A lengyel gazdák péntekre tiltakozást terveznek Varsóban az Európai Unió politikája és az Ukrajnából származó import ellen, a tüntetés 14 órakor kezdődik – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Farmer.pl lengyel internetes kiadványra hivatkozással.
A jelentés szerint a tiltakozást az Európai Bizottság képviselete előtt szervezik. Ezt követően a tüntetők a Nemzeti Színházhoz vonulnak. A tiltakozó akció szervezője a Mezőgazdasági Szervezetek Szövetsége, amely 21 lengyel gazdaegyesületet foglal magában.
„Hazánkban minden mezőgazdasági szervezet tiltakozni fog az EU káros politikája ellen, Ursula von der Leyen (az Európai Bizottság elnöke – a szerk.) ellen, aki ezt a politikát erőlteti, ami a gazdaságaink bezárásához vezet” – mondta el Tomasz Obszanski, a Szolidaritás Egyéni Gazdák Országos Szövetségének vezetője.
A gazdák a következők ellen fognak tiltakozni: megállapodások a Mercosurral – a dél-amerikai államok gazdasági uniójával; zöld átalakítás; import Ukrajnából; a lengyel erdők pusztítása és vadászat; a lengyel gazdaság hanyatlása.
Lengyelország kész segíteni Ukrajnának, ha Szlovákia a gáztranzit-konfliktus miatt leállítja az áramszállítást, az ország minden egyensúlyhiányt kompenzál – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó illetékes szerint a lengyel kormány kész növelni a hazai villamosenergia-termelést, hogy kompenzálja az esetleges egyensúlytalanságokat Ukrajna túlterhelt rendszerében, ha Szlovákia az ellátás megszakítása mellett dönt.
Varsó biztosítékai az orosz gáz Ukrajnán keresztüli jövőbeni tranzitjával kapcsolatos vita eszkalálódásának hátterében születtek. Főleg miután Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke azzal fenyegetőzött néhány napja, hogy az ország szükség esetén leállítja az áramszolgáltatást, amelyre Ukrajnának szüksége van az áramszünetek idején. Egy magas rangú ukrán tisztségviselő szerint a szlovák kormányfő beváltotta fenyegetését, és lekapcsolta Ukrajna tartalék áramforrásait.
A Bloomberg azt írta, hogy csaknem három évvel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Pozsony továbbra is a Gazprom olcsó gázától függ, ami aláássa az uniós erőfeszítéseket az orosz energiától való függés csökkentésére.
A 2024 végéhez közeledve mintegy 780 ezer ukrán áll hivatalos alkalmazásban Lengyelországban: 406 ezer férfi és 374 ezer nő, a legtöbben, közel 188 ezren a Mazoviai vajdaságban dolgoznak, aminek a székhelye Varsó – számolt be a minap az UNN hírügynökség a Wprostra hivatkozva.
A számok az év folyamán kisebb ingadozásokat mutattak: januárban még csak 755 ezer ukrán szerepelt a hivatalos munkaügyi adatokban, a nyáron néhány ezerrel csökkent ez a szám, mostanra pedig ismét emelkedett. Összehasonlításképpen: a háború kitörése előtt is több százezer ukrán dolgozott a nyugati szomszédban, de az akkori 500 ezres csúcs jóval elmaradt a mostanitól.
Minthogy a lengyel munkaerőpiac is nagy hullámvasúton ment keresztül a rendszerváltás óta, a tömegesen megjelent ukránok sok éven keresztül jól jöttek az országnak, főleg a Brexit előtti 10-15 évben, amikor rengeteg lengyel lépett be az angliai piacra, jobbára az építőiparban és a vendéglátásban. Sokáig ez a két ágazat állt az élen a lengyelországi ukrán munkaerő mozgását nézve is, csak az elmúlt másfél-két évben kezdett kicsit változni a kép: megjelentek az informatikai szakemberek, persze főleg a 40 év alatti korosztályokban.
Mostanában egyre több fodrász, boltos vagy futár beszéli anyanyelvként az ukránt. A lengyel kormány támogatásával néhány lengyel nagyvárosban vállalkozásindításban segédkező iroda is nyílt, egyre több ukrán jelentkezett már ezekben.
