosodott Herszon megyében, emellett az Ukrajna által ellenőrzött területeken a kedvezőtlen időjárás miatt alacsony terméshozam és termékminőség is negatívan befolyásolta a mennyiséget” – fejtette ki Szvitlana Litvin.
Az elemző szerinte ezt a kérdést részben importtal lehet megoldani, ám ez elég drága lesz, ugyanis az EU-s országokban is drága a hagyma.
„Az előző évhez képest 2022-ben ugrásszerűen, mintegy 43 százalékkal nőtt a zöldségimport. Zöldséget elsősorban Törökországból és Lengyelországból szállítottak Ukrajnába. Jelentős mennyiségben importáltak paradicsomot, hagymát, fokhagymát, káposztát, sárgarépát, céklát és uborkát” – fogalmazott Olekszandr Hmelevszkij gazdasági szakértő. Véleménye szerint szintén már csak azért sem lesz hiány, ugyanis Ukrajna lakossága a háború miatt több millióval csökkent, hiszen sokan a kényszermigráció mellett döntöttek.
Nagymértékben emelkedett az elektromos áram ára a Skandináv térségben. Ez óriási áremelkedést és inflációt okozott az észak-európai régióban, különösen Finnországban.
„Öt eurócentes kilowattóra helyett 50 eurócentes kilowattóráért lehet csak vásárolni az áramot Finnországban, annak ugyanis jelentősen megnövekedtek a költségei. A finn kormány ennek ellenére a fiatalokat, a bérből és fizetésből élőket, a kisnyugdíjasokat nem támogatja, legalábbis eddig nem mutattak hajlandóságot erre”– számolt be róla az M1 helyi tudósítója.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Venezuelában 305 százalékra csökkent az infláció 2022 végére, a 2021 végi 660 százalékról – derül ki egy független venezuelai pénzügyi elemzőközpont (OVF) elemzéséből. A venezuelai központi bank utoljára tavaly októberben publikált inflációs adatokat. A hivatalos közlés szerint 2022-ben január és október között 119,4 százalék volt a pénzromlás mértéke.
Az elemzőközpont szerint az infláció havi üteme decemberben gyorsult, a novemberi 21,9 százalékról 37,2 százalékra nőtt, ami 22 hónapja a legmagasabb érték.
A dél-amerikai ország devizája, a bolívar a dollárral szemben 73 százalékkal gyengült tavaly. Venezuelában a legtöbb termék árát dollárban rögzítik és tüntetik fel az üzletekben. A legnagyobb áremelkedés a ruházati termékek és a háztartási eszközök árában volt mérhető, de jelentősen drágultak az éttermi szolgáltatások, valamint a szálláshelyek is. Az említett ágazatokban másfélszeresre emelkedtek az árak.
Az ügynökség szerint a bolívar tartós leértékelődése újabb hiperinflációs kihívás elé állíthatja a venezuelai gazdaságot. Legutoljára 2018-ban mértek hiperinflációt Venezuelában, akkor 130 százalék volt a fogyasztói árak emelkedésének üteme.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A zöldhasúval szemben 10,14 százalékkal esett az indiai rúpia az idén, így a legrosszabbul teljesítő ázsiai deviza lett. Ekkora mértékű gyengülés 2013 óta nem fordult elő.
Évtizedes távlatban nem csökkent annyit a rúpia, mint az idén.
Pénteken 82,72 rúpiát kellett adni egy amerikai dollárért, míg egy éve ilyenkor csak 74,33-at. A háttérben több ok áll. Egyrészt a dollár 2015 óta nem erősödött ekkorát globálisan, másrészt az orosz–ukrán háború miatti nyári olajárrobbanás következtében az indiai folyófizetési mérlegben rekordszintű hiány keletkezett.
A piaci szereplők szerint a deviza hamarosan ismét erősödésbe kezd, párhuzamosan a világpiaci olajárak csökkenésével. A helyzetet tovább javíthatja, hogy az indiai részvények továbbra is kedveltek a külföldi befektetők körében. Vannak azonban kockázatok is.
Ha a Fed a vártnál tovább tartja magasan a kamatlábakat és a fejlett gazdaságok lassulása elhúzódó recesszióvá válik, akkor az indiai export jelentősen visszaeshet, tovább rontva ezzel a külső egyensúlyt – mondta Raj Deepak Singh, az ICICI Securities kutatási vezetője.
A legtöbb kereskedő és szakértő a rúpia-dollár árfolyamot a 81,50–83,50 közötti sávba várja 2023 első negyedévében. A tőkebeáramlás mértéke meghatározó lesz ebből a szempontból. Ha javul is valamelyest a rúpia árfolyama, a régió sztrája a dél-koreai won és a thai bát lehet – mondta Christopher Wong, az OCBC Bank stratégája a Reutersnek.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Hozta a várt 50 bázispontos kamatemelést az EKB, Christine Lagarde további jelentős emeléseket ígért. A jegybank növelte az inflációs prognózisát, még 2025-ben sem csökken a 2 százalékos célra a fogyasztói árak növekedési üteme.
