Oroszország szerdai rakétacsapásai nemcsak Ukrajnában okoztak áramkimaradásokat, hanem a szomszédos Moldovában is. A romániai áramszolgáltatók október óta kedvezményes áron adnak áramot Moldovának, az áram nagy része Ukrajnán keresztül halad át.
Az áramkimaradások után Románia közölte, hogy hajlandó folytatni a szállításokat, de a nem megfelelő összeköttetések kihívást jelentenek.
Klaus Iohannis román elnök kijelentette: eddig mindent szállítottak, amit kértek tőlük. Az áramkimaradások azért vannak, mert a román–moldovai összeköttetések elégtelenek, mivel a Románia által kínált áram nagy része Ukrajnán keresztül halad át – írja a Sky News.
Moldova azzal vádolta Oroszországot, hogy sötétségbe taszította a 2,6 millió lakosú országot, emiatt a moldovai orosz nagykövetet is beidézték magyarázatért.
Politikusok bojkottálják a két országból származó termékeket, egy kormánypárti parlamenti képviselő a két ország – legnagyobb külföldi befektetőnek számító – kereskedelmi társaságait büntető törvényekkel fenyegetőzik.
Nagy felháborodás övezi Romániában, hogy Hollandián kívül immár Ausztria is ellenzi az ország több mint egy évtizede halogatott schengeni csatlakozását. A hágai parlament októberben állásfoglalást fogadott el, amely szerint Hollandiának nem kellene megszavaznia, hogy Románia és Bulgária felvételt nyerjen a belső határőrizet nélküli övezetbe. Mark Rutte holland miniszterelnök közölte, elvileg semmi akadálya a két ország schengeni csatlakozásának, amely azonban akkor fog megtörténni, „amikor készen állnak rá”.
Míg Hollandia ellenkezése régóta köztudott, a napokban Ausztria is belengette a vétóját. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy Bécs nem támogatja Bulgária, Horvátország és Románia csatlakozását a Schengeni egyezményhez. A tárcavezető szerint „a külső határok rendszere nem működik”, ennek következtében alkalmatlannak tartja a schengeni övezet megnyitását új országok előtt.
Pedig a bukaresti kormány illetékesei, valamint Románia európai parlamenti képviselői az elmúlt hetek során erőteljes lobbitevékenységbe fogtak Brüsszelben, valamint az ország schengeni felvételét ellenző tagállamok kormányainál a csatlakozás támogatása érdekében. E téren fontos részsikernek számít, hogy az Európai Bizottság a múlt héten közölte: számba vette a schengeni szabályok alkalmazása terén elért eredményeket, és megállapította, hogy
Bulgária, Románia és Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, szabad uniós mozgást biztosító övezetnek.
Bojkott
A hollandok és az osztrákok merev álláspontja hideg zuhanyként érte a romániai politikusokat, akik közül többen bojkottra szólítanak.
Adrian Nastase volt szociáldemokrata miniszterelnök, egykori külügyminiszter például közölte, nem vásárol többé holland termékeket, be se teszi a lábát holland tulajdonú üzletbe, és holland pénzintézeten keresztül sem bonyolít tranzakciót – itt egyértelműen az ING Bankra utalt.
A holland termékek bojkottjára szólított Sorbán Levente, a román–magyar határ mentén fekvő, Bihar megyei Alsólugas község polgármestere, aki így bírná rá Hollandiát arra, hogy támogassa Románia schengeni csatlakozását.
„Hollandia szisztematikusan megtagadja csatlakozásunkat a schengeni övezethez, anélkül, hogy erre egyértelmű okot adna. Azt javaslom, hogy kezdeményezzünk közösen bojkottakciót minden romániai tevékenységet folytató holland cég ellen. Ne fogyasszuk termékeiket!” – írta közösségi oldalán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elöljárója, konkrétan megnevezve a Heineken, a Philips, az ING, a Mega Image és az AkzoNobel társaság termékeit.
Noha a számos fórumon megfogalmazott elégedetlenség hatására Nicolae Ciuca román miniszterelnök arra kérte hazája politikusait, ne támadják Hollandiát ebben az időszakban, mert kontraproduktív lehet,
éppen az általa vezetett nemzeti liberális párt (PNL) egyik magas rangú politikusa járatta csúcsra a tiltakozási akciót. Pavel Popescu parlamenti képviselő egyenesen az osztrák és a holland cégeket büntető törvényeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a két ország megvétózza Románia schengeni integrációját.
