Az ukrán védelmi minisztérium megváltoztatta a fegyverek és a hátországi eszközök szállításának tervezésével kapcsolatos hozzáállását. A 2024-es év prioritásai a szükséges berendezések ukrán gyártásának bővítése – közölte Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter az Ukrinformban megjelent cikkében.
„Az ukrán fegyverek beszerzésére összpontosítunk. Az ukrán gyártású lőszereket rendeltünk meg. A jövőben növelni fogjuk az ilyen beszerzések mértékét. Együttműködési megállapodást írtunk alá a műszaki adatok cseréjéről és közös gyártásról az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumával. Ez hozzá fog járulni a kritikusan szükséges lőszer gyártási kapacitásának létrehozásához Ukrajnában. Amellett, hogy munkahelyek jönnek létre és adó kerül a költségvetésbe, ez a védelmi képességünk megerősítése és a függetlenségünk védelme” – írta Umerov. Szintén a 2024-es prioritások között szerepel a katonai felszerelések ukrán gyártásának növelése.
„Mostantól az újításokat a korábbi hónapok helyett 20 nap alatt lehet a harctéren alkalmazni. Az eredmény – már 118 új berendezésmintát fogadtunk el és helyeztünk üzembe. Elmondása szerint a védelmi tárca a drónok, terepjárók, lőszerek beszerzésének problémájának megoldásán dolgozik. Fokozatosan más kategóriákban is kielégítik az igényeket, mint például a taktikai fejhallgatók vagy a női egyenruhák.
A győzelem után az ukrán gyártók megosztják egymással a szovjet típusú fegyverekről a NATO-szabványú fegyverekre való átállás tapasztalatait, ami lehetővé teszi a globális Dél számára, hogy megszabaduljon az orosz fegyverektől való függésétől – jelentette be csütörtökön a Védelmi Minisztérium sajtószolgálata, számot be az rbc.ua hírportál.
A közlemény szerint Washingtonban zajlik a DFNC1: US Edition védelmi iparági konferencia. A célja, hogy támogassa a legmagasabb szintű együttműködést az ukrajnai és az amerikai védelmi iparvállalatok között. A rendezvény első napján memorandumot írtak alá az Egyesült Államok védelmi minisztériumával a műszaki adatok közös előállításában és cseréjében való együttműködésről.
„Ukrajna az egyetlen ország a világon, amely teljes körű háborút vív egy erős iparral rendelkező ellenség ellen. Számunkra a túlélés kérdése egy olyan hadiipar létrehozása, amely megfelel az ellenség ipari képességei léptékének” – mondta Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter.
Olekszandr Kamisin, Ukrajna stratégiai ipari minisztere jelezte, hogy Ukrajna felajánlja partnereinek, hogy tekintsenek az ország védelmi iparára, mint lehetőségre, hogy gyorsan növeljék a termelési kapacitást és javítsák termékeiket, valamint valódi harci körülmények között biztosítsák a hatékonyságát.
„Új piacok megnyitásának lehetősége – elvégre a NATO-tagországok raktárainak feltöltése mellett, győzelmünk után a szovjet típusú fegyverekről a NATO-szabványú fegyverekre való átállásban tapasztalattal rendelkező ukrán gyártók ezt a tapasztalatot átadhatják ezeknek az országoknak, a globális Dél régióinak, amelyek jelenleg az oroszországi fegyverellátástól függnek” – mutatott rá Kamisin.
Az Andrij Jermak, elnöki hivatalvezetője és Rusztem Umerov védelmi miniszter által vezetett ukrán delegáció az Egyesült Államokban tartózkodik, ahol megbeszéléseket folytatott az államok törvényhozóival, kormányzati tisztviselőivel és vállalkozásaival.
A 2024-es év prioritásai Ukrajna légvédelmi pajzsának megerősítése, valamint a hazai védelmi és ipari komplexum fejlesztése lesz.
2024-ben a tervek szerint jelentősen növelni fogják a különféle típusú fegyverek gyártását Ukrajnában. A fő hangsúly a légvédelmi eszközökön lesz. Erről az ukrán Védelmi Minisztérium sajtószolgálata számolt be.