Kevésbé volt jellemző az ukránok arányának növekedése az oktatásban, ám itt is jelentős változásokat lehet megfigyelni. A lengyel felsőoktatási és tudományügyi minisztérium szerint most majdnem minden második felsőoktatási hallgató ukrán. A 2023–2024-es tanévre 19 900 ukrán hallgatót vettek fel Lengyelország valamelyik egyetemére, a tanév végén 45 ezren tanultak az országban.
Többségük, közel 11 900 diák magánegyetemen, 7 800 államin, 200 pedig egyházin végezte a tanulmányait. Az állami intézményekben tanulók speciális kedvezményekre is jogosultak, például családi vagy anyagi helyzetükre hivatkozva kérhetnek rektori ösztöndíjat, a tandíjnak sem a teljes összegét kell fizetniük, ha fizetős helyre jutottak be.
Ez a tömeg (a munkavállalók, a diákok, valamint a családtagjaik) természetesen számottevő tényezővé váltak a lakáspiacon. Vásárlóként és bérlőként is befolyással vannak az árakra és a beruházásokra is. Az országban meghatározó pozíciót elfoglaló Duna House lapunkkal azt közölte, hogy csak 2023-ban mintegy 30 ezer olyan tranzakcióról tudnak, amikor ukrán állampolgár vásárolt lengyelországi lakóingatlant. Nyilván idén további sok ezerrel bővült ez a szám, végleges adatok várhatóan 2025 első negyedévében lesznek.
Természetesen a lakásbérleti piacon is növelték a keresletet az ukránok, s ezt kihasználták a bérbeadók is. A bérleti díjak 10-15 százalékkal nőttek egy év alatt. A numbeo.com szerint jelenleg Varsóban havonta mintegy ezer eurónak megfelelő złotyt kell fizetni egy központban lévő egyhálós lakásért, de a külső kerületekben sem lehet megúszni a díjat 750 euró alatt egy hasonló ingatlanban. Ha nagyobb a család, akkor egy háromhálós, központban található otthonért könnyedén elkérnek 1800–1900 eurót, ugyanez a kategória kijjebb 1300 euró körül van.
Természetesen a fővárosban van a legtöbb munkalehetőség, míg az Ukrajnához közeli városokban (Lublin, Kielce, Rzeszow), a település mérete miatt is szerényebbek az ukránok esélyei. Viszont ha talál valaki munkát, akkor a bérleti díj 30-40 százalékkal is kisebb lehet – figyelhető meg a fenti grafikonunkon.
Mindeközben változott az ukránok elfogadottsága is Lengyelországban, méghozzá számukra rossz irányba, ami összefügghet azzal, hogy az ukránok akár alacsonyabb bérért is hajlandók dolgozni, mint a lengyelek, s emiatt feszültségek vannak a piacon. A CBOS helyi közvélemény-kutató őszi adatai szerint 2022-ben az orosz invázió utáni hetekben a megkérdezettek 94 százaléka támogatta az ukrán menekültek befogadását, de most ez az arány 53 százalékra esett egy folyamatos csökkenés eredményeként. Ez a folyamat 2023 tavaszán, az ukrán gabonaexporttal kapcsolatos vita elmérgesedése után gyorsult fel. A válaszadók kétharmada szerint a hadköteles korú ukrán férfiakat vissza kellene küldeni hazájukba. A rászoruló családok, különösen a gyermekek és az őket nevelő édesanyák azonban továbbra is szívesen látottak.
Lengyelország pénzügyi segítségért fordult az Európai Bizottsághoz a szeptemberi árvízzel kapcsolatban – számolt be a Jevropejszka Pravda az RMF24-re hivatkozva.
A kormányzók és minisztériumok által összegzett költségek és infrastrukturális károk teljes összege több mint 13 milliárd zloty (több mint 3 milliárd euró).
Lengyelország az Európai Unió Szolidaritási Alapjától kért pénzt a szeptemberi árvíz után Alsó-Szilézia, Opole, Szilézia és Lubusz vajdaságban.
„Az infrastruktúrában okozott költségek és károk teljes összege a vajdaságok és a minisztériumok jelentései szerint több mint 13 milliárd zlotyt”, áll a Belügyi és Közigazgatási Minisztérium közleményében.
