Követhetetlenné vált a vita Romániában a költségvetésen keletkezett űr betömését, illetve az államháztartási deficit növekedésének visszaszorítását célzó tervezett megszorításokkal, adóemelésekkel kapcsolatosan.
A bukaresti hatóságok azután kényszerültek a költségcsökkentő vészforgatókönyvek kidolgozására, hogy kiderült, az első negyedévben az állami bevételek nagyságrendileg egymilliárd euróval kisebbek voltak a tervezettnél, ami az egész évre kivetítve négymilliárd euróval növelné az amúgy is magas (a GDP 4,4 százalékára tervezett) államháztartási hiányt.
A lavinát az európai alapokért felelős Marcel Bolos miniszter indította el azáltal, hogy előrebocsátotta: a büdzsé bevételeinek megcsappanása a közalkalmazottak létszámának, vagy a bérük lefaragásához vezethet, csak így kivitelezhető az állami kiadások 20 milliárd lejjel (1 lej 8,95 hrivnya) történő csökkentése, ahogyan azt a pénzügyminisztérium előirányozta.
A javaslatra azonnal felkapták a fejüket a szakszervezetek, és általános sztrájkot helyeztek kilátásba számos ágazatban.
Nicolae Ciuca liberális miniszterelnök az elmúlt napokban többször is azzal igyekezett lehűteni a kedélyeket, hogy kiadásai „megfontoltabbá tétele”, a költségvetési hiánycél betartása érdekében kormánya különböző fiskális intézkedések foganatosítására készül, amelyek nem hatnak ki sem a közalkalmazottak bérkeretére, sem a beruházásokra, sőt arra is ígéretet tett, hogy új adókat és illetékeket sem vetnek ki.
A lavinát azonban már nem lehetett megállítani, és a kormányfő váltig hangoztatta, hogy nem lesznek megszorítások, a tanügyi és a közigazgatási szakszervezetek tüntetésbe fogtak, az oktatásban dolgozók pedig azzal fenyegetőznek, hogy sztrájkba lépnek, és befagyasztják a tanévet. A közalkalmazottak nem csupán az esetleges bércsökkentéssel vagy elbocsátásokkal nem értenek egyet, hanem a béreknek a 2022-es szinten történő befagyasztását és a létszámstopot célzó kormányzati elképzeléssel sem. Marius Nistor szakszervezeti vezető szerint mindez a 15 százalékos infláció mellett működésképtelenné tenné az amúgy is a szakképzett munkaerő hiányával küzdő oktatási rendszert, ahonnan valósággal „menekülnek” a pedagógusok az anyagi megbecsülés hiánya miatt.
Kiderült, nem állja meg a helyét, hogy a román kormány nem tervez új közterhet kivetni. Marcel Ciolacu, a balliberális nagykoalíció szociáldemokrata alakulatának vezetője progresszív többletadó kivetését javasolja ama közalkalmazottak esetében, akik egy időben részesülnek fizetésben és nyugdíjban, továbbá akiknek a bére meghaladja az államelnök bruttó 25 ezer lejes (1,8 millió forint) havi jövedelmét. A bukaresti képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus – aki a koalíciós megállapodás értelmében még a nyáron átveszi a miniszterelnöki teendőket – leszögezte: ez az intézkedés csak a közalkalmazottakra vonatkozna, és „egyelőre” nem érintené a versenyszféra dolgozóit.
A Ciuca kormányfő vezette liberálisok (PNL) ugyanakkor határozottan ellenzik, hogy a többletadót a versenyszférára is kiterjesszék. A miniszterelnök ugyanakkor elismerte: 16 százalékos adót terveznek kivetni minden olyan közalkalmazott jövedelmére, aki többet keres az államelnöknél, legyen szó havi bérről, vagy bér és nyugdíj halmozásáról; az ügyben a pénzügyminisztérium elemzést folytat. Romániában 2018-ban 16-ról 10 százalékra csökkent az egységes jövedelem-adókulcs, amely 2004-ben váltotta a korábbi progresszív adórendszert, amelynek visszavezetését most erőteljesen támogatják a szociáldemokraták.
Megszólalt a témában Klaus Iohannis államfő is, aki szerint a romániai adórendszer hiányosságait nem lehet egyetlen intézkedéssel kiküszöbölni, szerinte az adórendszer egészét új alapokra kell helyezni és fenntarthatóvá tenni.
Közben viszont a bukaresti gazdasági sajtó kiszámolta: még abban az esetben is csak „aprópénz” folyna be az államkasszába, ha a többletadót a versenyszféra jól kereső adófizetőire is kiterjesztenék.