Széles körű légvédelmi berendezésekről beszélünk: a hagyományos hordozható légvédelmi rakétarendszerektől a 100 kilométernél nagyobb hatótávolságú rendszerekig, mint például a Koral légvédelmi rendszer.
Amint azt Ivan Havriljuk honvédelmi miniszterhelyettes megjegyezte, 2024-ben többször kívánják növelni a rakéták, lőszerek, fegyverek és katonai felszerelések gyártását.
Elmondása szerint a jóváhagyott jövő évi költségvetés mintegy 175 milliárd hrivnya elkülönítését irányozza elő rakéták és lőszerek vásárlására.
Az európai országok növekvő védelmi kiadásai és fegyverzetkorszerűsítési programjai által kínált lehetőséggel élve a német Rheinmetall 2026-ig meg kívánja duplázni értékesítési árbevételét – jelentette be a hadiipari gépgyártó és autóipari beszállító konszern kedden egy befektetői konferencián.
A rendezvényen bemutatott terv alapján a konszern 2026-ra 13 és 14 milliárd euró közötti értékesítési árbevételt kíván elérni forgalmának évi mintegy 20 százalékos növelésével. Az idei évre a Rheinmetall 7,6 milliárd eurós bevételi célt tűzött ki.
A Rheinmetall korábbi, 2022 és 2025 közötti középtávú előrejelzése 17 százalékos éves árbevétel-növekedéssel számolt. Szakmai elemzők 12 milliárd euró alatti árbevételt prognosztizált a cégnek 2026-ra.
A most publikált 2026-os forgalmi tervhez a düsseldorfi székhelyű vállalat fő bevételi forrása, a fegyverzet üzletág 11 milliárd euróval fog hozzájárulni. A fegyverzeti üzletág magában foglalja a Rheinmetall lőszerekkel és fegyverekkel, katonai járműrendszerekkel és elektronikával foglalkozó tevékenységeit.
A vállalat polgári célú gépjárműalkatrészeket is gyárt.
Orosz vállalatok és külföldi partnereik elleni átfogó szankciós csomagot jelentett be az amerikai kormány csütörtökön a háborús erőforrások korlátozásának céljával.
Az amerikai külügyminisztérium és pénzügyminisztérium összehangoltan többi között az orosz fegyveriparban, fémiparban, bányászatban, elektronikai iparban működő vállalatok, valamint bankok ellen hozott büntetőintézkedéseket, emellett külföldi beszállítókat és szállítási vállalkozásokat is szankcióval sújtott.
A két tárca által közzétett közlemény szerint az intézkedések hatálya alá tartozik többi között az orosz északi-sarkvidéki térségben működő, cseppfolyósítottgáz-projektet vezető Arctic LNG 2 nevű cég, a fémiparban működő Rustitan és annak tulajdonosa, Anatolij Tkacsuk, valamint a cég ciprusi bejegyzésű leányvállalata. Szankcióval sújtották a drónok gyártásával és kereskedelmével foglalkozó Level Areosystems CST nevű céget és tulajdonosát is, Alekszandr Zaharovot.
Az amerikai büntetőintézkedések a technológiai, informatikai és számítógépiparban működő orosz vállalatok széles körét érintik, amelyek részben Alekszandr Zaharov érdekeltségi körébe tartoznak.
A pénzügyminisztérium intézkedéseket hozott török, Egyesült Arab Emirátusok-beli, valamint kínai cégek ellen is, amelyek megszegték az eddigi szankciókat, és különböző, Oroszország számára fontos ipari alapanyagokat és alkatrészeket szállítottak orosz cégeknek. A külföldi szállítók elsősorban elektronikai eszközökkel látják el Oroszországot, valamint logisztikai és áruszállítási szolgáltatásokat nyújtanak orosz üzleti érdekeltségeknek.
