Metszésbemutatót tartottak a Pro Agricultura Carpatica Alapítvány és a Holland Plant Ukrajna Faiskola szervezésében a Bereg-vidék egyik leghíresebb és legnagyobb gyümölcsösében, Somban. Mintegy 100 kárpátaljai gazda leshette el a gyümölcsfák termőre metszésének legjobb fogásait.
Az Állami Adószolgálat adatai szerint a hivatalosan nem nyilvántartott mezőgazdasági telkek területe 10 millió hektár, ami Ukrajna területének egy hatodát teszi ki, közölte Jevhen Olejnyikov, az Állami Adószolgálat megbízott vezetője az Ekonomicsna Pravdának adott interjújában.
„Év elején megpróbáltuk kiszámolni, hogy mennyi földet művelünk meg ténylegesen, de a nyilvántartás szerint – nincs megművelve. Több mint 10 millió hektáré van szó – ez olyan földterület, amelyet sehol nem regisztráltak”, jelentette ki. 10 millió hektár – ez 100 ezer négyzetkilométer – ez több mint Magyarország területe (93 ezer négyzetkilométer).
Jevhen Olejnyikov elmondása szerint az adójogszabályok módosításai, amelyek a minimális adókötelezettséget írják elő, hozzá kell, hogy segítsék a helyi költségvetéseket, hogy több bevételhez jussanak az ilyen földterületekből.
„Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a nagygazdálkodók a nem hivatalos földbérlet rendszerét használják, vagyis nem tüntetik fel az éves beszámolóikban. Nem tudom konkrétan megmondani, hogy ki és mennyit – ezt már bizonyításra szorul” – tette hozzá.
A gazdálkodók adózásának rendszerét módosító, a minimális adókötelezettséget az 5600-as számú törvényjavaslat írja elő, amelynek második olvasatát a közeljövőben vitatja meg a parlament. kerül a parlamentben.
A magyarországi Tudomány a Környezetünkért Közhasznú Alapítvány és a kárpátaljai PAPILIO – Természet és Környezetvédelmi Egyesület a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával közösen indított „Vegyszermentes mezőgazdaság kialakításának lehetőségei Kárpátalján: termelői érzékenyítés és tanulói szemléletformálás” projekt első foglalkozására került sor a beregsomi Jakab Sándor gazdaságában, ahol az érdeklődők a modern feromoncsapdákkal ismerkedhettek meg.
A program során a farmerek lehetőséget kapnak olyan újszerű technológiák megismerésére és tesztelésére, amelyek a vegyszermentes gazdálkodás kialakítását teszik lehetővé a régióban.
Két és fél éve kezdték meg az uniós tagállamok a 2020 utáni agrárpolitika tárgyalását. A kompromisszum értelmében a tagállamok vállalták a magasabb szintű környezetvédelmi célok elérését, az ehhez szükséges szigorúbb feltételeket, melynek megvalósítása során nagyfokú rugalmasságot élvezhetnek a termelők.
Szerdán hajnalban az uniós tagállamok agrárminiszterei megegyezésre jutottak a közös agrárpolitika (KAP) 2020 utáni reformcsomagjáról. A KAP jelenlegi szabályai 2020. december 31-én járnak le. Átmeneti szabályokkal kell felváltani mindaddig, amíg a Parlament és a Tanács meg nem állapodik, az Európai Parlament ezen a héten tárgyal a kérdésről és pénteken este várható a végső álláspontjának elfogadása.
A téma jelentőségét mutatja, hogy a közös agrárpolitika az EU 2020-as költségvetésének 34,5%-át teszi ki, ez 58,12 milliárd eurót jelent. A KAP költségvetésének mintegy 70 százaléka hat-hét millió uniós gazdaság jövedelmét támogatja.
A tagállamok által elfogadott közös álláspont határozott kötelezettségvállalást fogalmaz meg a magasabb környezeti ambíciók elérése iránt olyan eszközökkel, mint a kötelező ökoszisztémák (ez újdonság a jelenlegi szabályozáshoz képest) és a szigorúbb feltételrendszer. Különösen azért, mert a mezőgazdaság az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 29 százalékáért felelős Európában. A gazdálkodók azzal a feltétellel kapnak pénzügyi támogatást, hogy az éghajlat és a környezet számára előnyös gyakorlatokat alkalmaznak. Például az imént említett „ökoszisztémák” bevezetésének támogatására a költségvetés 20 százalékát különítették el. Ez a keret a közvetlen kifizetések részét alkotja, de attól elhatároltan működik majd. Ugyanakkor rugalmasságot is biztosít a program mindezek elérése érdekében. Például az ökoszisztémák számára kétéves kísérleti szakaszt vezetnek be, a tagállami hatóságok pedig a pénzek elosztásakor mérlegelhetnek a különböző zöld gyakorlatok figyelembe vétele alapján.