A Profit.ro gazdasági portál a pénzügyminisztérium adataira hovatkozva közölte, mintegy 81 ezer, a köz- és a versenyszférában dolgozó romániai munkavállalónak haladja meg a havi jövedelme az államelnök bruttó 25 ezer lejes keresetét; szerintük az ő halmozott megadóztatásuk nem tömné be a költségvetésen keletkezett lyukakat.
Az Economedia szakportál ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a 16 százalékos többletadóból befolyó összeg meg se közelítené a költségvetésen az idei év első negyedévében keletkezett, 4 milliárd lejt meghaladó hiányt, és legtöbb két kilométernyi hosszúságú autópálya megépítésére volna elegendő.
Harmincnál is több multimilliomos és dollármilliárdos költözött el Norvégiából 2022-ben. Ez nem tűnik túl magas számnak, csakhogy valójában több, mint ahány szupergazdag 2009 és 2021 között összesen elhagyta az országot – derült ki a Dagens Naeringsliv lap kutatásából.
A Guardian a norvég újság hírét szemlézve azt is hozzátette: idén tovább gyorsulhat az elvándorlás. A legtöbben Svájcba költöznek.
A szupergazdagok tömeges elköltözésének nagyon egyszerű oka van: a norvég kormány felemelte a vagyonadójukat, tavaly 1, idén pedig már 1,1 százalékosra. Ezt a vagyon 1,7 millió korona, azaz nagyjából 56 millió forint fölötti része után kell fizetni.
A német kormány azt tervezi, hogy adót vet ki minden gázfogyasztóra, hogy abból fedezzék a vállalatok megnövekedett importköltségeit – értesült a Reuters. A lépéssel még drágább lehet a földgáz a fogyasztók számára, cserébe a szolgáltatók vesztesége elviselhető lenne.
A Reuters által megszerzett javaslatot a jövő héten fogadhatja el a német parlament, az új adó még drágábbá tenné a földgázt minden fogyasztó számára. Ezzel az összes felhasználó fizetné a megemelkedett importköltséget, nem csak azok, akiknek a szolgáltatója ezt külön rájuk terheli.
Németország már a múlt héten életbe léptette a rendkívüli helyzetet az energiaválság réme miatt, és várhatóan a helyzet csak romlik majd, mivel július 11-én tíz napra teljesen leáll az orosz gázszállítás az Északi áramlat vezetéken karbantartás miatt. A szakértők most attól tartanak, hogy a leállás hosszabb lehet a tervezettnél, ami további emelkedést hozhat a világpiaci árakban.
Iparági becslések szerint a német szolgáltatóknak hetente egymilliárd euróba kerül a megnövekedett importárak kigazdálkodása.
A szerencsejáték mellett jelentősen nő az osztalékok, az édesített és alkoholos italok, és a dohánytermékek adója is.
Adóemeléseket jelentett be hétfőn Nicolae Ciuca román miniszterelnök. Elmondta: a kormánykoalíció pártjai egyetértenek abban, hogy az osztalékadót a jelenlegi 5 százalékról 8 százalékra emelik az állami vállalatok esetében is, az édesített italok áruforgalmi adóját a jelenlegi 9 százalékról 19 százalékra növelik, a szerencsejátékokat működtető cégekre pedig egységesen 40 százalékos adót vetnek ki.
Mindemellett Romániában július elsejétől növelik a dohánytermékek és a szeszes italok jövedéki adóját is.
Kevesebben fognak adómentességet kapni a mezőgazdaságban dolgozók közül, mivel a kormány a jelenlegi 30 ezer lejről (kb. 250 000 hrivnya) 10 ezer lejre (83 300 hrivnya) csökkenti a felső határt, ameddig az adómentességet biztosították. Ezeket az intézkedéseket később fogják elfogadni sürgősségi kormányrendeletben – tette hozzá a miniszterelnök.
Ciuca kiemelte, hogy a koalíció liberális tagjai nem értenek egyet az úgynevezett szolidaritási adó bevezetésével, így elutasítják a nagy vállalatokra kivetett pluszadót is. A koalícióban korábban felvetődött annak a lehetősége, hogy a 100 millió euró fölötti árbevételt megvalósító vállalatok a bevételük 1 százalékát fizessék be adóként az államkasszába. A kormány 1 milliárd euró pluszbevételt remélt ettől az intézkedéstől.
