Egy német gyártású, csúcstechnológiás víz alatti drón új lehetőségeket nyit a Balti-tenger biztonságában. A Greyshark drón feladata a kritikus infrastruktúra védelme, ellenséges kémek felderítése és a tengeri területek folyamatos megfigyelése. A drón már sikeresen teljesített próbautakat a Damp környéki vizeken – tájékoztat a Bild.
A Greyshark akár nyolc méter hosszú és 4,5 tonnás, hidrogénmeghajtásának köszönhetően hetekig képes üzemelni tankolás nélkül.
A Foxtrot változat akár négy hónapos küldetésre is alkalmas, ami 10 000 tengeri mérföldes hatótávot jelent.
A drón valós időben dolgozza fel a szárazföldi, tengeri és légi egységektől érkező adatokat, így a katonák minden működő rendszerből származó információt felhasználhatnak a gyors döntéshozatalhoz.
A Greyshark 17 csúcstechnológiás szenzort kombinál, és mesterséges intelligencia segítségével valós időben elemzi a környezetet, felismerve az ellenséges objektumokat.
A rendszer képes több drónból álló rajokban is működni, így növelve a felderítés hatékonyságát és a tengeri biztonságot.
Markus Beer, az Euroatlas értékesítési vezetője szerint a drón jövőre kerülhet sorozatgyártásba, és már most vannak érdeklődők a modellre, amelynek előállítása kétszámjegyű millió eurós nagyságrendű. A Greyshark és hasonló drónok megjelenése azt mutatja, hogy a modern hadviselés egyre inkább az autonóm, digitálisan összekapcsolt és MI-vezérelt rendszerek felé mozdul.
Németország további 40 millió eurós téli segélyt nyújt Ukrajnának, válaszul az energetikai és polgári infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadásokra – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Johann Wadephul német külügyminiszter nyilatkozatára hivatkozva, amelyet az ntv német tévécsatorna idézett.
A jelentés szerint a német diplomácia vezetője elmondta: „Segítünk abban, hogy az otthonok melegek és világosak maradjanak, és hogy Oroszország – a polgári gáz- és hőellátás elleni célzott terrortámadásaival – ne tudja megtörni hazájuk védelmezőinek morálját.”
A forrásokat humanitárius szükségletekre fogják felhasználni, beleértve a fűtési rendszerek és a sérült otthonok javítását, valamint generátorok, takarók és higiéniai termékek szállítását.
A német kormány október végén már bejelentette, hogy 60 millió euróval járul hozzá az Ukrajnai Energiatámogatási Alaphoz, amely biztosítja a generátorok, energiaberendezések és mobil hőerőművek ellátását.
Németország korábban bejelentette, hogy 2026-ban mintegy hárommilliárd euróval növeli az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyt.
Németország bejelentette, hogy 2026-ban mintegy hárommilliárd euróval növeli az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatást – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint egy német kormányzati forrás a hírügynökségnek elmondta: „Addig folytatjuk a támogatást, ameddig csak szükséges, hogy megvédjük Oroszország agresszív háborújától.” A német pénzügyminiszter és védelmi miniszter további hárommilliárd euróval egészíti ki Ukrajna számára a 2026-os végleges költségvetési kiigazításokat.
A forrás hozzátette, hogy ezeket az alapokat tüzérségi fegyverek, drónok, páncélozott járművek vásárlására, valamint két Patriot rendszer cseréjére fogják felhasználni. Egy másik kormányzati forrás a Reutersnek elmondta, hogy Friedrich Merz német kancellár támogatta a terveket, amelyekről várhatóan megállapodás születik.
Németország a legnagyobb európai katonai támogatója Ukrajnának, mintegy 40 milliárd eurót nyújtott Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta. A 2026-os költségvetésben Németország 8,5 milliárd eurót különített el Ukrajna számára.
Idén Ukrajna képviseleti irodákat nyit Berlinben és Koppenhágában, hogy értékesítse a koprodukció részeként gyártott felesleges fegyvereket – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök a tájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Két export-képviseletet nyitunk. Tudják, hogy ez koprodukció (közös gyártás – a szerk.) és export, amiről beszéltünk, azok a fegyverek, amelyeket megengedhetünk magunknak, hogy eladjuk, legyen plusz pénzünk a szűkös dolgok hazai gyártására, amelyekre nincs elég pénzünk.” Szerinte az első két főváros, ahol ukrán képviseletek létesülnek, Berlin és Koppenhága lesz.
„Ezt a koprodukcióban részt vevő vállalatok és államok szintjén is eldöntötték. Ez még idén megtörténik” – jegyezte meg az elnök. Hozzátette, hogy az uniós országokkal kötött szerződések kérdéseivel Olekszandr Kamisin, Ukrajna elnökének tanácsadója fog foglalkozni.