Magyarország „megharcolt” a kompromisszumért
Nagy István magyar agrárminiszter videoüzenetben jelentette be a megállapodást, hangsúlyozva, hogy „megharcoltunk érte”. Utóbbit nem részletezte, a 45 másodperces videóban arról tesz említést, hogy már a megállapodás közelében „egyszer csak asztalra került egy olyan javaslat, ami teljesíthetetlen feltételeket írt volna elő a kis gazdaságok számára. Ezt nem hagyhattuk!” – jelentette ki a miniszter. Hogy ez mi volt, azt nem részletezte.
Az Európai Tanács tájékoztatása alapján azt viszont tudjuk, hogy a kisebb gazdálkodókat is magasabb környezetvédelmi előírások kötik majd. Ugyanakkor megsegítésük érdekében egyszerűsített ellenőrzéseknek vetik őket alá, csökkentve az adminisztratív terheket.
Az új megállapodás támogatásrendszere biztosítja a környezetünk, a teremtett világunk megőrzését és a gazdáink versenyképesség termelését. A feltételek adottak, jó munkát kívánok! – összegezte véleményét Nagy István. Amennyiben az Európai Parlament is elfogadja saját tárgyalási pozícióját, megindulhatnak az intézményközi egyeztetések.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a közös agrárpolitikának (KAP) nem sikerült visszafordítania a biológiai sokféleség évtizedek óta tartó romlását, aminek egyik fő oka továbbra is az intenzív gazdálkodás.
Európában évek óta csökkenőben van a mezőgazdasági területeken élő fajok egyedszáma és sokfélesége; 1990 óta a mezőgazdasági területek madárpopulációja és a mezeipillangó-populáció több mint 30 százalékkal esett vissza. A biodiverzitás romlásának hátterében nagyrészt az intenzív gazdálkodás áll, főként ez vezetett a természetes növényzet és ezáltal az állatállomány mennyiségének és sokféleségének visszaeséséhez.
A Bizottság még 2011-ben jóváhagyott egy stratégiát azzal a céllal, hogy 2020-ig megállítsa a biodiverzitás csökkenését. Az Európai Számvevőszék most azt vizsgálta meg, hogy a KAP hozzájárult-e a mezőgazdasági területek biodiverzitásának eredményesebb megóvásához, és hogy az uniónak mennyire sikerült megvalósítania a céljait. A megállapításaik nem túl pozitívak.
A számvevők hiányosságokat tártak fel az EU 2020-ig szóló biodiverzitási stratégiáját, illetve annak a KAP-pal való koordinációját illetően. Arra az eredményre jutottak, hogy bár a mezőgazdasági üzemeknek folyósított közvetlen KAP-kifizetések nagyjából 70 százalékát teszik ki az összes uniós agrárkiadásnak, a bizottság mégsem követi nyomon megbízható módon a biodiverzitás számára hasznos KAP-kiadásokat, mivel egyes intézkedéseket a biodiverzitás szempontjából eredményesebbnek tüntet fel a ténylegesnél.
A számvevők szerint néhány KAP-intézkedésben meglenne ugyan a lehetőség arra, hogy jobban segítse a biológiai sokféleséget, de a bizottság és a tagállamok a kisebb hatással járó alternatívákat részesítették előnyben.
A jelentés szerint a vidékfejlesztési programok a közvetlen kifizetéseknél alkalmasabbak a biodiverzitás segítésére, különösen azok, amelyek támogatják a jogszabályban előírt kötelezettségeken túlmutató, környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatokat. A tagállamok azonban ritkán alkalmazzák a nagyobb hatást kifejtő intézkedéseket (például az eredményalapú rendszereket), mert a gazdálkodók körében népszerűbbek ezeknél a kevesebb igényt támasztó és kevésbé eredményes („világoszöld”) intézkedések.