A tárca közleménye egyben megállapítja, hogy az amerikai pénzügyminisztérium a továbbiakban is együttműködik Kína, Törökország és az Egyesült Arab Emirátusok kormányával annak érdekében, hogy a szankciós politikát és exportkorlátozásokat illetően egyeztessen a kétoldalú kapcsolatok keretein belül, de a jövőben sem habozik majd cselekedni annak érdekében, hogy Oroszország ne használhassa fel az amerikai és nemzetközi pénzügyi hálózatot az Ukrajna elleni háború folytatására.
Az amerikai külügyminisztérium csütörtöki bejelentése szerint a vállalatok, üzletemberek és családtagjaik mellett szankciók alá kerültek az orosz kormány további tagjai, köztük iparért és kereskedelemért, gazdaságfejlesztésért, valamint energiaügyért felelős miniszterhelyettesek.
Az amerikai szankciók alapján az érintett több mint 100 vállalkozás és magánszemély minden amerikai fennhatóság alatt álló vagyonát zárolják, és megtiltanak minden üzleti kapcsolatot velük amerikai üzleti érdekeltségek számára.
Az első bemutató tételt 2025-ben kell legyártani. A sorozatgyártás is 2025-ben kezdődik, a szállítások 2027-től indulnak.
A német TDW cég megbízást kapott a Bundeswehr számára a DM22 típusú páncéltörő aknák gyártásának újraindítására, amelyek készletei az Ukrajnába történő átszállítás miatt kimerültek. A szerződés 2600 aknára vonatkozik, 68 millió euró értékben. Erről a Defense Ukraine számolt be.
Egy új M22 körülbelül 26,1 ezer euróba kerül. Konkrétan további 10 000 aknára vonatkozó opció lehetőségét tervezik.
A német fegyverexport idén várhatóan a második világháború utáni időszak rekordját is megdöntheti.
Németországban az év első három negyedévében több hadianyag és haditechnikai berendezés kapott exportengedélyt mint az elmúlt év egészében – derült ki a szövetségi gazdasági és technológiai minisztérium honlapján hétfőn publikált jelentésből.
Az első három negyedévben a szövetségi kormány már 8,76 milliárd euró értékben hagyta jóvá fegyverek és haditechnikai eszközök kivitelét, ami túlszárnyalja a tavalyi azonos időszakban elért 5,64 milliárd eurós exportértéket, de már a tavalyi egész éves 8,36 milliárd eurós exportot is meghaladja. Az idei teljes éves export így szinte biztosan meg fogja dönteni a 2021-es 9,35 milliárd eurós eddigi rekordot.
A hétfőn közzétett statisztika szerint az ukrajnai szállításokra kiadott kiviteli engedélyek 3,3 milliárd eurós összértéke több mint harmadát tették ki a teljes összegnek, azaz több mint megnégyszereződött az előző évi bázishoz képest.
Az exportengedélyek második legnagyobb célállomása az idén Magyarország volt az év első három negyedében 1,033 milliárd euróval. A német fegyverexport harmadik legnagyobb felvevője az Egyesült Államok volt 466,9 millió euróval, a negyedik legnagyobb az Egyesült Királyság 393,9 millió euróval, az ötödik pedig Lengyelország 321,6 millió euróval.
Az ukrán kormány azt javasolja, hogy a magánszemélyek jövedelmére kivetett hadiadót drónok, fegyverek és lőszerek gyártására fordítsák – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Denisz Smihal Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal jelezte, hogy a kormány már benyújtotta a hadiadóról szóló törvénytervezetet. Emlékeztetett arra, hogy a teljes körű invázió során nyolcszorosára nőtt a helyi költségvetések személyi jövedelemadóból származó bevétele. 2023-ban az előrejelzések szerint a bevételek 96 milliárd hrivnyát tesznek ki, míg 2021-ben még csak 12 milliárd hrivnyát.
„Biztonsági és védelmi erőinknek több forrásra van szükségük. Az előrejelzések szerint a kormány idén 25,8 milliárd hrivnya, jövőre pedig 93,7 milliárd hrivnya bevonását teszi lehetővé további drónok vásárlására és saját fegyvereink gyártásának növelésére” – mutatott rá a kormányfő.