„Mindezt jogilag is megnyitják, a szerződéseket már kidolgozzák. Olekszandr Kamisin foglalkozik Európával, ő fogja képviselni az ukrán exportot az európai kontinensen” – magyarázta az államfő. Jelezte, hogy jeleneg is folyik a munka a közel-keleti országokkal és az Egyesült Államokkal. „Az Egyesült Államok drónügylettel foglalkozó csapata a jövő héten Ukrajnában lesz” – jelentette be Volodimir Zelenszkij.
Németország 900 millió eurót különít el 12 ezer harci drón beszerzésére, amelyeket a Litvániában állomásozó német brigád kap meg a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében – írja a Financial Times. A három kedvezményezett vállalat – köztük a német fegyvergyártó óriás Rheinmetall és két technológiai startup, a Helsing és a Stark – mind együttműködik az ukrán fegyveres erőkkel.
A Rheinmetall, amely partnerségben dolgozik az amerikai Anduril és az izraeli UVision cégekkel, szeptemberben mutatta be első harci drónját. A Helsing, Európa legnagyobb védelmi ipari startupja, 12 milliárd euróra értékelt vállalat, amely korábban 6000 drón Ukrajnába szállítását is bejelentette. A Stark befektetői között található a Sequoia Capital és Peter Thiel milliárdos, a PayPal és Palantir társalapítója. A Stark fejlesztőcsapata egy része Ukrajnában dolgozik a dróntechnológia tesztelésén.
A három gyártó által szállított drónokat Litvániába telepítik, ahol Németország 2025 tavaszán a második világháború óta először állomásoztat tartósan katonai egységet az orosz határ közelében. A Bundeswehr páncélos brigádja 2027-re mintegy 5000 katonát számlál majd, és kulcsszerepet játszik a keleti NATO-határ védelmében.
Az utóbbi hónapokban egyre sürgetőbbé vált a keleti front megerősítése, mivel orosz drónok többször is megsértették Lengyelország, Románia, sőt Németország és Dánia légterét is. A német kormány rekordösszegű védelmi kiadásokat vállal, hogy – ahogy májusban a kancellár, Friedrich Merz fogalmazott – „Európa legerősebb hagyományos hadseregét” hozza létre.
Újra napirendre került Németországban az orosz Rosznyeft németországi érdekeltségeinek államosítása, miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az orosz olajipari vállalattal szemben. A berlini kormány jelenleg ideiglenes mentességet élvez a korlátozások alól, de a hosszú távú megoldás továbbra is bizonytalan. A helyzet rávilágít arra, milyen bonyolult gazdasági és politikai függés maradt fenn Berlin és Moszkva között az ukrajnai háború kezdete után is.
A Reuters értesülései szerint a német gazdasági minisztériumban két forgatókönyvet vizsgálnak: az egyik szerint Berlin tartós felmentést próbál elérni az amerikai szankciók alól, a másik pedig a Rosznyeft német érdekeltségeinek állami tulajdonba vételét és későbbi eladását egy külföldi befektetőnek. A minisztérium szóvivője megerősítette, hogy Washington ideiglenes mentességet biztosított 2026 áprilisáig, ami átmeneti megoldásként szolgál, de nem zárja ki a további lépéseket.
A Rosznyeft Deutschland a schwedti olajfinomítóban rendelkezik többségi tulajdonnal, mely a berlini régió üzemanyag-ellátásának kulcsfontosságú eleme: innen látják el a fővárosi repülőteret, a kelet-németországi benzinkutak többségét, valamint a helyi vegyipari üzemeket is. Emellett részesedéssel bír a MiRo és Bayernoil finomítókban is. A német kormány 2022-ben, az orosz–ukrán háború kitörése után helyezte a vállalatot állami felügyelet alá, hogy megakadályozza az orosz befolyást az ország energiaellátásában.
A hat hónapos időtartamokra meghosszabbított felügyeleti konstrukciót jogilag mindvégig átmeneti vészintézkedésként kezelték, ám minden újabb meghosszabbítással nő a kockázata annak, hogy a döntést bíróság előtt támadják meg. Berlin ezért eddig tartózkodott a teljes államosítástól, attól tartva, hogy Moszkva kártérítési igényt nyújtana be, vagy válaszlépéseket tenne a Németországban működő orosz vállalatok és az Oroszországban befektető német cégek ellen.
Nagyot nyernének a németek az államosítással
A Rosznyeft német érdekeltségeinek értékét az orosz sajtó hétmilliárd dollárra becsüli, de források szerint valós piaci értéke ennél jóval alacsonyabb lehet. Moszkva korábban figyelmeztette Európát: bármilyen államosítási lépés „ellenséges cselekedetnek” minősülne, és válaszlépésekre számíthat az, aki orosz tulajdonú vagyont foglal el.