A vártnak megfelelően 50 bázisponttal, 2 százalékra emelte irányadó kamatát az Európai Központi Bank (EKB). A piacok a döntést megelőzően márciusra 2,75 százalékot áraztak, elemzők szerint viszont csak júniusra érheti el ezt a szintet a ráta. Christine Lagarde, az EKB elnöke háromnegyed 3-kor kezdi meg sajtótájékoztatóját, ezen a legfontosabb kérdés az lehet, hogy a jegybank milyen ütemezésben és tempóban kíván megszabadulni a gazdaságélénkítő kötvényvásárlási program során felhalmozódott állománytól.
A jegybank indoklása szerint folytatódnak a kamatemelések, az inflációs pálya felfelé mutató kockázatokkal terhes. A közlemény leszögezi: „További jelentős monetáris szigorítás szükséges ahhoz, hogy a 2 százalékos inflációs cél teljesüljön.”
Ezt Christine Lagarde is megerősítette sajtótájékoztatóján. Az indoklás szerint továbbra is marad az adatvezérelt monetáris politika, magyarul ez azt jelenti, hogy amíg az infláció nem közelít a cél felé, addig marad a szigor.
A gazdaságélénkítő program kapcsán felhalmozott kötvényállományt (APP) a jövő év márciusától havi 15 milliárd euróval csökkentik – egészen a második negyedév végéig –, főleg a lejáratok révén. Az ezt követő stratégiáról később hoznak döntést. Lagarde hangsúlyozta, hogy a fő monetáris politikai eszköznek továbbra is a kamatot tekintik, így valószínűsíthető, hogy a kötvényállomány leépítését nem használják „fegyverként”, csak kiegészíti a kamatpolitikát.
Az EKB jócskán felfelé módosította az inflációs előrejelzését, az idén éves átlagban 8,4 százalék lehet az infláció, ami jövőre 6,3 százalékra mérséklődik, majd 2024-ben 3,4, 2025-ben 2,3 százalék lehet, vagyis még akkor sem éri el az inflációs célt. Az élelmiszerek és az energia nélkül számolt maginflációt az idén éves átlagban 3,9 százalékra várja a jegybank, ami jövőre 4,2, 2024-ben 2,8, 2025-ben pedig 2,4 százalékra mérséklődik. Ezzel párhuzamosan a gazdasági növekedés fél százalék lehet jövőre, viszont az EKB szerint elkerülhető a recesszió, legalábbis éves szinten. Lagarde hangsúlyozta, hogy a kockázatok lefelé mutatnak. Az idei negyedik és a jövő évi első negyedévben átmeneti, enyhe gazdasági visszaesésre számít a központi bank.
A vártnál szigorúbb inflációellenes kiállás következtében erősödésnek indult az euró a dollárral szemben, a folyamatot felgyorsította, hogy Lagarde stabil és gyors kamatemeléseket ígért, ebből a továbbiakban is 50 bázispontos emelésekre lehet következtetni. „Szó sincs fordulatról az EKB monetáris politikájában” – hangsúlyozta Lagarde.
A tízéves olasz állampapírok hozamának alakulása (százalék)
A további szigorú kamatemelések hatására emelkedtek az eurózóna tagországainak államkötvényhozamai, főleg az olasz hozamok ugrottak meg. A tízéves olasz papír hozama a 3,9 százalékos szintekről 4,1 fölé ugrott. A német irányadó tízéves hozam az 1,9-es szintről 2 százalék fölé szaladt.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az inflációt elsősorban az élelmiszerárak folyamatos növekedése hajtja, éves szinten már 29 százalékos a drágulás mértéke – derül ki a vg.hu összeállításából.
Szlovákiában az éves szintű infláció tavaly január óta folyamatosan nő, és novemberben 15,4 százalékra emelkedett, ami 22 év óta a legmagasabb szint – derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR) adataiból. Északi szomszédunknál az inflációt elsősorban az élelmiszerárak folyamatos növekedése hajtotta, amik éves szinten 29 százalékkal lettek magasabbak.
A legnagyobb hatással a háztartások kiadásaira a kenyér és a gabonafélék árának csaknem 28, a hús ellenértékének 30, valamint a tej, a sajt és a tojás árának 30 százalék körüli emelkedése volt éves szinten. A villamosenergia- és gázárak év eleji változásai hosszú távon befolyásolják az inflációt. A szilárd tüzelőanyagok (szén, fa, lignit) ellenértéke 45 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
Az idén novemberben az áruk és szolgáltatások fogyasztói ára egy százalékkal volt magasabb havi szinten, és az áremelkedés átlagos szintje az idén hónapról hónapra 1,3 százalékot tett ki. Az élelmiszerek 2 százalékkal drágultak havi szinten. A háztartások kiadásaira a legjelentősebb hatást a kenyér és a gabonafélék ellenértékének 1,6 százalékos emelkedése gyakorolta. A tej, a sajt és a tojás ára 3,9 százalékkal lett magasabb, míg a húsféléké 1,5 , a zöldségeké pedig 1,8 százalékkal emelkedett. Októberhez képest csak a gyümölcsök ellenértéke csökkent, 1,3 százalékkal.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A jövő évi cseh költségvetés mintegy 295 milliárd koronás, a GDP 4,3 százalékának megfelelő hiánnyal számol, amelyet szerda este fogadott el a cseh parlament alsóháza, a képviselőház.