„Ha – Isten őrizz – Románia az év végéig nem csatlakozik a schengeni övezethez, egyszerű törvényhozóként mandátumom hátralevő két évét olyan törvényeknek és politikai tevékenységnek szentelem, amelyek közvetlenül érintik majd a Romániában jelen levő osztrák (alapvetően orosz) és holland cégeket és érdekeket” – fenyegetőzött Popescu. A román honatya azt is megengedte magának, hogy
olyan államoknak nevezze Ausztriát és Hollandiát, amelyek „elvonási tüneteket produkálnának az orosz gáz és a kolumbiai kokain túladagolása nélkül”.
Fél százalékpontnyi GDP esik ki
Bukarest csalódottsága érthető, hiszen a határellenőrzés eltörlése (a román–bolgár és a román–magyar szakaszon) mellett a schengeni csatlakozás tetemes gazdasági haszonnal járna Románia számára, mindenekelőtt az export volumenének, az exportőrök versenyképességének növekedése révén. Adrian Caciu román pénzügyminiszter nemrég úgy becsülte, hogy az integráció 0,5 százalékponttal dobná meg hazája GDP-bővülését.
A román fuvarozók arra panaszkodnak, hogy a határátkelőknél való várakozás 800–1000 euró közötti veszteséget okoz számukra kamiononként naponta.
Másrészt a holland és az osztrák cégekkel szembeni bojkott, valamint az esetleges büntetőintézkedések visszaütnének, hiszen a két ország a legnagyobb befektetők közé tartozik Romániában.
Klaus Iohannis román államfő Mark Rutte holland miniszterelnök októberi romániai látogatása során hangsúlyozta, hogy a külföldi befektetők toplistáját éppen Hollandia vezeti több mint 9 milliárd euróval, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok pedig tavaly közel 6,5 milliárd euróra bővültek.
A bukaresti jegybank (BNR) legfrissebb jelentése szerint 2020-ban a legtöbb, 19,9 milliárd euró külföldi működő tőke Hollandiából származott, és a romániai külföldi működő tőke állományának 22 százalékát teszi ki. A második helyen Németország áll 11 milliárd euróval (12,7 százalékos FDI-állománnyal), míg a harmadik helyen Ausztria szerepel 10,8 milliárd euróval (12 százalék). A romániai cégbíróság szeptemberi adatai szerint a legnagyobb értékű összalaptőkéjük a holland cégeknek volt az országban, az 5833 kereskedelmi vállalat 12,574 milliárd dollár alaptőkével rendelkezett.
Az egyik legnagyobb osztrák érdekeltségű romániai vállalat az OMV, amelynek vezetőitől Klaus Iohannis éppen a hét elején kérte a fekete-tengeri földgáz kitermelésének mielőbbi elkezdését a Neptun Deep gázmezőből.
A bukaresti államelnöki hivatal tájékoztatása szerint az OMV vállalta, hogy a jövő év közepéig meghozza a kitermelés sorsáról szóló döntést.
Az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége irányításával a bel- és igazságügyi tanács december 8-án fog szavazni Bulgária, Románia és Horvátország teljes körű részvételéről a belső határellenőrzések nélküli schengeni térségben. A schengeni övezetnek 22 uniós ország, valamint négy nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja.
Módosításokkal elfogadta a bukaresti képviselőház szerdán a kormány augusztusban hozott „ársapka-rendeletét”, a következő három fűtési szezonra kiterjesztve a villamos energia és gáz fogyasztói árának középtávú hatósági korlátozását.
A kihirdetésre váró jogszabály szerint 2023. január 1-től 2025. március 31-ig Romániában hatóságilag korlátozott áron vásárolhatják mind a lakossági, mind pedig az ipari fogyasztók az energiát.
A villamos energiánál a fogyasztás függvényében négy tarifát állapítottak meg: a legalacsonyabb 68 bani (5,3 hrivnya), a legmagasabb 1,3 lej (10,1 hrivnya) kilowattóránként.
Havi 100 kilowattórás fogyasztásig minden lakossági fogyasztó a legalacsonyabb tarifát fizeti az áramért. A legalább egy kiskorút egyedül nevelő szülők, a legalább három kiskorú (vagy még tanulmányait végző 26 év alatti fiatalt) eltartó családok, illetve a gyógykezelésükre elektromos orvosi műszereket használó fogyasztók ezen küszöbérték felett is a 68 banis tarifával fizetik a villamos energiát.