A Rosznyeft már 2024 márciusa óta próbálja eladni németországi üzletrészeit, de eddig nem talált vevőt. A Bundestag Zöldpárti képviselője, Michael Kellner szerint azonban a kormánynak határozottan cselekednie kellene: „A Rosznyeft német érdekeltsége rendszerszinten fontos az ország energiaellátása szempontjából, ezért az államosítás az egyetlen észszerű lépés” – mondta a politikus.
Kellner hozzátette, hogy korábban Katar és Kazahsztán is érdeklődött a Rosznyeft-üzletrészek megvásárlása iránt, de nem tudni, hogy ez az érdeklődés fennmaradt-e. Németország azóta Kazahsztánból szerzi be az olajat, melyet ugyanakkor orosz vezetéken keresztül szállítanak – ez pedig továbbra is Moszkva technikai ellenőrzése alatt áll.
A német kormány tehát egy kényes egyensúlyban próbál lavírozni: miközben igyekszik függetlenedni az orosz energiától, továbbra is függ olyan infrastruktúrától, melyhez Oroszországnak kulcsszerepe van. A mostani ideiglenes amerikai mentesség némi levegőhöz juttatja Berlint, de hosszú távon dönteni kell: marad-e a felügyeleti modell, vagy ténylegesen állami kézbe kerülnek a Rosznyeft német érdekeltségei.
Németország arra kérte az Egyesült Államokat, hogy három olyan olajfinomító mentesüljön a széleskörű orosz olajipari szankciók alól, amelyek orosz tulajdonban vannak, de Németország üzemelteti őket.
Washington szerdán büntetőintézkedéseket vezetett be a Rosznyeft és a Lukoil ellen, vagyis Oroszország két legnagyobb olajvállalata ellen. Ez része annak a törekvésnek, hogy gyengítsék azt a pénzügyi hátteret, amely Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját finanszírozza – írja a TVP News.
A szankciók azt jelentik, hogy a nyugati országokban működő intézmények és ügyfelek gyakorlatilag nem üzletelhetnek ezekkel a cégekkel. Az ügyfeleknek november 21-ig van idejük megszakítani minden kapcsolatot olyan vállalatokkal, amelyekben az orosz olajipari óriásoknak legalább 50 százalékos tulajdonrészük van.
Ez a helyzet arra késztette a német kormányt, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen az Egyesült Államokkal azért, hogy
biztosítsanak kivételt három olyan Németországban működő olajfinomító számára, amelyek a Rosznyeft német leányvállalatának tulajdonában vannak. Ukrajna megtámadása után a Rosneft Deutschland (a Rosznyeft német leányvállalata) és az ahhoz tartozó vagyon ideiglenes állami felügyelet alá került Németországban. Ezt jelenleg a német szövetségi energiapiaci felügyelet irányítja.
Ennek ellenére az orosz Rosznyeft továbbra is 50 százalékos tulajdonrésszel bír a német leányvállalatban – ahogy azt Friedrich Merz német kancellár elmondta. Merz bizakodik abban, hogy az Egyesült Államok engedélyt fog adni, hogy ezek a német olajfinomítók továbbra is működhessenek, és kereskedhessenek – ugyanúgy, ahogy az Egyesült Királyság is kivételt engedélyezett a Rosznyeftre vonatkozó szankciók bejelentésekor a németeknek.
Merz így fogalmazott csütörtökön:
„Az amerikaiakkal tárgyalni fogunk erről. Úgy gondolom, hogy megkapjuk a megfelelő kivételt a Rosznyeft számára.” A kormány szóvivője hozzátette: a Rosznyeft németországi leányvállalatai „gyakorlatilag el vannak választva” az orosz anyavállalattól, és az amerikai szankcióknak „nem célja, hogy a Németországban működő leányvállalatokat sújtsa”.
A kapcsolatok megszakításával fenyegetnek Iparági források azt közölték, hogy fontos üzleti partnerek most azzal fenyegetik a Rosneft Deutschland-ot, hogy megszakítják az együttműködést az USA szerdán bejelentett szankciói miatt.
A Rosneft Deutschland három finomítóban rendelkezik részesedéssel: a MiRo és Bayernoil déli finomítókban, valamint az északkeleti Schwedt városában található PCK finomítóban. Ez a három üzem Németország teljes kőolaj-feldolgozási kapacitásának körülbelül 12%-át adja – a vállalat adatai szerint.