Ugyanakkor a helyi költségvetések és költségvetési intézmények számláin már felhalmozott több mint 200 milliárd hrivnya továbbra is az önkormányzatok rendelkezésére áll. Ezért az állam alaptámogatást ad, és támogatást nyújt azoknak az állampolgároknak, akiknek nincs pénzük. „Ily módon a helyi költségvetések forrása 2024-ben 75 milliárd hrivnyával lesz több, mint 2021-ben, a teljes körű invázió előtt volt.
Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette az ukrán fegyverek új gyártását és a nemzetközi partnerek jövőbeni fegyverszállításait – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az elnök Facebook-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij, aki tegnap Bahmut térségében járt és katonai egységeket keresett fel, megjegyezte, hogy az ukrán katonák minden kérését továbbítja a legmagasabb rangú tábornokoknak, kormánytisztviselőknek és a nemzetközi partnereknek.
„Lesz új utánpótlás. Nagyon fontos – új fegyvergyártás lesz, több kiemelt pozíció is körvonalazódott a katonákkal” – írta bejegyzésében Volodimir Zelenszkij.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Zelenszkij elnök augusztus 31-én több mint 700 kilométeres hatótávolságú fegyverek gyártását jelentette be. Ez azután történt, hogy az ukrán hadsereg hazai gyártású fegyverekkel 700 km távolságban semmisített meg célpontokat Oroszország belsejében.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
A közép-európai fegyvergyártók, akik a kontinens egyik legszűkebb munkaerőpiacára vannak szorulva, új munkaerő toborzására és képzésére irányuló programokat indítanak vagy bővítenek, miután az ukrajnai háború miatt megugrott a kereslet a termékeik iránt.
A lengyelországi és csehországi vállalatok a hidegháború vége óta a leggyorsabb ütemben gyártanak fegyvereket, lövedékeket és egyéb katonai felszereléseket, hogy ki tudják elégíteni Ukrajna igényeit.
A cseh lőszer- és tüzérségi lövedékeket gyártó STV Group már ott tart, hogy lakásokat épít az új alkalmazottainak a legnagyobb üzeméhez legközelebb található városban, illetve ingyenes étkezést biztosít a nyugdíjas dolgozóknak, hogy a korábbi munkatársak megoszthassák egymással a nemrég újraindított, Ukrajna számára szovjet korszakbeli lőszereket előállító gyártósorokkal kapcsolatos ismereteiket.
„Ez az informális eszmecsere kiváló és azonnali hatással van a termelési folyamatok hatékonyságára, különösen akkor, ha olyan termékek gyártását indítjuk újra, amelyek már hosszú ideje nem készülnek” – mondta David Hac, a vállalat elnöke a Reutersnek.
Őrült tempóban gyártják a fegyvereket és lőszereket az ukrán katonáknak
A cseh kormány közölte, hogy az ország 40 milliárd cseh korona értékben küldött katonai szállítmányokat Ukrajnának a háború első 12 hónapjában. Ez többek között 89 harckocsit és 226 páncélozott járművet jelentett a helikoptereket, lőszereket és rakétákat nem is számítva – közölték.
A cseh védelmi minisztérium a Reutersnek nyilatkozva – konkrét részletek közlése nélkül – elmondta, hogy Ukrajna részéről a legnagyobb igény most a szovjet korszakból származó nagy kaliberű lőszerek iránt mutatkozik a nyugati fegyverek mellett.
A cseh robbanóanyaggyártó Explosia – amely mintegy 600 dolgozót foglalkoztat, és tavaly rekordbevételt ért el 1,2 milliárd koronával – a Reutersnek elmondta, a helyi egyetemekkel való együttműködés révén bővíti és felgyorsítja az automatizálást, hogy ellensúlyozza a munkaerőhiányt a Semtex nevű vállalatnál, amely a robbanóanyagok gyártásáról vált ismertté.
A lengyel haditechnikai vállalat, a WB Group pedig tavaly kezdett el nagyobb létszámban nőket alkalmazni a korábban főleg férfi munkásokat foglalkoztató összeszerelő sorokon. A vállalat pilóta nélküli drónokat és rakétarendszereket gyárt.