A havi 100 és 255 kilowattóra közötti fogyasztás tarifája 80 bani, az ezt meghaladó energiafogyasztásért pedig már 1,3 lejt számlázhat a háztartásoknak a szolgáltató.
Újdonság a jelenleg hatályos ársapka-rendelethez képest, hogy már nem a tavalyi átlagfogyasztás alapján sorolják a különböző kedvezményes árkategóriákba a fogyasztókat, hanem az aktuális energiafogyasztásuk alapján, ha pedig nem olvasták le a villanyóra állását, akkor az utolsó három hónap átlagát veszik alapul.
A másféle védelemben nem részesülő ipari fogyasztók szintén 1,3 lejes tarifával vásárolhatják a villanyáram kilowattóráját.
A kilowattóránként 1 lejes kedvezményes tarifával (tavalyi átlagfogyasztásuk 85 százalékáig) a kis- és középvállalkozásokat, illetve a közintézményeket, egyházakat, az állami és magánkórházakat, oktatási intézményeket, bölcsődéket, idősotthonokat, közszolgáltatókat, a bukaresti metróvállalatot, a mezőgazdasági vállalkozásokat és az élelmiszeripari vállalatokat védi a jogszabály.
A földgáz esetében nem vezettek be új tarifákat, de a korábbi ársapka-rendelet hatályát meghosszabbították.
A most megszavazott törvény szerint a lakossági fogyasztók 31 banis, az ipari fogyasztók pedig 37 banis áron vásárolhatják a gázt kilowattóránként 2025. március végéig.
Klaus Iohannis kifejtette, Románia számára nagyon fontos ez a beruházás, és arra kérte a vállalatot, hogy mielőbb kezdje el a gázmező kitermelését. Az OMV a jövő év közepéig hozhat döntést a kitermelés megkezdéséről.
Klaus Iohannis román államelnök a fekete-tengeri földgáz kitermelésének mielőbbi elkezdését kérte a Neptun Deep gázmezőből az osztrák OMV-Petrom vállalattól, amelynek vezetőit hétfőn fogadta a hivatalában.
A román elnöki hivatal közleménye szerint a megbeszélésen – amelyen jelen volt Alfred Stern, az OMV ügyvezető igazgatója – Klaus Iohannis kifejtette, hogy Románia számára nagyon fontos ennek a beruházásnak a megvalósulása. Arra kérte a vállalatot, hogy mielőbb kezdje el a gázmező kitermelését, hiszen az úgynevezett offshore törvény hatályos, és Iohannis szerint kedvező a befektetők számára. A közlemény szerint az OMV vállalta, hogy a jövő év közepéig meghozza a kitermelés sorsáról szóló döntést.
Az OMV a földgázmező 50 százalékát birtokolja, a másik fele a román Romgaz állami gázvállalaté lett, miután tavaly októberben 1,06 milliárd dollárért megvette az amerikai Exxon 50 százalékos részesedését a Neptun Deep földgázmezőben.
Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója a nyáron elmondta, hogy minél gyorsabban meg akarják hozni a döntést, de a befektetőknek teljes mértékben kiszámítható, stabil jogi és adóügyi beruházási környezetre van szükségük, ebből a szempontból már sokat javított a román parlament által elfogadott jogszabály.
A fekete-tengeri Neptun Deep gázmezőből évente tízmilliárd köbméter gáz kitermelését tervezik.
Romániában egyszerre csökken az elektromos energia felhasználása és termelése, a legfőbb probléma, hogy nem sikerült annyi megújuló forrást üzembe helyezni, amennyi szénerőmű-kapacitás kiesett a termelésből.
Egyes időszakokban már a fogyasztás 13 százalékát importból származó villanyárammal kell fedezni.
Az év első kilenc hónapjában 7 százalékkal kevesebb villanyáramot termelt Románia, mint 2021 azonos időszakában, írja a Ziarul Financiar. Ez nagyrészt annak a következménye, hogy tavaly bezárták a marosnémeti hőerőművet. Mivel az elmúlt évben egyetlen új termelő egységet sem helyeztek üzembe, az ország áramtermelési kapacitása 1300 MW-tal csökkent.
Egy ideje már importra szorulnak elektromos energiából, ám ennek a mennyisége nem nőtt számottevően az első kilenc hónapban. Ennek az oka az, hogy az országos fogyasztás 6 százalékkal csökkent, mivel több üzem kénytelen fog visszafogni a termelését a drága villanyáram miatt.
A Transelectrica legfrissebb adatai szerint november 15-én, a délelőtti órákban az országos fogyasztás 7600 MW körül mozog.