Ha a finomítók működése veszélybe kerülne, az tovább rontaná a már most is gyengélkedő német gazdaság helyzetét, amelyet a magas energiaárak sújtanak. A Financial Times arról számolt be, hogy különösen aggasztónak tartják a schwedti finomító helyzetét, mivel az a Barátság kőolajvezetékre van rákötve.
Németország, amely a háború előtt szorosan és nagy mértékben támaszkodott az olcsó orosz energiahordozókra, az elmúlt években éles irányváltást hajtott végre, és fokozatosan elfordult az orosz gáztól és olajtól. Ugyanakkor Berlin eddig tartózkodott attól, hogy teljesen államosítsa az orosz tulajdonú vállalatokat, például a Rosznyeft német leánycégét – attól tartva, hogy Moszkva viszonzásul hasonló lépéseket tenne, és átvenné német cégek irányítását Oroszországban.
Németország hamarosan 450 millió euróra növeli az orosz támadások utáni ukrán energiaszektor helyreállításába történő beruházásait, és a forrásokat nagyon hatékonyan fogja felhasználni – jelentette ki szombaton Katharina Reiche német energetikai miniszter az rbc.ua hírportál tudósítójának kérdésére válaszolva.
A jelentés szerint Reiche megjegyezte: „Növeljük az Ukrajna energiatámogatási alapjába történő hozzájárulásokat. Németország már 390 millió eurót befizetett, nyáron 30 millió euróról állapodtunk meg, de ma szeretném bejelenteni, hogy további 30 millió eurót fektetünk be.”
A német energetikai miniszter szerint így Németország összesen 450 millió eurót tervez biztosítani. „Ez egy jól befektetett pénz lesz, és az Ukrajna teljes energiatámogatási alapjának csaknem egyharmadát teszi ki. Ez a pénz lehetővé teszi számunkra, hogy megvásároljuk a szükséges technikai eszközöket Ukrajna megmentéséhez” – tette hozzá Katharina Reiche.
Szvitlana Hrincsuk ukrán energetikai miniszter szerint a támogatási alapban mostanra összesen 1,2 milliárd euró gyűlt össze.
A kérdés a jövő heti koppenhágai csúcson kerülhet döntő helyzetbe. Berlin eddig óvatoskodott, most azonban nyitottá vált a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna javára történő felszabadításáról szóló uniós tervre.
Fordulat Berlinben: a német kormány immár nyitott az Európai Bizottság tervére, amely akár 200 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyont szabadítana fel Ukrajna támogatására. A lépés Washington bizonytalan elkötelezettsége mellett új európai finanszírozási pillért teremthet.
Az Európai Unió azt tervezi, hogy az orosz jegybank 200 milliárd euróra becsült, belga letétben lévő vagyonát Ukrajna megsegítésére fordítja, miközben az összeget uniós kötvényekkel váltaná ki.
A konstrukció célja, hogy hosszabb távon stabil finanszírozást biztosítson Kijevnek, különösen most, amikor az Egyesült Államok támogatási hajlandósága a Trump-kormány alatt bizonytalanná vált.
Eddig az EU kizárólag a befagyasztott orosz pénzek kamatait használta fel, teljes összeghez nem nyúlt. Németország korábban jogi aggályokra hivatkozva elutasította a teljes elkobzást, most viszont a jelek szerint fordul a széljárás. Lars Klingbeil pénzügyminiszter a múlt héten jelezte: Berlin újraértékeli az álláspontját a kényes kérdésben.
„A német kormány nyitott a vitára az Európai Bizottság új javaslatairól” – nyilatkozta egy kormányzati forrás a Reutersnek, anélkül hogy megerősítette volna a konkrét részleteket.
Három év után eldőlhet a befagyasztott orosz vagyon jövője
A terv az EU következő, Koppenhágában tartandó informális csúcstalálkozóján kerül majd a figyelem középpontjába. Ez egyben tesztje is lehet annak, mennyire képes az unió a saját védelmi és külpolitikai terheit önállóbban viselni, miután Donald Trump ismételten sürgette Európát, hogy vegyen nagyobb részt saját biztonságának finanszírozásában.
Ha az EU valóban zöld utat ad a konstrukciónak, az Ukrajna háborús finanszírozásának új korszakát indíthatja el – immár európai kötvényekre és saját forrásokra építve. Berlin nyitottsága pedig annak jele, hogy a kontinens legnagyobb gazdasága is belátja: a front közelebb van, mint gondolták, és Washingtonra egyre kevésbé lehet biztosan számítani.
🇧🇪🇷🇺 Belgium will not transfer frozen Russian assets to aid Ukraine. — Belgian Foreign Minister Maxim Prévot.
According to Prévot, confiscating Russian assets from Belgian banks would jeopardize Belgium's reputation as a financial services hub and also pose a danger to the… pic.twitter.com/WtDXELWSYC