A parlamenti felsőház, a szenátus a költségvetés ügyében nem illetékes. A költségvetési törvény hatályba lépéséhez ezért már csak Milos Zeman államfő aláírására van szükség.
A jövő évi költségvetés hiánya 80 milliárd koronával (egy cseh korona= 1,69 hrivnya) alacsonyabb, mint az idei deficit, ami 375 milliárd korona, a GDP 4,6 százaléka lesz. Az egész napos vitában a kormánykoalíció az ellenzéki pártok egyetlen módosító javaslatát sem fogadta el.
A 200 tagú alsóházban a költségvetési törvényjavaslatra a szavazáskor a kormánykoalíció jelenlevő 96 képviselője mondott igent, míg az ellenzéki képviselők ellene szavaztak.
A költségvetés bevételi oldala 1930 milliárd koronával, míg a kiadási oldal 2220 milliárd koronával számol. A cseh állam kiadásai a harmincéves fennállása alatt most másodszor lépik át a 2000 milliárd koronás határt.
A vitában a kormány a jövő év kiemelt feladatának a lakosság támogatását minősítette a magas infláció, valamint az energiaválság miatt, illetve az ukrajnai háború következtében szükséges kiadások fedezését.
„Ez a költségvetés nem olyan, amilyet a kormány ideális időkben elképzelne. Realista költségvetésről van szó, amely lehetővé teszi az országnak, hogy szembenézzen a válságokkal, ezért a felelősség költségvetésének nevezném” – jelentette ki a parlamentben Petr Fiala cseh kormányfő. Szerinte Csehország modern történelmének legsúlyosabb válságával néz most szembe.
Az ellenzék bírálta a költségvetést. Alena Schillerová, a volt kormány pénzügyminisztere úgy vélte: a törvénytervezet nem tükrözi a valóságot, és a jövő év folyamán módosítani kell majd. Tomio Okamura, az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) elnöke azt vetette a kormánykoalíció szemére, hogy Ukrajna miatt eladósítja Csehországot, ami szerinte megengedhetetlen.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint még nem vagyunk túl a nehezén, az infláció valószínűleg még nem érte el a csúcspontját.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hétfőn arról beszélt, hogy meglepődne, ha az infláció októberben elérte volna már a csúcspontját – írja a Tőzsdefórum oldala. A központi bank elnöke kijelentette, hogy még mindig túl sok a bizonytalanság, nehéz helyzetben vannak a gazdaságok és a lakosság is. Különösen nagy terhet jelentenek a magas energiaköltségek.
Az EKB elnöke szerint még nem vagyunk túl a nehezén, de Lagarde próbálta megnyugtatni a kedélyeket, mondván, hogy az infláció hosszú távon csökkenni fog az EKB monetáris politikájának köszönhetően.
Ez időben viszont még távolabbra eshet, Lagarde figyelmeztetett, hogy „ha megnézzük az infláció mögött álló mozgatórugókat, láthatjuk, hogy legyen szó akár az élelmiszerek áráról, akár az energiaárakról, akár a nyersanyagok áráról, nem látunk sehol olyan jeleket, amelyek arra engednének következtetni, hogy elértük az infláció csúcspontját, és rövid időn belül csökkenhet az inflációs nyomás.”
[type] => post [excerpt] => Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint még nem vagyunk túl a nehezén, az infláció valószínűleg még nem érte el a csúcspontját. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1669738920 [modified] => 1669721173 ) [title] => Az Európai Központi Bank elnöke: Az infláció még nem érte el a csúcspontját [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=32303&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 32303 [uk] => 32437 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 32304 [image] => Array ( [id] => 32304 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde.jpg [original_lng] => 310154 [original_w] => 1108 [original_h] => 730 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde-300x198.jpg [width] => 300 [height] => 198 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde-768x506.jpg [width] => 768 [height] => 506 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde-1024x675.jpg [width] => 1024 [height] => 675 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde.jpg [width] => 1108 [height] => 730 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde.jpg [width] => 1108 [height] => 730 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde.jpg [width] => 1108 [height] => 730 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1669814659:3 [_thumbnail_id] => 32304 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 2134 [_oembed_3f3db3255b8bb3f716e84956464ffe0d] => [_oembed_time_3f3db3255b8bb3f716e84956464ffe0d] => 1669713951 [_oembed_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] =>
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