Elméletileg ezt bőven fedeznie kellene a termelésnek, mivel a teljes beépített kapacitás meghaladja a 18 ezer MW-t, a gyakorlat azonban mást mutat. Az országos termelés mindössze kb. 6600 MW, az import pedig 1000 MW körül van.
A magyarázat abban rejlik, hogy a vízerőművek, a naperőművek és a szélturbinák is nagyon visszafogottan termelnek. Előbbiek 1800 MW-t juttatnak csak az országos hálózatba, bár a beépített teljesítményük 6640 MW, utóbbi kettő pedig összesen 270 MW-t. A vízerőművek szándékosan fogják vissza a termelést, ugyanis az aszályos nyár miatt a tározókban az átlagosnál kevesebb víz van, ezért takarékoskodnak vele.
Az elmúlt években az európai országok szinte kivétel nélkül növelték áramtermelési kapacitásukat, Románia azonban kakukktojás e tekintetben. 2011-ben még 19 733 MW volt a beépített áramtermelési kapacitás, ami mostanra 9 százalékkal csökkent. Az azóta eltelt időszakban 4300 MW teljesítményű erőműveket, főleg megújuló forrásokat felhasználókat, helyeztek üzembe, ezek azonban nem tudták ellensúlyozni a széntüzelésű erőművek bezárása miatt kieső termelési kapacitást.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerint Románia biztosítja jelenleg a Moldovai Köztársaság villamosenergia-szükségletének több mint 90 százalékát.
A román diplomácia vezetője a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva beszélt erről szombaton. Megjegyezte: energetikai szempontból Moldova nagyon nehéz helyzetben van, hiszen az ország mind a földgáz, mind a villamos energia tekintetében száz százalékban külső forrásoktól függ.
A tárcavezető emlékeztetett: amióta Ukrajna az orosz rakétatámadások következtében leállította az áramexportot, Románia szállít villamos energiát a Moldovai Köztársaságnak, az ország áramszükségletének több mint 90 százalékát biztosítva jelenleg. A miniszter hozzátette, emellett fűtőolajat és 130 ezer köbméter tűzifát is küldtek a szomszédos országnak.
Ugyanakkor továbbra is kérjük a nemzetközi közösséget, nyújtson támogatást a Moldovai Köztársaságnak, hogy energiát vásárolhasson a szabadpiacon – tette hozzá.
Románia csatlakozna a schengeni térséghez
A minisztert Románia schengeni térséghez való csatlakozásáról is kérdezték. Aurescu szerint Hollandia még nem hozott döntést a kérdésben, ezért van még lehetőség arra, hogy politikai, diplomáciai, technikai lépéseket tegyenek a csatlakozás elősegítése érdekében.
„Mi azon dolgozunk, hogy minél előbb eredményt érjünk el, legyen az a bel- és igazságügyi tanács decemberi ülésén vagy máskor” – magyarázta. A miniszter felidézte: nemrég Nicolae Ciucă miniszterelnök arra kérte Románia európai parlamenti képviselőit és politikusait, hogy ne támadják Hollandiát ebben az időszakban – számolt be az MTI.
„Okosan, érvelve, diplomatikusan kell dolgozni, a frusztrációk és a követelőző retorika nem vezet eredményre. Ezek csak arra jók, hogy növeljék a vita politikai tétjét, vagy ellenérzéseket keltsenek, amire most nincs szükség” – nyomatékosította.
Románia 32 darab használt F16-os harci repülőgép vásárlásáról írt alá szerződést Norvégiával – közölte pénteken a román védelmi minisztérium.
A 388 millió euró értékű szerződést a román védelmi minisztérium képviselői írták alá a norvég kormányzati partnerekkel a Romtechnica vállalat székhelyén.
A megállapodás szerint a szerződés három évre szól, az első repülőgépek várhatóan 2023 végén érkeznek meg Romániába. Az F16-osokat a román hatóságok minimum tíz évig tervezik használni.
A közleményben hangsúlyozzák, hogy a megállapodás két NATO-tagállam között jött létre, célja Románia védelmi kapacitásának erősítése, illetve a közös védekezéshez való román hozzájárulás növelése.
Románia eddig 17 használt, új hajtóművel és elektronikával, korszerű fegyverzettel felszerelt F-16-os Fighting Falcont vásárolt Portugáliától, ezeket 2019-ben állítottak hadrendbe. Bukarestnek legalább három, egyenként 16 többcélú harci gépből álló repülőrajra van szüksége légtere védelméhez.