A Belügyminisztérium megjegyezte: az Európai Bizottsághoz eljuttatott kérelem egyebek mellett a természeti katasztrófa által okozott közvetlen károkról és annak lakosságra, gazdaságra és környezetre gyakorolt hatásáról tartalmaz információkat.
A tárca hozzátette: a kérelem figyelembe veszi a Belügyminisztérium katasztrófavédelmi és mentőszolgálatainak finanszírozását is, azaz a szolgálatok felszerelés és üzemanyag költségeit, az elárasztott területek tisztításának és felszámolásának költségeit. Ez magában foglalja az érintett családok ideiglenes lakhatási költségeit és a megrongálódott elektromos hálózat költségeit is.
A kérelmet Tomas Sjemaniak belügyi és közigazgatási miniszter írta alá. A tárca közleményében közölte, hogy a javaslatot egyeztették az árvíz sújtotta területekért felelős kormánybiztossal, Marcin Kervinsky miniszterrel.
Jelenleg az ország délnyugati részén a szeptemberi árvíz okozta pusztítások utáni helyreállítási munkálatok folynak. A Belügyi és Közigazgatási Minisztérium szerdán arról számolt be, hogy 2 milliárd 130 millió zlotyt különítettek el az árvízelhárítás különféle formáira, amelyből több mint 640 millió zlotyt fizettek ki a rászorulóknak nyújtott segély formájában.
Lengyelország az első helyen áll a szövetséges országok között a nyújtott segélyek GDP-hez viszonyított összegét tekintve.
Lengyelország hivatalos adatokat közölt a védelmi erőknek az orosz–ukrán háború során nyújtott segélyek összegéről. Lengyelország elnökének sajtószolgálata arról számolt be, hogy az ország nemcsak az Ukrajnának nyújtott segélyek terén lett az első, hanem a GDP-hez viszonyított katonai és humanitárius segélyek tekintetében is vezet.
A lengyel elnöki adminisztráció szerint az ország a humanitárius és katonai segítségnyújtás „vitathatatlan vezetőjévé” vált a teljes körű invázió kezdetén. Duda sajtószolgálata kijelentette, hogy „ha nem lenne lengyel segítség, ma másképp nézne ki a helyzet Ukrajnában”.
A háború elején, amikor nagyon nehéz volt segítséget kapni Ukrajnának, amikor mindenki félt és nem akarta, a németek sisakot adtak, mi pedig tankokat
– idézi Andrzej Duda lengyel elnököt a sajtó.
Megjegyzendő, hogy az Ukrajna katonai támogatására és az ukrán menekülteknek nyújtott humanitárius segélyre fordított kiadások összege a bruttó hazai termék (GDP) 4,91%-a. Ennek megfelelően Lengyelország az első helyen áll a szövetséges országok között a GDP-hez viszonyított segélyek összegét tekintve.
Ukrajna segített megelőzni az áramszüneteket bevezetését Lengyelországban. Az országban az alacsony áramtermelés miatt november 7-én áramkimaradás fenyegetett. Ezért sürgősségi importot kért, többek között Ukrajnából.
A lengyel villamosenergia-átviteli rendszerirányító, a Polskie Sieci Elektroenergetyczne (PES) a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy a kevés mennyiségű szél miatt az elmúlt napokban a lengyelországi szélerőművek gyakorlatilag leállították az áramtermelést. Ezért hiány alakult ki. A deficit kompenzálására Lengyelország sürgősségi importot kapott Ukrajnától, Németországtól és Svédországtól.
Lengyelország 3 milliárd zlotyt (750 millió dollárt) tervez befektetni a lőszergyártás növelésére azzal a céllal, hogy elegendő tartalékot biztosítson Oroszország támadása esetén, számolt be a lengyel kormány sajtószolgálata.
Megjegyezték, hogy a kormány 2024 negyedik negyedévében tervezi elfogadni a törvénytervezetet.
Amióta Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, Lengyelország növelte védelmi beruházásait, és a a NATO-országok között legtöbb pénzt (gazdaságának méretéhez képest) költi védelmi képességei növelésére.
„Az egyik legsürgetőbb szükséglet a nagykaliberű lőszergyártás nemzeti bázisának bővítése és diverzifikálása, valamint készleteinek feltöltése, amely többek között a lengyel fegyveres erők képességeinek bővítését célozza” – olvasható a törvénytervezet szövegében.