#Ukraine fighting Russia on the frontline & behind it. Officials seeking to oust Russian actors from its gambling industry are to emulate the methods of the US authorities in the 1980s when they rooted out the Italian mob from the casinos of Las Vegas https://t.co/MOuIHDOCzi
Joe Biden amerikai elnök 1993 óta az első nagy szövetségi adóemelésre készül az Egyesült Államokban, erre a múlt héten elfogadott 1900 milliárd dolláros mentőcsomagot követő hosszú távú gazdasági program finanszírozása miatt lenne szükség – írja a Bloomberg hírügynökség cikke alapján az Origo.
Mint írják, a jelenlegi mentőcsomagnál várhatóan még nagyobb mértékű intézkedéseket a Biden-kabinet már nem csak hitelből, azaz az államadósság növelésével finanszírozná. A Bloomberg forrásai szerint az elnöki tanácsadók olyan megoldáson dolgoznak, amely magában foglalhatja a társasági adónak és a magas keresetűek egyéni adókulcsának emelését is.
A cikk szerint az adóemelés nemcsak az olyan – a Biden-kabinet számára kulcsfontosságú – kezdeményezések finanszírozására kínálna lehetőséget, mint az infrastruktúra fejlesztése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, vagy a szegényebb körülmények között élő amerikaiak megsegítése, hanem arra is, hogy változtassanak az adórendszer egyenlőtlenségein.
Mint írják, az adóemelési terv komoly tesztet jelent majd abból a szempontból, hogy az elnök képes-e meggyőzni a republikánusokat, illetve azt is megmutatja majd, hogy mennyire egységesek a demokraták.
A tervezetet ismerő, nevük elhallgatását kérő források szerint az adóemelések keretében a Biden-kabinet valószínűleg hatályon kívül helyezi majd Donald Trump korábbi elnök 2017. évi adótörvényének azon részeit, amelyek a vállalatoknak és a magas keresetű embereknek kedveznek. Ezen kívül – mint mondták – egyéb változtatásokat is végre kell hajtani az adótörvény progresszívebbé tétele érdekében.
A részletekről szólva a Bloomberg forrásai arról számoltak be, hogy a javaslatok között szerepel például a társasági adó 21-ről 28 százalékra emelése, bizonyos vállalkozások adókedvezményeinek csökkentése, illetve az évente több mint 400 000 dollárt kereső magánszemélyek jövedelemadó-kulcsának emelése.
A Biden-kabinet által tervezett adóemelésről készült egyik független elemzés úgy becsülte, hogy az intézkedések egy évtized alatt 2100 milliárd dolláros bevételhez juttathatják az országot, a demokraták azonban a cikk szerint már elégedettek lennének egy 500 milliárd dollárt eredményező csomaggal is.
Az átfogó adóemelési programot még hivatalosan nem jelentették be.
A cikk szerint – amennyiben elfogadják – az új adóintézkedések valószínűleg 2022-ben lépnek hatályba, bár egyes törvényhozók és a közigazgatáson kívüli Biden-támogatók is amellett érveltek, hogy addig ne vezessék be, amíg a koronavírus-járvány okozta munkanélküliség magas szinten van.
(origo.hu)
[type] => post [excerpt] => Joe Biden amerikai elnök 1993 óta az első nagy szövetségi adóemelésre készül az Egyesült Államokban, erre a múlt héten elfogadott 1900 milliárd dolláros mentőcsomagot követő hosszú távú gazdasági program finanszírozása miatt lenne szükség – írja a... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1615907340 [modified] => 1615886721 ) [title] => Jelentős adóemelésre készül Joe Biden a Bloomberg szerint [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=11109&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 11109 [uk] => 11122 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 9627 [image] => Array ( [id] => 9627 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-16t104233377.jpg [original_lng] => 238252 [original_w] => 1180 [original_h] => 730 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-16t104233377-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-16t104233377-300x186.jpg [width] => 300 [height] => 186 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-16t104233377-768x475.jpg [width] => 768 [height] => 475 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-16t104233377-1024x633.jpg [width] => 1024 [height] => 633 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-16t104233377.jpg [width] => 1180 [height] => 730 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-16t104233377.jpg [width] => 1180 [height] => 730 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-16t104233377.jpg [width] => 1180 [height] => 730 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1615909745:8 [_thumbnail_id] => 9627 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 6492 [translation_required_done] => 1 [_oembed_1c30ef17c1c281d78432c2339db6efaf] => [_oembed_time_1c30ef17c1c281d78432c2339db6efaf] => 1625056779 [_oembed_b8e4ccaff48659e5c7754aa82d2b471c] =>
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