Az F16-osok mellett Románia izraeli segítséggel felújított, orosz gyártmányú MiG-21 típusú vadászgépeket is használ, de ezek elavultak. Márciusban egy MiG-21 Lancer lezuhanása után a román védelmi tárca néhány hétre felfüggesztette a MiG-21-esek használatát, de május óta ismét repülnek, mert nélkülük a román légierőnek nincs elég gépe a járőrözéshez.
A háború hatására jelentősen bővültek idén Románia és Ukrajna kereskedelmi kapcsolatai. A romániai behozatal jelentős része kivitellé válik, azaz a megvásárolt árukat továbbértékesítik harmadik feleknek.
Nagyon megugrott idén a román–ukrán külkereskedelem volumene, ami egyértelműen a háború következménye – vette át a Maszol az economica.net hírét. Február 28. és július 31. között az Ukrajnába irányuló román export 33 százalékkal nőtt 2021 azonos időszakához képest, 524,3 millió euróra, derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból.
Az import is jelentős mértékben, 22,6 százalékkal nőtt, 810,9 millió eurót tett ki. A háború sújtotta országgal folytatott román kereskedelem továbbra is erősen deficites, hat hónap alatt 286,6 millió euró volt a hiány.
A két ország közti kereskedelem struktúrája nagyban átalakult a korábbi évekéhez képest. A tavalyi év februárja és júliusa között az Ukrajnából érkező napraforgóimport szinte nemlétező volt, mindössze 166,6 tonnát tett ki, s 251 ezer eurót fizettek érte a vevők. Az idei mennyiség ennek a 911-szerese.
Import után export
Az importált ukrán napraforgót továbbértékesítették harmadik országoknak. Románia napraforgóexportja a vizsgált időintervallumban 496 300 tonnát tett ki, ami 58,8 százalékkal haladja meg a tavalyi mennyiséget.
Hasonló a helyzet a napraforgóolaj tekintetében is. 2021 februárja és júliusa között 95,3 tonna étolajat vásároltak a román vevők az ukránoktól, 92 ezer euróért. Idén 163-szorosára nőtt az import mennyisége, 15,5 ezer tonnára. Ukrán napraforgóolajra Romániának éppúgy nincs szüksége, mint ukrán napraforgóra, így ezt is tovább értékesítették. Románia idén 46,4 százalékkal több napraforgóolajat exportált, mint tavaly.
Meglepőnek tűnhet az is, hogy az Ukrajnából származó kukorica importja 962-szerese idén a tavalyinak, 177,9 ezer tonna. Tavaly Románia volt az Európai Unió legnagyobb kukoricatermesztője, a megugró ukrán importnak az a magyarázata, hogy az ottani kukorica olcsóbb az alacsonyabb termelési költségek miatt.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Bár a bukaresti kormány arra számít, hogy Románia január 1-jétől a schengeni övezet tagja lesz, ez távolról sem biztos, Hollandia ugyanis továbbra sem támogatja feltétel nélkül a csatlakozást – írja a Maszol. Romániának „szerkezetileg erősebb jogállammá kell vállnia”, mondta Mark Rutte holland miniszterelnök októberi bukaresti látogatása alkalmával.
Az is egyértelmű jelzés, hogy a holland kormánypártok képviselői kedden nem szavazták meg az Európai Parlamentnek Románia schengeni csatlakozását támogató állásfoglalását.
Hollandia évekkel korábban egyszer már megakadályozta, Franciaországgal egyetemben, Románia csatlakozását a schengeni övezethez, és azóta is erősen tartja magát a közvéleményben a vélekedés, mely szerint a németalföldiek önös gazdasági érdekből tettek keresztbe, a rotterdami kikötő forgalmát féltve. Jelenleg a rotterdami kikötő Európa első számú kapuja a kelet-ázsiai piacok felé, azonban Románia csatlakozásával a konstancai elszipkázná forgalmának egy részét – állítják az elmélet hívei.
Hollandia távol van
Tagadhatatlan, hogy ha Románia a schengeni övezet része lenne, az ország fekete-tengeri kikötőinek a jelentősége némileg felértékelődne, a jelenleginél valamivel több áru érkezne oda az EU-n kívülről. Az adatok fényében azonban eléggé kétséges, hogy Konstanca érdemi fenyegetést jelentene a holland tengeri kereskedelemre.