A számvevők azt is megállapították, hogy az unió 2020-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiája nem határozott meg mérhető célértékeket a mezőgazdaság számára, emiatt nehezen mérhető az előrehaladás és az uniós finanszírozású fellépések teljesítménye. Ezenfelül nem volt kielégítő a biodiverzitáshoz kapcsolódó uniós szakpolitikák és stratégiák közötti koordináció sem, ezért többek között nem sikerült kezelni a genetikai sokféleség (a biológiai sokféleség egyik vetülete) csökkenésének problémáját.
Az unió kulcsszerepet játszik a biológiai sokféleség védelmében, mivel környezetvédelmi normákat határoz meg és társfinanszírozást nyújt a tagállamok mezőgazdasági kiadásainak zöméhez. A 2014–2020-as időszakban a bizottság 86 milliárd eurót (az unió hosszú távú költségvetésének nagyjából 8 százaléka) tervezett a biológiai sokféleségre fordítani; ebből 66 milliárd euró a közös agrárpolitikából származik.
Az 1990-es években mind az unió, mind tagállamai aláírták az ENSZ biológiai sokféleségre vonatkozó egyezményét, 2010-ben pedig kötelezettséget vállaltak arra, hogy teljesítik a 2020-ig szóló úgynevezett aicsi célokat. Idén januárban a Világgazdasági Fórum mind a valószínűség, mind a hatás tekintetében a világot fenyegető öt legnagyobb veszély közé sorolta a biodiverzitás hanyatlását. A bizottság 2020 májusában közzétette a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiáját.
Forrás: hvg
[type] => post [excerpt] => Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a közös agrárpolitikának (KAP) nem sikerült visszafordítania a biológiai sokféleség évtizedek óta tartó romlását, aminek egyik fő oka továbbra is az intenzív gazdálkodás. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1591391400 [modified] => 1591376193 ) [title] => Eddig kudarcot vallott az EU agrárpolitikája a biológiai sokféleség megőrzésében [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=4620&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 4620 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 4621 [image] => Array ( [id] => 4621 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/traktor2.jpg [original_lng] => 99095 [original_w] => 800 [original_h] => 370 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/traktor2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/traktor2-300x139.jpg [width] => 300 [height] => 139 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/traktor2-768x355.jpg [width] => 768 [height] => 355 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/traktor2.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/traktor2.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/traktor2.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/traktor2.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1591365445:4 [_thumbnail_id] => 4621 [_edit_last] => 4 [views_count] => 5621 [_oembed_c4907f86d0ea10676464b7c2a3484343] => [_oembed_time_c4907f86d0ea10676464b7c2a3484343] => 1634791637 [_oembed_ddbdb0a7f58499e2c6adca65c44e0360] => [_oembed_time_ddbdb0a7f58499e2c6adca65c44e0360] => 1647022410 [_oembed_e70bfb10b521dd0fa793572e136d59af] => [_oembed_time_e70bfb10b521dd0fa793572e136d59af] => 1651337165 [_oembed_c1d8819c7f262ed6c68929d82c7c0ebf] => [_oembed_time_c1d8819c7f262ed6c68929d82c7c0ebf] => 1652272270 [_oembed_eb510544554d9a06ea78b25d6e3adf49] => [_oembed_time_eb510544554d9a06ea78b25d6e3adf49] => 1658208675 [_oembed_f5853349a7714bdaf408dab0374f7b06] =>
I promised to work with Ukraine on renewable energy sources, important for its energy security.
Now we deliver: a first batch of 5 700 solar panels will be sent to Ukraine soon.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Jelentős változásokra kell felkészülniük a gazdálkodóknak az új európai uniós támogatási időszakban, és azt már most biztosra vehetik a termelők, hogy csak akkor juthatnak majd területalapú támogatáshoz, ha eleget tesznek a környezeti szempontból előnyös gazdálkodás feltételeinek – jelent meg a Magyar Nemzet pénteki számában.
Feldman Zsolt
A lapnak Feldman Zsolt Magyarország Mezőgazdaságért és Vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta: az idén is nyílnak még új pályázatok, a következő támogatási ciklusban pedig Magyarország a vidékfejlesztési forrásokat a mostaninál koncentráltabb rendszerben osztaná szét.