2024. november 1-től a járművezetőknek egyedi Nemzetközi Közúti Szállítási Nyilvántartási (RMPD) bejelentési regisztrációs számot kell maguknál tartaniuk a közlekedés elektronikus felügyeleti (SENT) rendszeréből, vagy az azt helyettesítő dokumentumot.
Ezenkívül a szállítás során gondoskodni kell a jármű földrajzi helymeghatározási adatainak továbbításáról, valamint a helymeghatározó bekapcsolásáról a szállítás megkezdése előtt. Ha a helymeghatározó egy óránál hosszabb ideig működik hibásan, a sofőrnek meg kell állnia a legközelebbi parkolóban.
Az új követelmények megsértése az elkövetett jogsértéstől függően 1500 PLN és 12.000 PLN közötti bírságot von maga után.
Kérjük, hogy határátlépéskor vegyék figyelembe ezeket az újításokat!
A ZUS közzétette az új „Aktywny rodzic” pénzügyi támogatási program részleteit, amely 2024. október 1-jén indul. A program a 12-35 hónapos gyermekek szüleinek ír elő anyagi segítséget, és három támogatási lehetőséget kínál – számolt be a ZUS.
A programban való részvételre kizárólag online lehet jelentkezni az eZUS platformon, az mZUS mobilalkalmazáson, az Emp@tia portálon vagy az elektronikus banki felületen keresztül. Az első kifizetések 2024. november-decemberben várhatóak.
Az új program részben felváltja a meglévő „Családi gyámtőkét”, és kiterjeszti a támogatás lehetőségét a család első gyermekére is. Becslések szerint Lengyelországban több mint 570 000 gyermek használhatja majd a programot.
A szülők a támogatás igénylésének három lehetősége közül választhatnak:
Az első lehetőség azoknak a családoknak szól, ahol mindkét szülő dolgozik, és professzionális gyermekfelügyeletre van szükségük. Ebben az esetben az állam maximum havi 1500 zlotyt (1900 zlotyt a fogyatékkal élő gyermekek számára) biztosít az óvoda, a gyermekklub vagy a hivatalosan bejegyzett gyám szolgáltatásainak kifizetésére. Fontos, hogy ezeket a pénzeszközöket közvetlenül az intézménynek vagy gyámnak utalják át, ne pedig a szülőknek.
A második lehetőség, amely a nem hivatalos „babciowe” nevet kapta, szintén legfeljebb havi 1500 zloty kifizetését írja elő (a fogyatékkal élő gyermekek esetében 1900 zloty). Ez a lehetőség azon családok számára elérhető, ahol a szülők dolgoznak, de a gyermeket közeli hozzátartozó, például nagymama gondozza. Ez a lehetőség lehetővé teszi azoknak a családoknak a támogatását, akik szívesebben látják el gyermeküket a családi körben.
A harmadik lehetőség azoknak a szülőknek szól, akik úgy döntenek, hogy otthon gondoskodnak gyermekükről. Ebben az esetben az állam 24 hónapon keresztül havonta 500 zloty-t fizet. Ez a támogatás attól a pillanattól jár, amikor a gyermek betölti az egy évet, és egészen 35 hónapos koráig tart.
A ZUS hangsúlyozza, hogy az „Aktywny rodzic” program lehetővé teszi a szülők számára, hogy szükségleteik és lehetőségeik figyelembevételével rugalmasan megválasszák a legmegfelelőbb támogatási lehetőséget. Ez jelentős lépés a lengyelországi fiatal családok pénzügyi támogatásának javítása felé.
A lengyel kormány azt tervezi, hogy 100 millió eurót különít el a cseh kezdeményezésre, amely által lőszert vásárolnak Ukrajnának. Ezt Sikorski lengyel külügyminiszter jelentette be.
Elmondása szerint az összeg fele idén, másik része 2025-ben érkezik.
Sikorski azt is elismerte, hogy Lengyelország késleltette a fegyveres erők számára lőszervásárlási alapba történő befizetést, mivel a folyamat koordinálásáért felelős tisztviselőt nemzetközi elfogatóparancs alapján vették őrizetbe.
„Ezt a problémát megoldjuk, a pénzeszközök átutalására még ebben az évben sor kerül” – szögezte le.