A shipafreight.com portál adatai szerint a rotterdami kikötő éves áruforgalmi kapacitása 14,8 millió TEU. A TEU egy mértékegység, mely 20 láb (6,09 méter) hosszúságú, általában 8 láb (2,43 méter) széles fém konténert jelöl. Egy TEU kapacitás maximum 21 600 kg rakománynak felel meg. A kontinens második legnagyobb kikötője a 11,8 millió TEU-s antwerpeni, a harmadik pedig a hamburgi (9,25 millió TEU). A negyedik helyen álló pireuszi kikötő kapacitása már csak 5,65 millió TEU.
Messze lemaradva
A konstancai kikötő nemhogy nem szerepel az első tízben, de még látótávolságban sincs. A hivatalos adatok szerint 2021-ben a konstancai kikötő forgalma 631 946 TEU volt, ami 4,31 százaléka a rotterdami kapacitásának. Konstanca még az európai Top 10 utolsó helyén álló Le Havre kikötőjével sincs egy súlycsoportban, annak ugyanis 2,78 millió TEU az áruforgalmi kapacitása.
A konstancai kikötő fejlesztése hatalmas befektetést feltételezne, ilyesmire a közeljövőben nincs kilátás. Ugyanakkor, ha egyik napról a másikra többszörösére nőne az áruforgalmi kapacitása, a tényleges forgalom valószínűleg akkor sem változna lényegesen, aminek az oka a romániai szállítási infrastruktúra katasztrofális állapota.
Mindezek alapján azt feltételezni, hogy a hágai kormány Rotterdamot félti Konstancától, olyan, mintha azt állítanánk, a Kolozsvári CFR-t azért nem hívták meg a tervezett Európai Szuperligába, mert a Real Madridot féltik tőle.
(maszol.ro)
[type] => post
[excerpt] => Bár a bukaresti kormány arra számít, hogy Románia január 1-jétől a schengeni övezet tagja lesz, ez távolról sem biztos, Hollandia ugyanis továbbra sem támogatja feltétel nélkül a csatlakozást – írja a Maszol.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1666443720
[modified] => 1666422317
)
[title] => A hollandokon múlhat, hogy Románia a schengeni övezet tagja legyen
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=30739&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30739
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 30740
[image] => Array
(
[id] => 30740
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely.png
[original_lng] => 1009032
[original_w] => 800
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely-300x225.png
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely-768x576.png
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely.png
[width] => 800
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely.png
[width] => 800
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely.png
[width] => 800
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely.png
[width] => 800
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1666411518:12
[_thumbnail_id] => 30740
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2399
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3d72eebadd7d319a633cadaa280baeeb] =>
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
A pénzügyminiszter szerint fél százalékponttal emelheti a gazdasági növekedés mértékét a januártól remélt csatlakozás.
Adrian Caciu román pénzügyminiszter szerint Románia januártól remélt csatlakozása a schengeni övezethez fél százalékponttal emelheti a gazdasági növekedés mértékét. A többlet részben a kereskedelmi forgalom bővüléséből származna, részben pedig abból, hogy a külföldi befektetők nagyobb bizalommal keresnék Romániát.
A Ziarul Financiar című gazdasági napilap az internetes oldalán közölt szerdai cikkében arra is rámutatott, hogy a csatlakozás növelné a román exportőrök versenyképességét, és ez nemcsak a gazdasági növekedést segítené elő, hanem a kereskedelmi mérleget is jó irányba billentené. A lap emlékeztetett, hogy állandósult a torlódás Románia nyugati határánál, amely egyben a schengeni térség határa is.
A kamionok zsúfoltabb napokon tíz óránál is többet várakoznak az átkelőkön, és ez minden gépjármű esetében napi 800-1000 eurós bevételkiesés.
Ha Románia a schengeni övezet részévé válik, a román–magyar határon megszűnnek a torlódások.
Románia az Európai Unióhoz való 2007-es csatlakozásakor vállalta, hogy csatlakozik a schengeni térséghez is, ez azonban egyes tagállamok ellenkezése miatt nem történhetett meg. Közülük egyedül Hollandia nem adott egyértelmű választ arra, hogy megváltoztatta volna álláspontját a kérdésben. Mark Rutte holland miniszterelnök, aki szerdán a Romániában szolgálatot teljesítő holland katonákat látogatta meg, újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy Hollandia elviekben nem ellenzi Románia csatlakozását, de Bukarestnek valamennyi feltételt teljesítenie kell.
Elismerte, hogy Románia sok lépést tett a jó irányba, de hozzátette, hogy az országnak „szerkezetileg erősebb jogállammá kell válnia”.