Kitért rá, hogy a végéhez közeledő 2014–2020-as európai uniós támogatási ciklusban a vidékfejlesztési program mintegy 1340 milliárd forintos keretét sikeresen lekötötték, és a források több mint ötven százalékát beruházásokra tudták költeni. Az állattartás, az élelmiszeripar, a kertészet vagy éppen a borászat számára eljuttatott támogatások jól hasznosulnak, hiszen azt látják, hogy a beruházásoknak köszönhetően a vállalkozások jövedelmezőbben működnek, eredményesebben gazdálkodnak.
Feldman Zsolt elmondta, hogy az európai unió új, többéves pénzügyi keretének tervezése az állam- és kormányfők szintjén erős vitákkal terhelt folyamat, amelyben Magyarország markáns véleményt képvisel. Hozzátette: míg az Európai Bizottság (EB) javaslata jelentősen csökkentené a közös agrárpolitikára (kap) rendelkezésre álló forrásokat, több tagállammal együtt Magyarország azon van, hogy az elvonás mértéke ne legyen nagyobb, mint amit a britek távozása indokol. Kiemelte: a forráselvonás méltánytalan lenne a vidéki térségekkel, az uniós mezőgazdasággal szemben, amely az EU élelmiszer-ellátását biztosítja.
Az államtitkár közölte: a legtöbb gazdálkodót érintő változás, hogy a ma alaptámogatás és zöldítés jogcímen kapható, hektáronként mintegy 75 ezer forintos hozzájárulást a jövőben egy támogatási formában vehetik majd igénybe a termelők. 2014-ig is így volt ez, de ehhez az időszakhoz képest jelentős eltérés, hogy a teljes összeg erős zöldítési feltételek teljesítéséhez lesz kötve. A közvetlen támogatások struktúrája ezen felül összességében nem változik, ugyanúgy lesznek termeléshez kötött programok, kisgazda-átalánytámogatás vagy a fiatal gazdáknak járó támogatás, mint a mostani ciklusban – fejtette ki.
Az új program első pályázatai, a brüsszeli jóváhagyást követően, várhatóan 2022-ben jelenhetnek meg.
The EU is securing more than €15 billion to help our partners worldwide to combat the #coronavirus. It is in our interest to ensure that the fight is successful worldwide.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Az európai mézpolitika teljességgel tarthatatlan, hiszen nem nyújt elegendő védelmet a laboratóriumi körülmények között létrehozott, főként Ázsiából érkező műmézekkel szemben, ezzel teljesen tönkreteszi az európai mézpiacot és a méztermelőket – jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, magyar és spanyol méztermelők tüntetésén elmondott nyilatkozatában hétfőn.
Az agrárminiszter hangsúlyozta: az Európai Bizottságnak újra kell nyitnia a mézirányelvről szóló dossziéját, ugyanis sokkal szigorúbban meg kell határozni, és a mézesüvegeken feltüntetni a méz eredetét. Meg kell nevezni, hogy mely országból származik a termék, és milyen arányokban tartalmaz európai és más eredetű mézet.
Elmondta, a méhészek brüsszeli tüntetése hozzájárul ahhoz, hogy az uniós tagországok miniszterei az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során védeni tudják a beporzókat, és az európai méz minőségét. Az európai méhészek is szigorú eredetvizsgálatot, a címkézés és európai védjegyek révén pedig nyomon követhetőséget szeretnének az európai eredetű méznek – közölte.
Nagy István kiemelte: a méhészet kis ágazat, ugyanakkor stratégiai ágazatról van szó, hiszen a méhek beporzó tevékenységétől függ, hogy megfelelő mennyiségű étel van-e az asztalokon. Ha a méhészek tönkremennek, nincsenek méhek, nincs beporzás, az élelmiszerek kétharmada eltűnik az áruházak polcairól – figyelmeztetett.
Kijelentette, hogy a méhtartáshoz olyan gazdasági háttérre van szükség, amely a méz felvásárlási árán keresztül biztosítja, hogy a méhészeknek megérje ezt a gazdasági tevékenységet folytatni.
A mézkészítés, mint gazdasági tevékenység önmagában nem tudja eltartani a méhészeket, ezért a magyar kormány keresetkiegészítő támogatást biztosít számukra. Hosszú távú megoldás lenne, ha európai szinten lehetne védelmet biztosítani a méhészek és a teljes méhpopuláció számára – tette hozzá.
“Célunk, hogy a fogyasztó eredeti mézet tudjon fogyasztani, hiszen ezzel hozzájárulunk teremtett világunk hosszú távú fenntartásához” – fogalmazott az agrárminiszter.
